Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-02 / 44. szám

den 100 hektár földterületre 150—190 darab szarvasmarhával kell számolniuk, illetve ennyit kell tartaniuk. Tehát érthető, hogy ennek a kérdésnek a megoldása komoly gondot okoz nemcsak a szövetkezeteknek, de a körzet termelését irányítő instruktoroknak is.

Az irányítás új módszerében mutatkozó kezdeti eredmények, valamint a szövetkezetek vezetősége és tagsága részéről megnyilvánuló igyekezet azonban arra enged következtetni, hogy ezek a nagy feladatok a szomotori termelési körzetben rövid időn belül teljesítve lesznek.

Címzett - a járási felvásárló vállalat

Mint már előzőleg is említettük, a szövetkezetek és a termelési instruktorok1 munkáját lényegesen megnehezítik a felvásárló vállalat rossz munkamódszerei. Bizony nagyobb felelősséggel oszthatnák széjjel a rendelkezésre álló műtrágyákat. Képzeljék el, milyen bosszúságot okoztak a ladmóci szövetkezeteseknek is, akiknek feleslegesen 4 vagon osztravaí salétromot küldtek, de szuperfoszfátot nem. Pedig nagy szükségük lett volna rá.

De szerződésileg arra is kötelezte magát a felvásárló vállalat, hogy a szomotori termelési körzethez tartozó szövetkezeteknek 37 000 darab csirkét szállít. Miért van az, hogy napjainkig ennek csak 50 °/o-át szállították le? S miért nem küldtek a zempléni szövetkezetnek, amely 6000 darab csirkét rendelt, egy darabot sem? Hiszen vállalták, hogy az első negyedévben 3000-et és a másodikban a további 3000-et leszállítják!

A nagykövesdi szövetkezettel szemben sem teljesítették szerződéses kötelezettségüket. A 2500 darab kacsa és a 2500 darab liba még mindig nem érkezett meg, pedig nagyon várják!

Az említett körzet szövetkezetei akarják teljesíteni a szerződésileg vállalt eladási tervüket, mert tudják, hogy azt mind a saját, mind az egész társadalmunk érdeke megköveteli. De hogyan teljesíthetik majd a tojáseladás tervét, ha a tervezett tyúkállományuk — a Trebisovi Járási Felvásárló Vállalat mulasztása miatt nem lesz meg?

Szeretnénk, ha választ adnának arra a kérdésre is, hogy a nagykaposi termelési körzetben miért Idéznek eiő zavarokat a felvásárlás menetében? Vagy talán tévedünk? Ilyen eset nem fordult elő? Sajnos, nincs tévedésről szó. Az iskei szövetkezetei egyik napon például felkérték, hogy szállítson be 10 darab hízóborjút. Az iskeiek nem vonakodtak és azonnal útnak indították a borjakat. S mi történt? A felvásárló vállalat dolgozói állítólagos vagonyhiányra hivatkozva, félútról visszatérítették őket.

Ez azonban nem egyedülálló eset. Éppen Nagykaposon tartózkodtunk, amikor a csicseri szövetkezet sürgette a tojás mielőbbi átvételét, ötezer darab tojásuk volt összegyűjtve, amelyet állítólagos ládahiány miatt nem voltak hajlandók felvásárolni és elszállítani. Ismét felvetődik a kérdés, hogy miért van mindez?

Ideje lenne, ha az illetékesek mielőbb felszámolnák a munkájukban mutatkozó fogyatékosságokat, s így megkönnyítenék a szövetkezetek és a körzeti termelési, valamint politikai instruktorok munkáját.

Pathó Károly

el vannak különítve, sőt mi több, Szirénfalván már megtisztították, a ruszkai szövetkezetben pedig a közeljövőben megtisztítják a marhaállományt a tuberkulózissal fertőzött tehenektől. A borjúnevelésben pedig Cierne Pole és Szirénfalva kivételével az új módszerre, a borjak ketreces nevelésére térnek át.

A naponta felmerülő sok probléma megoldása mellett a körzet mezőgazdasága termelésének irányításával és a politikai társadalmi élet fejlesztésével megbízott körzeti vezető dolgozók arra is törekszenek, hogy a szövetkezetek vezetésével megbízott emberek, elnökök, agronómusok, zootechnikusok, stb. — mielőbb a követelményeknek megfelelő szakemberekké váljanak. Ezért a szövetkezetek vezetőségével együttműködve tíz vezető dolgozót küldenek a Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolára, akik közül egyesek egy éves bentlakásos módszerrel, mások pedig mint távtanulók sajátítják majd el a mezőgazdasági szakismereteket.

Jól indult a munka a nagykaposi termelési körzetben. S nem kételkedünk abban, hogy a ruszkai „Béke“ szövetkezet agronómusa, Késő János elvtárs nemcsak a saját, hanem a többi szövetkezeti tagok véleményét is tolmácsolta azzal a megállapításával, hogy ezalatt a rövid idő alatt a mezőgazdasági termelési igazgatóság dolgozóitól több segítséget kaptak, mint a JNB mezőgazdasági osztályától az utóbbi évek folyamán.

■ dasága minél több jó, tehát tápláló■ anyagokban gazdag takarmányt taka• rítsanak be.

I A termelési körzetben 796 hektá• ron termelnek évelő takarmányokat.

■ A szövetkezetek még a múlt évben is t hagyományos módszerrel szárították

és kazalozták az összes pillangós takarmánynövényeket, tehát a lucernát ' és a lóherét is. Az új technológia

• alkalmazásában csak á nagykaposi 1 szövetkezet mutatott példát. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy a többi

' szövetkezetek is meggyőződjenek az új módszer előnyeiről. Mégis azt kell 1 mondanunk, hogy az új módszer, 1 vagyis a lucerna hideglevegős szárítása, főleg azért valósul meg a körzet összes szövetkezetében, mert a körzeti termelési tanácsadó az összes lehetőségek maximális kihasználására i ösztönzi a gondjaira bízott szövetke- i zeteket, s mert személyesen is közreműködik majd az új módszer alkalmazásával járó munkákban.

A termelési körzethez tartozó szövetkezetek a múltban eléggé elhanyagolták a szarvasmarhaállomány egészségének védelmét. Ez év tavaszáig a legtöbb helyen még nem történt meg a tuberkulózissal fertőzött tehenek elkülönítése, és a borjakat is hagyományos, tehát szoptatásos módszerrel nevelték. A járási termelési igazgatóság megalakulása után, de főleg amikor a termelési körzet politikai instruktora és szaktanácsadója munkához látott, ezen a téren is lényeges javulás állt be. Ma már a fertőzött tehenek minden szövetkezetben

Az utóbbi időben sok szó esik a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a körzeti tanácsadó szakemberek munkájáról. Találgatjuk, vajon beválik-e a mezőgazdasági termelés irányításának legújabb formája. Sokan csodákat várnak és úgy gondolják, hogy amely feladatot nem old meg a szövetkezetek tagsága, azt majd megoldják a termelési igazgatóságok dolgozói. Mások már most, a kezdet kezdetén olyan jóslásokba bocsátkoznak, hogy a termelési igazgatóságok munkája semmit nem változtat a mezőgazdasági termelésünk jelenlegi állapotán.

Sikeres startolás két termelési körzetben

pár hete alakultak, és a körzeti tanácsadó szakemberek működése most van kibontakozóban, mégis számtalan jele van annak, hogy a termelés irányításában eszközölt módosítás hasznosnak bizonyul. Erre a következtetésre jutottunk a trebisovi járás nagykaposi és szomotori termelési körzetében is.

Ebben a kérdésben helyes álláspont az, ha a termelési igazgatóságokat olyan szerveknek tekintjük, amelyek nem helyettesíthetik a szövetkezetek vezetőségét, de a jó és szakszerű irányítással lényegesen meggyorsíthatják mezőgazdasági termelésünk színvonalának emelkedését.

Bár a termelési igazgatóságok csak

A nagykaposi termelési körzethez

kezet egykori elnöke — aki az utóbbi években mint agronómus hatékonyan szolgálta szövetkezete gazdasági életének fejlődését, jó szakember hírében áll a nagykaposi termelési körzet falvaiban. Ez a földet szerető és hivatásának élő ember tölti be a körzeti termelési tanácsadó tisztséget.

Az irodákban csak akkor tartózkodik, ha halaszthatatlan adminisztrációs munkát kell végeznie, de akkor sem szívesen. A szövetkezeti tagok között, kint a mezőn és a gazdasági udvarokban tartózkodik a legtöbbet. Nap mint nap figyelemmel kíséri a növények fejlődését és mindig ott segít, ahol arra legjobban szükség van.

Munkája nagyon sokoldalú. Tavasszal főleg arra volt gondja, hogy a talajelőkészítés minden szövetkezetben szakszerűen történjen. Nagy fontosságot tulajdonít a növények helyes tápanyag ellátottságának. Meg is van rá az oka, mert a körzethez tartozó szövetkezetekben — egy-két kivétellel — még nem a talajismereten és a növényfajta tápanyagigényének ismeretén alapuló trágyázási módszert alkalmazzák. Például a szirénfalvai szövetkezet agronómusa — a tél folyamán — nagymennyiségű szuperfoszfátot szóratott széjjel a búzavetésre. S bizony komoly kárt okozott, mert a búza kiégett.

De a szorgalmas termelési tanácsadó azzal is törődik, hogy a legtermékenyebb növényfajták honosodjanak meg a gondjaira bízott szövetkezetekben. S ami valóban nagyon fontos, — működésének első napjától — fáradhatatlanul népszerűsíti a növénytermesztési és az állattenyésztési termelés haladó módszereit.

Kiss elvtárs arra a következtetésre jutott, hogy a nagykaposi termelési körzetben is mielőbb meg kell valósítani a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés szakosítását. S mivel a szakosított termelésre való áttérés csak az egyes gazdaságokban levő előfeltételek alapján jöhet létre — a körzeti termelési tanácsadó egyéb munkája mellett nagy fontosságot tulajdonít a szövetkezetek gazdasági helyzetének és a szakosítás előfeltételeinek megismerésére.

hét egységes földművesszövetkezet és egy állami gazdaság tartozik. Ezek, nevezetesen a csicseri, a Cierne Pole-i, a kaposkelecsényi, a nagykaposi, a nagyszelmenci, a ruszkai és a szirénfalvai szövetkezetek, valamint a Veskóci Állami Gazdaság, összesen körülbelül 10 000 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Vannak közöttük módosabbak, mint például a nagykaposi szövetkezet, vannak közepesek és gyengébbek is. Tény, ha a körzeti szaktanácsadó és a politikai dolgozó segíteni akarja a termelés színvonalának emelkedését, akad tennivalója bőven. De nem is tétlenkedik egyik sem.

Kukolik Pál, a körzet politikai instruktora nyugodt, magabiztos természetű. Nem kapkod fűhöz fához, hanem munkáját a főproblémák megoldására irányítja. A falusi pártszervezetek szervezeti életének szüntelen szilárdítását, a szövetkezeti tagok szakmai és politikai nevelésének fejlesztését, a szövetkezeti demokrácia elmélyítését legfőbb feladatának tekinti. De a mindennapi gyakorlati munkájában arra is törekszik, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez kedvező előfeltételek jöjjenek létre. Vagyis, hogy véglegesen felszámolják azokat a nem kívánatos jelenségeket, amelyek a különböző vállalatok és a szövetkezetek között a múltban eléggé gyakran létrejöttek, s amelyek sok esetben — akarva, nem akarva — fékezték a szövetkezetek gazdasági életének fejlődését.

A traktorállomás, a felvásárló vállalat, az állategészségügyi szolgálat, az építkezési vállalat, a talajjavító szövetkezet, az inszeminációs állomás és a tejfelvásárló üzem körzeti képviseletének vezető dolgozói gyakran értekeznek abból a célból, hogy a körzeti politikai instruktor és a szaktanácsadó által ismertetett fogyatékosságok kiküszöbölésének és egyéb feladatok megoldásának megtalálják a helyes módját. De nemcsak a megoldásra váró problémákkal foglalkoznak, hanem számot kell adniuk arról is, hogy az esetleges panaszok és a szövetkezetekkel való együttműködésből eredő más jellegű kérdések milyen elintézést nyertek.

Kiss László — a naavkaposi szövethogy a gondjaikra bízott szövetkezetek számítanak segítségükre. Ezért rendszeresen látogatják a szövetkezeteket. Tanácsokat adnak a munkaszervezés megjavítására és hatékonyabb munkamódszerek bevezetésére. Például a bodrogszerdahelyi szövetkezetben kezdeményezően működtek közre a dohány és zöldségfélék gépesített, öntözéses ültetési módszerének bevezetésénél és céljuk, hogy ezt a módszert meghonosítsák a körzet többi szövetkezetében is.

Igaz, a körzetben van még olyan szövetkezet is, ahol az új munkamódszerek bevezetésére való törekvések komoly akadályokba ütköznek. A zempléni szövetkezetről van szó, ahol még most is, amikor a környező községek sikerrel alkalmazták a lucerna hideg levegős szárítását — idegenkednek ettől a módszertől és a helyzet olyan, hogy talán még az idén sem „törik meg a jég“. Pedig az idén ebben a termelési körzetben a lucerna 70 °/o-át szárítják hideglevegős módszerrel.

A körzeti termelési és politikai instruktor igyekszik minden vonalon népszerűsíteni az új módszereket. Bár a kukorica még csak most kel ki, de ők már foglalkoznak betakarításának és raktározásának új módszereivel. Igyekeznek előkészíteni a szövetkezeteket, illetve megnyerni a szövetkezetek vezetőségét és tagságát, hogy a kukorica betakarításának időszakában ne merüljenek majd fel ellenvetések a kukorica csöves, illetve zúzott állapotban való silózásával, vagy az SK— 3-as kombájnnal történő cséplésével kapcsolatban.

A legtöbb gondot ebben a körzetben is a termelés ésszerű szakosítása okozza. Az előzetes tervek szerint a körzet szövetkezetei a szarvasmarhatenyésztésre és ezzel összhangban a kukorica, s más takarmánynövények termesztésére lesznek beállítva. Mina zempléni, a ladmóci, a bodrogszerdahelyi, a kiskövesdi, a nagykövesdi, a vécsi és a kisújlaki szövetkezet működik. Bár ebbe a körzetbe is hét egységes földművesszövetkezet tartozik, a földterületük azonban lényegesen kisebb, mint a nagykaposi körzeté. S ami a termelés színvonalát illeti, azt mondhatjuk, hogy a körzet szövetkezetei már eddig is lépést tartottak a fejlődéssel, vagyis a Szomotori Állami Gazdaság tapasztalatai nyomán — a termelés valamennyi szakaszán — eredményesen alkalmazták a haladó munkamódszereket. Tehát, ha a két termelési körzet helyzetéből indulunk ki, arra a következtetésre jutunk, hogy Loksa Tibor — a körzet politikai instruktora — és Mády László — körzeti termelési tanácsadó — kedvezőbb körülmények között láthatott munkához, mint a nagykaposi körzet dolgozói.

Az azonban igaz, hogy már a munkábalépésük első napjaiban meg kellett mutatniuk, hogy milyen szervező, irányító válik belőlük. Ugyanis ebben a termelési körzetben különösen nagy károkat okoztak a kora tavaszi fagyok. 758 hektár búzavetés, vagyis az ősziek 85 %-a kifagyott és bizony komoly gondot okozott azok pótlása. De alapjában véve helyesen és gyorsan intézkedtek. Igaz, hogy a szövetkezeteknél sem hiányzott az igyekezet. S ahol hiányzott a vetőmag, azt a termelési tanácsadó segítségével beszerezték. így cseréltek el abraktakarmányt árpavetőmagért a kiskövesdi szövetkezetesek is a Szőlőskei Állami Gazdasággal. Végeredményben a 758 hektárnyi területen kifagyott búzavetés helyett 125 hektár tavaszi búzát, 551 hektár árpát és 82 hektár kukoricát vetettek.

A körzeti politikai instruktor és a termelési tanácsadó kölcsönösen segítik egymást. Mindketten ismerik feladatukat és tudatában vannak,

A szomotori termelési körzetben

ellátását. Nem a megrendelések szerin utalta ki a műtrágyát, hanem úgy, ahogyan részére könnyebnek bizonyult. És a könnyebb munkára való törekvésnek az lett a következménye, hogy a szövetkezetek, amelyek többfajta műtrágyát rendeltek, a rendelt mennyiséget megkapták, de csak egyfajta műtrágyából. Bizony sok gondot és munkát igényelt, míg a szövetkezetek a körzeti termelési tanácsadó irányítása mellett csere útján hozzájutottak a szükséges műtrágyafajtákhoz.

A növényápolási munkákban itt-ott mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölését és a haladó munkamódszerek meghonosítását szolgáló igyekezet mellett a körzeti termelési tanácsadót főleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy a körzet szövetkezetei és állami gazamely a körzeti politikai instruktor, a termelési tanácsadó és a szövetkezetek vezető dolgozói között kialakult, már napjainkig is sok probléma megoldását tette lehetővé. Például nagy gondot okozott a fagykár miatt kiszántott 355 hektár őszi búza és a 61 hektár repce pótlása. Helyette árpát és kukoricát kellett vetni. Igen ám, de egyes szövetkezeteknek nem volt árpavetőmagjuk. A járási termelési tanácsadó és a politikai instruktor azonban nem jött zavarba, hanem jó szervezőmunkával elérte, hogy a szövetkezetek kölcsönösen kisegítették egymást.

Nagy gondot okozott a növények szakszerű tápanyagellátásának biztosítása is. Ugyanis a Trebisovi Járási Felvásárló Vállalat felelőtlenül oldotta meg a szövetkezetek műtrágya-A ió együttműködés

A iöbbtermelés több takarmányt jelent

tak ki. Ezután következik a gépekkel történő sorközi ápolás — harc az elgvomosodás ellen. Trágyalevezést az egész vetésterületen, ammóniázást pedig szükség szerint alkalmaznak.

A munkák gyors elvégzésére jó hatással van a szezonprémium, amelyet az egyelésnél az alapjutalom 12—20 százalékában, a sarabolásnál pedig 15 %-ban állapították meg az állami normáknak megfelelően.

Ebben a gazdaságban Igen jól terjed a munkaverseny mozgalom, amit abból is láthatunk, hogy mostanáig 245 egyén csatlakozott a versengőkhöz, továbbá 19 kollektív vállalás született a termelékenység emelésére. A felajánlások pénzértéke jóval több, mint egymillió koronát tesz ki. A jelek arra engednek következtetni, hogy a gazdaság dolgozói komolyan veszik a vállalást, ami bizonyíték arra, hogy az nem marad papíron. _hai_

1963. június 2.

koronát, a szeletet stb. lesilózzuk miáltal értékes takarmányt nyerünl állatállományunk téli takarmányozására. Üjabban a legtöbb mezőgazdasági üzemben rátértek a cukorrép; takarmányozásra történő termesztésére is, s ezáltal olyan takarmányalapot létesítenek, amely nagyban befolyásolja, mind a tej, mind pedig ; hústermelést.

A Komáromi Állami Gazdaság üzem részlegein idén 300 hektáron termelnek ipari és 50 hektáron takarmányozásra szolgáló cukorrépát. A tervei szerint 280 mázsa hektárátlaggal számoltak, de a dolgozók szocialista vállalása folytán lehetőség nyílik ezl 300 mázsára emelniük. Az emberei kezdeményezésére tehát 7000 mázsával emelhetik a termelést.

Most pedig fölvetődik a kérdés vajon lehetséges ez? Milyen módszereket alkalmaznak a fentiek megvalósítása érdekében?

Előszöris ott kell kezdenünk, hogy a magágyat szakszerűen elkészítették és a vetésnél a jól bevált magot alkalmazták. A növény szépen kikelt és most a sarabolás után nagy igyekezettel.egyelik. Idáig 111 hektárt ritkítot-EGY MENETBEN KÉT MŰVELETET

Nyitra mellett az Ivánkái Állami Gaziaságban egy munkamenetben kétféle műveletet végeznek. A Zetor 25-ös traktor elejére salétromozö szerkezetet szereltek, míg z végén egy KPN — 5a jelzésű sarabolöt működtetnek.

(Foto: B. Dusek)

Nálunk a cukorrépa termesztésére már évekkel ezelőtt is nagy súlyt fektettek. Belőle készítjük a külföldön is jól ismert és jó hírnévnek örvendő cukrot, s melléktermékeit, a répa-