Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-12 / 47. szám
Belterjes önlözegazdálkodás az ökonómia és a terméshozam-emelés tükrében 1A tavalyi száraz időjárás szemléltetően megmutatta, mit jelent a víz mezőgazdasági növényeink és az egész mezőgazdasági termelés számára. A rendkívül száraz időjárás főként szövetkezeteink és állami gazdaságaink takarmányalapját fosztotta meg ezer és ezer vagon abraktól, terimés és lédús takarmánytól. A takarmányhiány most visszatükröződik a hús és a tejellátás terén felmerült nett kézségekben és a mezőgazdasági üzemek pénzügyi tervének nem teljesítésében. A tavalyi tapasztalatok egyúttal azt is megmutatták, hogy mezőgazdasági dolgozóink az öntözéssel hathatósan harcolhatnak az aszály ellen. Ott, aho! az öntözést ésszerűen és gazdaságosan alkalmazták, a tagok elégedettek mind a munkaegység értékével, mind a termeléssel és az állattenyésztési árutermeléssel. Az Ifjúságfalvi szövetkezet például az öntözésnek köszönheti, hogy cukorrépából hektáronként átlagban 505 mázsát takaríthatott be Ezzel a hektárhozammal a szövetkezet országos méretben a cukorrépatermesztő szövetkezetek között elnyerte az első helyet. A terebesi cukorgyár gazdaságában kétszeri öntözéssel, amely egyenként 30 mm-es csapadéknak felelt meg, a cukorrépa terméshozamát hektáronként 90 qval növelték. Az ekecsi szövetkezetben az öntözött lucerna hektáronként 32 mázsa termést nyújtott. A mi feltételeink között helytelen, ha az öntözés jelentőségét csupán a hektárhozamok növelésének mértéke, illetve a hektárhozamok nagysága alapján értékeljük. Hasonlóképpen fontos az is, milyenek az egyes mezőgazdasági termények termelési költségei ÖNTÖZÉS AZ ÖKONÓMIA TÜKRÉBEN Az ifjűságfalvi szövetkezetben egy mázsa cukorrépatest termelési költségei az öntözött területen 16 Kcs-t, az öntözetlen területeken pedig 22 Kcs-t tettek ki. Ugyanebben a szövetkezetben, szintén az öntözés eredményeként silókukoricából hektáronként 5^4 mázsát takarítottak be és a silókukorica mázsánkén« termelési költsége 3,30 korona volt. Ezzel szemben az öntözetlen területeken hektáronként csak 356 mázsa silókukorica termett és a termelési költségek mázsánként 0,40 koronával nagyobbak voltak. Az öntözéssel tehát nemcsak a termelést növeljük, hanem a termékegységenkénti önköltségeket is csökkentjük. Ennek ellenére mezőgazdasági üzemeink csak kis mértékben használják ki a már megvásárolt öntözőberendezéseket, nem beszélve arról, milyen kis mértékben alkalmazzák az öntözés további módszereit. Mi az oka az öntözőberendezések és általában az öntözés kismértékű alkalmazásának? Nagyon gyakran azzal érvelnek, hogy a rendelkezésünkre álló öntözőberendezések teljesítménye nem kielégítő. Igaz. hogy gépiparunk ezen a téren még sokban adósa maradt mezőgazdaságunknak, ám a Dunaszerdahelyi járás szövetkezetei és állami gazdaságai ugyanezekkel az öntözőberendezésekkel 1962-ben több mint 10 000 hektár szántóföldi terményt öntöztek, ami a Szlovákiában 1962-ben öntözött terület Vt részének felel meg Ez a példa bizonyítja, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló öntözőberendezésekkel nemcsak sikeresen harcolhatunk az aszály ellen, hanem hozzájárulhatunk főként a takarmánynövények és az ipari növények hektárhozamának gyorsütemű növeléséhez is. Csak megértésre és akaratra van szükség, főként a szövetkezetek és állami gazdaságok vezető dolgozói, valamint az irányítószervek részéről. FELKÉSZÜLÉS MUNKAERŐVEL ÉS ANYAGIAKKAL Fontos, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok évi termelési és pénzügyi tervében teljes mértékben biztosítsák mind munkaerő szempontjából, mind anyagi és pénzügyi téren az öntözés megvalósítását. Ami a munkaerőket illeti, számolni kell azzal, hogy a D—V-ös öntözőberendezés átlagban 15 munkaerőt, a D—VI-os öntözőberendezés pedig két munkaerőt kíván. A munkaerőszükséglet tervezésekor minden esetben két műszakkal kell számolni, úgy, hogy az öntözőberendezéseket az öntözés ideje alatt naponta legalább 16—18 órán át üzemeltessük. A két műszakban végzett öntözés lehetőséget nyújt arra, hogy a a lucerna: ............................................ • cukorrépa: ....... • kukorica: • korai burgonya: ...... e tarlókeverékek: . . . . . • évelő takarmány alávetés: . . , e őszi és tavaszi vetések: . . . e őszi repce:..................................... . Sok vita folyik arról, hogy az őszi és a tavaszi kalászosokat öntözzük-e vagy sem Igaz, hogy a kalászosok az öntözésre legkevésbé reagáló termények közé tartoznak. Azokban az években, amikor az április és a május száraz, előnyös a tavaszi és az őszi kalászosok öntözése is. Ebben az időszakban az öntözés előnye, hogy ilyenkor az öntözőberendezések kihasználatlanok és aránylag elég munkaerő áll mezőgazdasági üzemeink rendelkezésére. Hasonlóképpen az aszályos ősz esetén, ami nálunk elég gyakori, számolni kell az őszi kalászosok, őszi keverékek és az őszi repce egyszeri öntözésével. Elsősorban az intenzív, nagyhozamú őszi búzafajták vetéseit öntözzük, amelyek az öntözést a legjobban meghálálják. Tervezéskor ezen kívül számolnunk kell az öntözőberendezés szokványos javításával és a feltétlenül szükséges pótalkatrészekre fordítható költségekkel is. Az öntözés tervezésével kapcsolatban hangsúlyoznunk kell továbbá azt is, hogy az öntözendő területeket célszerű a legjobb vetőmaggal bevetni és legalább 20—30 %-kal nagyobb adag műtrágyával megtrágyázni, mint az öntözetlen területeket. A kísérletek eredményei bizonyítják, hogy a műtrágyázás sokkal nagyobb eredményekkel jár az öntözött területeken, mint az öntözetleneken. növények akkor jussanak vízhez, amikor arra legnagyobb szükségük van, hogy teljes mértékben kihasználjuk az öntözőberendezéseket s így csökkentsük az öntözött területegységre fordított öntözési költségeket. Ezen kívül a kora reggel végzett öntözés idején kisebb a párolgási veszteség és a villanymotorok is gazdaságosabban\ üzemeltethetők, mivel kihasználják az éjszakai olcsó áramot. Egy hektár öntözésére 30—40 mm-es öntözőadag esetén az állami gazdaságok tervében 40—50 koronával, a szövetkezetekben pedig 2—3 munkaegységgel számolunk. Ezen kívül minden 30—40 mm-es öntözőadaggal öntözött hektárra a D—5-ös öntözőberendezés üzemeltetése esetén 40 liter gázolajat, a D—VI-os öntözőberendezés üzemeltetése esetén pedig 30—35 liter gázolajat tervezünk. Az E—V-ös villanymeghajtású szivattyú üzemeltetésére 1 ha/30 mm-es teljesítmény' esetén 240 kW-ot, az E—VI-os szivattyú üzemeltetésére pedig 170 kW-ot tervezünk. ", Az öntözés megvalósításához szükséges munkaerők és üzemanyagok pénzügyi fedezésének helyes tervezése érdekében az alábbi adatokat közöljük, amelyekben feltüntetjük, hogy a mi feltételeink között az egyes főterményeket hányszor és milyen öntözővízadaggal kell öntözni: 3 öntözés 35—45 mm-es öntözővíznormával (minden kaszálás után) 4—5 öntözés 30—45 mm-es öntözővíznormával 2—3 öntözés 30—35 mm-es öntözővíznormával 2 öntözés 30 mm-es öntözővíz-normával 2 öntözés, öntözővíz-norma-30—40 mm 1 öntözés 30—35 mm-es öntözővízadaggal 1—2 öntözés 20—25 mm-es öntözővíznormával 1 öntözés, 25—30 mm-es öntözővízadaggal A munka helyes szervezése szempontjából az öntözés feladatait célszerű a komplexen gépesített csapatok és brigádok munkatartamába sorolni. Ott, ahol még nem alakítottak komplexen gépesített csapatot vagy brigádot, különálló öntözőcsapatot kell létesíteni, amely egyenesen a szövetkezet vagy állami gazdaság mezőgazdászának tartozik felelősségei. Az itt említett szempontokból minden szövetkezet és állami gazdaság vizsgálja meg az évi termelési-pénzügyi tervét és szükség szerint módosítsa olyan értelemben, hogy jó feltételeket teremtsen az összes öntözőberendezés és az öntözés más megfelelő módszereinek teljes kihasználására a tenyészidő tartama alatt. Tudatosítanunk kell, hogy ez évben mezőgazdasági termelésünket 13,4 százalékkal kell növelnünk az 1962-es év termelésével szemben, és a növénytermesztésnek is 21,5 %-kal kell növekednie. Az említett feladatok teljesíthetők, s most csak arról van szó, hogy kihasználjuk a mezőgazdasági termelés tervének készítésekor figyelembe vett összes forrásokat. Ezek között a források között a déli körzetekben fontos helyet foglal el az öntözés. Santa Michal mérnök, az öntözőgazdálkodási Kutató Intézet igazgatója (Bratislava)
