Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-20 / 6. szám

Nagyarányú földreformot hajtottak végre, amelynek során a nagybirtoko­sok földjeit szétosztották a nincste­len parasztok között. Egyúttal meg­kezdődött a szövetkezetesítés Is. Már 1960-ban a szántóföld két harmadát szocialista mezőgazdasági nagyüze­mekben művelték meg. A mezőgaz­dasági termelés soha nem látott fej­lődésnek indult. Jelenleg már teljesen győzedelmes­kedtek a szocialista termelési viszo­nyok a népgazdaság minden ágában. A szocialista tábor országainak oda­adó segítsége folytán a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban lerakták a korszerű ipari termelés alapjait. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1956— 60 között az ország ipari termelése a két és félszeresére emelkedett. Burmában nagyjelentőségű a gyapottermelés, amelyből jelentős mennyiség kerül a külföldi piacra is. Felvételünkön a kiváló burmai gyapotot osztályozzák. (Foto: CTK) Köztársasággal. Főleg gyárberendezé­seket, ipari termékeket szállít, vala­mint tudományos és műszaki segítség­­nyújtással Igyekszik elősegíteni a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági felvirágoztatását, ahonnan főleg rizst és kukoricát hozunk be. Novotn^ elvtárs és kíséretének dél­kelet-ázsiai útja Burmában ér véget. a burmai Államszövetség az indokínai félsziget észak-nyugati ré­szén terül el. A 678 ezer négyzetkilo-A Vietnami Demokratikus Köz­társaság élénk kereskedelmi kap­csolatokat folytat nemcsak az ázsiai, hanem egyes európai és tengerentúli államokkal Is. Felvé­telünkön a hai-phongl kikötőben működő rakodódarut láthatjuk. méternyi területen mintegy 21 millió ember él. Burma rendkívül régi kul­túrájú állam. A XIX. században az angolok rablóháborúban hódították meg Burmát és gyarmatukká változ­tatták. A második világháború idején japán megszállás alá került, majd 1946-ban a nemzeti felszabadító moz­galom győzelmével Burma kivált az idegen elnyomás gyűrűjéből és még ebben az évben kikiáltották a függet­len Burmai Allaníszövetséget. Az ország elmaradottságot, szegény­séget örökölt a gyarmatosítóktól. A lakosság 70 százaléka földműveléssel foglalkozik, leginkább rizst termel­nek. Ipari termelése főleg a mezőgaz­dasági termékeket feldolgozó üzemek jellemzőek. De jelentős az aránylag gazdag mennyiségben előforduló nyersolaj, cinn, acél és ezüst feldol­gozása is. Itt azonban még igen jelen­tősek a külföldi, főleg angol tőkeér­dekeltségek. Burmában a függetlenség kivívása óta alapvető társadalmi változások történtek. A népgazdaság fellendítése rendkívül meggyorsult. Egyes ipari üzemeket, a belső víziforgalmat, a vasútat, postát, a külkereskedelmet és a bankokat államosították. Az 1960—64 évekre elfogadott népgaz­daságfejlesztési terv különösen a me­zőgazdasági termelés színvonalának emelését irányozza elő. Tavaly márciusában katonai állam­csínyt hajtottak végre Burmában. ÜJ, forradalmi kormány alakult, amely­nek élén Ne Win tábornok áll, aki a pozitív semlegesség szellemében ve­zeti az ország politikai életét. A jelenlegi ENSZ főtitkár, U Thant is burmai állampolgár. Burma és Csehszlovákia között még az első világháború előtt létesültek kereskedelmi kapcsolatok, amelyeket a burmai függetlenség kivívása után nagy mértékben megnöveltünk. Bur­mába leginkább ipari berendezéseket, szerszámgépeket szállítunk ame­lyek helyébe főleg rizst és egyes nyersanyagokat vásárolunk. JURAj SVRÜINA Az N SZ E P kongresszusának jelentősége mindig példaadók voltak és a tudo­mányos tapasztalatok érvényesítése a gyakorlati munkában ma is meg­szokott munkamódszere az NDK dol­gozóinak. A jelenlegi VI. pártkong­resszus egyik legfontosabb pontja ezúttal is a legmagasabb tudományos és technikai színvonal elérését tár­gyalja. Az NDK dolgozói már eddig is gyönyörű munkaeredményekre le­hetnek büszkék. így pl. az NDK a barnaszénfejtésben első a világon; a nemzeti jövedelem 1950 óta két és félszeresét érte el és az ipari terme­lés az első ötéves terv óta három­szorosára emelkedett. A kongresszus jelentőségét fokozza a Hruscsov elvtárs vezette szovjet küldöttség és mintegy 70 külföldi de­legáció jelenléte is. A német szocialisták nagy érteke­zése már hetek óta izgalomban tart­ja a másik Németország vezető kö­reit. Hiszen alig múlt el néhány hete, hogy Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK Államtanácsának el­nöke Nyugat-Németország és Nyugat- Berlin népéhez intézett újévi üzene­tében világosan kifejezésre juttatta a német kérdés békés megoldásának módját: „Nem volna-e helyes — mon­dotta Ulbricht elvtárs —. ha az új esztendőben arra törekednénk, hogy Németországban közös erővel vet­niük gátat minden viszálynak és bé­keszerződéssel számolnánk fel végre a háború maradványait? Hogy Nyu­­gat-Berlint békés, semleges várossá változtatnánk és a két állam közt a korrekt kapcsolatoknak legalább a minimumát teremtenénk meg? Ideje volna, hogy végre hozzáfogjunk a Németországon keresztül vont árok betemetéséhez. Nagyon kérem önö­ket, járuljanak hozzá velünk, az NDK polgárságával együtt a béke biztosí­tásához!“ A bonni kormánykörök és a mono­poltőke képviselői erre a felhívásra megint csak izgága, elutasító hangon reagáltak. De érthető is az Idegesség részükről, ha figyelembe vesszük azt a változást, amely az utóbbi hónapok folyamán a nyugat-német nép egyre szélesebb köreinek gondolkozásmód­jában megy végbe. A dolgozó kisem­berek tömegei ugyanazt kívánják, amit az NDK népe követel már évek óta, a békés megegyezést. Csak a Bonnból diktált antikommunista pro­paganda akadályozza őket abban, hogy kifejezést adjanak egyetérté­süknek a túloldalon élő testvéreik­kel. Adenauer és csatlósai pedig ér­zik e gondolkodás állandóan erősödő befolyását, rettegnek fegyverkezési politikájuk csődjétől és minden esz­közt felhasználnak, hogy megakadá­lyozzák a józan ész diktálta meg­egyezést. De örökké semmi se tart. Eltűntek már a porondról a bonni kormány nagy fegyverkezési „bajno­kai“, Strauss és Lemmer; Adenauer napjai is megszámláltattak már. Min­dez mégcsak halvány előjele egy jobb légkör kialakulásának, de érezni be­lőle a bomlást, mely a militarista vezetésben végbe megy és amely óhatatlanul a békés megegyezés gon­dolatának győzelméhez vezet. SM Hruscsov elvtárs beszédének két fontos mondanivalója, a német béke­­szerződés megkötése, és a békéért folytatott harc időszerű kérdései igen nagy visszhangot váltottak ki. A szovjet miniszterelnök a német békeszerződéssel kapcsolatban leszö­gezte a szocialista országok állás­pontját, amely továbbra is abban nyilvánul meg, hogy addig nem lesz tartós béke Európában, amíg a má­sodik világháború maradványait el nem távolltjuk. Hozzáfűzte azonban, hogy a német békeszerződés megkö-A nemzetgyűlési bizottságok megvitatták az 1963-évi tervet Nemzetgyűlésünk bizottságai kedden közös ülést tartottak, hogy meg­tárgyalják az 1963. évi népgazdasági tervet és a kormány költségvetési javaslatát. Az értekezleten részt vett Zdenek Fierlinger elvtárs, a Nem­zetgyűlés elnöke, továbbá a központi hivatalok képviselői is. Stanislav Vlna elvtárs, az Állami Tervhivatal elnökhelyettese részlete­sen ismertette a képviselőkkel az állami tervet, amelynek teljesítése alapját képezi majd nemzetgazdaságunk további fejlesztésének, minde­nekelőtt az új, I.étéves terv kidolgozásának. Aprólékosan Ismertette nép­gazdaságunk ezévi alapvető feladatait, amelyek megoldásával eleget te­szünk CSKP XII. kongresszusa határozatainak. Antonín Bichler mérnök, az ipari bizottság elnöke az ipari termelés egyes gátoló jelenségeivel foglakozott és az állami tervfeladatok telje­sítésével kapcsolatban a munkafegyelem szigorú betartását hangsúlyozta. Az ülés folyamán több felszólalás hangzott el. V ■ ■ * 1 Előző számunkban Indonéziát és Kambodzsát Ismer­tettük olvasóinkkal. Ezúttal Novotny elvtárs és kísé­rete útjának másik két állomását, a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot és Burmát mutatjuk be. Egy haladó nyugati újságíró Ázsia Németországá­nak nevezte Vietnamot. A jellemzés találó, mert ez az ország is ketté van szakítva, amelynek demokrati­kus részében a dolgozók állama épül, déli részében pedig az amerikai imperializmus szekértolói prédál­­ják a nép vagyonát, katonai támaszpontot építenek az országból és elfojtanak minden haladó megmoz­dulást. A barátság útja f\\ HAZÄNK DOLGOZÓINAK képviselői dElkelet-Azsiaban Amíg a természet megszokott téli álmát alussza és világszerte kíméletlen zord Idő uralkodik, addig a nemzetközi politikai életben éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk: a különböző vitás kérdések bé­kés úton való törekvésének megoldása, nagyjelentőségű tárgyalások, baráti látogatások, hasznos eszmecserék, egyszóval a tavaszi jégzajlás­hoz hasonlítható, mozgalmas diplomáciai élet folyik. A kronológiai sor­rend nem is olyan fontos, de a legfontosabb események között No­votny elvtárs és kíséretének délkelet-ázsiai útját, a Német Szocia­lista Egységpárt kongresszusát, valamint a Washingtonban folyó szov­jet-amerikai leszereléssel kapcsolatos tárgyalásokat említhetjük. A vezető kapitalista államok közt különösen a hét folyamán kiéle­ződött politikai és gazdasági ellentétek pedig a kívántnál is több anya­got szolgáltatnak az összefoglalóba. tése ma más feltételek, megváltozott körülmények között szerepel a napi­renden. Hruscsov elvtárs emlékeztet­te hallgatóit, hogy az NDK kormá­nyának 1961. augusztus 13-iki intéz­kedésével lényeges előrehaladás tör­tént ebben a kérdésben. A Nyugat- Berlinből áramló kémek és szabo­tázs-cselekmények megfékezése igen jelentős lépés volt. Nyugat-Berlinről szólva Hruscsov elvtárs azt mondotta, hogy erre a vá­rosra nincs szüksége sem a szocia­lista tábornak, sem a nyugati hatal­maknak. A demilitarizált, szabad vá­rossá nyilvánított Nyugat-Berlin bé­kés összekötő híd lehetne a Nyugat és Kelet között. A szovjet miniszter­elnök megismételte a szocialista álla­mok javaslatét, hogy a nyugat-berlini megszálló csapatokat ENSZ-csapatok­­kal kell felváltani. A nyugati politikai körökben oly előszeretettel eltúlzott bizonyos ideo­lógiai nézeteltérésekről szólva, ame­lyek az utóbbi időben a kínai elvtár­sak magatartása miatt megnyilvánul­nak, Hruscsov elvtárs azt ajánlotta, hogy le kell állítani a polemizálást, zöld asztalhoz kell ülni és közösen megvitatni a felmerült problémákat. Az életnek kell igazolni, hogy kinek van igaza. Hruscsov elvtárs részletesen be­szélt a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről és leszögezte, hogy a béke és a szocializmus erői egyre nagyobb erőket gyűjtenek maguk kö­ré és ez méltó biztosíték arra, hogy a mi ügyünk győzedelmeskedik. Céljaink közösek és elérhetők Köztársasági elnökünk és felesége, valamint a küldöttség többi tagjainak indonéziai látogatása élénk visszhan­got vált ki a külföldi sajtóban is. A moszkvai Pravda „Barátok talál­kozása" címmel részletes beszámolót közöl djakartai tudósítójának tollából és kiemeli azt a rendkívül szívélyes fogadtatást, amelyben népünk kép­viselőit fogadják egész Indonéziában. A lap emlékezteti olvasóit arra, hogy a két ország között régóta széleskörű kapcsolatok vannak és ez a látogatás még jobban elmélyíti Csehszlovákia és Indonézia együttműködését. Az indonéz sajtó is naponta friss tudó­sításokat közöl a csehszlovák kül­döttség tartózkodásáról és a külön­böző látogatások, fogadások alkalmá­ból elhangzott beszédekből. Ezenkívül több cikk jelenik meg hazánk életé­ről, gazdasági és tudományos sikerei­ről. A szocialista országok sajtóján kí­vül egyes nyugati lapok is beszámol­nak a csehszlovák küldöttség indoné­ziai látogatásáról és különösen azt a tényt emelik ki, hogy a semleges­ség politikáját követő Indonézia sok kérdésben egyet ért a szocialista or­szágok politikájával. Űj történelem íródik német földön Németország Szocialista Egység­pártjának VI. kongresszusa, amelynek jelentőségével lapunkban külön fog­lalkozunk, nemzetközi szempontból is igen fontos tanácskozás. Különösen, ha figyelembe vesszük a legutóbbi nyugat-német politikai élet fejlemé­nyeit. A szomszédos Nyugat-Német­­országban a revansisták által diktált erőpolitika egyre nagyobb veresége­ket szenved. Strauss távozása a bonni kormányból ugyanis nemcsak egy egyszerű miniszteri tárca cseréjét jelenti, hanem az Adenauer-féle re­­vanspolitika • koncepciójának csúfos bukását is. Bonnban jól tudják, hogy a ketté szakított Németország de­mokratikus részében a német mun­kásosztály új történelmet formál, amely előbb vagy utóbb győzedel­meskedik az egész német földön. Ez csendül ki abból az Igen tar­talmas, az NDK bel- és külpolitikáját felölelő beszámolóból, amelyet Walter Ulbricht elvtárs tartott a pártkong­resszuson. Az előadó kiemelte, hogy az NDK gazdasági fejlődése az utób­bi években igen kedvező volt. A szo­cializmus alapjai napról-napra szilár­dabbak és ez a tény vonzó példa a szomszédos nyugat-német munkás­­osztály számára is. Ulbricht elvtárs vázolta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az NDK kormánya tesz a német kérdés békés megoldásáért. Ugyanakkor rámutatott a bonni kormány merev elutasító magatartására és kijelentette, hogy ez a politika előbb vagy utóbb csőd­be jut. Hruscsov elvtárs felszólalása Az NSZEP VI. kongresszusának má­sodik napján, szerdán reggel a jelen­levő küldöttek és a sajtótudósítók hatalmas érdeklődése mellett Ny. Sz. Hruscsov, a SZKP KB első titkára, a szovjet küldöttség vezetője emel­kedett szólásra. A több mint két óráig tartó beszédben foglalkozott a Szovjetunió jelenlegi gazdasági és politikai helyzetével, részletesen ele­mezte a nemzetközi helyzetet; külö­nös tekintettel a német békeszerző­dés megkötésére és Nyugat-Berlin problémájának végleges rendezésére. Németország Szocialista Egység­pártjának e napokban lezajló VI. kongresszusa nemcsak az NDK dol­gozóit foglalkoztatja. Európa legnyu­gatibb szocialista állama vezető párt­jának számvetése minden bizonnyal külpolitikájában is érezteti majd ha­tását. A mi álláspontunkat a német kér­désben dr. Cerny elvtárs, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia tör­ténelmi intézetének dolgozója fejtet­te ki: „Mi, a német nép közvetlen szomszédai, az NDK államhatárainak biztosítását kulcsfontosságú intézke­désnek tartjuk a béke megőrzése szempontjából.“ A német munkásság teljesítményei Teljes a „kötélhúzás" Nyugaton Se vége, se hossza azoknak a bo­nyolult politikai-gazdasági ellentétek­nek, amelyek az utóbbi időben nyil­vánultak meg a kapitalista világ ve­zető államai között. A nyugati diplo­máciai élet e heti legjelentősebb és egyben legkénye­sebb eseménye. De Saulié francia el­lök hétfői sajtó­értekezlete, ame­­yen a tábornok ki­­:eregette kártyáit az egész atlanti politikáról való el­képzeléseiről. Első­sorban kereken visszautasította azt a Washington ál­­:al szorgalmazott tervet, hogy az USA surópai szövetségeseinek közös atom­­íreje legyen — amerikai felügyelet mellett. De Gaulle újból leszögezte, logy nem kell neki az amerikai Po­­aris rakéta és Franciaország tovább­ra is kitart önálló atomütöerő politi­kája mellett. A Közös Piachoz való angol csatlakozás kérdésében annyi­ba ment, hogy egyes diplomáciai meg­figyelők találó megjegyzése szerint .becsapta az ajtót London orra előtt“ De Gaulle nem hajlandó meghallgat­ni az angol kérelmeket és MacMillan­­:ól azt követeli, hogy ne vegye szá­mításba a Brit Nemzetközösség tag- Hlamainak aggodalmait a Közös Piac- Da való belépéssel kapcsolatban. Hogy a francia tábornok beszéde milyen zavart keltett Nyugaton, elég ha a „Popolo“ című olasz burzsos lapot idézzük: „Az amerikaiak cso­dálkoznak, az angolok elkeseredettek a belgák pesszimisták, a németek (nyugat-német) zavarban vannak.“ A :ikk írója felteszi a kérdést: vajor De Gaulle makacssága nem vezet-e végzetes szakításhoz az európai „ha­tok" társaságában? (tg) 1968. január ZO. A Veitnami Demokratikus Köztársa­ság kormánya és dolgozó népe min­den igyekezetét a kettészakadt ország békés úton történő egyesítésére for­dítja. A demokratikus Vietnam a szo­cialista világrendszer szerves részét alkotja, és lankadatlan harcot folytat az ázsiai és a többi országok baráti együttműködéséért és a világbékéért. Csehszlovákia az elsők közt terem­tett gazdasági és kereskedelmi kap­csolatokat a Vietnami Demokratikus A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁG 160 ezer négyzetkilométer­nyi területén mintegy 15 millió ember él. A múltban kimondottan agrárjel­legű állam volt. A néhány szénbánya és gépgyártó üzem a francia tőke­­érdekeltségek tulajdona volt. Ezáltal a szegénység és éhség a vietnami nép állandó gyötrője volt. Amikor 1951-ben elűzték a francia gyarmatosítókat, megkezdődött az or­szág gazdasági és kulturális fejlődése.

Next

/
Thumbnails
Contents