Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-15 / 39. szám

A folyékony trágyaféleségek alkalmazásának módja (I.)

A folyékony trágyaféleségek könnyű alkalmazásuk és magasfokú hatékonyságuk miatt mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a mezőgazdaságban. E trágyaféleségekhez tartozik a víztelenített ammónia (82,25 % N), az ammóniás víz (20 °/o N), az ammőniumnitrát vizes oldata (33 % N), az ammóniátok — a szilárd trágyaféleségek ammőniákos vagy ammóniavizes oldatai; az ammóniumnitrát (35—40 % N), a karbamid (40—45% N) és a kalciumnitrát (30 % N).

Hazánkban a trágyaféleségek közül leginkább a víztelenített ammóniát alkalmazzuk és kísérletek folynak az ammóniátok alkalmazására.

Trágyázás a víztelenített ammóniával.

Annak érdekében, hogy meggátoljuk az ammónia gáz-halmazállapotba való átalakulását és elkerüljük a veszteségeket, azt a felső talajrétegbe dolgozzuk bele 10—15 cm mélységben. A talajbajutás mélysége a talaj fajtájától és nedvességtartalmától függ. A száraz, könynyű talajokon az ammóniát 15 cm mélységben, a kötött és vizenyős talajokon 10—12 cm mélyen juttatjuk a talajba.

Víztelenített ammóniával történő trágyázás esetén a következő gépi eszközöket alkalmazzuk;

■ a) AMIN 4/2 típusú berendezést a víztelenített ammónia talajbajuttatására vagy más típusú berendezéseket a speciális növények trágyázására:

H b) DICA—2 tartályt a víztelenített ammóniának az elosztó állomásról a mezőgazdasági üzembe vagy közvetlenül szántóföldre szállítására;

■ c) vasúti tartálykocsit, amelyben az ammóniát az előállító üzemektől az elosztó állomásig szállítjuk.

A víztelenített ammónia talajbajuttatására szolgáló AMIN 4/2 típusú berendezést a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 1957 óta sorozatban gyártjuk. Az AMIN 4/2 Zetor 25 K traktorral mű-Mikes K. mérnök,

a Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet (Praha-Repy) dolgozója

ködik és rendeltetése mind a vetés előtti felületi trágyázás, mind pedig a műtrágyák sorközökbe juttatása. A berendezés részei: a keret, amelyhez a csoroszlyák és az adagoló szerkezet van hozzáerősítve, valamint az egytengelyes kocsi az ammóniumtartállyal. A berendezés teljesítménye 8 órás műszakban sorközök fejtrágyázása esetén 6 ha, vetéselőtti felületi trágyázás esetén 8 hektár.

A berendezés működési sémája a következő: a folyékony ammónia a tartályon levő kibocsáttó szelepen keresztül egy acélcsövön és páncélozott gumitömlőn át folyik, majd egy csapon keresztül a szabályozószelepbe kerül. A traktoros a kívánt dózistól függően csökkenti vagy növeli az ammónia nyomását, amit a manométer jelez. A szabályozó szelep után, a nyomás csökkenése következtében a folyékony ammónia gáz halmazállapotba kerül. Tekintve azonban, hogy az egész ammóniamennyiség nem tud elpárologni, egy része gáz, más része pedig folyadék alakjában kerül ki a berendezésből. Az elosztószerkezet, amelyben az ammónia az egyes fejtrágyázó csoroszlyákhoz jut, úgy van megszerkesztve, hogy az ammónia gáz halmazállapotú fázisa ne váljon el benne a folyékony halmazállapotútól, ellenkező esetben ugyanis az ammóniadózisok az egyes csoroszlyákban nem lennének egyenlőek.

A fejtrágyázó csoroszlyáktól az ammónia a talajba jut. Az egyes csoroszlyák véső alakúak, hátsó oldalukhoz egy cső van hegesztve, amely, a gumitömlővel csatlakozik. Az alaptrágyázáshoz (vetés előtti) és a sorközök fejtrágyázáshoz cukorrépa esetében 6 csoroszlyát alkalmaznak, melyeknek egymástól való távolsága 450 mm. Burgonya és kukorica fejtrágyázásakor 4 csoroszlyát használnak, s az ezek közötti távolság 700 mm.

Az AMIN 4/2 bernedezésen kívül a víztelenített ammónia talajbajuttatására megkezdték nálunk az LP—6 berendezés gyártását is, amely a rétek és legelők trágyázására szolgál. Az LP—6 berendezés is két fő részbői áll: a berendezés függesztett része az adagolószerkezet és a fejtrágyázó csoroszlyák, valamint az ammóniatartályos pótkocsi. Az AMIN 4/2 és az LP—6 közötti különbség egyedül a munkavégző géptagok konstrukciójában van.

Az ammónia, mint a nitrogéntrágya más növények számára is ajánlatos, mint például a bogyósok, a zöldségfélék, a szőlő, a komló, a gyapot stb. trágyázására. Ezért szerkesztettek nálunk egy gépet a szőlő-, a komlóültetvények és a gyümölcsösök folyékony ammóniával való trágyázására.

Valamennyi komposztféleséget lehet ammóniával telíteni; ez nemcsak meggyorsítja ezek beérését, hanem javítja is a komposzt minőségét, növeli nitrogéntartalmát. Hazánkban kidolgoztak egy ilyen egyszerű eszközt (injektort) a komposztféleségek ammóniával való telítésére. Ez tulajdonképpen egy cső, amelynek felső részén csap van az ammóniasugár szabályozására. A cső alsó részén egy 4 furatú tű helyezkedik el. Az ammónia a gumitömlőn át az AMIN 4/2 berendezésből nyomás alatt az injektor csövébe kerül és a tűn levő furatokon át a komposzt tömegbe jut. A komposztba egy beszúrásra kerülő ammónia menynyisége attól függ, hogy ezalatt mennyi ideig volt nyitva a csap.

Az ammónia szétosztása.

Az ammóniát jelenleg az előállító üzemekből a felhasználás helyére 25 vagy 10 tonnás vasúti tartálykocsikban szállítják. A tartálykocsikat többnyire az ekkor üzemen kívül álló cukorgyárak iparvágányain vagy más, könnyen megközelíthető helyeken helyezik el. A tartálykocsik ideiglenes raktárakat képeznek. Az e raktárak közelében dolgozó trágyaszóró gépeket közvetlenül a tartályból töltik fel ammóniával. A raktáraktól távol üzemelő trágyaszórógépekhez traktorokkal vontatott trágyakocsikban szállítják az ammóniát. A trágyaszórógépek így tehát közvetlenül a szántóföldön tölthetők fel folyékony ammóniával. A jövőben az ideiglenes folyékony nitrogéntrágya-raktárakat 50— 100 tonna befogadóképességű állandó jellegű raktárakkal fogják helyettesíteni.

A DICA—2 traktorral vontatott ammóniaszállító tartály, 15P pótkocsi alvázára szerelt tartály, űrtartalma 3000 liter és úgy van megszerkesztve, hogy 33 atmoszféra nyomást visel el. Üzembehelyezés előtt ugyanezzel a nyomásértékkel próbálnak ki minden egyes tartályt.

Az ammóniatartalmú trágyaféleségek talajbajuttatása.

Kísérleteket folytatnak nálunk a szilárd nitrogéntrágyák vizes oldatainak alkalmazására vonatkozóan is, ezek többnyire amóniumnitrát vagy karbamid, amelyet ammóniával dúsítanak.

Az ammóniával összehasonlítva az ammóniátok legfőbb előnye az, hogy nincs nyomásuk vagy pedig csak csekély telített gőznyomásuk van. Ezért tehát a trágyatartályok kisebb szilárdsággal készülhetnek és ezáltal fém nyersanyag takarítható meg. Másik előnyük, hogy ammóniátokon kívül nátriumnitrátot vagy karbamidot is tartalmaznak, amelyek

Cseppfolyós ammóniák — gyors talajerőfokozás

Mezőgazdasági üzemeink dolgozói eleinte idegenkedtek a cseppfolyós ammóniák (ammöniumhidroxid), vagyis a szalmiákszesz alkalmazásának bevezetésétől a termőtalaj nitrogénellátása érdekében, pedig a magas nyomással cseppfolyósított ammóniagáz e formája kb. 80 % gyorsan ható nitrogént tartalmaz. Az új módszer elterjedése — a számtalan kiváló gyakorlati példa segítségével — ma már hatalmas méreteket öltött. Képünkön a Ruzyné-i Növénytermesztési Kutatóintézet földjein végzett kísérleti ammóniákolás közben látjuk Havelka Stanislav mérnököt és női segítőtársát. —ku —