Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-05 / 45. szám
VII. ÉVFOLYAM • 22. SZÁM 1963. június 3. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLEKLETE Nem szakcikket kívánok írni a vadászat hónapja alkalmából, nem kívánom felsorolni a hivatásos vadász „teendőit“, csak szeretnék egy sajnálatos félreértést eloszlatni, egy nézetet, ami figyelemre méltó szilárdsággal tartja magát az emberek között. Általánosságban szólva — mindenki meg van győződve: a vadőr élete abból áll, hogy vállára vetett puskával sétálgat a madárdaltól hangos, üdítő árnyéktól sejtelmes, nyáron hűvös, télen szelektől védett erdőben és mit sem törődik a világgal, annak ezernyi gondjával. Ha elfárad alszik egyet a bokor alatt, ha meg fázik a keze, hát tüzet rak és melegszik, mint a makkász. Ha elánja magát, lő ezt, azt, úgy szórakozik, ahogy éppen eszébe jut. Es hogy mennyire így képzelik a dolgot azok, akik az erdő- és vadgazdálkodást csak kívülről ismerik, megmutatják azok a jóakaratú pártfogók, akik időről időre fölszólítanak bennünket valakinek az ügyében, akit fölvételre ajánlanak, erdésznek vagy vadőrnek (nekik igazán mindegy!) a legtöbször olyan indokolással, hogy az illető — beteges. Ilyenkor nagy csodálkozással veszik tudomásul, hogy ebben a munkakörben az egészséges is könnyen megbetegszik, nemhogy a beteg meggyógyulna. Bizony, egész embert kíván az erdő, a vad gondozása, védelme, ragadozók, fatolvajok és orrvadászok leküzdése, mind az a sok, ma már intenzív, belterjes és tervszerű munka, amit egy szóban úgy szoktunk kifejezni, hogy: vadőr. Mert maga a nagy feladat ott oldódik meg kint az erdőben, rekkenö kánikulában, viharban, hóban, esőben és nem az íróasztalok fényesen csillogó lapján. A vadőr hajnali kett ökör -háromkor kel, nincsen nyolcórás munkaideje, öreg este, éjszaka vetődik haza, mikor mások már rég kipihenték magukat. Munkája közben nincsen társasága, nem várja az üzemi étkezde, legtöbbször még a falutól is messze lakik, ahol a legszükségesebb beszerzése is gondot, fáradságot jelent. Hányszor lepi meg a vihar kint az erdőn. Hányszor tapossa a sarat, havat, hányszor kell, hogy elfelejtse azt, hogy a naptár vasárnapot, vagy ünnepet mutat, mert az erdő, a vad nem ismer ilyet és őneki azokhoz kell alkalmazkodnia. És ne felejtsük el azt sem, hogy meny-A vadállomány gondozása, védelme a ragadozók és crvvadászok ellen egész embert kíván. Felvételünkön megörökített Václav Kojan, lomnicei vadőr, odaadással végzi felelősségteljes munkáját. (ksz) nyíre más, ha valaki egy vagy kéthónaponként vetődik el az erdőbe, amikor már nagyon megúnta a várost, amikor legalkalmasabb az idő, legszebben sült a nap, és megint más, ha valaki napról napra oda van kötve függetlenül a kedvétől, időjárástól, vágyaitól. Igaz, itt nincsen állandó és közvetlen ellenőrzés. Ezért mondom, hogy egész embert kíván az erdő, mert a vadőr legfőbb ellenőre - a sajó' lelkiismerete. És, ha ilyennel nem rendelkezik, akkor rövidesen nagy árat kell fizetnie. Mert előbb vagy utóbb, minden kiderül. Hogyan száműzte területéről a sokféle szárnyas kártevőt, rókát, miegyebet? Hogyan alakult a keze alatt az ivararány? Milyen állapotban van a berendezés? Van-e ennivalója a vadnak? Téti takarmánya? Hát a tröfeás vad selejf-----------------------------------------------------TARTALOM VADÁSZAT Dénes István: Hajnaltól éjszakáig ....................................................65 NÖVÉNYTERMESZTÉS Dr. Frideczky Ákos mérnök: A répa és a kukorica ápolásának agrotechnikai irányelvei . 86 TALAJERÖFOKOZÄS Vinár Emánuel mérnök: Öntözéses trágyázás .........................87 Állategészségügy Dr. B e r é n y i Tibor: Védjük borjainkat a tarlósömör ellen , 88 tezése, hogyan áll? Az erdő- és mezőgazdasági vadkárokat elhárítja-e? Orrvadászat? Tervteljesítés? Mert ilyen is van az erdőben. Mennyire hasznot hajtó a vadgazdálkodás? Ért-e a kút y aidomít ás - hoz? Ezért tudjuk és valljuk, hogy ezt a munkát csak odaadással, szenvedéllyel lehet csinálni, ezt a munkát élni kell, nem pedig — elvégezni. Mert kell annak a tudata is, hogy olyan feladatot vállalt, amit befejezni sohasem lehet, és minél jobban csinálja, annál kevésbé, hogy valaki egyszer majd átveszi tőle a munkáját. Eleven lénnyel, nem pedig holt anyaggal dolgozik, tehát mindig arra kell gondolnia, hogy sok idő, értetem, szív kell a jó eredményekhez, de tönkretenni azokat nagyon gyorsan is lehet. Dénes István Hajnaltól éjszakáig
