Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-02 / 44. szám

Van miből adni! A szövetkezetek közötti együttmű­ködés dicséretre méltó példáját mu­tatta az elmúlt napokban a vőki szö­vetkezet tagsága. A tavalyi rossz termés következtében sok helyen ko­moly takarmányhiánnyal küzdenek. A szomszédos szövetkezetekben, Fél­ben, Üjfalun és Eberhardon kiürültek a silógödrök és alig van mivel etetni. Vökön viszont igen jól állnak ta­karmány dolgában. Az elmúlt évben a téli takarmányozásra elegendő szá­lastakarmányon kívül 70 vagon silót készítettek. Ez a mennyiség még a legbőségesebb számítás mellett is két évre elegendő lett volna. A szövetke­zet fennállása óta ennyi takarmánnyal még nem rendelkezett. A határban nem maradt egyetlenegy kórószál sem besilózatlanul, sőt még a kertészeti hulladékot is felhasználták. — Minek ennyi takarmány, két év alatt sem fogy el, kár a munkáért — mondogatták néhányan a tagok közül, akik fölöslegesnek tartották a renge­teg silót. A vezetőség azonban más véleményen volt. — Ha jól elföldeljük — érvelt Mi­­kóczy Károly, a szövetkezet mezőgaz­dásza — akár négy évig is eredeti állapotában tartósíthatjuk. Kár volna a földeken hagyni a sok értékes, si­lónak felhasználható takarmányt. A vőkiek most 30 vagon elsőrendű silót adnak a szomszédos megszorult szövetkezeteknek. Helyszínen győződ­tünk meg arról, hogy a féliek 15 va­gon, az újfalusiak 10 vagon, az éber­­hardiak pedig 5 vagon takarmányt vásároltak ebben a szűkös esztendő­ben az előrelátó, takarékos földmű­vesektől. — Mennyiért adják a siló mázsáját — kérdem a mezőgazdászt. — Tizenkét koronáért. Éppen csak a termelési költséget számítjuk. Nem akarunk rajtuk nyerészkedni, hiszen elég a maguk baja. Ilyenkor, ha lehet, segíteni kell egymáson. Kollektív munka eredménye így gondolkodnak és így cseleked­nek a vőkiek. A jó gazda szokásához híven szá­molni kezdünk: A 30 vagon siló méc az ilyen alacsony ár mellett is 36 ezei korona bevételt jelent a szövetkezet­nek. Ez olyan pénz, amire nem szá­mítottak. Hogy mit jelent más szempontbó is a marhaállomány jó takarmányozá­sa, azt már a nemzeti bizottságokor tudjuk meg. Ez év első negyedéber Bratislava és vidéke járásban a leg­jobb eredményt a vőkiek érték el: 161 mázsa marhahússal, 40 mázsa ser­téshússal és 13 ezer liter tejjel töb­bet adtak, mint amennyire kötelezték magukat. A szövetkezetét már másod­ízben tüntetik ki. Az idén elnyerték a járás vándorzászlaját. A vőkiek egyébként igen szerény gazdálkodók. Néhány évvel ezelőtt csaknem ismeretlenek voltak az or­szágban, még a járásban is alig tud­tak létezésükről. A tavaszi vetési munkálatokat első­ként fejezték be. A hármasünnepek alatt -is teljes bevetéssel dolgoztak. A szövetkezet vezetősége az ünnepek­re a munkaegység értékét 50 száza­lékkal emelte. Tehetik, mert jól gaz­dálkodnak. — Miért volt az a nagy sürgés­forgás még az ünnepek alatt is? — kérdem a mezőgazdászt. — A tavasziak vetését nem lehe­tett máról holnapra halogatni, még akkor sem, ha ünnepnap esett közbe — érvel az agronómus. — Ma például szép az idő. de holnap eshet, a talaj megázik és holnapután sem mehetünk ki a földekre. Egy napi ünneplés miatt a kukorica két héttel később került volna a talajba. így gondolkodnak, nem bíznak az időjárásban, és amit ma megtehetnek, nem halasztják holnapra. f-y A fiatalok segítenek A k a r v a i Mezőgaz­dasági Szaktanintézet diákjai eddig minden évben vállalták, hogy a búcsi szövetkezet szá­mára komposztot készí­tenek. Ebben az évben is kötelezték magukat 1500 köbméter kom­poszt előállítására. A munkában szombaton délután és vasárnap délelőtt vettek részt A múlt évihez képest idén 500 köbméterrel többet készítettek. Jó munkájukért dicséretet érdemelnek Szobi Lajos és Lőrincz József, va­lamint sokan mások, akiket a CSISZ-ben is megdicsértek. A szaktanintézet diák­jai örömmel segítenek. Fogadalmat tettek, hogy ezután is minden évben 1500 köbméternél több komposztot állítanak elő a búcsi szövetkezetben, s ezáltal elősegítik an­nak fejlődését. Fekete Ferenc, Bodza Uj módszerre! — gyorsabban es jobb minőségben A trebisovi járásban elsőnek a Tep­­lici Állami Gazdaság kezdte el a lu­cerna kaszálását. A növény ugyan még nem virágzott, de a buja növényzet­ben az alsó levelek már sárgulni kezd­tek. És ez már jeladás, a kaszálás megkezdésére. Minden halasztás a minőség rovására ment volna. A gaz­daság vezetői jól tudják, hogy a ké­sőbbi kaszálással mennyiségileg több takarmányt nyernének, de ezzel szem­ben kevesebb lenne a tápérték. Már pedig ez a lényeges. — Szalmát majd ad a gabona — mondják a ventillátornál dolgozók, akik a szárítást végzik. — A lucerná­ból a lehető legtöbb tápértékét akar­juk nyerni, elsősorban fehérjét. Ezért kaszáljuk le időben, amikor a legtöbb tápanyagot tartalmazza. A felét hideg levegős módszerrel szárítjuk ventil­látorok segítségével. Ügy számítjuk, hogy körülbelül egyharmadával több tápértékét nyerünk, mintha a szokott módon kaszálnánk és a földön szárí­tanánk. Amikor ott jártam, már három nap­ja zakatoltak a kaszálógépek. Már az első napon kiderült, hogy fűkaszálók­kal nem bírnák idejében betakarítani ezt az értékes takarmányt. Ezért ki­vonultatták a gabona rendrakót is. A munka jól megy, de a gépesítő méo­sincs megelégedve. A rendrakóknak nagy a munkatávolsága, a lucerna pe­dig súlyos, és a gép többet szenved, mint a gabonaaratásnál. De mit lehet tenni? A lucernát le kell vágni idő­ben, a megrendelt gépek pedig még nem érkeztek meg. A kaszálógép után jön a szársajtoló. Ez az új gép kiváló munkát végez. Kisajtolja a szár nedvét, s így az sok­kal gyorsabban megszárad. Egy nap alatt annyira, hogy meg lehet kezdeni a hideglevegős szárítást. A gazdaságban 500 hektáron ter­melnek lucernát. Tavaly még renden és állványokon szárították, mivel a betakarítás napjáig nem kapták meg a megrendelt ventillátorokat. Számuk még most sem elegendő, így a fele takarmányt vas állványokon szárítják Ezáltal elkerülik a veszteségeket, me­lyek a tarlón és a boglyában való szá­rításnál keletkeznének. A ventillátorok éjjel, nappal forog­nak és nyomják a rostély alá a hideg levegőt. A lucerna gyorsan szárad. Az emberek oda-odajönnek, morzsol­­gatják az ujjaik közt a megszárított takarmányt és megcsodálják, hogy milyen gyorsan és jól megszáradt, milyen szép zöld a színe és milyen illatos az új módszerrel tartósított lucerna A kétmüszakos termelés hasznos dolog Frantisek Sivák rendrakója kétszerannyit vág le, mint a fűkaszáló A szársajtoló nedvteleníti a kemény szárat ikan feltették már a kérdést: „Mi az oka annak, hogy való­ban jól gazdálkodnak az alsó­­lánci szövetkezetben. Mik azok a konkrét tényezők, amelyek a termelés állandó növekedésére kedvezően hatnak?“ Ennek a szövetkezetnek gazdái a kezdet kezdetén fölismerték a nagy­üzemi termelés fortélyait, fokozato­san rátértek azok alkotó érvényesí­tésére. Nem idegenkedtek a haladó munkamódszerektől és azok térhódí­tását figyelemmel kísérték. Később pedig azon fáradoztak, hogy viszo­nyaiknak megfelelően minél előbb alkalmazhassák. A szövetkezeti demokrácia betar­tása mellett a tagság elsőrendű kö­telességének tartotta a közös munká­val való személyes részvállalást. Tu­datukban élt, hogy csakis akkor ré­szesülhetnek megfelelő jutalmazás­ban, ha a munkákat agrotechnikai ha­táridőben elvégzik, s így biztosítják a termelést, illetve a közös vagyon gyarapítását. Ebben a szövetkezetben már rég­óta nem történtek törvénybe ütköző dolgok. Értem ezalatt, hogy valaki jogtalanul eltulajdonított volna va­lamit, vagy pedig akarattal megron­gálta volna valamelyik gépet. Ma a terv szerint trágyázás alá estek, le­szántották az istállótrágyát. Nem feledkeztek meg a tagság szakmai képzéséről sem. A tél folya­mán megrendezték az asszonyok téli iskoláztatását, ahol főleg azoknak a munkálatoknak megoldásáról vitat­koztak, amelyek az asszonyra hárul­nak. A szövetkezeti munkaiskola is jól működött, ahol az új munkamód­szerek bevezetését és alkalmazását beszélték meg. Nem is lehet Alsóláncon olyan meg­nyilvánulással találkozni, ami fékez­né a termelést. A megtermelt javakat időben be is takarították. A közellá­tásnak soha nem maradtak adósai, hanem minden mutatóban túlteljesí­tették eladási terveiket. Ez évi felkészültségüket is a jó munkaszervezés jellemzi. A tavaszi munkákat idejében elvégezték. A 13 hektár cukorrépát, valamint a 2 hek­tár mákot már megsarabolták és ki­egyelték. Megkezdték a 35 hektár szemre termesztett kukoricának ka­pálását is, amelyet rövidesen befejez­nek. Még a takarmány begyűjtéséig mintegy 2000 köbméter kompasztot akarnak készíteni. A hozzávaló anya­got a területükön levő tőzegtelepről nyerik. Istállótrágyájuk ugyan van, de a komposzt is szükséges. Jablonci Lajos közös vagyon gyarapodásában, védel­mében látják boldogulásukat. Követésre méltó példa a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége közti szoros együttműkö­dést is. A termelésben felmerülő hi­bákat kollektív módon oldják meg. A párt vezetőségi, illetve tagsági gyű­lésein rendszeresen foglalkoznak a termelési problémákkal is. A párt­irányelvek betartása mellett határo­zatot hoznak, melynek végrehajtása a szövetkezetben dolgozó kommunis­tákon keresztül jut érvényre. A HNB mezőgazdasági albizottsága konkrét javaslatokkal segíti a szö­vetkezetét. Például évekkel ezelőtt történt, hogy az alsólánciak is — úgy mint ahogyan azt még sokhelyütt ma is teszik - az istállótrágyát nem ősszel, hanem csak tavasszal szántot­ták le. Látva ennek a hátrányát, a mezőgazdasági albizottság javaslattal szolgált. A szövetkezet vezetősége magáévá tette azt és felelősséget válialt az ősszel történő trágyázás végrehajtásáért. A következő évben mindazon parcellákon, amelyek a nélkül szinte csoda. Ördöngösségről pedig szó sem eshet. Dávid István elmondja, hogy ad­dig nem nyugszik, míg el nem éri a napi 1 kg-os súlygyarapodását. Ver­senyre hívja a lévai járás összes ser­tésgondozóit. Az eddigi eredmények alapján feltételezhető, hogy a szö­vetkezet fellendülését a sertéshizla­lás is előbbre viszi. Szükséges, hogy a szövetkezet vezetősége és a HNB minden segítséget megadjon Pista bácsi munkájához. Beszélgetésünk során megemlítet­te, hogy a múlt gazdasági évben a járási verseny első helyezettje 73 dkg. súlygyarapodás elérésével a hí­zóknál került az élre. Ma már ő ezt 14 dekával túllépte. Nagyon örül ne­ki, és éppen ez teszi indokolttá ná­la a- nagyobb eredményekre való tö­rekvést. — Megszoktam a közöst — és csak szája szögletében bujkáló mosoly árulja el elégedettségét afölött, hogy öt is megszokják, s mi több meg­szerették. A volt makacskodó egyéni gazda most tudása legjavát nyújtja a szö­vetkezetnek. Meggondolta — és be­lépett. Szaladni ugyan nem szaladt, de a helyénvaló meggyőző munka és az, hogy mindenkit képességéhez megfelelő munkához osztanak be, meghozta eredményeit. Pista bácsi egyéni gazda korában is a sertések­kel bajlódott, így nem lehet csodál­kozni azon, hogy most is ezt a mun­kát választotta. Az etetőket naponta többször kitisztítja, fertőtleníti és mindent megtesz, amit az előírás mond. A haszon már megmutatkozott. A szövetkezet fennállása óta először teljesíti a féléves húseladási tervét. A terven felül még 50 q húst ad a közellátásnak. Az embereken múlik a jó és a rossz sredmény. Dávid István és Pompos Ilona tehetségük legjavát adják min­­lenkinek, aki hozzájuk fordul tanács­­írt. Kezdeményezésük szolgáljon pél­dául az összes szövetkezeti dolgozók számára. Boldis János, Ipolyság „A szövetkezetbe való belépést még meggondolom ...“ zárta be a szót Dávid István, pár évvel ezelőtt. Az idő gyorsan halad. A hatvanéves Ist­ván bácsi pedig már ott szorgoskodik a sertések körül, mert mi tagadás, ő csak a sertéseket szereti. Ha visz­­szagondol a kezdeti nehézségekre, szinte már nem is tartja igaznak. Abban az időben a sertések napi súlygyarapodása 5 — 20 dkg körül mozgott. Kezdetben a tenyésztésre szánt növendéksertéseket gondozta. Nagy rábeszélés után állt át a hízókhoz. Jelenleg 280 darab van a gondjaira bízva. Munkatársa Pompos Ilona, min­denben a segítségére van. A serté­seket nemcsak etetni és tisztítani kell, hanem „kezelni“ is — mondogat­ják mind a ketten. „A gazda szeme hizlalja a jószágot" tartja a köz­mondás és valahogy így van vele Dá­vid elvtárs is. Tekintete állandóan rajtuk van, hogy adott esetben meg­felelő módon lépjen közbe. Az eredmények nem várattak so­káig. Az idei tavasz még be sem kö­szöntött és a sertéshizlalás terén le­maradt szövetkezetben máris meg­változott a helyzet. Februárban az eddigi 18 dkg átlag helyett 65 dkg növekedés lett feljegyezve a jelen­tésbe. Márciusban 85 dkg-ra ugrott fel a mérleg. Ilyen napi átlag elérése a takarmányok minőségi növelése Megfordult a kocka Az őrösi szövetkezet vezetősége a minap a határt járva, látta, hogy a gyomok nagyon elszaporodtak s ve­szélyeztették a cukorrépa további fejlődését. A határból hazatérve a hangos híradón keresztül mozgósítot­ták a falu dolgozóit a gyomok elleni harcra. A munkából a falusi CSISZ szervezet tagjai is kivették részüket. A lófogatú sarabolókapák alkalmazá­sával egy nap alatt közel 19 hektár cukorrépát gyomtalanítottak. (Mokry Miklós, Őrös) TŰT A trávníki EFSZ-ben a kedve­zőtlen takarmányozás ellenére is si­került elérni a 6,5 literes tejátlagot. A szép eredményért dicséretet érde­mel Toncsenka Pál fejőgulyás cso­portja, akik minden lehetőséget ki­használtak a tejtermelés emelésére. (Komjáti Kálmán, Trávnik). TÍr a martosi EFSZ szarvasmarha­állományában tavaly a TBC vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy meglehetősen nagy a fertőzött állatok száma. Állat­orvosi utasításra Héder Ferenc zoo­­technikus azonnal intézkedett, s el­különítette a beteg állatokat. Tavaly októberben ezeket a teheneket és üszőket teljesen eltávolították a szö­vetkezetből. Ez év tavaszán újabb vizsgálatot végeztek, amikor már csak 36 állat reagált a TBC-re. Ezeket is hamarosan tenyészeten kívül helyez­ték. Májusban ismét TBC-vizsgálatot végeztek, amikor már csak egy állat reagált a TBC-re. így tisztították meg a martosi szövetkezetben a szarvas­marhaállományt e veszélyes betegség­­tő1- (Kovács László, Martos) * A galántai járás mezőgazdasági üzemeiben igyekeznek minden sza­bad területet kihasználni a silókuko­rica vetésére. Míg többhelyütt a si­lókukorica nagy részét másodvetés­ként, őszi keverékek betakarítása után teszik a földbe, addig a tornőci szö­­vetkezetesek nem hagyták csak eny­­nyiben a dolgot. Már jőnéhány napja elvetették 45 hektárba a silókukori­cát. valamivel többet is a tervezett- BéL . (kfg) * Pusztul a gyom a Pusztafalusi Ál­lami Gazdaság földjein is. A harminc­at hektáros területet lányok hada epte el. Életrevalók ezek a csitri gí­­nesi meg felsőszemerédi leányok. Na­­ai teljesítménynormájuk 5 ár répa degyelése, de ők ezt jóval túllépik, dajnali öttől szürkületig dolgoznak. A felsőszemerédiek dohányt palántáz­­tak. Az előírt napi 75 helyett 90 ár­­tyi területet palántáznak be. Május S-án kezdték, s június 5-ra van elő­­rányozva a palántázás befejezése. De i lányok vállalták, hogy ezt a határ­­dőt tíz nappal lerövidítik... Szavukat betartották. A palánta­­egiment megfogant, s szépen zöldell. Tóth László (Tompa) A A brehovi szövetkezet (trebi­­ovi járás) már 70 000 tojást adott 1, és ezzel teljesítette évi tervét A Bárcai Állami Gazdaság miszlavai részlegének dolgozói anyakocák te­nyésztésére, kakasok hizlalására, va­lamint jércék tenyésztésére szakosí­tották állattenyésztésüket. A jércé­­ket elosztják a többi gazdasági ud­varnak, melyeknek szakosítása a to­jástermelésre irányul. A malacelvá­lasztásból viszont a sertéshizlaldák állományát töltik föl. A miszlavai gaz­daság vezetője Líska Gyula elvtárs, Böszörményi György zootechnikussal együtt két hónappal ezelőtt meg­egyeztek a kocagondozókkal, hogy ezen a szakaszon bevezetik a kétvál­­tásos műszakot. Mint minden újítás, ez is nehézsé­­jekbe ütközött. A jég azonban hama­rosan megtört. Ma már a világért sem lolgoznának a régi szerint. Maguk iöttek rá a kétmüszakos üzemeltetés íasznosságára. Ennek előnye abban •ejlik, hogy a műszakok dolgozóinak ninden második napon szabadnapjuk ran. : Egyik sertésólban bevezetik a két- 1 •eces tenyésztést, mert meggyőződé­sük szerint ez haszonnal jár. A vágóbaromfi-hizlaldában szintén rét műszakban dolgoznak. A munka­­íelyeken mindenütt példás rend, tisz­tség uralkodik. ANDREÄS SÁNDOR, Kassa Csak egy pillanatra állt le a ventillá­tor, amíg a lencse megörökíti. Egyéb­ként úgyszólván szünet nélkül forog. — Kissé kevés a magtakarmányunk — jegyzi meg az igazgató. — A lu­cerna egy részét őröltén adagoljuk majd a hízósertések takarmányába. A tehenek és a fiatal marha számára is megfelelő lesz ez az értékes táp­lálék. S. Mésáros 1963. június 2.

Next

/
Thumbnails
Contents