Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-02 / 44. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyümölcsé szét - szőlészet • Méhészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsé szét - szőlészet * Szakkérdésekre válaszolunk 9 Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Időszerű figyelmeztetés a dinnyetermesztőknek Május 24-én reggel sűrű ködre ébredtünk. A köd a dinnye elsőszámú ellensége, ha hozzátársul még a nyirkos, csapadékos időjárás, forró napsütésekkel váltakozva. Első teendőnk ilyenkor a kiültetett és fejlődésnek indult dinnye permetezése 1 %-os Novozirral, vagy 0,5 %-os bordói lével. Ha közvetlen a permetezés után eső jön a dinnyére, újbői meg kell ismételni a permetezést. Jó időjárás esetén is a permetezést 2 — 3 hetenként meg kell ismételni: Amint A szarvasmarha fertőző betegségei További • fertőző, aránylag gyakori betegség a 1 é p f e n e. Lépláznak vagy lépüszögnek is mondják ezt a talajbetegséget, amelyet nedves, mocsaras rétekről, árterekről szed fel a legelő állat. A lépfene bacilíusa élő szervezetben osztódás útján szaporodik, az elhullott állatban pedig spórákat (egysejtű esíramagot) termel. A bacillus elég hamar elpusztul. Sem a nagy hideget, sem a nagy meleget nem bírja és a gyomornedv gyorsan, egynegyed óra alatt végez vele. A spóra azonban nagyon soká, hosszú évekig elél és megtartja fertőző képességét. A fertőzött talajról származó fű, takarmány, az ilyen helyeken levő kutak vize, sőt még rfa lépfenés állat csontjából készült csontliszt is fertőz. Az ember megkaphatja a lépfenét. Egyik állat a másikat közvetlenül nem fertőzi. A betegség az állaton 3—14 napi lappangás után tör ki. Az állat először nyugtalan, azután bágyadt lesz. Fejét lehorgasztja, szemeit kimereszti. Időnkint reszketés fogja el, és különösen a hátsó része remeg. Járása tántorgó, láza erős és az egyes testrészek hol forrók, hol hidegek. A beteg állat nehezen lélegzik, szíve gyorsan, egyenetlenül ver. Kezdetben székrekedése van, pár napon belül már olyan erős hasmenése, hogy sokszor tiszta vért ürít. Vizelete sötét színű, véres, a tej nemcsak elapad, de ami fejhető, az is hasznavehetetlen. keserű, nyúlós, véres és sárga színű. Amikor a láz hirtelen csőkké^ az állat elhullik. Van olyan szarvasmarha, amelyik napokig húzza a betegséget. A másik pár óra alatt elpusztul. A lépfenés állat lépe duzzadt, sötét színű és ha késsel bevágják, szétfolyik, mint a kátrány. Ha valahol fellépett a lépfene, ott vérsavóval beoltjuk az állományt. Az oltás az egészséges állatot biztosan megvédi a fertőzéstől, de még a beteg is meggyógyulhat, ha pár napon keresztül, minden nap beoltjuk. Újabban penicillint használnak a beteg állat gyógyítására. Legtöbbször használ is. Azonban ne várjuk be, hogy lépfenés megbetegedés forduljon elő, hanem használjunk előzetes védőoltást. Legelterjedtebb a Pasteur-féle módszer. Ez a francia tudós volt az első, aki kísérletezése során rájött arra, hogy a lépffcne csírái 42—43 fokos húslevesben egy ideig igen jól érzik magukat, szaporodnak, de azután gyengül a hatásuk, majd elpusztulnak. Ilyen viszonyok között a bacillusok nem képeznek spórákat. Pasteur ezzel a húslevestenyészettel kísérletezett. Amikor a bacillusok életereje már gyengült, de még nem pusztultak el, hanem csak .megszelídültek“, beoltotta velük a kísérleti állatokat. Bizonyos idő múltán újra beoltotta őket, mégpedig másodszorra életerősebb, virulensebb tenyészettel. A kétszer beoltott állatok nem betegedtek meg. De amelyik állatot csak a másodszor használt „erősebb“ anyaggal oltotta be, az elpusztult. Ez a Pasteur-féle oltás egy évre mentesíti az állatot a lépfenétői. Tavasszal, 1—2 héttel a legelőre hajtás előtt oltunk vele. Az oltóanyagot a váll mögötti tájékon bőr alá adjuk. Az első oltás után 14—21 nap múlva következik az erősebb tenyészettel a második. Az oltásnak igen ritka esetben van következménye: lega dinnye az érés időszakába lép, már ne permetezzünk. A dinnyetáblát időnként járjuk be és az esetleg megbetegedett — főleg a barnafoltos, antraknózis gyanús növényeket — reggel harmatos állapotukban szedjük össze és vagy égessük el, vagy távol a dinnyetáblától mélyen ássuk el. Száraz időben az ilyen növényeket ne bolygassuk, mert csak a betegség csíráinak terjedését segítjük A másik nagy ellensége a dinynyének a gyom. Amíg csak lehet, Szakkérdésedre-váSasícSiiíil feljebb kisebb hőemelkedés, fájdalmas duzanat, elvétve elvetélés. Szarvasmarhákat saponinos vekciőval elég egyszer oltani. A lépfene elleni oltás egészen biztos. Teljes értékűvé azonban csak 12—14 nap múlva válik. A várakozási idő alatt a beoltott állatokat erősebb munkától, meghűléstől, minden káros behatástól óvni kell. Sercegő üszők (Gangraena emphysematosa). A sercegő üszők is veszedelmes nyavalyája a szarvasmarhának. Szerencse, hogy csak egyes vidékeken fordul elő. A fiatal szarvasmarhát támadja meg. Spórás anaerob (levegő nélkül élő) becillus okozza ezt a talajbetegséget, amelyet szintén a mocsaras, iszapos, ártéri legelőkön szed fel a szarvasmarha, vagy fertőzött takarmánytól, ivóvíztől kapja meg. Ha azután a szervezetre olyan helyre kerülnek a bacillusok, ahol egészen jelentéktelen izomsérülés vagy vérömlés van, akkor a spórák elszaporodnak és mérgező anyagokat termelnek. A méreg felszívódik a vérkeringésbe, és a fertőzés helyén gyulladás lép föl. A fertőzés után pár nap alatt kitör a betegség. A sercegő üszögben megbetegedett szarvasmarha nem eszik, nem kérődzik, erősen lázas. Rendszerint sántít is, és elmarad a társaitól. A combján, farán, a kereszttájon, lapockán, a szűgyön vagy a nyakon, esetleg a nyelven és a toroktájon gyorsan nagyobbodó daganat támad. Ez a daganat nagyon érzékeny és meleg. Később a közepén a bőr elsötétedik, fekete, száraz és olyan érzéketlen lesz, hogy azt sem érzi meg az állat, ha belemetszünk. A daganat enyhe nyomásra sercegő hangot hallat, kopogtatásra meg úgy szól, mint a dob. A daganatban sok a gázbuborék. Ezek adják a sercegő hangot. Ha a daganatot felvágjuk, habos, édeskés, émelygős szagú váladék folyik ki a sebből. A nagy láz az állatot teljesen letöri és a szivet tönkreteszi: 1—2 nap alatt bekövetkezik az elhullás. A hullában a bomlás a sok gázbuborék miatt csak pár nap elteltével indul meg. A sercegő üszőkben megbetegedett állatot igen ritka esetben lehet meggyógyítani. Megelőzni azonban tudjuk a bajt. A védőoltás egészen biztos eredményű, és 1—114 évre mentesíti az állatot. Az oltást a fertőzött legelőre történő kihajtás előtt kell elvégezni. Már egyszeri oltás is biztosítja a betegség elleni védettséget (immunitást). De ahol ez a betegség nagyobb mértékben elterjedt, ott okosabb az oltást 4—5 hónap múlva megismételni. Szopós borjúkat és 3—4 évesnél idősebb szarvasmarhát nem szükséges oltani. Az idősebbeket legföljebb akkor, ha idegen helyről származnak. Többféle védőoltás van. Nálunk főként a „formalvakcinát“ használják. Ez az oltóanyag a sercegő üszők bacillusának formaiinnal elölt májleves tenyészete, amely nemcsak az elölt bacillusokat és spórákat, hanem ezek formalinnal méregtelenített anyagcseretermékeit is magába foglalja. Az oltást a nyakba vagy a lapocka mögötti részbe adja az állatorvos. Az oltásnak többnyire nincs semmi utóhatása, legfeljebb egy kis hőemelkedés vagy az oltás helyén egy kis duzzanat. géppel végezzük a gyomirtást, ha a tőtávolság megengedi, keresztbe is. A dinn.yető körül óvatosan, kézzel távolítjuk el a gyomot. A kapálás ne legyen mély, mert a dinynye gyökereinek egy része sekélyen helyezkedik el. Ha az időjárás esős és a táblára nem lehet rálépni és a gyom elhatalmasodik, a dinnye-növények hajtásai pedig már ellepik a földet, akkor nem ajánlatos a gyomot kitépni, mert a dinnyenövényekben nagy kárt tehetünk. Nemegyszer megtörtént, hogy gyomlálással a dinnyekultúrát tönkretették. Gyomlálás helyett óvatosan kaszáljuk le a felnyúló gyomot. A görögdinnyénél az óvatosság különösen helyénvaló, mert hajtásvégei a gyomok között szintén feltörnek. Egyébként elvünk legyen, hogy a földet fölöslegesen ne tapossuk, egy helyen állva anynyit végezzünk el, amennyit csak lehet. Vihar esetén az összekuszált vagy egyirányba terelt hajtásokat óvatosan helyezzük vissza eredeti helyzetükbe. Az elcsavart, vagy megtört hajtás a legtöbbször elpusztul. Az összekúszálás veszélye csökken, mihelyt már gyümölcs rögzíti a hajtásokat. Lehet azonban úgy is védekezni az összekuszálás ellen, hogy a kifejlett hajtásokra egy kapányi földet rakunk. Nyúlkár ellen a legmegfelelőbb védekezés (ha van rá lehetőség) a sűrűfonatú drótkerítés. A dinnyetábla különben is állandó őrzést és éberséget kíván, különösen gyümölcsképződés és érés idején. Az érés körüli tudnivalókról későbbi alkalommal írunk. Veneny Lajos, A Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója V. Pavlenko állattenyésztő dolgozta ki a szabadtartásos farmokra a fejőstehenek különleges takarmányozását. A módszer újdonsága abban van, hogy a napi takarmányadag jelentős részét félfolyós masszává dolgozzák fel és halszálkaállásban fejés közben adják az állatok elé. A takarmány cukorrépából, lucernalisztből, abrakból, sárgarépából áll, ehhez télen szilázst, nyáron pedig aprított zöldtakarmán$t kevernek és meleg vízzel engedik fel. Mindez kiegészíthető szeszgyári moslékkal, ásványi adalékokkal, különböző serkentő anyagokkal. A félfolyós takarmánykeverék elkészítése és szétosztása a következőképpen történik: A répát a takarmányelőkészítő tartályba rakják. Innen szállító viszi a répamosógépbe, majd onnan a darálóba. Egyidejűleg a padláson levő tartályból szénaliszt és abrak ömlik a darálógépbe. Ide juttatják a keverék egyéb alkotórészeit és az ásványi adalékokat, valamint a meleg vizet a szükséges arányban. A darálóból már jól felaprított és összekevert takarmánykeverék jut egy betonozott tartályba, ahonnan egy szivattyú a (100 mm átmérőjű) gyűrőzött vezetéken keresztül a halszálka-fejőállás egyedi etetővályújába nyomja. A keverékből az egész állomány AEROSOLŐZÁS. A vegyszeres növényvédelem újabb védekezési módja. Célja a permetezőszerek ballasztanyagának, a folyadékmennyiségnek minimálisra csökkentése. Ugyanis a nagy folyadékmennyiség hátráltatja és drágítja a permetezést, mivel az erőgépnek nagy terhet kell vontatnia és a tartályt gyakran kell újratölteni. Aerosolnak tekintjük a levegőben szétosztott mikroszkopikus és ultramikroszkópikus anyagrészecskéket; ha ezek folyékony halmazállapotúak, akkor ködöt, ha szilárdak, akkor füstöt képeznek. Aerosolózás végezhető mechanikusan (igen nagy nyomással), pneumatikusan (nagy sebességű levegővel), hideg eljárással (elpárologtatóssal vagy vegyi reakcióval), továbbá meleg eljárással (túlhevített gőzzel vagy forró gázokkal). Az aerosolózás a legtöbb államban még kutatás tárgya, gyümölcsösök, erdők és esetleg szántóföldi kultúrák vegyi növényvédelmében. KOLOSZTRUM = föccstej. Az első tej, amit a borjú magába szív, a föccstej. Különleges alakelemeket (12—20 % albumint, 2—3 °/o kazeint, 3 % zsírt, 3 % tejcukrot, 0,5—2 °/o ásványi anyagokat) tartalmazó sárgás vagy barnássárga, esetleg vörössárga színű, kesernyés-sós ízű, erős szagú, nyálkás, 1046—1090 fajsúlyú folyadék, amely nagy albumintartalma miatt felforraláskor megalvad. Magnézium- és klórtartalma következtében hashajtó, ez a bélszurok eltávolítása miatt fontos, nagy fehérjetartalmánál fogva pedig igen tápláló anyag. A föccstejnek további jelentősége, hogy 5—10-szer annyi A- és D-vitamint tartalmaz, mint a közönséges tej; a baktériumokkal szemben védőanyagokat visz a borjú szervezetébe; jódot visz a borjúba az anya pajzsmirigyéből. FERTILITÄS => termékenység. Az élő szervezetnek az a képessége, hogy saját faját szaporítani tudja. Minden egyed, amely életképes utód, illetve termés létrehozására képes, termékeny. A termékenységet a külső tényezők (állatoknál a takarmányozás, ásványi anyag és vitamin ellátás, a pároztatások módja, stb., növényeknél az időjárás stb.) számottevően befolyásolják. A termékenység általában öröklődő jelleg. Egyedi etetők 1. billenőautó, 2. tartály répa részére, 3. szállító, 4. MRK—5 répamosógép, 5. tartályok abrak és szénaliszt adagolókkal, 6. UDKT univerzális daráló ciklonnal, 7. a félfolyós takarmány tartálya, 8. szivattyú villanymotorral, 9. tömlő a félfolyós takarmány keverésére, 10. takarmány-vezetékcső tolőzáras reteszei, 11. takarmányvezetékcső, 12. etetővályú félfolyékony takarmánynak, 13. központi tejvezeték, 15. tejszűrő, 16. csörgedeztető tejhűtő, 17. tejszivattyú, 18. tejtartály, 19. tej továbbítására szolgáló gumicső, 20. tejszállító kocsi. A rajbölcsők felhasználásának hátrányai Dreher szerint azok, akik egyszerűen akarnak anyához jutni, legtöbbször a rajzó család bölcsőinek kimetszéséhez folyamodnak. Ennek a módszernek nagy előnyein kívül hátrányai is vannak. A méhész a véletlenre van utalva, nem tud terv szerint és meghatározott időre anyát kapni. Kényelmetlen, hogy a bölcsők korában kb. egy hetes ingadozás van: a legrégibbekből már hamarosan kel az anya amikor a legújabbakat éppen csak befödték a méhek. Az ilyen nem rég födött bölcsőben nagyon érzékeny a fejlődő anya. A rajbölcsők fölhasználásakor alig lehet tenyészkiválogatásről sző. (Die Biene 1963. 3. Német Szövets. Köztárs.) jazsdiozs-idzsasoigiunäo • okoljam opt uafipn • ipnömu őaiu pipmsj « uoyixai siq ißnsvpznßgzapj • pamWH 9 yuniozsoim au^asapua^vzs Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható• Hallottad már? IK D $ IL K X D IK HD Uj módszer a fejőstehenek takarmányozására egyszeri etetésére elegendő adagot készítenek el. 3,5—4 tonna takarmány elkészítésére 3 dolgozó 50—60 percet fordít. Egy tehénre 23—30 kg-ot számítanak. A takarmány szétosztása során egy etetővályú 7—8 perc alatt telik meg. A halszálkafejőállás 12 etetővályúból álló egyik sorát átlag másfél perc alatt tölti meg a gépész vagy a fejőnő. Az egész állomány — 150 tehén — takarmányának szétosztása 20 percig tart. A tehenek 6—8 perc alatt fogyasztják el félfolyós takarmányadagjukat, vagyis éppen annyi idő alatt, amennyi a fejéshez szükséges. Ezért külön időt nem vesz igénybe a tehenek adagolt takarmányozása. Ilyenformán fejés közben megetetik a napi takarmányadag 30 százalékát, a két fejés alatt tehát 60 %-át. A fennmaradó 40 °/o-ot széna és szilázs formában a kifutó etetőterén kapják a tehenek. 150 fejőstehén fejése és etetése a halszálka-fejőállásában 2—2,5 órá vesz igénybe. A módszer fő előnye, hogy egyaránt növeli a munka termelékenységét és a tejtermelést. (Kolhozno-szovhoznoje Proizdvodsztvo, 1963. 2. számából) Újítás a növényvédelemben A képen látható 13 m munkaszélességű permetezőt a traktor elé szerelték fel. tpy a gép vezetője jól tudja a magasságot szabályozni és rögtön észreveszi, ha valamelyik szórófej eldugul. Ő szabályozza a permetlé mennyiségét is A g*v teljesítménye óránként körülbelül 13-14 hold. t (Farmer and Strockbreeder 1963. február 26-i számából)
