Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-02 / 44. szám
Van miből adni! A szövetkezetek közötti együttműködés dicséretre méltó példáját mutatta az elmúlt napokban a vőki szövetkezet tagsága. A tavalyi rossz termés következtében sok helyen komoly takarmányhiánnyal küzdenek. A szomszédos szövetkezetekben, Félben, Üjfalun és Eberhardon kiürültek a silógödrök és alig van mivel etetni. Vökön viszont igen jól állnak takarmány dolgában. Az elmúlt évben a téli takarmányozásra elegendő szálastakarmányon kívül 70 vagon silót készítettek. Ez a mennyiség még a legbőségesebb számítás mellett is két évre elegendő lett volna. A szövetkezet fennállása óta ennyi takarmánnyal még nem rendelkezett. A határban nem maradt egyetlenegy kórószál sem besilózatlanul, sőt még a kertészeti hulladékot is felhasználták. — Minek ennyi takarmány, két év alatt sem fogy el, kár a munkáért — mondogatták néhányan a tagok közül, akik fölöslegesnek tartották a rengeteg silót. A vezetőség azonban más véleményen volt. — Ha jól elföldeljük — érvelt Mikóczy Károly, a szövetkezet mezőgazdásza — akár négy évig is eredeti állapotában tartósíthatjuk. Kár volna a földeken hagyni a sok értékes, silónak felhasználható takarmányt. A vőkiek most 30 vagon elsőrendű silót adnak a szomszédos megszorult szövetkezeteknek. Helyszínen győződtünk meg arról, hogy a féliek 15 vagon, az újfalusiak 10 vagon, az éberhardiak pedig 5 vagon takarmányt vásároltak ebben a szűkös esztendőben az előrelátó, takarékos földművesektől. — Mennyiért adják a siló mázsáját — kérdem a mezőgazdászt. — Tizenkét koronáért. Éppen csak a termelési költséget számítjuk. Nem akarunk rajtuk nyerészkedni, hiszen elég a maguk baja. Ilyenkor, ha lehet, segíteni kell egymáson. Kollektív munka eredménye így gondolkodnak és így cselekednek a vőkiek. A jó gazda szokásához híven számolni kezdünk: A 30 vagon siló méc az ilyen alacsony ár mellett is 36 ezei korona bevételt jelent a szövetkezetnek. Ez olyan pénz, amire nem számítottak. Hogy mit jelent más szempontbó is a marhaállomány jó takarmányozása, azt már a nemzeti bizottságokor tudjuk meg. Ez év első negyedéber Bratislava és vidéke járásban a legjobb eredményt a vőkiek érték el: 161 mázsa marhahússal, 40 mázsa sertéshússal és 13 ezer liter tejjel többet adtak, mint amennyire kötelezték magukat. A szövetkezetét már másodízben tüntetik ki. Az idén elnyerték a járás vándorzászlaját. A vőkiek egyébként igen szerény gazdálkodók. Néhány évvel ezelőtt csaknem ismeretlenek voltak az országban, még a járásban is alig tudtak létezésükről. A tavaszi vetési munkálatokat elsőként fejezték be. A hármasünnepek alatt -is teljes bevetéssel dolgoztak. A szövetkezet vezetősége az ünnepekre a munkaegység értékét 50 százalékkal emelte. Tehetik, mert jól gazdálkodnak. — Miért volt az a nagy sürgésforgás még az ünnepek alatt is? — kérdem a mezőgazdászt. — A tavasziak vetését nem lehetett máról holnapra halogatni, még akkor sem, ha ünnepnap esett közbe — érvel az agronómus. — Ma például szép az idő. de holnap eshet, a talaj megázik és holnapután sem mehetünk ki a földekre. Egy napi ünneplés miatt a kukorica két héttel később került volna a talajba. így gondolkodnak, nem bíznak az időjárásban, és amit ma megtehetnek, nem halasztják holnapra. f-y A fiatalok segítenek A k a r v a i Mezőgazdasági Szaktanintézet diákjai eddig minden évben vállalták, hogy a búcsi szövetkezet számára komposztot készítenek. Ebben az évben is kötelezték magukat 1500 köbméter komposzt előállítására. A munkában szombaton délután és vasárnap délelőtt vettek részt A múlt évihez képest idén 500 köbméterrel többet készítettek. Jó munkájukért dicséretet érdemelnek Szobi Lajos és Lőrincz József, valamint sokan mások, akiket a CSISZ-ben is megdicsértek. A szaktanintézet diákjai örömmel segítenek. Fogadalmat tettek, hogy ezután is minden évben 1500 köbméternél több komposztot állítanak elő a búcsi szövetkezetben, s ezáltal elősegítik annak fejlődését. Fekete Ferenc, Bodza Uj módszerre! — gyorsabban es jobb minőségben A trebisovi járásban elsőnek a Teplici Állami Gazdaság kezdte el a lucerna kaszálását. A növény ugyan még nem virágzott, de a buja növényzetben az alsó levelek már sárgulni kezdtek. És ez már jeladás, a kaszálás megkezdésére. Minden halasztás a minőség rovására ment volna. A gazdaság vezetői jól tudják, hogy a későbbi kaszálással mennyiségileg több takarmányt nyernének, de ezzel szemben kevesebb lenne a tápérték. Már pedig ez a lényeges. — Szalmát majd ad a gabona — mondják a ventillátornál dolgozók, akik a szárítást végzik. — A lucernából a lehető legtöbb tápértékét akarjuk nyerni, elsősorban fehérjét. Ezért kaszáljuk le időben, amikor a legtöbb tápanyagot tartalmazza. A felét hideg levegős módszerrel szárítjuk ventillátorok segítségével. Ügy számítjuk, hogy körülbelül egyharmadával több tápértékét nyerünk, mintha a szokott módon kaszálnánk és a földön szárítanánk. Amikor ott jártam, már három napja zakatoltak a kaszálógépek. Már az első napon kiderült, hogy fűkaszálókkal nem bírnák idejében betakarítani ezt az értékes takarmányt. Ezért kivonultatták a gabona rendrakót is. A munka jól megy, de a gépesítő méosincs megelégedve. A rendrakóknak nagy a munkatávolsága, a lucerna pedig súlyos, és a gép többet szenved, mint a gabonaaratásnál. De mit lehet tenni? A lucernát le kell vágni időben, a megrendelt gépek pedig még nem érkeztek meg. A kaszálógép után jön a szársajtoló. Ez az új gép kiváló munkát végez. Kisajtolja a szár nedvét, s így az sokkal gyorsabban megszárad. Egy nap alatt annyira, hogy meg lehet kezdeni a hideglevegős szárítást. A gazdaságban 500 hektáron termelnek lucernát. Tavaly még renden és állványokon szárították, mivel a betakarítás napjáig nem kapták meg a megrendelt ventillátorokat. Számuk még most sem elegendő, így a fele takarmányt vas állványokon szárítják Ezáltal elkerülik a veszteségeket, melyek a tarlón és a boglyában való szárításnál keletkeznének. A ventillátorok éjjel, nappal forognak és nyomják a rostély alá a hideg levegőt. A lucerna gyorsan szárad. Az emberek oda-odajönnek, morzsolgatják az ujjaik közt a megszárított takarmányt és megcsodálják, hogy milyen gyorsan és jól megszáradt, milyen szép zöld a színe és milyen illatos az új módszerrel tartósított lucerna A kétmüszakos termelés hasznos dolog Frantisek Sivák rendrakója kétszerannyit vág le, mint a fűkaszáló A szársajtoló nedvteleníti a kemény szárat ikan feltették már a kérdést: „Mi az oka annak, hogy valóban jól gazdálkodnak az alsólánci szövetkezetben. Mik azok a konkrét tényezők, amelyek a termelés állandó növekedésére kedvezően hatnak?“ Ennek a szövetkezetnek gazdái a kezdet kezdetén fölismerték a nagyüzemi termelés fortélyait, fokozatosan rátértek azok alkotó érvényesítésére. Nem idegenkedtek a haladó munkamódszerektől és azok térhódítását figyelemmel kísérték. Később pedig azon fáradoztak, hogy viszonyaiknak megfelelően minél előbb alkalmazhassák. A szövetkezeti demokrácia betartása mellett a tagság elsőrendű kötelességének tartotta a közös munkával való személyes részvállalást. Tudatukban élt, hogy csakis akkor részesülhetnek megfelelő jutalmazásban, ha a munkákat agrotechnikai határidőben elvégzik, s így biztosítják a termelést, illetve a közös vagyon gyarapítását. Ebben a szövetkezetben már régóta nem történtek törvénybe ütköző dolgok. Értem ezalatt, hogy valaki jogtalanul eltulajdonított volna valamit, vagy pedig akarattal megrongálta volna valamelyik gépet. Ma a terv szerint trágyázás alá estek, leszántották az istállótrágyát. Nem feledkeztek meg a tagság szakmai képzéséről sem. A tél folyamán megrendezték az asszonyok téli iskoláztatását, ahol főleg azoknak a munkálatoknak megoldásáról vitatkoztak, amelyek az asszonyra hárulnak. A szövetkezeti munkaiskola is jól működött, ahol az új munkamódszerek bevezetését és alkalmazását beszélték meg. Nem is lehet Alsóláncon olyan megnyilvánulással találkozni, ami fékezné a termelést. A megtermelt javakat időben be is takarították. A közellátásnak soha nem maradtak adósai, hanem minden mutatóban túlteljesítették eladási terveiket. Ez évi felkészültségüket is a jó munkaszervezés jellemzi. A tavaszi munkákat idejében elvégezték. A 13 hektár cukorrépát, valamint a 2 hektár mákot már megsarabolták és kiegyelték. Megkezdték a 35 hektár szemre termesztett kukoricának kapálását is, amelyet rövidesen befejeznek. Még a takarmány begyűjtéséig mintegy 2000 köbméter kompasztot akarnak készíteni. A hozzávaló anyagot a területükön levő tőzegtelepről nyerik. Istállótrágyájuk ugyan van, de a komposzt is szükséges. Jablonci Lajos közös vagyon gyarapodásában, védelmében látják boldogulásukat. Követésre méltó példa a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége közti szoros együttműködést is. A termelésben felmerülő hibákat kollektív módon oldják meg. A párt vezetőségi, illetve tagsági gyűlésein rendszeresen foglalkoznak a termelési problémákkal is. A pártirányelvek betartása mellett határozatot hoznak, melynek végrehajtása a szövetkezetben dolgozó kommunistákon keresztül jut érvényre. A HNB mezőgazdasági albizottsága konkrét javaslatokkal segíti a szövetkezetét. Például évekkel ezelőtt történt, hogy az alsólánciak is — úgy mint ahogyan azt még sokhelyütt ma is teszik - az istállótrágyát nem ősszel, hanem csak tavasszal szántották le. Látva ennek a hátrányát, a mezőgazdasági albizottság javaslattal szolgált. A szövetkezet vezetősége magáévá tette azt és felelősséget válialt az ősszel történő trágyázás végrehajtásáért. A következő évben mindazon parcellákon, amelyek a nélkül szinte csoda. Ördöngösségről pedig szó sem eshet. Dávid István elmondja, hogy addig nem nyugszik, míg el nem éri a napi 1 kg-os súlygyarapodását. Versenyre hívja a lévai járás összes sertésgondozóit. Az eddigi eredmények alapján feltételezhető, hogy a szövetkezet fellendülését a sertéshizlalás is előbbre viszi. Szükséges, hogy a szövetkezet vezetősége és a HNB minden segítséget megadjon Pista bácsi munkájához. Beszélgetésünk során megemlítette, hogy a múlt gazdasági évben a járási verseny első helyezettje 73 dkg. súlygyarapodás elérésével a hízóknál került az élre. Ma már ő ezt 14 dekával túllépte. Nagyon örül neki, és éppen ez teszi indokolttá nála a- nagyobb eredményekre való törekvést. — Megszoktam a közöst — és csak szája szögletében bujkáló mosoly árulja el elégedettségét afölött, hogy öt is megszokják, s mi több megszerették. A volt makacskodó egyéni gazda most tudása legjavát nyújtja a szövetkezetnek. Meggondolta — és belépett. Szaladni ugyan nem szaladt, de a helyénvaló meggyőző munka és az, hogy mindenkit képességéhez megfelelő munkához osztanak be, meghozta eredményeit. Pista bácsi egyéni gazda korában is a sertésekkel bajlódott, így nem lehet csodálkozni azon, hogy most is ezt a munkát választotta. Az etetőket naponta többször kitisztítja, fertőtleníti és mindent megtesz, amit az előírás mond. A haszon már megmutatkozott. A szövetkezet fennállása óta először teljesíti a féléves húseladási tervét. A terven felül még 50 q húst ad a közellátásnak. Az embereken múlik a jó és a rossz sredmény. Dávid István és Pompos Ilona tehetségük legjavát adják minlenkinek, aki hozzájuk fordul tanácsírt. Kezdeményezésük szolgáljon például az összes szövetkezeti dolgozók számára. Boldis János, Ipolyság „A szövetkezetbe való belépést még meggondolom ...“ zárta be a szót Dávid István, pár évvel ezelőtt. Az idő gyorsan halad. A hatvanéves István bácsi pedig már ott szorgoskodik a sertések körül, mert mi tagadás, ő csak a sertéseket szereti. Ha viszszagondol a kezdeti nehézségekre, szinte már nem is tartja igaznak. Abban az időben a sertések napi súlygyarapodása 5 — 20 dkg körül mozgott. Kezdetben a tenyésztésre szánt növendéksertéseket gondozta. Nagy rábeszélés után állt át a hízókhoz. Jelenleg 280 darab van a gondjaira bízva. Munkatársa Pompos Ilona, mindenben a segítségére van. A sertéseket nemcsak etetni és tisztítani kell, hanem „kezelni“ is — mondogatják mind a ketten. „A gazda szeme hizlalja a jószágot" tartja a közmondás és valahogy így van vele Dávid elvtárs is. Tekintete állandóan rajtuk van, hogy adott esetben megfelelő módon lépjen közbe. Az eredmények nem várattak sokáig. Az idei tavasz még be sem köszöntött és a sertéshizlalás terén lemaradt szövetkezetben máris megváltozott a helyzet. Februárban az eddigi 18 dkg átlag helyett 65 dkg növekedés lett feljegyezve a jelentésbe. Márciusban 85 dkg-ra ugrott fel a mérleg. Ilyen napi átlag elérése a takarmányok minőségi növelése Megfordult a kocka Az őrösi szövetkezet vezetősége a minap a határt járva, látta, hogy a gyomok nagyon elszaporodtak s veszélyeztették a cukorrépa további fejlődését. A határból hazatérve a hangos híradón keresztül mozgósították a falu dolgozóit a gyomok elleni harcra. A munkából a falusi CSISZ szervezet tagjai is kivették részüket. A lófogatú sarabolókapák alkalmazásával egy nap alatt közel 19 hektár cukorrépát gyomtalanítottak. (Mokry Miklós, Őrös) TŰT A trávníki EFSZ-ben a kedvezőtlen takarmányozás ellenére is sikerült elérni a 6,5 literes tejátlagot. A szép eredményért dicséretet érdemel Toncsenka Pál fejőgulyás csoportja, akik minden lehetőséget kihasználtak a tejtermelés emelésére. (Komjáti Kálmán, Trávnik). TÍr a martosi EFSZ szarvasmarhaállományában tavaly a TBC vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy meglehetősen nagy a fertőzött állatok száma. Állatorvosi utasításra Héder Ferenc zootechnikus azonnal intézkedett, s elkülönítette a beteg állatokat. Tavaly októberben ezeket a teheneket és üszőket teljesen eltávolították a szövetkezetből. Ez év tavaszán újabb vizsgálatot végeztek, amikor már csak 36 állat reagált a TBC-re. Ezeket is hamarosan tenyészeten kívül helyezték. Májusban ismét TBC-vizsgálatot végeztek, amikor már csak egy állat reagált a TBC-re. így tisztították meg a martosi szövetkezetben a szarvasmarhaállományt e veszélyes betegségtő1- (Kovács László, Martos) * A galántai járás mezőgazdasági üzemeiben igyekeznek minden szabad területet kihasználni a silókukorica vetésére. Míg többhelyütt a silókukorica nagy részét másodvetésként, őszi keverékek betakarítása után teszik a földbe, addig a tornőci szövetkezetesek nem hagyták csak enynyiben a dolgot. Már jőnéhány napja elvetették 45 hektárba a silókukoricát. valamivel többet is a tervezett- BéL . (kfg) * Pusztul a gyom a Pusztafalusi Állami Gazdaság földjein is. A harmincat hektáros területet lányok hada epte el. Életrevalók ezek a csitri gínesi meg felsőszemerédi leányok. Naai teljesítménynormájuk 5 ár répa degyelése, de ők ezt jóval túllépik, dajnali öttől szürkületig dolgoznak. A felsőszemerédiek dohányt palántáztak. Az előírt napi 75 helyett 90 ártyi területet palántáznak be. Május S-án kezdték, s június 5-ra van előrányozva a palántázás befejezése. De i lányok vállalták, hogy ezt a határdőt tíz nappal lerövidítik... Szavukat betartották. A palántaegiment megfogant, s szépen zöldell. Tóth László (Tompa) A A brehovi szövetkezet (trebiovi járás) már 70 000 tojást adott 1, és ezzel teljesítette évi tervét A Bárcai Állami Gazdaság miszlavai részlegének dolgozói anyakocák tenyésztésére, kakasok hizlalására, valamint jércék tenyésztésére szakosították állattenyésztésüket. A jércéket elosztják a többi gazdasági udvarnak, melyeknek szakosítása a tojástermelésre irányul. A malacelválasztásból viszont a sertéshizlaldák állományát töltik föl. A miszlavai gazdaság vezetője Líska Gyula elvtárs, Böszörményi György zootechnikussal együtt két hónappal ezelőtt megegyeztek a kocagondozókkal, hogy ezen a szakaszon bevezetik a kétváltásos műszakot. Mint minden újítás, ez is nehézséjekbe ütközött. A jég azonban hamarosan megtört. Ma már a világért sem lolgoznának a régi szerint. Maguk iöttek rá a kétmüszakos üzemeltetés íasznosságára. Ennek előnye abban •ejlik, hogy a műszakok dolgozóinak ninden második napon szabadnapjuk ran. : Egyik sertésólban bevezetik a két- 1 •eces tenyésztést, mert meggyőződésük szerint ez haszonnal jár. A vágóbaromfi-hizlaldában szintén rét műszakban dolgoznak. A munkaíelyeken mindenütt példás rend, tisztség uralkodik. ANDREÄS SÁNDOR, Kassa Csak egy pillanatra állt le a ventillátor, amíg a lencse megörökíti. Egyébként úgyszólván szünet nélkül forog. — Kissé kevés a magtakarmányunk — jegyzi meg az igazgató. — A lucerna egy részét őröltén adagoljuk majd a hízósertések takarmányába. A tehenek és a fiatal marha számára is megfelelő lesz ez az értékes táplálék. S. Mésáros 1963. június 2.
