Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-04 / 1. szám
Ki fizet rá? KUBÄNYOVO kissé elesik a közlekedés forgatagától, összetalálkozik a hegyvidék és a síkság. Szinte meglepő, hogy amikor Ipelsz^íszokolecról elindul az ember, szerpentinen jut a községbe. A vasútállomás is jó félórányi gyalogolást kíván az utastól. Valamikor ez a község volt a levicei járás egyik legdélibb csücske. Talán ezért is jártak ide keveset a funkcionáriusok. Nem írnánk igazat, ha azt állítanánk, hogy itt megállt a fejlődés. Az új utcasorok éppúgy beszélnek az életszínvonal emelkedéséről, mint más községben. Talán azt mondhatnánk, hogy szegény a szövetkezet és gazdagok a tagok. De teljesen ez sem találó. Mert van aki gazdag, és akad olyan is, aki nem épp oly szerencsés, mint a másik és kevesebb jövedelemhez jut. A szövetkezet irodájában egynéhány adatból máris belelátunk a gazdálkodásba. Ezer hektáron gazdálkodnak, ebből 669 hektár szántó. A pénzügyi terv 3 millió 100 ezer koronát irányzott elő és előreláthatólag 2 millió 700 ezer korona jön be. 1960- ban csak 3 millió korona volt az összvagyon értéke, most meghaladja a 6 milliót. Akkor 8 koronát fizettek egy munkaegységre, most pedig 12-t. ENNYIT RAKVA tarisznyánkba, Tuhárszky József szövetkezeti elnökkel és a helyi nemzeti bizottság titkárával elindulunk a gazdasági udvarba. Esteledik. A takarmányosok szállítják a szénát, Jakus István segédzootechnikus, egyben a helyi nemzeti bizottság elnöke lót-fut az udvaron. A fejők már fejőshez készülnek. A hízósertéseknél is megkezdik a munkát. Smetana Irén és Laukó Ilona járási méretben is az elsők közé került. A háromnegyedéves értékelés szerint 64 dekás súlygyarapodást értek el naponta darabonként. Smetanová Irén épp egy nagy zsák darát kap a vállára. — Elbírom, mert nem vagyok cukorból — jó volna, ha már kész lenne a korszerű hizlaló. Mert előbb-utóbb megérzi az ember a zsákolást. — Ezt még csak kibírnánk — teszi hozzá Laukó Ilona. — Négyszázkét sertést hizlalunk, nem kell nekünk segítség, de kimérik még a 85 ár kukoricát is. A nyáron is 50 korona napszámot kellett fizetni, mert nem győz mindent az ember. Nálunk bizony úgy van az, hogy aki az állattenyésztésben dolgozik, miután elvégzi munkáját, a többivel még kapálni kell mennie a határba. Még a azt jelenti, hogy sok a szalma és a rétiszéna elvész benne. Silóval meg nem dicsekedhetnek. Vajon miért? A szomszédos ipelszklszokoleci szövetkezetben a feltört rétben hektáronként 400 mázsa silókukoricát termeltek hektáronként. Kubányovón is elértek ennyit, de csak három hektáros területen.- De mért nem vetettek többet és olyan helyen, ahol a silókukorica jő termést hoz. Mert volt vetve több silókukoricájuk is, de nem sikerült. A lapos réti területeket kimérték háztáji földeknek, pedig előző évben nagy termést értek el ott silókukoricából. Szinte hihetetlen, hogy ilyen adottságokkal rendelkező szövetkezet nem vesz irányt mányt termeszthetnének a feltört réten. A szövetkezetből 'elég sokan járnak szakiskolába, öt fiatallal .kötött tanonc-szerződést a szövetkezet, ketten mesteriskolába járnak és ketten pedig érettségivel végződő mezőgazdasági iskolába. Ha ezeket beállítják a termelésbe, valószínűleg megjavul a termelés irányítása és szervezése. Befejezőül elmondhatjuk, hogy a szövetkezet az előző évekhez képest tett néhány lépést előre, de a gyorsabb ütemhez szükséges, hogy a helyi nemzeti bizottság és a helyi pártszervezet állandósítsa a kádereket, és ne engedje, hogy a fölösleges súrlódások, nézeteltérések miatt a szövetkezeti család szenvedjen kárt. Mert a tagok nagy része szorgalmas és munkaszerető, csak fel kell használni kezdeményezésüket. Valahogy meg kellene oldani az állattenyésztésben dolgozó asszonyok problémá-Smetana Irén és Laukó Ilona 64 dekás súlygyarapodást is elér naponta darabonként. a nagy mennyiségű takarmányt adó silókukorica termelésére. Egészségtelen jelenség, hogy a szövetkezeti elnököket igen sűrűn cserélgetik. Vitatkozás közben kisütöttük, hogy 9 szövetkezeti elnök volt, de egyesek azt állították, hogy 10, sőt több is lehetett, „tehát nincs pontos nyilvántartás“. Nem is kívánhatjuk, hogy a káderek ilyen nagyarányú fluktuációja után gyorsabb ütemben bontakozzék ki a nagyüzemi termelés. A vezetőség közti együttműködés is jobb lehetne. Ottjártunkkor épp a szövetkezet elnöke különAz épülő korszerű hizlalda végén aztán majd elemésztenek, hogy sokat keresünk. A hajnali munka után reggel nyolckor a határba menni, biz ez nem csekélység! — Máskülönben meg volnánk a szövetkezetben — beszél újra Smetanová. — Férjemmel együtt ez idén 24 ezer koronát kerestünk. Nem panaszkodhatunk. Megtekintjük az anyasertéseket is. Petrás Pál 42 anyát gondoz és még 37 süldőt. Tizenegy malacot terveztek egy anyától, de csak tízet értek el. AMINT LÁTJUK, a hízósertések eredménye nem a legrosszabb, a malacszaporulaton lehetne javítani, de még nem a legutolsók a járásban. A tehénállomány viszont nagyon gyenge. Bizony a tejeladással nem dicsekedhetnek. Naponta 183 tehéntől 380 — 400 litert adnak el. Kovács József bácsi épp hozzáfog a fejőshez. — Várják csak meg mennyi csurog a sajtárba —, mondja. Hát bizony alig két litert mért. Horváth János, a szomszédja, egy ötéves tehéntől csak egy liter tejet fej. Pedig nemrég választották el a borjút. Duchony István 13 tehéntől 18 liter tejet fejt. Vitatkozunk a gulyásokkal, fejőkkel mi az oka az alacsony tejhozamnak. — A válasz egyszerű — mondja Kovács bácsi —, fehér a széna. Ami bözött össze a zootechnikussal. A zootechnikus a bírálat után (lehetett egy kis rossz éle is) kijelentette, hogy nem jön munkába. Persze, a hasonló huzavonáknak a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagok isszák meg a levét. A ZIMANKÖS TÉLI éjszakában együtt baktattunk egy traktorossal az állomás felé. Útközben sok mindenről elbeszélgettünk. Ők rendesen járnak dolgozni, jninden nap munkába állnak. De van, aki csak fél évet dolgozik, és azt sem rendesen. A kimutatás szerint 151 tagja van a szövetkezetnek, de ebből csak 50 dolgozik. Ha számításba vesszük a kiöregedést, akkor is kevés. A szövetkezet vezetősége távolról sem használta ki a helyi adottságot. Vízbőség - gel rendelkeznek, de még a kertészetet sem öntözték eléggé. Egyrészt emiatt sem teljesítették a bevételi tervet. A hibák ellenére is megvan a lehetőség, hogy a szövetkezet megjavítsa gazdálkodását. A szövetkezet 106 000 koronáért rendbehozatta a villanyt, hogy 230 hektáron öntözhessen. Sajnos, most a járás robbanómotorokat akar nekik adni. Tervbevették a rétek nagy részének felszántását. Már 19 hektáron akarnak termelni silókukoricát réti földbe. De rnég ez is kevés. Vethetnének többet is. Óriási mennyiségű tömegtakarját is. Annak ellenére, hogy a hizlaldában dolgozó két asszony jő eredményeket mutat fel, nem helyeselhetjük, hogy miután az állattenyésztésben elvégezték munkájukat, még a növénytermesztésben is napokon át dolgozzanak. Átmenetileg elbírják ezt a túlterhelést, de később vagy a súlygyarapodás romlik, vagy pedig nem bírják majd a munkát. A szövetkezetben arra kell törekedni, hogy mindenki a saját munkahelyén dolgozzon. A vezető irányítson, szervezzen, az állattenyésztésben dolgozó törekedjen a termelési tervek túlteljesítésére, a növénytermesztésben pedig dolgozzon a többi asszony. Elég nagy a község, szinte hihetetlen, hogy nem lehet több munkaerőt szerezni. Lényegesen sok munkaerőt takarítanának meg, ha az ipelszkíszokoleciek példájára megszerveznék a komplex brigádot. A legyengült tehénállományból pedig a járás közreműködésével ki kellene selejtezni azokat a teheneket, amelyek csak 1—2 liter tejet adnak. Ezen a szakaszon nagy ráfizetéssel dolgoznak. A kevés tejet adó tehenek felélik a jó hozamú tehenek takarmányát is. Minden tag vegye ki egyformán részét a munkából, mert az alacsony termelési eredményekre főleg azok a tagok fizetnek rá, akik minden nap dolgoznak, mert jövedelmük nem emelkedik párhuzamosan munkateljesítményükkel. A HIBÁK ELLENÉRE is, ha a helyi nemzeti bizottság és a helyi pártszervezet alaposabban foglalkozik a szövetkezet szervezési, irányítási és termelési problémáival, mindenekelőtt a szövetkezet vezetőségében megteremtik az egységet, a kubányovoi szövetkezet is sokkal jobb gaz-/ dasági eredményeket érhet el. Bállá József Jobb eladási terveket A tej, a hús és tojás eladási tervének teljesítése és biztosítása a rimavszkászobotai járásban is komoly problémát okoz. A járás bizony adósa maradt az államnak. A 120 vagon sertéshúshiányt megérzi a banszkábisztricai és martini járás is. A 150 szövetkezet közül csak 20 teljesítette a tej eladási tervét. A tojáseladás tervét a magángazdák 57 °/o-ra, az állami gazdaságok és szövetkezetek 43 %-ra teljesítették. Nem helyes, hogy az ozsgyáni és más szövetkezetek a háztáji gazdaságokra tojáseladási tervet nem írtak ki, és némely szövetkezetben csak 60 darabot. A múlt év hibáin okulva, most jól elő kell készíteni az 1963-as eladási terveket, hogy a jövőben ilyen problémák ne forduljanak elő. Stevo Kovác, Rimavszkászobota Tenni, tenni mihamarabb...! „A mezőgazdasági termelést mindjobban gépesítjük, s a legfontosabb szakma a gépkezelőé lesz, aki nemcsak a műszaki ismereteket, hanem az agro- és zootechnika alapjait Is elsajátítja. A szakoktatás ebben az irányban haladjon a mezőgazdasági iskolák valamennyi fokozatán és a tanfolyamokon. Hiszen 1970-ben ezer szövetkezeti dolgozó közül száznak szakembernek kell lennie!" (A CSKP XII. kongresszusának beszámolójából.) Mélyen elgondolkoztató, gyors és megfontolt intézkedésekre sarkalló szavak ezek. Riadót fújnak azok fülébe, akik csupán a mában élnek, patópáloskodnak, az egzisztenciájukat féltik — ha valakit iskolába kellene küldeni. Elég volt a kényelmeskedésből. Tenni, tenni kell mihamarabb! Tisztelet azoknak a szövetkezeti vezetőknek, agronómusoknak, zootechnikusoknak, akik a távútontanulás lehetőségével élve a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán folytatják tanulmányaikat, tökéletesítik szaktudásukat. Ezek közé tartozik a szálkái szövetkezet zootechnikusa, Sindár Oszkár is. Ám, elszomorító, hogy ugyanennek a szövetkezetnek az elnöke, Szlabák József mérnök az odébbállás gondolatát forgatja eszében. Úgy lenne helyes, ha nem fordítaná hátat a közösnek, mert ez a fiatal szövetkezet nagyonis rászorul arra, hogy szakavatott, biztos kéz forgassa - az egész tagság erejére támaszkodva — a közös gazdaság kormánykerekét. Igaz-e, Peskó László könyvelő, Magyar József üzemgazdász, Szép Pál gyümölcskertész, Bakai András volt zootechnikus és a többiek, akik szintén távúton igyekeztek szaktudást szerezni, amire oly nagyon-nagy szükség van, mint levesben a sóra? Ügye, Ti is azt valljátok, hogy a mérnöki képesítésű szövetkezeti elnökök tudásuk és tehetségük teljes latbavetésével sokat tehetnek a gyöngébb szövetkezetek fellendítése érdekében? Aki szívvel-lélekkel a közös ügyet szolgálja, az nem forgathat ily gondolatot a fejében. Különösen éppen most, amikor a párt ismételten a mezőgazdasági szakemberekhez szól - azokhoz, akik a különféle hivatalokban, intézetekben kallódnak —, hogy mezőgazdasági üzemekbe menve, segítsék a termelést. Segítsenek a XII. pártkongresszus határozatának a valóraváltásában! KETTŐRE HÁROM Falvainkban sokhelyütt a hosszú téli estéket hasznos szórakozással, tanulással töltik. Például a rozsnyavai járásban 61 szövetkezeti- és 7 üzemi munkaiskola kezdte meg működését. De nagy érdeklődést mutatnak a falvak és a szövetkezetek vezetői a mezőgazdasági népi akadémiák iránt is. Revúcán például 72-en vettek részt a népi akadémia első előadásán; a csetneki a múlt hónap húszadikán nyitotta meg kapuit. Rozsnyaván már egy működik — növénytermészeti-állattenyésztési irányú —, s a gyümölcsészeti pedig január tizediké táján nyílik meg. S mi a helyzet a traktorosképzés szakaszán? Ezen a télen — december 15-március 30-ig - mintegy négyszázzal akarják gyarapítani a traktorosok számát. Ezek a traktoros-jelöltek megkíméltetnek attól, hogy s járási székhelyen lévő gépállomásra kelljen bejárniuk három héten keresztül. A gépállomás körzeti traktorosképző központokat szervezett Hrhovon, Plesivecen, Jolsvén és Rozsnyaván. Az eddig traktorosképző tanfolyamra jelentkezők száma több mint másfél száz, amelyből már az első 22 meg is szerezte a hajtási jogosítványt. A cél; két traktorra legalább három traktoros jusson! Ami a szövetkezeti és üzemi munkaiskolákat illeti, mintegy 900 fő iskoláztatásával számolnak, a mezőgazdasági népi akadémiákon pedig 189 fővel. Nem sok ez így látszatra, de, ha figyelembe vesszük, hogy s rozsnyavai járás erősen ipari jellegű, akkor megértjük, hogy lényegében — nem is kevés. Ám nem ártana több figyelmet fordítani a komplex-gépesítés népszerűsítésére, s elsődlegesen a komplexbrigádok, illetve csapatok vezetőinek kiválogatására, majd iskoláztatására. A nyugat-szlovákiai kerület jó tapasztalatait fel lehetne — és fel is kell — használni, természetesen, az itteni természeti viszonyoknak és helyi adottságoknak megfelelően. Hasznos a traktorosok tapasztalatcseréje, de nem pótolhatja a komplexbrigádvezető-képző tanfolyamokat. Ugyanez vonatkozik mindazon járásokra, ahol még nem hódított tért a komplex-gépesítés gondolata. Tehát, tenni, tenni mihamarabb! Nádszegi Kovács István Nincs egyedül Ezelőtt tizenhét évvel ismerkedett meg közelebbről a mezőgazdasági termeléssel, amikor az alakuló gépes traktorállomáson kezdett dolgozni. Nem kevesebb, mint tizennégy hosszú esztendőn át dolgozott a traktorállomáson, de amikor a szövetkezetbe hívta a kötelesség, akkor sem habozott... Most már mosolyogva emlékezik vissza a három év előtti helyzetre, amikor a bohdanovcei szövetkezetbe jött. Igen rossz gazdasági eredményei voltak ennek az akkor még nagyon fiatal szövetkezetnek. Makó Imre elvtárs magára volt hagyatva... Igen, ez akkor volt. Teltek a napok és hetek, eltelt lassan az első, majd a második év is. Ebben az évben Makó Imre agronómus már 135 hektár gabonánál átlagban 24,5 mázsát ért el hektáronként. Ez a tavalyelőtti 15 mázsához képest bizony óriási fejlődést jelent. Krumpliból 10 hektáron átlagban 150 mázsás hozamot takarítottak be, silókukoricát 37 hektáron termeltek s hektáronként átlagban 600 mázsás volt a termés. A szövetkezetesek takarmánygondoktól mentesen indulhattak neki a télnek. De változtak az eredmények az állattenyésztésben is. Bizonyíték erre, hogy a bohdanovcei szövetkezet az elsők között teljesítette a húsértékesítés évi tervét. Terv szerint 350 mázsát kell eladniuk, de már összesen több mint 350 mázsa hús került piacra. Persze, van még mit tennie a szövetkezetnek, hiszen pártunk XII. kongresszusának tiszteletére vállalta, hogy terven felül 32 mázsa húst juttat a dolgozók asztalára. Az említett eredmények elérésében Makó Imre elvtársnak is nagy érdeme van. Kívánjuk, hogy munkájának eredménye jövőre még szebb, még gazdagabb legyen! Iván Sándor (Kosice) Gazdag volt a vadászidény Ipolyvisken is. Bar tál Károly vadászgazda (balról jobbra a második) elmondotta, hogy nyúleladási tervüket jóval túlteljesítették. A vadászterületen sok a nyúl, fácán, vaddisznó, óz és a fogolyállomány is rohamosan növekedik. Képünk a vadászidény befejezése előtt készült. Az egyik vadászcsoport vadászat után. A legtöbb zsákmányt Smiknya József (jobbról a második) és apja ejtette. Foto: Bállá
