Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-19 / 49. szám

Juttassuk érvényre a gazdaságosságot! Az alábbiakban ismertetjük Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának legutóbbi határozatából a mezőgazdasági termelésre vonatkozó részt. A CSKP KB áprilisi plénumán ele­mezte a mezőgazdaság jelenlegi hely­zetét és feladatait. E feladatokkal foglalkozott az SZLKP KB 1963. jú­nius 6. ülése. Az SZLKP KB a legközelebbi idő­szakban a legfontosabbnak azt tart­ja, hogy a lemaradó gazdaságokban fokozzák a harcot a folyó évi terv­feladatok megvalósításáért. Erőfeszí­téseinket elsősorban a következő fel­adatok teljesítésére kell összponto­sítani: 1. A takarmányalap biztosítása — Az évelő takarmányok és a széna idejében és jó minőségben történő betakarftása érdekében széles körben alkalmazzuk a betakarítás nagyüzemi technológiáját. A műszárftás céljára használjunk fel valamennyi ventillá­tort, szénaelevátort és magvetőgépet. Rendkívül nagy figyelmet kell szen­telni annak, hogy megfelelő mennyi­ségű, jó minőségű és nagy fehérje­­tartalmú silótakarmányt készítsenek. Különleges gondot kell fordítani azokra a mezőgazdasági üzemekre, amelyek minden évben lemaradnak a réti széna betakarításában. Főképpen a Bratislava-vidék, Senica, Zvolen, Losonc, Banská Bystrica, Zilina, Dolny Kubín, Liptovsky Mikulás, Poprad, Spisská Nővé Vés, Presov, Bardejov és más járásokról van szó. A helyi legelőkön a széna idejekorán) betaka­rítását a helyi lakosság sorából, az üzemek dolgozóiból, az ifjúsági szer­vezet tagjaiból stb. szervezett brigá­­dosok segítségével biztosítsuk. A ha­társávban és a katonai birtokokon is teljes egészében biztosítani kell a széna betakarítását. — A téli időszakra elegendő meny­­nyiségű széna tartalékolása érdeké­ben fel kell használni az árokparto­kon, töltéseken, erdei tisztásokon és más hasonló helyeken termett nö­vényzetet is. Ennek érdekében a nem­zeti bizottságok az érdekelt üzemek­kel karöltve vizsgálják meg ezeket a takarmánytartalékokat és szervezzék meg idejében történő betakarításukat a szocialista mezőgazdasági üzemek dolgozói és azok között a kistermelők között, akik saját szükségletükre álla­tokat tartanak. — Minden támogatást meg kell adni annak a mozgalomnak elterjesztésé­hez, amely célul tűzte ki, hogy min­den hektár földről maximális meny­­nyiségű takarmányt takarítsanak be. E mozgalmat az érsekújvári, rima­­szombati és trebláovi járások kezde­ményezték. Minden járásban és mezőgazdasági üzemben a takarmányalap létrehozá­sát szolgáló intézkedésekkel egyide­jűleg következetesen szem előtt kell tartani azoknak a feladatoknak telje­sítését, amelyek a talaj termékenysé­gének komplex fokozására irányulnak. Ezen a téren aratásig az egész évi feladatok 60—70 százalékát végezzük el. 2. A kapásnövények gondozása — Biztosítsuk, hogy a kapásnövé­nyek ápolásának munkálatait idejében elvégezzék. A legnagyobb gondot a gyomirtásra, a cukorrépa, burgonya és kukorica kapálására kell fordítani. — Gondoskodjunk arról, hogy a nö­vényvédő vegyszereket teljes mér­tékben kihasználják a kukorica gon­dozására és a kártevők ellen. — A burgonyatermesztésben széles körben alkalmazzuk a poprádl mozga­lom alapelveit és a jövő évre bizto­sítsunk elegendő mennyiségű, kiváló vetőburgonyát. 3. Az aratási és a cséplési előkészületek A gabona és a szalma gyors és veszteségmentes betakarítása érde­kében idejében el kell készíteni és jól ki kell használni a gépeket, az egyes technológiai folyamatok elvégzésére kompletizálni kell a gépeket, s ide­jében meg kell kötni a gépek átcso­portosítására vonatkozó szerződése­ket. a) Az SK—3 és az SK—4-es kom­bájnok minimális teljesítményét 200 hektárban, a ZM—330-as kombájnokét 100 hektárban állapítsuk meg. Egy­szersmind meg kell gyorsítani a szalma betakarítását, késlekedés nél­kül be kell vetni a takarmánykeveré­kek tervezett vetésterületét, idejében elő kell készíteni a földet az őszi ve­tésre. A szalma betakarítására hasz­náljunk ki minden prést, szecskavá­gót és más alkalmas gépet. A kelet-szlovákiai és a közép-szlo­vákiai kerületekben idejében meg­felelő számú traktorost és gépesítési szakembert kell biztosítani. Ahol ez szükségesnek mutatkozik, ott szer­vezzék meg az üzemek segítségét. b) Az aratási munkák biztosítására vonatkozó intézkedéseket úgy dolgoz­zák ki, hogy az aratást minden me­zőgazdasági üzemben legkésőbb 14— 18 nap alatt elvégezzék. c) Az őszi gabonafélék megszapo­rító termőterületének idei csökkené­sére való tekintettel szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek még a be­takarítás megkezdése előtt elismert, jó termőfajtából vetőmagnak valót válasszanak ki maguknak, ennek be­takarítására megfelelő gondot fordít­sanak és így biztosítsák saját vető­magalapjukat. Különleges gondot kell fordítani a repce betakarítására és a jövő évi vetésterületek helyes elosz­tására. d) Megfelelő kapacitású raktárhe­lyiségek, szárítók és egyéb szükséges berendezések előkészítésével bizto­sítsuk az idei termés veszteségmen­tes raktározását. 4. Az állattenyésztési termelés és a jelvásárlás — Döntő feladatnak tekintsük a tehén, a sertés és a tojótyúk alapvető állományának tervszerű reprodukció­ját, mégpedig a borjúneveiés biztosí­tásával, átmeneti anyakocák fedezte­tésével és a csirketenyésztés fokozá­sával. — A hús-, tej-, és tojástermelés növelésére használjunk ki minden takarmányforrást a kistermelési feW tételek között is, hasznosítsuk az üze­mi konyhák és a nyilvános étkezdék hulladékát. — A háztartási hulladék kihaszná­lásával és az eddig ki nem használt területekről nyert takarmánnyal te­remtsük meg a gazdasági állatok te­nyésztésének feltételeit. — Fejlesszük tovább a talaj termő­­képességének növelésére irányuló or­szágos mozgalmat. Különleges figyel­met szenteljünk az öntözéssel és a trágyaleves gazdaságok kiépítésével kapcsolatos feladatok teljesítésének, s ezen a téren a nyári időszakban használjuk ki az ifjúság aktivitását. — szocialista szektorhoz tartozó mezőgazdasági üzemekben gazdasá­gosan használjuk fel a saját takar­mányforrásokat és az állami alapokból juttatott takarmányt, s ezáltal bizto­sítsuk a hús-, tej- és tojáseladás szerződéses feladatainak teljesítését. Nem szabad megengedni, hogy a húsfelvásárlást az állomány, kivált­képpen a tehenek számának csökken­tése árán teljesítsék. Intézkedéseket kell foganatosítani a takarmánykeverők munkájának megjavítására, a kombinált takar­mány folyamatos szállítására és a takarmányösszetétel betartására — beleértve az antibiotikumok kihasz­nálását, s ügyelni kell az árak betar­tására. — Az állattenyésztési termékek fel­vásárlását hatékony intézkedésekkel kell biztosítani, főképpen a lemaradó járásokban. * * * A mezőgazdaságban tevékenykedő kutatási intézmények és munkahe­lyek, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola és a gazdálkodás tudományos rend­szerének intézetei az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban fokozottab­ban vegyenek részt a haladó tapasz­talatok és tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásában, mindenek­előtt a nagyüzemi termelési techno­lógia bevezetésében. — Az EFSZ-ek és az állami gazda­ságok gazdálkodásának mélyreható elemzése alapján tudományos és gya­korlati dolgozók részvételével dolgoz­zák ki a lemaradó szövetkezetek és állami gazdaságok konszolidálására irányuló intézkedéseket. A járásokban sürgősen be kell fe­jezni a járási termelési igazgatóságok megfelelő dolgozókkal való ellátását, hogy ezek teljes mértékben kibonta­koztathassák szervező munkájukat a mezőgazdasági üzemekben. Képünkön az igazgatóság épülete látható: Magyarországon a nagy gazdaságok közé tartozik a 21 ezer holdas Agárdi Győzelem ÁG. Fő termelési ágazatuk a vetőmag terme­lés. A gazdaságban nagy tapasztala­tokkal rendelkez­nek a kemizálás­­sal kapcsolatban, amelyről a szakem­berek részére be­mutatókat is ren­deznek. Az állat­­tenyésztés terén nagy jelentősége van a sertésistál­­lózásnak, —tő— H minis rí ev úr babája Ojabb szenzációja van az angol po­litikai életnek Egy csinos, mindössze 21-éves Christina Keeler nevű londoni „divathölgy" súlyos válságba sodorta a Mac Millan-kormányt, Profumo had­ügyminiszternek pedig állásába került az egész ügy. A dolog úgy kezdődött, hogy Keeler kisasszony lakásának ablakát pozdor­­jává lőtte egy féltékeny hódolója, aki kileste, mikor osont be hozzája az an­gol kormány egyik leggazdagabb mi­nisztere, a 48-épes Profumo. Az ese­ményt követő bírósági tárgyalásra koronatanúként hívták meg Christina Keelert, aki a legnagyobb egyszerű­séggel bevallotta, hogy viszonya volt Profumo milliomossal. Miközben az angol sajtó bámulatos gyorsasággal szellőztetni kezdte az erkölcsi botrány hátterét, Christina Keeler Madridba szökött. Profumo pedig a parlament­ben kijelentette: „Köztem és Keeler kisasszony között soha semmi nem volt. Aki ilyen rémhíreket terjeszt, azt bevádolom.“ Hogy kijelentésének iga­zát alátámassza, egy fogadáson is résztvett, amelyet Erzsébet angol ki­rálynő tiszteletére rendezett MacMil­lan miniszterelnök. De mégis kibújt a szög a zsákból. A Daily Herald rátámadt Profumora, hogy ő szöktette el a gyanús életű londoni divathölgyet. A hadügyminisz­ternek még ideje sem volt megcáfolni Társadalmunk legfontosabb fel­­* adata ma, hogy a felmerült nehézségek és problémák mielőbbi kiküszöbölésével biztosítsuk az állami népgazdasági terv teljesítését. Pár­tunk Központi Bizottsága május 29.— 30-án megtartott ülésén e fontos fel­adattal foglalkozva, határozatában különösen hangsúlyozta a szocialista törvényesség betartását: ...„szigorú törvényes intézkedéseket alkalmazunk olyan egyénekkel szemben, akik fe­gyelmezetlenséggel, munkamulasztás­sal, lazaságokkal és társadalmi va­­gyontételek eltulajdonításával fékezik a becsületes dolgozók igyekezetét a munkatermelékenység növelésére ...“ A bratislavai Járásbíróság június 1-től 13-ig tárgyalta a Malmok és Tésztagyárak n. v. alkalmazottainak bűn­­perét. Ezek az alkalmazottak nagymennyiségű kenyeret és péksüteményt loptak és az így szer­zett árut oly módon értékesítették, hogy több nagy fogyasztó hivatalno­kával — katonai gazdasági tiszttel, üzemi konyhák vezetőivel és üzlet­vezetőkkel társulva eladták a kenye­ret és a süteményt. Tekintettel a bűnügy szövevényességére, az egész bűncselekmény több részben került letárgyalásra. A katonai Területi Bí­róság a bűnügy katonai személyekre vonatkozó részét már letárgyalta és a bűnösöket szigorú, de igazságos büntetéssel sújtotta. így pl. Gulyás Pált 8 évig tartó szabadságvesztésre ítélte. A bratislavai Járásbíróság az ügyben 50 vádlott^ ellen folytatott el­járást, ezek közül húszán a Malmok és Tésztagyárak alkalmazottai voltak. A legsúlyosabb váddal Zdenek Kordáé V fiz ELOSDIEK elnyerték méltó büntetésüket 1963. június 19. gépkocsivezetőt, Kazik Ferenc gép­kocsi-kísérőt és Ludovit Sedlácek árukiadót illették. A többi vádlottak közül huszonkilencen bolti alkalma­zottak voltak. Az ötvenedik — Motola Irén pedig a Komensky egyetem üze­mi konyhájának raktárosaként dolgo­zott. A bűncselekményeket háromféle módon követték el. 1. Kenyeret loptak és megkárosí­tották a rendelőket. A katonai alaku­latok, üzemi konyhák részére szállí­tott kenyérmennyiségek nagy részét nem adták le, de kiszámlázták és a beszerző tisztekkel vagy üzemi rak­tárossal egyezséget kötöttek, mely szerint a szállítással megbízott sze­mélyek az ily módon szerzett kenye­ret eladják további „társaiknak", kü­lönféle üzletvezetőknek. A hasznot a következőképpen osztották el egymás közt: A szállítók 1.— koronát, az üz­letvezetők, a katonai alkalmazottak és az üzemi kdnyha raktárosa pedig —,60 fillért kaptak minden kg kenyér után. Ezt az „üzletet“ 1957-től egé­szen 1963. január 9-ig zavartalanul bonyolíthatták le. Kordác vádlott pl. az évek folyamán legkevesebb 32 000 kg kenyeret szerzett Gulyás és Mo­tola vádlottaktól. 2. Péksütemény lopása szállítás köz­ben. A péksüteményt Kordáé, Kazik, Stefan és Rudolf Filo vádlottak szál­lították, főleg a bratislavai Gorkij­­utcai nagy tejkülönlegességi boltba. 1962 második felében Kordáé Kazík­­kal együtt kb. 22 000, a két Filo pedig mintegy 14 000 darab vajaskiflit lo­pott el. Már a nyomozás alatt bizony­ságot nyert, hogy az üzletvezetők az áru átvétele után nem ellenőrizték a leszállított tételek mennyiségét és különösképpen sohasem állapítottak meg hiányt, holott az ellopott süte­mények ára kb. 10 800.— koronát tett ki. Ezt a hiányt tehát biztosan más törvénytelen módon pótolták a vá­sárlók rovására. 3. Péksütemény lopása a kiadásnál. Az árut közvetlenül az üzemben, a pékműhelyekben lopták el. Ebben leg­nagyobb része Sedláéek és Lengyel vádlottaknak volt, akik mindketten a Slovanská utcai péküzemben mint árukiadók működtek Bűncselekmé­nyüket 1959-ben kezdték és leleple­zésükig folytatták. Üzérkedésüket aránylag zavartalanul végezhették, mivel műhelyük a feldolgozott anyag­ról nem vezetett nyilvántartást és csak arról voltak feljegyzések, hány darabot szállítanak az egyes üzletek­be. Mivel a műhely a megrendelt té­teleknél több süteményt szállított, ilyen módon Sedlácek és Lengyel el­lenőrizetlen mennyiségű áruhoz jutott és Filsinger valamint Pobeda szállítási alkalmazottak segítségével azt az egyes üzletvezetőknek továbbították. Sedlácek és Lengyel' kb. 140000 db vajaskiflit adott el mintegy 42 000.— korona értékben. A „haszon" egyhar­­madát a kiadók, egyharmadát a gép­kocsivezetők és a kísérők, égyharma­­dát pedig az érdekelt üzletvezetők kapták. A bratislavai járásbíróság az 1963. június 13-án hozott ítélete kapcsán megállapította, hogy a vádlottak leg­kevesebb 109 261 kg kenyeret és 227 565 süteményt loptak el, s a kö­vetkező büntetéseket szabta ki: Zde­nek Kordácot 8 évi, Kazik Ferencet 7 és fél évi, Ludovit Sedláceket 5 évi, Rudolf Filot 4 évi, Stefan Filot 3 és fél évi, Motola Irént 3 és fél évi, Len­gyel Miklóst 3 évi fogházra ítélte. További 5 vádlottat szintén szabad­ság vesztésre ítélt. A többi elítélt büntetését feltételesen rótta ki. A járásbíróság mindezen kívül pénzbír­ságokat is előírt és utasítást adott, mely szerint több üzletvezetőt meg­fosztottak funkciójuktól. Az ügy ez­zel még nem záródott le, mert az államügyész további 17 személy ellen emelt vádat, akik nagyobb mennyi­ségben tulajdonítottak el különféle élelmiszereket (pl. cukrot, vajat, to­jást, gyümölcsízt stb.). Bratlslavában a Járásbíróság nem is olyan régen több hasonló jellegű bűn­ügyet tárgyalt. Az olvasó közönség bizonyára emlékszik még a nyugat­szlovákiai gyógyszerész-botrányra, a sokáig tárgyalt tejpancsolásra és lo­pásokra, stb. És bár ezek a bűnperek elég nagy port vertek fel, nyilván még mindig elég számosán akadnak köztünk olyanok, akik pénzhajhászá­­sukban nem rettentek vissza a társa­dalmi vagyon elherdálásától, szétlopá­­sátók A szocializmus törvényei azon­ban egyenesen megkövetelik, hogy a társadalmi vagyon érintetlensége min­denki előtt életszükségletté váljék és akik ez ellen vétkeznek, azok vegyék el méltó büntetésüket. A fentiekkel kapcsolatban érde­mesnek tartjuk megemlíteni, hogy a bíróság a tárgyalás előtt felhívta a Malmok és Tésztagyárak igazgatósá­gát, küldjenek társadalmi vádlókat a tárgyalásra; az üzemben azonban nem akadt ember, aki erre a társa­dalmi funkcióra vállalkozott volna. Sajnos, még mindig nagyon sokan vannak közöttünk, akik szerint a szo­cialista társadalom tulajdonának meg­óvása kizárólag a közbiztonsági szer­vek, az ügyészség és a bíróság fel­adata. Petrás Sándor, a Járási Ügyészség sajtó­csoportjának tagja a híreszteléseket, amikor a szerkesz­tőség már birtokában volt egy Mad­ridból érkezett sürgöny másolatának. A címzett: Profumo. Szöveg: „A mi­előbbi viszontlátásra Londonban. Az ön Christinája." Nem volt mentség! Profumo azonnal levelet intézett főnökéhez, a minisz­terelnökhöz és Erzsébet királynőhöz. Lemondott hadügyminiszteri tisztsé­géről. A botrányt súlyosbítja Profumo kijelentése, hogy valótlannak minősí­tette, amit előzőleg a parlamentben mondott, t Az erkölcsi politikai botrány azon­ban drámai fejleményekké válhat. A Profumo-ügy alapjában rendítette meg a konzervatívok helyzetét. A baloldali erők azonnali választások kiírását kö­vetelik, amelyekre egyébként csak jövő évben kerülne sor. A MacMillan-kormány az amerikaiak Poláris-tervének elfogadásával és a közös piaci tárgyalások kudarcával súlyos politikai és gazdasági veresé­get szenvedett. Tény, hogy Keeler kis­asszony is egy szöget vert a MacMil­lan-kormány koporsójába, amelynek a Munkáspárttal szembeni elkerülhetet­len veresége már gyökeret vert az an­gol választók tudatában. Tóth Géza Falusi szemmel Az ember falun el sem tudta képzelni étrendjét túrósgaluska, túrósmetélt és sült túróstészta nélkül. Ha túróstésztával heten­ként kétszer jóllakott ebédre, ak­kor bírta húzni a kaszát, bírta a zsákot és minden nehéz munkát, az asszonyok pedig a kapát. Elég volt, ha húsos ételt vasárnap evett. Mi a helyzet falumban — Vü­kén? Ha a szövetkezeti dolgozók tejet vagy tejes ételt akarnak enni, akkor minden reggel kapálás he­lyett már négy órakor sorba kell állniok, hogy hét — fél nyolc órára kapjanak egy liter tejet. Mert az 1200 lakosú községbe naponta csak 100—125 liter tejet hoznak ki Losoncról, holott legalább kétszer annyira lenne szükség. Asszo­nyaink nem állhatnak sorba, mert a munka nem engedi, hogy 9 óra­kor járjanak a mezőre. Mindenki tudja, hogy a falusi asszonyok nyáron tejes-savanyú ételt mindig két napra főznek, hogy ne töltsék az időt minden nap főzéssel. Mert a savanyú étel két nap alatt nem romlik el. Tehát ha nincs mindennap tej, össze kell valamit ütni. Eltekintve az idő­­veszteségtől, az egyoldalú étkezés és az elsietett főzés a dolgozók egészségének is árt. Ha nincs tej, természetesen túró sincs és túróstészta sem. Ez pedig komoly baj. A városi tejboltokban is ritkán kapható tehéntúró. Még kevésbé a falvakon. De kár is lenne kihozni, mert a jelenlegi körülmények között a túró — mi­előtt még a fogyasztóhoz kerülne — megromlana. Az lenne a meg­oldás talán, ha a friss túrót hűtött állapotban hoznák ki és a falusi üzletben is hűtőszekrényben tar­tanák. Sajnos, azonban a falusi üzletek túlnyomó része nincs ezzel fölszerelve. Még ésszerűbb megoldást abban látnám, hogy annyi tejet küldje­nek falunkba, hogy ihassunk tejes­kávét is, főzhessünk valami tejes ételt, s a megspórolt tejből pedig túrót is készíthessünk. Mert a sa­vóban a túró sokáig nem romlik meg és akkor veszi ki belőle az asszony, amikor szüksége van rá. így a savó is fel lenne használva, mert sok falusi ember jobban sze­reti mint a sört. A tejüzemek gyakran nagymennyiségű savót öntenek a kanálisba, ha nem jön­nek érte idejében a szövetkezete­­sek. A javaslat megvalósításához nem kell más, csak egy kis jóakarat. KOVÁCS IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents