Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-12 / 47. szám
Nyomelemek szerepe a növénytermesztésben A növényekben a nyomelemek (más néven mikro- vagy ultramikro-elemek, mikrotápanyagok stb.) kisebb-nagyobb mennyiségben kimutathatók. Fontos élettani szerepük pl. azt is bizonyítja, hogy hiányuk esetén a növények fejlődésükben lemaradnak (esetleg el is pusztulnak), ezzel szemben a növények gyenge fejlődése a hiányzó nyomelem kis menynyiségének adagolásával helyrehozható. A nyomelemek azonban nemcsak a növények életében játszanak fontos szerepet, hanem az emberekében és állatokéban is, mert hiányuk esetén táplálkozási zavarok, esetleg kóros elváltozások figyelhetők meg a szervezetben. Viszont, ha a nyomelemek nagyobb mennyiségben jutnak a növényi testbe, mérgezően hatnak. Az egyes nyomelemek tulajdonságait a növényi táplálkozás szempontjából a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Vas. A vashiány elsősorban a klorofilképződést gátolja (klorózist okoz). Lúgos, meszes talajokon gyakran tapasztalhatunk klorózist. Bebizonyosodott, hogy a vas a redox-folyamatoknál szereplő rézzel és mangánnal kölcsönhatásban van, továbbá bizonyos kapcsolat mutatható ki a vas- és kálium-iónok között is. 2. Réz. A réz hiányát leginkább a zabon figyelhetjük meg. Kezdeti jó fejlődése után május végefelé a levélhegyen rendszerint fehér foltok jelennek meg, majd a levél gyorsan elszárad és összesodródik. Ha a réz hiánya nagyobb mértékű, akkor gyenge a kalászhányás, s a gabonafélék magtermése rendszerint csekély. A réztrágyák termésfokozó hatását*először táptalajokon figyelték meg. Szovjet kutatók vizsgálatai szerint a réztrágyák hatására az árpa magtermése a kontroll A borjak és a sertések izomdisztrófiás megbetegedéseinek szelénnel és E-vitaminnal végzett első gyógykezelési kísérletei azt mutatják, hogy ez a gyógykezelés igen hatékony. A takarmányoknak szelén és E-vitamin készítményekkel történő kiegészítése jelentősen csökkentette az izomdisztrófiában szenvedő állatok elhullását. A kísérleteket a következő hipotézisek alapján végeztük: tekintettel arra, hogy az állatok izomdisztrófiája mindig bizonyos földrajzi területekre szorítkozik, ezért nyilvánvaló, hogy a betegség az adott terület talajának ásványi egyensúlyával van összefüggésben. Azt is megállapítottuk, hogy izomdisztrófia bizonyos fokban a szelénhiány következménye, a legelőntartásról istállózásra való áttérés után rendszerint fokozódik. A borjak izomdisztrófiája tudomásunk szerint E-vitamin elégtelenség, melynek kialakulása azonban még valamilyen ismeretlen cofaktor jelenlététől függ. Ezeknek a tudományos hipotéziseknek alapján próbáltuk tulajdonképpen szelén- és E-vitamintartalmú takarmánykiegészítők etetésével kísérletesen gyógykezelni az izomdisztrófiát. Megelőzés céljából kísérleteinkben a borjú- és sertéscsoportok takarmány^ adagját kg-onként 0,2 mg szelénnel és 10 mg E-vitaminnal egészítettük ki. A beteg állatok 454 kg élősúlyra számítva esetén hektáronként elért 6 mázsáról 24 mázsára emelkedett. Trágyaként rendszerint a rézszulfátot, vagy a rézgálicot szokták használni. A feleslegesen adagolt réztrágyák azonban klorózist és egyéb károsodást idézhetnek elő a növényzetben. 3. M a n g á n-hiány a növények vegetációja során szintén klorózist idéz elő, mely hasonló, mint a vashiány okozta klorózis. Érdekes, hogy a mangánhiány nem mindig a talajban levő mangán mennyiségétől függ, hanem annak felvehetőségétől. Megfelelő agrotechnikával és redukálóanyagok (pl. istállótrágya) adagolásával, továbbá kénsavas ammóniákkal végzett trágyázással a mangán felvehetőségét fokozni lehet. Szovjet kutatók adataiból kitűnik, hogy mangántrágyázással a búza és a len esetében 10—20 %-os termésnövekedés érhető el. Meszes talajokon a pillangós növények terméshozamát a mangántrágyázás kb. hatszorosára, a takarmánykáposzta hozamát pedig két és félszeresére emeli. 4 Molibdén. Az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy a molibdén az azotobakter nitrogénmegkötését segíti elő, ezért hatása egyes talajokon a pillangós növények termesztése terén jelentkezik. Számos növényi enzim működését is aktiválja. 5. A cink elsősorban a szubtrópikus kultúrnövényeknél (pl. citrom, narancs, stb.) idéz elő tápanyagfelvételi zavarokat, továbbá e hiánybetegségek során megfigyelhető a kloroplasztok erős zsugorodása is. Cinkhiánybetegségek esetén a növények növekedésükben erősen lemaradnak. 6. A bőr növényfiziológiai szerepéről ezidáig kevés adattal rendelkezünk, naponta 1 mg szelént és 200—500 mg E- vitamint kaptak. A szelént a kísérlet elején szeléntetraklorid, később szelénnátrium (Natrium Selenite) alakjában adagoltuk. A két különböző jellegű kerületben végzett kísérletek azonos eredményeket adtak. A szelénnel és E-vitaminnal gyógykezelt 60 izomdisztrófiás borjú közül csupán 7 hullott el, de 2 borjú elhullásának az volt az oka, hogy a gyógyszeradagnak vízzel történő bevitelekor a hatóanyag nem a gyomorba, hanem a tüdőbe került. A kezeletlen borjaknak rendszerint 50 %-a pusztul el izomdisztrófiában, új gyógykezelési eljárásunk viszont 10 %-ra csökkentette az elhullást. Tíz beteg kocát malacaival együtt kivétel nélkül meggyógyítottunk, ugyanakkor a kontroll sertések között az izomdisztrófia 30 %-os elhullást okozott. A tehenek és a borjak megelőzés céljából végzett kezelése ugyancsak kedvező eredményeket adott. A szelént és E-vitamint kapott állatok nem betegednek meg, míg a szóbanforgó készítményekben nem részesült állatcsoportból két üsző betegedett meg, de szelén és E-vitamin adagolása után ezek is hamarosan meggyógyultak. A szelént és E-vitamint kapott szopósmalacok jól érezték magukat, egyáltalán nem mutatták a nyomelem-hiánytüneteit. (Freedstoffs — USA) azonban azt, hogy a növények számára nélkülözhetetlen, már régebben biztosan megállapították. A bór hiánya gátolja a virágképződést és a megtermékenyülést. Nagymértékben fokozza a sejtosztódást is. A bór hiányát répán a száraz- és szívrothadás, valamint a belső levelek megbarnulása jellemzi, almán a gyümölcs húsa elparafásodik, a karfiolon a fej megbámul, gabonán rossz a kalász- és magképződés. A bórtrágyákat elsősorban a répában, dohányban és a vörösherében alkalmazzák, ezenkívül jó hatást fejt ki a lenben is. Hektáronkénti 3 kg borax adagolásakor a termés három és félszeresére emelkedik. 7. Egyéb nyomelemek. Az ismertetett nyomelemeken kívül még számos elem fordul elő kis mennyiségben a növényekben. Azonban ezeknek hatását még nem ismerjük. Kivételt képez a kobalt, melynek hiánya a talajban kimutatható. A kobalthiányos talajokon termett takarmány fogyasztásának hatására az állatok súlyos megbetegedése áll elő, ami csekély kobolt-sónak előzetes talajbavitele után megelőzhető. Tekintettel arra, hogy a B12-vitamin (kobalamín),— mely kobaltot tartalmaz — az állatok számára nélkülözhetetlen, érthető, hogy a takarmány kobalt-hiánya következtében az állatok súlyos avitaminózist (vitaminhiány betegséget) kapnak. Összefoglalásként megállapíhatjyk, hogy a növények táplálkozásában nagyon fontos úgy a makro-, mint a nyom-elemek egyensúlya (harmóniája), mivel úgy azok hiánya, mint feleslege a termelt növény súlyos károsodását, sőt pusztulását idézheti elő. Bózner Miklós vegyész, a Piesfanyi Növénytermesztési Kutatóintézet Hurbanovo-Szeszélyes-i állomásának dolgozója • EREDMÉNYES A VITAMINOK ADAGOLÁSA 0 A szép termelési eredményekről ismert Hodoníni Állami Gazdaságban 0 vitamin-készítményekkel erősítik a sertésállomány egészségi állapotát. • -ksz-. Szelén és E-vitamin alkalmazása a borjak izom-disztrófiájának gyógykezelésében
