Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-12 / 47. szám

VII. ÉVFOLYAM • 23. SZÁM. 1963. június 12. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Rendszeres borjazés ' a nagy tejtermelés egyik alapja r TARTALOM ÁLLATTENYÉSZTÉS Kiss Bertalan: Rendszeres bor­­jazás a nagy tejtermelés egyik alapja...............................................89 NÖVÉNYTERMESZTÉS Santa Michal mérnök: Belter­jes öntözögazdálkodás az ökonó­mia és a terméshozam-emelés tükrében .........................................90 Jantner A. mérnök: A korai burgonya öntözése..........................91 TALAJERÖFOKOZÄS Bózner Miklós: Nyomelemek szerepe a növénytermesztésben 92 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Szelén és E-vitamin alkalmazása a borjak izom-disztróíiájának gyógykezelésében.........................92 Van egy mutatója tehenészetünknek, mely szerint — az utóbbi három év átlagában — a száz tehénre jutó éves borjú­szaporulat 92 % volt. Ez az, amivel e cikk keretében foglal­kozni szeretnénk. A több és olcsóbb tej termelése érdekében ugyanis több más fontos tennivalóval együtt, arra is nagy gon­dot kell fordítani, hogy a tehén minden évben rendszeresen borját fogjon, leelljen, tehát minden évben újra és újra friss fejős legyen. Enélkül sok tejet termelni nem lehet, akármilyen jól tejelő is a tehén, akármilyen jól takarmányozzák és gon­dozzák is azt. Ha egy laktáció megnyúlik 18 — 20, vagy eseten­ként még több hónapra is, akkor nem számíthatunk jó és ki­fizetődő tejtermelésre. Mi erre a kérdésre is nagy gondot fordítunk termelőszövet­kezetünkben. És a továbbiakban is nemcsak azért várunk jó eredményeket tehenészetünkből, mert eddig is jól termeltek a tehenek és most is 15 literen felüli a fejési és 11,4 liter az istállóátlagunk, hanem többek között azért is. mert 111 tehe­nünk közül mindössze kettő olyan van, amely az idén nem ellik le. Ebből a kettőből is egyet már öregség miatt kiselejteztünk. Hogyan is érjük el a tehenek vemhesítésében ezt a kétség­kívül — azt hiszem, nyugodtan mondhatom — nagyon jó ered­ményt? Ebben nagy szerepe van tehenészeink hozzáértésének, körültekintő gondoskodásának, s ezzel együtt az inszeminátor ; szakszerű munkájának. Mosó-box A Ceské Budéjovice-i Fémfeldolgozó Vállalat az állatgondozók segítségére siet, amikor mosó-box forgalomba­­hozásán fáradozik. A melegvizes zuhanyfürdö megkönnyíti az állatok tisztántartását, mert néhány perc alatt végzi el az egyébként nehéz munkát. -KSZ­Anyagilag érdekeltté tett gondozók A tehén legtöbbször 3 hetenként ivarzik. Az üzekedés kez­dete után mintegy 20 — 32 óra múlva következik be a petelevá­lás. Ennek figyelembevételével a megtermékenyítés nem az üzekedés első felében, hanem az üzekedés kezdetétől számí­tott 18 — 20 óra múlva lesz a legeredményesebb Tehenészeink ennek figyelembevételével választják ki az ivarzó teheneket és vezetik el inszeminálásra. Nyugodtan mond­hatom, hogy a gondozók lelkiismeretessége ez esetben is igen fontos. A jó borjazási eredmények elérésében nálunk a gondo­zók anyagilag is érdekeltek. Mivel - mint arról már kezdet­ben szóltam — a több tej termelése szorosan összefügg a rend­szeres borjazással, a tehenészek viszont jövedelmük nagy ré­szét a kifejt tej után kapják, így igyekeznek ezúton, a rendsze­res borjazással is, elősegíteni a több tej termelését. Nálunk a munkaegység jóváíráson túl, a terven félül kifejt tej 30 szá­zalékának pénzbeli értékét kapja meg a tehenész. A munka­egység könyv szerint minden eredményesen inszeminált tehén után,‘a vemhesség megállapításakor munkaegységet kap a te­henész, ezenfelül még 5 forint célprémium is megilleti. Min­den ötnapos, egészséges borjú után három munkaegységen felül a tehenész még 5 forint célprémiumot is kap. Mivel vasárnap és ünnepnap inszeminálás nincs, ezért az ilyenkor ivarzó teheneket vagy üszőket bikával fedeztetjük. Sajnos, ehhez a megoldáshoz csak a téli időszakban .folyamod­hatunk. Máskor ugyanis a bika a távolabbi legelőkön levő üszőkkkel jár együtt, így a központi tehénistállóban nem áll rendelkezésre. Azokat a teheneket, amelyek vasárnap, sőt szombaton az in­szeminátor távozása után ivarzottak, hétfőn még elvezetik a gondozók inszeminálásra, hátha még ilyenkor is sikerül a mes­terséges megtermékenyítés. Az inszeminátor szakszerű munkája Termelőszövetkezetünkben a tehenek mesterséges megter­mékenyítését a Mezőkövesdi Mesterséges Termékenyítő Állo­más inszeminátora végzi, és hogy sikerrel, azt a már eddig ismertetett néhány adat is bizonyítja. Naponta jár szövetkezetünkbe. Amikorra jön, a termékenyí­tésre váró teheneket a gondozók már előre kiválogatják, hogy ezzel is elősegítsék munkáját. Az inszeminátor és a termelő­szövetkezet közötti jó kapcsolat kialakítása is nagyon fontos a siker érdekében. Mi ezt a jó kapcsolatot igyekszünk is meg­teremteni. Ügy gondolom, hogy az üszők első inszeminálásának időpont­jával kapcsolatban eléggé kialakult az álláspont országosan is. Eszerint mi is általában 18 hónapos korban inszeminálhatjuk — illetve nyáron a legelőn bikával fedeztetjük — az üszőket. A kor megszabása helyett azonban úgy gondolom, hogy helye­sebb, ha a tenyésztésbe vétel idején elért súlyt vesszük figye­lembe. Eszerint mi 380 — 400 kg-os súlyban inszemináljuk üszőinket, annál is inkább, mert üszőink 18 hónapos korukban általában elérik ezt a súlyt. Sokkal több vita folyik viszont arról, hogy az ellés utáni első ivarzáskor, vagy pedig csak később termékenyítsék-e a tehe­neket. A borjazás után általában 6 hét múlva ivarzanak újra a tehenek. Vannak olyan gazdaságok, ahol ekkor már termé­kenyítik őket. Nálunk más a helyzet. Mi kihagyunk egy ivar­zást, és a következő alkalommal, tehát általában az ellés után 9 héttel inszemináltatunk. Kiss Bertalan, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents