Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-19 / 49. szám

Bratislava, 1963. június 19. Ära 30 fillér XIII. évfolyam, 49. szám. Előtérbe a kukoricát a kassai járásban A kassai járás mezőgazdasága egyre nagyobb szerepet tölt be a környék zöldséggel és állati termékekkel való ellátásában. Ezt az utóbbi feladatot takarmányalap nélkül nehéz lenne teljesíteni. A Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetőjét, Stanislav Ba­­lusík elvtársat kértük meg, hogy mondja el, miképpen teljesíti majd a kassai járás ezeket a feladatokat. Balusík elvtárs a feladatokat így körvonalazta: — A takarmányalap megteremtése nélkül nem teljesítenénk az eladási kötelezettségeinket és főleg azt, amit a XII. pártkongresszus tűzött ki szá­munkra: a mezőgazdaságnak ipari színvonalra való emelését. A rossz okozója A kassai járásban a mezőgazdaság elmaradásának fő oka az elmaradt növénytermesztés, aminek következ­tében az állattenyésztés termelése is csökkent. A járásban a gabona hek­tárhozama mélyen a köztársaság bár­mely területének színvonala alatt van. Az utolsó három év alatt ugyan vál­tozás állt be az őszi búza, árpa és a kukoricatermesztésben. A burgonya­termesztésben is alacsony a hektár­hozam. A második világháború előtt burgonyából az átlagos hektárhozam 160 mázsa volt a kassai járásban. Az ilyen terméshozam elérése lehetővé tenné 1270 hektár szántóföld felsza­badítását más jövedelmezőbb növé­nyek termesztésére. Utat a kukoricának! Ilyen növény mindenek előtt a mag- és silókukorica. Ebben az évben a já­rásban 9385 hektár területen terme­lünk kukoricát. Ez a szántóföld 16,7 százaléka. Ebből 4> %-ot magnak, 8,5 százalékot silónak és 2,2 °/o-ot zöld­takarmánynak terveztünk. A magku­koricából számításunk szerint 31 mázsa hektárhozamot kell elérnünk. Ez a tavalyi átlagnál 9 mázsával több. A 31 mázsa elérése hektáronként azt jelentené, hogy meglenne a szükséges takarmányunk a sertések számára egészen az új termésig és 3414 vagon kukoricaszárat nyernénk a marha­­állomány etetéséhez. Haszon és kár Az ilyen termés eléréséhez a járás­ban minden feltétel megvan. A mag­kukorica termesztésében az egyes termelési körzetekben a következő eredményeket érték el: a kehnyeci szövetkezetben 49 mázsát, a zdanai szövetkezetben 42 mázsát, Nizná Mysla-iban 33 mázsát, a backoviki szövetkezetben 36 mázsát stb. Szá­mos EFSZ még a rossz körülmények ellenére is jó eredményt ért el a ku­koricatermesztésben. A különbségek okát a föld megmű­velésében és a növény gondozásában kereshetjük. Például a gécai EFSZ- ben a kukoricát egyszer sem kapál­ták, Svinicán pedig csak egyszer, és azt is későn. Még számos szövetkeze­tét sorolhatnánk fel, ahol a rossz termés okozója az volt, hogy a nö­vényről nem gondoskodtak megfele­lően. Pártfogókat a kukoricának A magas terméshozam elérésének receptje nemcsak a jól elkészített talajról és a jó minőségű vetőmagról beszél. A jól elkészített talajban nő a gaz is, amely megsemmisíti a ga­bonát. A termesztők tavaly azt mond­ták, hogy minél jobban gondozták a növényt, annál kevesebb gaz volt. Ez kétszeresen vonatkozik erre az évre is. Gondozás nélkül nem érhetjük el a magas terméshozamot. Tehát a ma­gas terméshozam elérésének receptje összetett, amelyet a földművesek jól ismernek, csak a gyakorlatban kell következetesen alkalmazniuk. Számos EFSZ-ben a komplexen gé­pesített csoportok gondoskodnak az egyes kukoricatáblákról. Ahol ez nincs így, az egész vegetációs időszakra az egyes szövetkezeti tagok vagy állami gazdaságok dolgozóinak gondjaira kell bízni a kukoricaterületet. Mindenek­előtt fontos eltávolítani a gyomot. A silókukorica ugyanolyan gondozást igényel, mint a magra termelt kuko­rica. Követőket keresnek A járás földműveseinek rossz szo­kása, hogy a silókukorica termeszté­sénél nem a minőséggel, hanem a mennyiséggel törődnek. Megtörtént az is, hogy a szövetkezetek már meg­öregedett csalamádét silóztak. A já­rásban a szövetkezeti tagokat ráve­zették arra, hogy a silókukorica ter­mesztésénél is ugyanazon szabályok érvényesek, amelyek a magnak való kukorica termesztésénél. Itt is 60—70 cm a sortávolság, csak az a különb­ség, hogy a silókukoricánál több haj­tást hagyunk. A múlt évben a beni­­kovcei EFSZ több mint 400 mázsa, a kenyheci EFSZ 435 mázsa, a hostovcei EFSZ pedig több mint 440 mázsa siló­­kukoricát termelt hektáronként. Mind­ez azt bizonyítja, hogy megéri jól ápolni a növényt. Amint már említettem, ebben az évben a kukoricaterület 2,2 %-án csalamádét termesztünk. A siló és a csalamádé vetésére ki kell használ­nunk a legmegfelelőbb napokat. A já­rásban még 1963. május 24-én több mint 100 hektár területen nem vetet­ték el a kukoricát. Minden nap fontos — minél előbb, annál több haszon a szövetkezeti dolgozóknak. A felhívás feleletre vár A XII. pártkongresszus címet viselő kehnyeci EFSZ ebben az évben szo­cialista kötelezettséget vállalt. Vál­lalták, hogy a magra termelt kukori­cából 55 mázsát, a tejes érésű siló­­kukoricából pedig 500 mázsát érnek el hektáronként. A kehnyeci szövetke­zeti dolgozók versenyre hívták fel a kassai járás minden szövetkezetét. Némely szövetkezet már felelt is a felhívásra. Ezek közé tartozik a bysteri EFSZ, pálovcei EFSZ, budiovi EFSZ stb. Sok szövetkezet azonban még nem jelentkezett. A takarmányalap megteremtése ne­héz probléma, azonban megoldásához sok lehetőségünk van. A kukorica megmutatja a kassai járásban a ta­karmánytartalék megtalálásához ve­zető utat. B. Nemiek VÉGÉTÉRT A PREROVI TENYÉSZÁLLAT-KIÁLLÍTÁS Három aranyérem Szlovákiába A kiállítás látványos volt. A látoga­tók több mint 2000 kiállított és vásári állatot nézhettek meg. Ott voltak a nem kimondottan tenyészállat-te­nyésztéssel foglalkozó gazdaságok rekord tehenei is. A résztvevők meg­tekinthették a legújabb gépi beren­dezéseket, méhészeti fölszereléseket és elbeszélgethettek az élenjáró te­nyészállat gondozókkal. A kiállításon a szlovákiai állatte­nyésztők is nagy sikert arattak. Amíg a múlt évben csak egy érmet kaptak, most nyolccal tértek haza. Talán a legjobban örült Laso Vilmos, a Mote­­sicei Állami Tenyészállat Kísérleti Intézet dolgozója, mert bikájával ab­szolút elsőbbséget nyert. Rajta kívül aranyérmet kaptak a Palárikovoi Ál­lami Gazdaság anyakoca tenyésztői a kiváló anyakocákért, valamint a diviakiak a juhtenyésztésért. Érmet kaptak még a következő gazdaságok: Levocská Lúka, Topolcianky, Králővé A Vosztok-5 és Vosztok-6 utasai kitünően érzik magukat ■ Bikovszkij alezredes és Valentyina Tyereskova ürutasok kétoldalú rádióösszeköttetést tartanak fenn ■ Az egész világ csodálja a szovjet űrkutatás újabb sikerét. Szovjet nó a világűrben Újabb páros űrrepülés A Szovjetunióban 1963. június 14-én, közép-európai időszámítás szerint 13 órakor fellőtték a Vosztok-5 űrhajót, amelyet Valerij Fjodorovics Bikov­szkij űrhajós alezredes vezet. A Vosztok-5 feladatai a következők: annak további kutatása, hogyan hat­nak az emberi szervezetre az űrrepü­lés különféle tényezői; szélesebbkörű biológiai orvosi kutatás egy hosszabb űrrepülés feltételei között; az űrhajó irányítási rendszereinek további ki­dolgozása és tökéletesítése. A Vosztok-5 űrhajó kijutott pályá­jára, amelynek adatai közel állnak az előre kiszámított adatokhoz. Az előzetes jelentés szerint az űrhajó keringési ideje 88,44 perc. Földközeli távolsága 181 km, legnagyobb távol­sága a Földtől 235 km. Pályasíkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlás­szöge mintegy 65 fok. A Vosztok-5 űrhajóval állandó kétoldalú rádió­összeköttetést tartanak fenn. A TASZSZ jelentése a Vosztok-6 fellövéséről — 1963. június 16-án, moszkvai idő szerint 12.30 órakor a Szovjetunióból földkörüli pályájára juttatták a Vosztok-6 jelzésű űrha­jót, amelyet a világon első ízben nő — Valentyina Vlagyimirovna Tyeres­kova, a Szovjetunió állampolgára ve­zet. Az újabb űrrepülés célja: az űrre­pülés különböző tényezői emberi szer­vezetre gyakorolt hatásának további tanulmányozása, főként e tényezők férfi és női szervezetre gyakorolt ha­tásának összehasonlító elemzése, to­vábbi egészségügyi-biológiai kutatá­sok újabb komplexuma, az irányítható űrhajó berendezéseinek további ki­dolgozása és tökéletesítése a közös repülés folyamán. Az előre meghatározott feladatok szerint a Vosztok-6 űrhajót akkor bocsájtották fel, amikor a Szovjet­unióból 1963. június 14-én felbocsáj-Hazánk dolgozói iidvözlik a szovjet űrhajósokat 1 Az új szovjet páros űrrepülés nagy örömet keltett hazánk dolgozói- i nak körében is. Szerte az országban Bikovszkij és Tyereskova szovjet i űrhajósok nevét emlegetik, izgatottan várják a legfrissebb híreket. Csehszlovákia dolgozói nevében An­tonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk üdvözlő táviratot intézett a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságához, amelybén kifejezi, hogy népünk nagy örömmel fogadta a Vosz­tok-5 és a Vosztok-6 űrhajó felbocsá­tásának hírét. A testvéri szovjet nép­nek számos további sikert kívánunk győzelmes útján, mert minden egyes sikere felbecsülhetetlenül hozzájárul a béke és az emberiség haladásának ügyéhez — hangzik többek között Novotny elvtárs üzenete. A Csehszlovák Nőbizottság a szov­jet nők bizottságához küldött távira­tában hangsúlyozza: Mérhetetlenül büszkék vagyunk arra, hogy a világ első nőjeként, a szocializmus első országának, a kommunizmust építő Szovjetunió polgárát küldték fel a világűrbe. Számos munkahelyen, gyárakban, üzemekben a dolgozók legnagyobb elismerésüket fejezik ki a szovjet űrkutatás újabb sikere felett. Mária Kudronová, a rybárpolei Lenin üzem szövőnője, a szocialista munka hőse, többek között ezeket mondotta: Nem találok rá szavakat, hogy kifejezzem, milyen boldogság töltött el, amikor meghallottam, hogy egy szovjet nő — a világ első űrhajósnője — felszállt a világűrbe. Szívem mélyéből kívánom Valentyina Tyereskovanak, hogy sze­rencsésen visszatérjen a Földre, — A Tatrasvit textilüzemben dolgozó 1700 asszony és leány körében külö­nösen örömtéljes visszhangot keltett Valentyina Tyereskova űrrepülésének útja. „Amint nemrégén előttünk — nők előtt — mégnyilt a vezető gazda­sági állásokba, tudományos laborató­riumokba, és általában valamennyi munkahelyre vezető út, ma a világűr is megnyílt előttünk“ — írják az üzem női dolgozói a prágai szovjet nagykövetséghez. Számos más munkahelyről is kol­lektívák és egyének küldik el jókíván­ságaikat a Szovjetunió prágai nagy­­követségére, hogy onnan továbbítsák' Moszkvába. tott Vosztok-5 űrhajó folytatta föld­körüli repülését. A világűrben tehát egyidőben két szovjet űrhajó került, a Vosztok-5 és a Vosztok-6, amelyeket szovjet ál­lampolgárok vezetnek, A Vosztok-6 űrhajó keringési pályájának adatai megközelítik a számításoknak meg­felelő adatokat. Tyereskova űrrepülőnő kielégítően viselte el az űrhajó pályájára juttatá­sának időszakát és a súlytalanság álla­potába való átmeneteit. Közérzete jó. A két szovjet űrhajós felvette a kétoldalú rádióösszeköttetést. A TASZSZ hírügynökség állandóan újabb és újább jelntéseket közöl a Vosztok-5 és Vosztok-6 útjáról. A szovjet televízió szintén rövid felvé­teleket sugároz a világűrből amelye­ken jól láthatók Bikovszkij és Tye­reskova páros űrrepülésének mozza­natai. Hétfőn a Vosztok-5-ben elhe­lyezkedő Bikovszkijt abban a pilla­natban lehetett látni, amikor testgya­korlatokat végzett az űrhajó kabin­jában. Tyereskova pedig éppen a ve­zérlő rendszer ellenőrzésének pilla­natában jelent meg a képernyőn. Hétfőről keddre virradó éjjel mind­két szovjet űrhajós az előre megha­tározott időben tért aludni. A Földről irányított ellenőrző berendezések ál­landó összeköttetést tartottak fenn az űrhajókkal, amelyeknek utasai ki­tűnően érzik magukat. Világszerte nagy érdeklődéssel kí­sérik az újabb szovjet páros űrrépü­­lést. Politikusok, államférfiak, tudó­sok, egyszerű emberek a földteke mindén sarkában a legnagyobb elis­meréssel nyilatkoznak a szovjet tudo­mány újabb sikeréről, amely az első nőt is feljuttatta a világűrbe. A szov­jet kormány címére a világ minden sarkából táviratok özöne érkezik, amelyekben az emberek jókívánatai­­kat fejezik ki a Szovjetunió két űr­utasának Bikovszkij alezredesnek és Valentyina Tyereskovának. Bikovszkij és Tyereskova űrhajósok rövid életrajza pri Senci és a Nitrai Állami Gazdaság. Sikeresen helytálltak az ocovai, Ziar nad Hronom-i jarnéi és d'udincei szö­vetkezetek. A tenyészállatok magas értékelése pénzbeli előnyt is jelent. Például a motesiceiek az értékelés alapján 20 000 koronát kapnak a bikáért, de ehhez hozzájön még 80 % prémium az első helyért. A különböző díjazások­kal együtt összesen 43 000 koronát kapnak. A kiállításon a mezőgazdasági üze­mek eladták az összes vásári állato­kat. A jövő évben a kiállítás színvo­nala emelkedik, mert résztvesznek rajta a külföldi tenyészállattenyész­tők is. Valerij Bikovszkij al­ezredes, a Vosztok-5 kormányosa egyidős Ga­­garinnal, huszonkilenc éves. Egy Moszkva mel­letti városkában szüle­tett, vasúti tisztviselő családban. Középiskoláit Moszkvában végezte, 1952-ben lépett be a Komszomolba. Még eb­ben az évben a szovjet hadsereg szolgálatába lépett. Itt elvégezte a repülő tanfolyamot, majd léglökéses gépek pilótájává képezték ki. A Vörös Csillag érdem­rend tulajdonosa. Jelen­leg a Zsukovszkij nevét viselő katonai repülő­­akadémia hallgatója, ahol Gagarin, Nyikolájev és Popovics tanulnak. Bikovszkij felesége 25-éves. Három és fél hónappal ezelőtt fiú­gyermekük születétt. ☆ Valentyina Tyeresko­va, a világ első női űr­hajósa, három évvel fiatalabb Valerij Bikóv­­szkijnál. Apja traktoros, anyja textilgyári mun­kásnő. Valentyina Tye­reskova 17-éves korában a jaroslavli gumiab­roncsgyárban lépett munkába, majd 1955- ben a Vörös Perekop textilgyárba ment át, ahol édesanyja is dolgo­zik. A kombinát ifjúmun­kásai a Komszomol bi­zottságának titkárává választották Valentyi­­nát, aki 20 éves korában lépett a Komszomolba. Munkája mellett két éven át tanult, előbb az esti iskolán, majd textil­ipari szakiskolán. 1959-ben a jaroslavli aeroklubban ejtőernyős tanfolyamra iratkozott be. Százhuszonhat Ug­rást hajtott végre, s a múlt év végén az ürha­­jósjelöltek iskolájában alhadnagyi rangot szer­zett. Valentyina Tyereskova még hajadon. Vlagyifnir fivére sofőr, Ludmila nővére és anyja mun­kásnők. Édesapja a há­ború idején hősi halált halt. A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents