Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-29 / 43. szám
• 40—45 répaegyed egy négyzetméteren ha a sorban a 40 cm-t meghaladó üres helyek száma legfeljebb 5 százalék, ritkító boronák és forgó csokrosítógépek alkalmazás sakor. A sör egy méterén a répa megszámolása igen egyszerű és ezt a földterület átmérőjének több helyén végzik el. Az egy m2-re eső sűrűség mérését szintén a szántóföld átlójának több . pontján végzik éspedig minden 5 hektár területen 10, sőt több mérést végeznek. A mérésre célszerű összerakható mércét (vo-A szomszédos növények távolsága-a sorban (cm) 40—59 Üres helyet számítunk 1 Két növény között a 40 cm-t meg nem haladó távolságot nem számítjuk üres helynek. Az üres helyek legnagyobb száma 30 m3-en 12 lehet. A növényzet sűrűségének és egyenletességének mérése répatermesztésünkben újdonság, azonban igen egyszerű és az egyelés előtt való alkalmazása nélkülözhetetlen. A mezőgazdász számára 3—5 órába telik e művelet és-emellett a növényzetet kellőképpen át is vizsgálta. Ritkító boronák A Német Demokratikus Köztársaságban, a Szovjetunióban és nálunk is a cukorrépa csokrosít.ására igen jól beváltak a BBG rendszerű ritkító boronák. Ezek tulajdonképpen láncos boronák, szélességük 400 cm, fogainak fele félkörívben végződik (mint a Radikál boronákon) a másik fele pedig — minden második fog — alján 3 cm hosszú sarabolóban végző dik. E boronákkal az első ritkítást a sorokra merőlegesen végzik. E ritkítás után az első pillanatban úgy tűnik, hogy a répát teljesen tönkretették. Két-három nap múlva azonban a meghagyott répa fölegyenesedik és láthatóvá válik a ritkítás eredménye. A harmadik-negyedik napon, ha ez szükséges, a növényzetet átfogasolhatjuk. Ennek előfeltétele, hogy a növényzet elég sűrű. Most már nemcsak keresztben, hanem a sorokra 30—35 fokos szögben is boronálunk. Igen fontos, hogy a ritkító boronákat helyesen fügesszük a traktor után. A ritkító boronákhoz hasonlóan ritkításhoz közönséges láncos, Radikál boronát is lehet használni. Ezek hatása azonban természetesen kisebb, mivel a fogakat nem képezték ki sarabolókká. Míg a ritkító borona gyakorlati hatása az else ritkításkor 42—47 % a másodiknál pedig 21—23% az eredetileg meglevő répaegyedek számából, a közönséges láncos boronák teljesítménye az első járatáskor körülbelül 20—25 %, második alkalommal pedig 10—15 % az első ritkítás előtti répaegyedek számából. Forgókéses ritkítok — csokrosítók A harántirányú csokrosítók helyett egyre nagyobb mértékben terjednek a hosszanti, forgókéses csokrosítók. A mull évben kezdtük alkalmazni felosztásukai csokrositókra és ritkítőkra. Alapjábar ugyanazokról a gépekről van szó, amelyeknek működésükben sí következő különbségeket láthatjuk: Csokrosításkor a növények egy részéi távolítjuk el a sorokból, amikor a kivágott részek 10 cm-nél nagyobbak. E génalzót) használni, amelyet 220 cm hoszszúságra állítunk — ha a sorközök szélessége 45 cm, vagy 240 cm-re — ha a sorközök szélessége 41,7 cm. Ha a répát vetőgéppel egyenletesen vetettük, úgy a mércén megjelölünk 4 cm távolságot, ami elősegíti, hogy ellenőrizhessük a répaegyedek vetésének rendszerességét is. Az üres helyek mérését három soron végezzük 22,2 méter hosszúságban (ami megfelel 30 m2 területnek) éspedig három mérést eszközlünk a répaföld minden öt hektárén. Az üres helyeket a következőképpen számítjuk: 60—79 80—99 100—119 2 3 4 peknek rendszerint nagyobb munkaszélességű, de kevesebb számú késük van, ami azt jelenti, hogy nagyobb távolságokban hagynak szigeteket. A növényzetben ezeket csak egyszer használják. Alkalmazásuk csupán a közönséges répamagból nőtt sűrű növényzetben ajánlatos. A koptatott vetőmagból kikelt növényzetben a répaegyedek számának 20 %-os csökkentését idézte elő. A hoszszanti csokrosításra csupán egy géptípus, a 6—KPRN—270-es jelzésű áll rendelkezésre, amikor is a forgó agyra hoszszabb késeket szerelünk. Ritkításkor a sorokban levő növények egy részét távolítjuk el, s ez esetben a kivágott részek aránylag kicsinyek (3—6 cm hosszúak). A ritkítókon nagyobb számú, de tompább és kisebb munkaszélességű kés van. A kések számának, a munkasebességnek megváltoztatása, esetleg a különböző munkaszélességnek alkalmazása lehetővé teszi, hogy ritkábban kikelt répában és a koptatott magokból termesztett növényzetben is alkalmazzuk. A mostani idényben nálunk a forgókéses ritkítok két típusát alkalmazzuk: a P— 921 és a 6—KPRN—270 jelzésűt rövid késekkel. A P—921-es az RS—09 eszközhordozóra szerelve dolgozik és hat sort végez egyszerre. A 6—KPRN—270 ritkító Zetor 25 K traktorral vontatva dolgozik és szintén hatsoros,. Munkamélység és munkasebesség A cukorrépa kiegyelésében a gépek jó munkáját akkor érhetjük el, ha betartjuk a legkedyezőbb munkamélységet és munkasebességet éspedig: • munkamélység 1,5—2 cm, • munkasebesség 3,5—4 km/óra. A munkamélység helytelen növelése azt eredményezné, hogy a répát földdel takarnánk be. A ritkító boronák munkasebességének növelése azt idézné elő, hogy a borona nem a kívánt módon lengene ki és emelkedne. A forgó csokroző gépek túlzott sebessége következtében a meghagyott répát földdel takarnánk be és csökkenne a gép pontos vezetésének lehetősége a sorokban. Igen ajánlatos bizonyos időközönként a sarabolás után ritkítást végezni. A túlságosan porhanyó vagy talajkérges földterületeken a ritkítás előtt hengerezünk. A cukorrépa kézi egyelése A gépekkel végzett ritkítás nem pótolja teljes mértékben a répa kézi egyelését. Ezért a géppel végzett ritkítás után három-négy nappal, amikor a kivágott répa már megszáradt és a meghagyott növények kiegyenesedtek, elvégezzük a kézi egyeiést. A koptatott vetőmagból sarjadt répa egyelésére hoszszúnyelű kapát használunk. Az utóegyelés gyorsabban és kisebb fáradsággal hajtható végre. A növénysűrűség olyan marad mint általában, a tőtávolság 22— 25 cm a sorokban. Az emberi munka szükségletének csökkentése A,gépek alkalmazása által csökkenthet jük az emberi munka szükségletét s ezáltal a cukorrépa egyelésének önköltség ét is: Emberi munkaszükséglet egy hektárra közönséges vetőmagból- sarjadt növényzetben óra/ha % koptatott vetőmagból sarjadt növényzetben óra/ha % Kézi egyelés rövidnyelű kapával .... Egyelés forgó ritkítóval, utóegyelés rövidnyelű kapával..................................... Egyelés forgó ritkítóval, utóegyelés hosszúnyelű kapával . . . Egyelés BBG boronákkal, utóegyelés hosszúnyelű kapával . . . Egyelés BBG boronákkal, utóegyelés hoszsúnyelű kapával . . . Ha az idei évben Szlovákiában gépekkel egyelnénk ki a koptatott vetőmaggal bevetett egész cukorrépatermő területet (17 000 hektár) és a közönséges magból termesztett répa 10 %-át, akkor a répatermesztésre fordított emberi munka 106,5 100 88,5 100 88.9 84 69,2 78 72,0 68 55,4 63 92,5 87 70,6 80 69.9 66 52,6 59 szükséglete 720 000 munkaórával csökkenne. Ez pedig már jelent valamit! BARTOS MILOS, az Egyesült Cukorgyárak dolgozója, (Trnava) Művelet A kazalban lévő párateltséget hajszál higrométerrel mérjük, -ksz-
