Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-05 / 45. szám
Derék kis üzem Tgy nevelik a rozsayókörnyéki szövetkezetekben azt az tizemet, ahol a traktorokra, gépkocsikra, személyautókra és még sokféle járműre javítják a gumiabroncsokat. Joggal nevezik így. Mert mi lenne a szövetkezetekkel, ha az a sok külső- és belső gumit, ami naponta megrongálódik a használatban levő traktorókon — el kellene dobni. Most, Emikor szövetkezeteink gépállománya napról napra növekedik — nagy szükség van erre az üzemre. Az természetes, hogyha valami használatban van, az "kopik és rongálódik. De fel lehet újítani, meg lehet javítani. És ez nem kerül mégsem olyan nagy pénzösszegbe, mintha újat vásárolnának. Több helyen még mindig előfordul, hogy gépeket, traktorokat, autókat találunk a munkából félreállítva — csak azért, mert nincs megfelelő gumi, nem tudják mivel kicserélni a rosszat. A szövetkezet vezetősége ilyenkor - hogy saját hibáját takarja — a gumiabroncsjavító üzemre hivatkozik, amely nem hajlandó időre elkészíteni a megrendelést. A rozsnyó? járás szövetkezetei ilyesfélére nem panaszkodhatnak. Nekik, csak be kell vinni a megsérült gumikat a rozsnyói javítóműhelybe, s ha nagyon sürgős, helyben meg is várhatják. Az ügyeskezű javítók azonnal nekilátnak az „operálásnak“, s nemsokára egészségesen, megújulva kerülnek elő a kerekek. — Nálunk az a fontos, hogy a szövetkezetben egy percig se álljon a mi hibánkból a gép. A szükségletnek megfelelően javítunk. Ha behozzák a javítanivalót, s azt' mondják, hogy sürgős — azonnal hozzálátunk a javítás-Példás teljesítők A kamocsai szövetkezetben nap mint nap fölmerül egy-egy probléma, melylyel a tagságnak meg kell birkóznia. Tavalyelőtt például rosszul telelt át a búza, de még idejében pótolták a hiányt tavaszi árpával. Ez aztán a tervezettnél sokkal jobban sikerült, minek folytán négy mázsával túlszárnyalták a hektárátlagot. A szövetkezet így 1962-ben nemcsak eladás; kötelezettségét teljesíthette, hanem a kiváló minőségű sörárpából jócskán terven felül is eladhatott. A felvásárló üzemtől cserébe ígéretet kaptak takarmány kiutalásra. Elmondhatjuk, hogy tisztelet illeti a szerződő feleket, mert mindketten betartották szavukat. A szövetkezet május elsejéig az előirányzott 315 q sertéshús helyett 407 mázsát értékesített, s amikor S ó k y Dezső fiatal zootechnikussal beszéltem, akkor érkezett a felvásárló üzem telefonjelentése, hogy a szövetkezet újabb 102 q erőtakarmányért küldhet. A takarmány jő helyre került. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előhizlaldában a tervezett, a hizlaldában pedig napi 48 dkg-os súlygyarapodást értek el. A baromfifarm dolgozóinak sem kell szégyenkezniük. Tavaly még 160 000 tojást irányzott elő a termelési terv, de jó munkájukkal 216 000 darabot adtak el közellátásunknak. Egy tojóra 119 tojást termeltek, de volt olyan dolgozó is, aki a maga szakaszán 126 darabot ért el. Idén a tervezett 260 ezer tojás eladását a szövetkezet május végére teljesítette, év végéig még 60 000 darabot termelnek terven felül. Amikor a szép eredmény felöl tudakozódtam, a zootechnikus elmondta a siker egyik receptjét. — Fertőzéses elvetélés miatt marhaállományunkat kicseréljük, így legelőink egy része kihasználatlan lenne. Itt vándorólaztatjuk baromfiállományunkat, később pedig a tarlókat és a többi területeket is így hasznosítjuk. Tavaly a vándorólaztatás ideje alatt a szokásos takarmánymennyiségnek csak alig egynegyedét fogyasztottuk. Az elmondottakból kitűnik, hogy a kamocsai szövetkezetben valóban értik a módját. Gábris József (Érsekújvár) Folyik a javítás. Boros István és Varga Béla nagy figyelemmel dolgoznak. A szövetkezet elnöke (balról) a fonok (jobboldalt) és a könyvelön'ó jelenlétében átadja a javítóknak az abroncsokat. \ Utat tör Á nagykaposl szövetkezetben lényeges változások eszközlésére került sor az utóbbi évek folyamán. Jó eredményeik ellenére is akadtak olyan problémák, amelyek megoldásra vártak. A termelés során csak részben érvényesültek a haladó munkamódszerek, de a helyzet megkövetelte, hogy alkalmazásukat elmélyítsék. A szövetkezet szakemberei boncolgatták a helyzetet és arra a megállapodásra jutottak, hogy minden olyan munkát, amelyet gépesíteni lehet, átállítanak gépi erőre, mivel a munkák terén előfordult késések sokszor jelentős veszteséggel jártak. Megalakult a komplexbrigád, amelyet a gabonatermesztési munkálatokon kívül a takarmány, a burgonya, valamint a szőlőtermesztési műveleteknél alkalmaztak. Ha összehasolítjuk a régi és az új módszer szerint elért eredményeket, valamint a ráfordítások hatékonyságát, a kettő közt lényeges különbséget találhatunk. Amikor a takarmánytermesztésben szükségszerűvé vált az új technológia bevezetése, akadtak olyan emberek is, akik nem értették meg ennek fontosságát. Azt a kérdést boncolgatták, hogyan lesz abból jó takarmány, amit zölden kazalba raknak. Kár a jó takarmányt megrothasztani, s hogy mesterségesen nem lehet azt jól kiszárítani, mint a hagyományos módon, a földön. A valóság azonban éppen ennek az ellenkezőjét mutatta. A műit évben az évelő takarmányt a komplexbrigád takarította be és a tartósításnál a hideglevegős szárítást alkalmazták. A szövetkezet szakemberei mindent megtettek, hogy a takarmány mesterséges úton történő szárítása a legjobban sikerüljön. így is történt. Amikor etetésre került sor, a kételkedők meggyőződhettek arról, hogy a takarmány valóban több tápanyagot tartalmaz, mint annak előtte a földön szárított. A tejhozamnál is lényeges emelkedés mutatkozott. A burgonyatermesztésnél hasonlóan voltak bizonyos kételyek. Egyesek nem helyeselték a gépek vásárlását. Azonban megállapítást nyert, hogy az ültető, saraboló, kapáló, töltögető, valamint a KB-2-es burgonyakombájn ma már nélkülözhetetlen. A burgonyaültető után egyenesek a sorok és így jól végezhetik a növényápolást gépek alkalmazásával. A burgonyakombájnnál is bebizonyosodott az előny. Ma már az asszonyoknak nem kell egész nap kétrét hajolva burgonyát szedni. Az új munkamódszerek bevezetésének helyességét állapíthatjuk meg a szőlészetben is. A szövetkezet 10 hektáron telepített szőlőt. A múlt évben a kapálást és a permetezést is gépi erővel végezték. A tavalyelőtti években ezen a területen a termelés nagymennyiségű élőmunka ráfordítást igényelt. Csak a tőkék környékét kell most már kézzel kapálni. A régebben vásárolt permetezőgépet saját maguk alakították át. A permetezés ezelőtt 8—10 embernek 10-12 napig tartott. Ma ezzel a géppel 3 személy 2 — 3 nap alatt elvégzi a permetezést. A gyakorlat tehát bebizonyította, hogy a nagykaposi szövetkezetben beváltak az új módszerek. Ha a ráfordítások hatékonyságát vizsgáljuk, nyomban kiderül, hogy emelkedett a termelés színvonala. A takarmánytermesztésnél például azelőtt 20 — 26 dolgozót alkalmaztak. Ma azonban a komplex gépesítésnél elegendő 5 — 6 ember. A burgonyatermesztés, amíg nem gépesítették, jelentős fizikai munkát igényelt. A szőlészetben sem volt ez másképpen. De nem lett volna talán nehézségük az űj módszerek bevezetése nélkül sem, ha elegendő munkaerővel rendelkeznek. Éppen ennek következtében vált szükségessé a gépesíté«. Nem mondhatjuk azonban, hogy a komplexbrigád megalakulásával mindent megoldottak volna. Munkájukat tovább kell javítaniuk, hogy valóban megfeleljen a követelményeknek. A gondolat tudatukban él a nagykaposiaknak. Tapasztalták, hogy még mindig felmerülnek bizonyos hibák, amelyeket orvosolni, kell. Például tavaly a komplexbrigád csak munkafeladattal volt megbízva. Ezt nem látták helyesnek. Ez évben feladatuk termelési jellegű, s így az embereket jobban érdekeltté tették a hozamok elérésénél. Bajok mutatkoznak azonban még a nyilvántartás körül is. A komplexbrigád munkáját nem vezették pontosan a nyilvántartási lapokon, s ezért nem lehet kiértékelni tevékenységüket. Nem látnak tiszta képet a termelésről, mivel az elsődleges nyilvántartás eléggé hiányos. A jövőben erre nagyobb súlyt kellene fektetniük, hogy tiszta képet nyerjenek a gazdálkodásról. A munkaszervezés szakaszán kívánatos lenne, ha tág teret nyitnának a munkaversengésnek, nagyobb gondot fordítanának a premizálásra. Ezen kívül szükséges lenne a háztáji gazdaságok terén is rendet teremteni. Ogy kellene megszervezniük, hogy közösen műveljék, ez bizonyosan a szövetkezeti gazdálkodás javát szolgálni. Jablonci Lajos hoz. De vannak olyan szövetkezetek is, például a csoltói, amely megfeledkezik a behozott gumikról, s nekünk kell értesíteni őket, hogy már régen készen vannak, jöhetnek érte — mondja Boros István. ő az üzem vezetője — de ezt nem látni meg rajta. Míg beszél, addig is szüntelenül jár a keze. Nem akarja munkáját abbahagyni, mert „várnak a gumira“ - s a hosszú várakozást bizonyára senki se szereti. Hat társával azon van, hogy a megrendelésnek a legrövidebb időn belül eleget tegyen. Bent a műhelyben meleg, s nehéz levegő van. A nagy helyiségben mindenki a maga helyén dolgozik. Az abroncsot számozzák, javítják vagy éppen újítják. Ki-ki a maga feladatát végzi. Most már kényelmesen elférnek, nem úgy, mint a múlt éven, amikor egy kis épületben szorongtak. — Csak még az a fürdőszoba... Azt kellene valahogy megsürgetni. Munka után nem tudunk hol megmosakodni — pedig milyen jó volna tisztában, más ruhában öltözve hazamenni — sóhajt Molnár László, aki mint jó szakember Kassáról jött ide dolgozni. — Bizony az elkelne — bizonygatnak társai is —, mert egész napi munkában olyan szurtosak leszünk, hogy a munkaidő végén már olyanok vagyunk, mint az ördögök. De lassan majdcsak elkészül az is. Ezt a műhelyt is sokáig ígérték, míg végül megkaptuk — a fürdőszobával is biztosan így leszünk. A műhely hat dolgozója - hetedik a könyvelőnő - hasznos munkát végez. Havonta 40-45 000 korona értékű javítást csinálnak, aminek jelentős részét a szövetkezetnek kijavított gumiabroncsok képezi. Évenként körülbelül 1800 — 2000 darab külső- és belső gumi kerül javításra. A szövetkezetek meg vannak elégedve munkájukkal. Sok esetben azért is olyan hálásak, mert kívánság szerint történik a javítás. Panaszra nem adnak okot. Ezért kerüli el őket a reklamálás. Az udvar tele van gumiabronccsal. Az egyik oldalon a külsők-, a másikon pedig a belsők vannak. A napsugár a javítókat is kicsalogatja az udvarra, Ha tehetik, kint dolgoznak a friss levegőn. De ez inkább csak az átadáskor és átvételkor fordul elő — mert a mühelyasztal beszálltja őket. Folyik a munka. Szaporodik a megjavított gumik száma. Nem kell már félni a rozsnyó-környéki szövetkezeteknek, ha kilyukad egy. „belső“, vagy megrongálódik a „külső“, hogy nem lesz mivel kicserélni. -zs-Az ország egyes részéin május elején végeztek a cukorrépa egyeléssel, míg a másik részén jóformán csak ekkor vetették el. A görgői szövetkezet is azok közé tartozik, akik eléggé megkéstek a vetéssel, s a növényápolásra csak most került sor. Az április 24-én elvetett mag hamar kikelt, de mire az egyelésre került volna a sor, olyan esőt kapott, hogy jó pár napig nem lehetett a földre menni. A szép idő, s az elegendő nedvesség következtében a répa növésnek indult. A görgői szövetkezetben jő a munkaszervezés, így a vezetőségnek nem okozott nagyobb gondot a sürgős egyelés. A szövetkezeti tagok nagyobb részét asszonyok képezik (a növénytermesztésben csupán 8—10 férfi dolgozik a traktorosokon kívül). Áz állandóan dolgozó nőkből (95 személy) 7 csoportot alakítottak, s mindegyik élére égy csoportvezetőnőt neveztek ki. Az ő feladatuk, hogy a csoport időben, s a minőségnek megfelelő OElek Ferencné csoportja munka közben Jó a munkaszervezés, de kevés a műtrágya munkát végezzen. Ä napi teljesítményt másnap reggel öt órakor adják át a szövetkezet irodájába, ahol Burkus elvtárs, agronómus megmondja a napi feladatot. A csoportvezetőnőkkel megbeszéli a munkában felmerülő nehézségeket, s az esetleges hiányosságokat még aznap kiküszöbölik. A csoportok versenyben állnak egymással. Nagyon helyes volt az az elgondolás, hogy az idősebb asszonyokat, akik már nem tudnak a munkában lépést tartani a fiatalokkal, külön csoportba osztották be. Nem fordulhat az elő, hogy a fiataloknak az idősebbekre kellene dolgozni. így mindenki elégedett, mert annyit keres, amennyiért megdolgozott. Ha valakinek halaszthatatlan dolga akadt, akkor ezt a csoportvezetőnőnek kell bejelenteni,’ aki az agronómusnak tudtára adja, hogy az ő csoportját olyan munkába ossza be, ahova kevesebben kellenek, mint a teljes létszám. Ügyes ez a munkaszervezés, mert így mindenkit nyilvántarthatnak, s már előre tudják, hogy a megkezdett munka meddig fog tartani. Ha nagyobb távolságra kell menni, akkor traktor viszi őket a mezőre. Reggel 7 órakor mindenki a munkahelyén van. Az esti hazajövetel időpontját a munka fontossága határozza meg. Szorgalmas, iparkodó asszonyok a görgeiek. Cukorrépából 320 mázsát terveztek egy hektárról, de ennél sokkal többet szeretnének elérni. A szövetkezetnek ez évben két öntözőberendezés áll rendelkezésére, s így 10 hektárt a parcella végén folyó patakból öntöznek majd, 13 hektárt pedig trágyalével. Nagy gondot okoz a szövetkezetnek a műtrágyahiány. A tervezett mennyiségnek eddig még a felét sem kapták meg. Ennek következtében kénytelenek voltak elvetni megfelelő műtrá-Adorján János traktoros megérkezett az egyik csoporttal gyázás nélkül 15 hektár kukoricát és 50 hektár silókukoricát. Minden növénynél a minimumra csökkentették a műtrágyaadagot. A vezetőség a járási elosztásban látja a hibát. Többször személyesen meggyőződtek arról, hogy oda utalták ki a meglévő menynyiséget, ahol arra nem volt feltétlen szükség. Megfelelő tárolás hiányában végül tönkrement. Hiába van tehát a jő munkaszervezés, hiába a vezetőség minden fáradozása, ha a járási szervek nem tanúsítanak nagyobb figyelmet a szövetkezetek fontos szükségletéinek. Jó volna minél előbb utána nézni a dolgoknak, mert a kiegyelt cukorrépát is nemsokára fejtrágyázni kell. -zs-1963. június 5.
