Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-15 / 39. szám
VII. ÉVFOLYAM • 19. SZÄM 1963. május 15. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A kukorica növényápolása A magas hektárhozamok elérésének egyik íő tényezője az időben és szakszerűen végzett növényápolás. A kukorica növényápolását akkor kezdhetjük meg, amikor a növény két levéllel rendelkezik, mégpedig könnyű fogas alkalmazásával, mert ezzel porhanyítjuk a talajt és egyúttal irtjuk a gyomokat is. A fogasnak az az előnye a sarabolőekével szemben, a növényápolás első szakaszában, hogy nem takarja a növényt földdel — amire a kukorica igen érzékeny, s ha szívleveléhez föld kerül, sárgulni kezd és rendszerint elhervad. A kukorica fogasolását mindaddig végezhetjük sikeresen, amíg a növénynek csak 2—3 levele van. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a növény 10—12 cm-es magasságának idejéig. A növényápolás további szakaszában sikeresen használhatjuk a sarabolóekét. Az első sarabolást akkor legtanácsosabb végezni, amikor a növény elérte a 10—12 cm-es magasságot, mert ilyenkor a sarabolóeke már nem dob a levelek közé földet. Az első sarabolást mélyebben és a növények gyökereihez közelebb végezhetjük. Ha a kukoricaföldön drótférgeket vagy a vetési bagolypille hernyóinak (köznyelven mocskos pajoroknak) jelenlétét észleljük, azonnal szórjunk szét hektáronként 100 kg Gamacidot, eltekintve attól, hogy a kártevők területegységre jutó számától függő vegyszermennyiséggel már vetés előtt kezeltük a talajt, mivel a drótférgek több generációja okozhat kárt, a vetési bagolypille hernyói pedig későbbi időszakban, körülbelül május végén, június elején lépnek fel. A Gamacidot legtanácsosabb műtrágyaszórók segítségével széthelyezni, mégpedig olymódon, hogy vetőgépcsoroszlyákat szerelünk a trágyaszóróra és ezeken keresztül a kukoricasorokban körülbelül 10 cm-nyi távolságra a kultúrától végezzük a kiszórást, s a vegyszert saraboló ekével minél előbb a talajba dolgozzuk, hogy annak hatása nagyobb legyen. Következő növényápolási munka a ritkítás vagy szárolás. A jó terméshozam elérését nagyban befolyásolja a bizonyos területegységre jutó növényegyedek száma. A magra termesztett kukorica esetében, ha korai vagy hibrid fajtákról van szó, hektáronként 50—55 ezer növényegyeddel számolunk, míg a későbbi tenyészidejűeknél 40—42 ezer egyeddel. Ez azt jelenti, ha négyzetes ültetést végzünk a korai hibrideknél, akkor ezt 60X60 cm-es kötésben, a későbbi fajtáknál pedig TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Csömör Tibor: A kukorica növényápolása ...............................73 NÖVÉNYVÉDELEM Pósa Gyula: Vegyszeres gyomirtás ... ..........................74 TALAJERÖFOKOZÄS Mikes K. mérnök: A folyékony trágyaféleségek alkalmazásának módja...............................................75 MÉHÉSZET Dr. Novacky Kálmán: A méhlegelő ...............................................76 V___________________________J 70X70 cm-es kötésben visszük véghez, miközben minden fészekben két növény marad. Ha pedig tágsoros ültetést végzünk, 80—30 cm-es sortávolságban, úgy a sorokban minden 25—30 cm-en maradjon egy növény. A silókukorica esetében hektáronként 60— 75 ezer növényegyed szükséges. A kukorica növényápolásának második szakaszát kiegészítő trágyázással kezdjük Mivel a kukorica tápanyag felvétele két részre oszlik, így jól szabályozható a kiegészítő trágyázással. Fejlődésének első szakaszában a kukorica a tápanyagok csupán körülbelül 35—40 °/b-á t veszi fel. Ez a csírázástól a címerhányásig terjedő időszakban történik. Növekedésének második szakaszában veszi fel azután a tápanyagok nagyobb hányadát, körülbelül 60—65-%-á t. Ez a címerhányás idejétől a beérésig megy végbe. A kiegészítő trágyázást június közepén végezhetjük el a következő hektáronkénti mennyiségben: 50—60 kg salétrom, 120—150 kg szuperfoszfát és 100—120 kg 40 %-os kálisó. A kiegészítő trágyázást úgy végezzük, hogy a műtrágyát a sorok közé, kb. 10 cm-nyi távolságban a növények gyökerétől szórjuk ki, de sohasem juttatjuk a levelekre, mert erre a kukorica igen érzékeny. A kiegészítő trágyázás egy másik formája a trágyalé alkalmazása. Ez igen hasznos dolog, mert könnyen felvehető hormonális anyagokat tartalmaz a trágyáié és ezt a kukorica jól értékesíti. Hektáronként 35—45 hl trágyáié — 3 rész víz és 50 kg szuperfoszfát alkalmazását ajánljuk. A kiegészítő trágyázást azonnal kövesse a második sarabolás, ami legyen sekélyebb és a növények gyökereitől ezt már távolabb végezzük, mivel a gyökérzet nagy része ekkor a müveit talajrétegben helyezkedik el és ezt nem szabad megsérteni, mert a kukorica bizonyos ideig visszamaradna fejlődésében. Ha lehetőségünk van, a harmadik sarabolást is végezzük el, mert a kukorica kedveli a porhanyós talajt és mivel minden sarabolás körülbelül 3—5 mázsa csőterméssel növeli a hektárhozamot. A növényápolást a kukoricában természetesen nagyban megkönnyíti a vegyszeres gyomirtás, melyet Simazin, A t r a z i n vagy Z e a z i n segítségével végzünk. Ez esetben a fent említett növényápolási munkák közül szükséges elvégezni a szálolást, esetleg egyszeri vagy kétszeri sarabolást a talaj cserepesedésének megakadályozása végett, mivel a mi vidékünk középkötött, vályogos agyag- vagy kötöttebb agyagtalajaink igen hajlamosak a cserepesedésre, aminek eltávolítására erőművi eszközök igénybevétele szükséges. Csömör Tibor, a Topofníkyi Növénynemesítő Állomás dolgozója Többet, könnyebben A Chrástanyban megalakított mintagazdaság bylanyi részlegén gépesítették a kertészeti munkákat. A PF — 62 jelzésű kistraktor segítségével kétsoros sarabolót huzatnak, ami közel háromszorosára emeli a munka termelékenységét. -ku-
