Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-16 / 5. szám
Vn. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM. 1963. január 16. * VéJ'“k meg gépeinket a korrózió ellen TARTALOM GÉPESÍTÉS Benkovics József: Védjük meg gépeinket a korrózió ellen . . S ÁLLATTENYÉSZTÉS Molnár Ferenc: Emeljük a téli tojástermelést................................g TAKARMÁNYOZÁS Dr. Szécsényi Árpád, Süpek Zoltán: Mennyire ízlenek a különféle abrakok a szopós malacoknak? 7 NÖVÉNYTERMESZTÉS Marko Alfonz mérnök, C. Se., Kubaőka Vincent mérnök: A cukorrépa gépesített termesztésének értékelése egy mintagazdaságban.....................................................8 Alig van olyan fémünk, amelynek felülete az időjárás viszontagságaitól vagy vegyi behatás következtében ne szenvedne elváltozást. Ez az elváltozás az ún. korrózió. A korróziónak több fajtáját ismerjük. Egyike pl. a kristályközi korrózió. Ennél a fajtánál a korrózió az anyag belsejében haladva végzi romboló munkáját. Az így megtámadott fém felülete szemre gyakran ép, kézzel mégis könynyen eltörhető. Egy másik fajtája a pontkorrózió. Ebben az esetben a fémfelületén apró, sokszor csak nagyítóval észlelhető lyukak keletkeznek. Ezek a kis lyukak okozhatják később például a tartályok váratlan kilyukadását. A korrózió legismertebb okozója a szabad levegő. A levegő által okozott korrózió legismertebb változata a rozsdásodás. Mi is tulajdonképpen a rozsdásodás? Tudjuk azt, hogy a fémek a természetben többbnyire vegyülnek — oxidok formájában fordulnak elő. Ezekből az oxidokból nyerik különféle vegyi eljárásokkal a tiszta fémet. Az így kitermelt fémnek viszont az a tulajdonsága, hogy bizonyos körülmények között ismét egyesül az oxigénnel és oxidot alkot. Az oxidációt elősegíti a víz, továbbá bizonyos savak, lúgok és gázok jelenléte. Tehát a rozsdásodás is egy ilyen oxidációs folyamat, amely az oxigén és a víz közös hatására jön létre. Ha a levegő teljesen páramentes lenne, a fémek nem rozsdásodnának meg. Mezőgazdasági gépeinken a rozsdásodás különösen erős. Ennek oka az, hogy a gépek nagy részét szabadon tárolják, azonkívül az, hogy számos mezőgazdasági gép olyan vegyi anyagokkal kerül érintkezésbe (gondolok itt a műtrágyaszóró gépekre, permetezőkre stb.), amelyek elősegítik a rozsdásodást. A rozsdás gépekkel nyilvánvalóan már nem lehet jó munkát végezni, gyakran pedig a gépet már nem lehet használni. Hogy a fémtárgyak felületét megvédjük a levegő, a víz, a savak, a lúgok és a különféle gázok káros hatásától, oly rétegekkel vonjuk be őket, amelyek a hatásoknak jobban ellenállnak. A rozsda elleni védelemnek több módját ismerjük. Gyakorlati szempontból a mezőgazdaságban alkalmazható: az olajozás, a zsírozás és a festés. Ezen bevonatok védőhatása abban rejlik, hogy a védendő felületet a levegő oxigénjétől és páratartalmától elzárjuk. Ha azonban a védőréteg egysége valahol megszakad, vagy pedig a védőréteg minősége nem megfelelő, akkor a rozsdásodás könnyen megindulhat és a védőréteg alatt is tovább terjedhet. Így a rossz minőségű védőanyag védelem helyett meggyorsíthatja a rozsdásodást. Ügyelni kell arra, hogy az e célból használt olaj vagy zsír lehetőleg teljesen savmentes legyen, mert a savtartalmú zsírok és olajok a fém felületét maguk is megtámadják. Mivel a mezőgazdasági gépeket erősen fenyegeti a viszontagságos időjárás, ezért szükséges, hogy megfelelő időtálló és rozsdavédő festékréteggel vonjuk be őket. A festékréteg akkor lesz tartós, ha a festés előtt a régi festékréteget és annak maradványait gondosan eItávolilí‘'k Továbbá szükséges, hogy a felületet a rozsdarétegtől is megtisztítsuk. A festéshez olyan festékeket használjunk, amelyek ellenállnak a külső behatásoknak. Ezek általában azok a festékek, amelyeknek eléggé magas az olajtartalma, nem érzékenyek a kenőanyagra, vízre és a hőmérsékleti ingadozásra. A mázolást végezzük portalan és huzatmentes helyiségben, ezzel is megakadályozzuk a festék felrepedezését. Ha az olajozást, zsírozást és a festést időben és rendesen elvégezzük, elérjük azt, hogy gépeink élettartama jóval meghosszabbodik, a javításokra fordított összegek csökkennek, amivel népgazdaságunknak országos viszonylatban óriási összeget takarítunk meg. BENIKOVICS JÚZSEF a Stúrovoi Mezőgazdasági Szakintézet tanítója A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE
