Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-15 / 39. szám
A Nagyidai Állami Gazdaság tapasztalatai a vegyszeres gyomirtásban Ha a növénytermesztésben a terméseredményeket emelni kívánjuk, a számos egyéb intézkedésen kívül idejében meg kell tenni a növényi betegségek, kártevők és gyomok ellen vívott harc sikerét biztosító intézkedéseket is. Az eredményes növénytermesztés legnagyobb kerékkötői közé tartoznak a gyomnövények, amelyek a kultúrnövények vetéseiben mint élősködők jelentkeznek. Ha bizonyos területen a talajművelés, a növényápolás és az agrotechnika nem kielégítő, akkor azon vetésterület egy részét a gyomok foglalják el és versenyre kelnek a náluk igényesebb kultúrnövényekkel. A gyomnövények közvetlen kártételén kívül számos közvetett károkozásuk is ismert. Sok vírus-, baktériumos- és gombabetegség közvetítőit a gyomok között találjuk meg. Mivel a gyomok a terméshozamot 20—30 %-kal is csökkenthetik, s helyenként még nagyobb károkat is okozhatnak, fontos kérdés, hogy a gyomnövényektől eredő károsodást megelőzzük. E célból ismernünk kell azokat a módszereket, amelyekkel a legmegfelelőbben vethetünk gátat terjedésüknek. Az utóbbi időben egyre nagyobb tért hódít magának a vegyszeres gyomirtás. Az alkalmazás időpontja szerint beszélhetünk a gyomok kikelése előtti talajkezelésről (amelyet vagy vetés előtt vagy az után, de a kultúrnövény kikelése előtt alkalmazunk), továbbá növénypermetezésről, illetve porozásról. A talajkezelés célja a gyomok elpusztítása főként olyan érzékeny növények vetése, illetve ültetése előtt, mint péltot fejtrágya formájában a harmatos levelekre szórni, de nálunk ezeket a módszereket eddig még nem alkalmaztuk. Kétségtelen, hogy a KUKORICA fejlődése szempontjából legjelentékenyebb a korai gyomosodás. Éppen ezért a kukorica esetében talajkezelést alkalmazunk. Nagyon jó tapasztalatokkal rendelkezünk a Simazinnal, az Atrazinnal kapcsolatban, amelyekből 600 liter víz oldatában 4 kg vegyszert permetezünk szét hektáronként, körülbelül 4—6 nappal a vetést megelőzően. Az idén forgalomba kerülő Zeazin hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, amely belföldön kerül gyártásra. A Simazinnal kezelt kukorica után vigyázni kell a vetésforgó betartására, mert e vegyszerekkel kezelt kukoricát követően nem vethető bármilyen növény. Abban az esetben, ha a fent említett előírást betartjuk az adagolást illetően, a kukorica után vethetünk őszi búzát, Cukorrépában a máktetű elleni permetezésre hektáronként 0,5 liternyi 300 liter vízben oldott Intration alkalmazható. —ksz— dául a cukorrépa és a burgonya, amelyek a permetezést nem viselik el. Permetezéssel akkor irtjuk a fiatal gyomnövényeket, amikor azok 4—6 levéllel rendelkeznek. Ezt a munkát a gyomok virágzásának idejéig igyekszünk befejezni, mert később a vegyszer hatása csökken. GABONAVETÉSEINKBEN a gyomirtásra sikeresen- alkalmazzuk gazdaságunkban a Dikotex 30 (3 kg 600 liter víz oldatában hektáronként; és a Legumex D (6 kg 200 liter víz oldatában hektáronként) vegyianyagokat, amelyek az egyéves gyomokat pusztítják el anélkül, hogy a kultúrnövényt megkárosítanák. A permetezést akkor végezzük, amikor a gabona magassága a 10—15 cm-t elérte, s a Dikotexet csak azokon a parcellákon alkalmazzuk, ahol nincsen lucerna vagy herealávetésünk, mert a Dikotex ezen alávetéseknek árthat, míg a Legumex D semmi kárt nem tesz az előbb említett alávetéseknek. Egyes szakemberek a Rafexet is ajánlják a gabonavetésekben (3 kg 800 liter víz oldatában hektáronként) azonkívül mésznitrogént és kainis ha a vegyi anyag eléggé jól feloldódott az év közben lehullott csapadék segítségével, a következő évben vethetünk tavaszi kalászosokat is a kérdéses területre, de alávetés nélkül, esetleg burgonyát. Ha azonban nagyobb mennyiségű vegyi anyagot adagolunk hektáronként, akkor a következő évben is kukoricát kell termesztenünk a szóbanforgó területen. Azokon a parcellákon, ahol az említett vegyi anyagokat vetés előtt nem alkalmaztuk (tekintettel a vetésforgóra vagy a rendelkezésre álló vegyianyag kis mennyisége miatt), a Dikotexszel történő permetezés adagolást alkalmaztunk, mint a gabonával kapcsolatban azt említettük. Mégpedig abban az időben, amikor a kukorica növényzete elérte a 10—15 cm-es magasságot. A BURGONYA a gyomosodással szemben rendkívül érzékeny. A kapásoknál általában sokkal nagyobb mérvű a gyomok tömegszaporodása, ami összefügg azzal, hogy a ritkább vetésű kapásnövények között a gyomok térparazitizmusa jobban érvényesülhet, mint a gabonaneműeknél. Burgonyában ez idő szerint a Dikotex bizonyult legjobbnak, mégpedig az ültetés és a kelés közötti időszakban, amikor a gyomok már kibújtak, de még a burgonya hajtása a földben van. Mivel a permetezés ezen időszakában a burgonya még nincs a talaj felszínén, e kultúrában a Dikotex nem tesz kárt, viszont a gyomokat megperzseli. Ha a gyomosodás nagy, még a kikelés után (szervezési hiányosságok folytán) a gyomosodás foka szerint dönteni kell, mert vannak esetek, hogy a burgonya kikelése után is permetezhetünk. Természetesen az ilyen permetezés csak akkor jöhet számításba, ha a gyomok teljesen ellepik a burgonyát, s nem kell attól tartani, hogy a kultúra növényzetében a Dikotex nagyobb kárt tehet. Ami a CUKORRÉPÁBAN végzett gyomirtást illeti, meg kell említeni, hogy jelenleg nem rendelkezünk olyan vegyszerrel, amely a cukorrépának egyáltalán nem árt, a gyomokat pedig megsemmisíti. Ennélfogva a cukorrépára fordítjuk a legnagyobb figyelmet a talaj gyomtalanítását illetően a helyes talajműveléssel. Talajkezelés céljából mésznitrogén műtrágyát alkalmazunk, de ezt a többi növény esetében is használjuk, mert tapasztalataink azt mutatják, hogy ez a mütrágyaféleség a csírázó gyomok nagy részét elpusztítja, azonkívül a növényi és állati kártevők ellen is hatásos. Természetesen, hogy hatása a csírázó gyomok ellen érvényesüljön, 12—14 nappal a vetés előtt alkalmazzuk, (150—200 kg-os mennyiségben hektáronként) s így nem áll fenn az a veszély sem, hogy a csírázó kultúrnövények magját megkárosítaná. Fontos még megemlíteni, hogy a cukorrépa vegyszeres egyelése során Magyarországon a gyomokat is sikeresen irtják. Ebből a célból az RS—09 jelzésű eszközhordozó traktor egy olyan gépi szerkezetet húz, amelynek két tartályában fémből készült kis pohárkák találhatók. A gépen két munkaerő dolgozik, akik menet közben egy-egy cukorrépasoron a legerősebb növényegyedekre (körülbelül 18—22 cm távolságban, mint ahogy egyelni szoktunk), ráhelyeznek egy fémpohárkát, s a gép a pohár alatt levő répán kívül permetezéssel a többi répát a gyomokkal együtt elpusztítja. A gép hátsó részén mágneses szalagok szedik össze a fémpohárkákat és viszik vissza a tartályba. A traktor 5—6 km óránkénti sebességgel mozog. Ilyen vagy hasonló gépet nálunk is szerkeszthetnének, esetleg meg kell várnunk azt az időt, amikor majd a szomszédos Magyarország annyi ilyen géppel rendelkezik, hogy külföldre is szállíthat majd. A BORSÖ nagyon érzékeny a vegyszerekre, s tapasztalatunk szerint az eddig felsorolt vegyszerekből a borsóban történő gyomirtásra egyik sem alkalmas. A borsó esetében nagyon jól bevált a DNP—20 nevű vegyszer (6 kg 400 liter víz oldatában hektáronként), melyet a mi állami gazdaságunkban tavaly alkalmaztunk első ízben, s a készlet ez évben már annyira emelkedett, hogy csaknem minden termelő beszerezheti. A LEN gyomirtása során ugyancsak nagyon jól bevált a Dikotex, melynek használata hasonló, mint a gabonaneműekben; A rost- és olajlen vetésekben a különböző gyomnövények az alacsonyabb növésű és lassan fejlődő lent beárnyékolják, a tápanyagokat elvonják tőle, ezért a lenben történő gyomirtásra nagy figyelmet fordítsunk. A vegyszeres gyomirtást gazdaságunkban az RS—09 jelzésű traktorra felszerelt permetezővel végezzük, s ez a módszer ajánlható más mezőgazdasági üzemek részére is. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a gyomirtást idejében szükséges elvégeznünk, mert csak így várhatunk megfelelő eredményt. Pósa Gyula, a Nagyidai Állami Gazdaság agronómusa
