Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-15 / 39. szám
jobban oldódnak a talajban. Az ammóniátok hiányossága viszont, hogy korrózis hatást gyakorolnak az acélra. Az ammóniátokkal való trágyázáskor a következő gépesítési eszközöket alkalmazzák: trágyaiétisztító gép; 5 m3 ürtartalmú gumizsák (trágyaszállításra); 10 n»3-es vagy 25 m3-es ürtartalmú gumizsák ammóniák tárolására; automatikus szívósszivattyú. Az ammóniátokkal való trágyázásra szolgáló gép négy fő részből áll: az alváz és a keret, a tartály és a különböző armatúrák, az adagoló és a fejtrágyázó szerkezet a fejtrágyázó és talajhasító csoroszlyákkal. A gépet kezelő személy ülése a fejtrágyázó szerkezet bal oldalán van elhelyezve, hogy jobban láthassa a szerkezet működését. A gép alváza egytengelyes, a keréktávolság 1250 és 1450 mm között változtatható. A réteges üvegből készült 590 liter űrtartalmú tartály a gép keretén két konzolon nyugszik és két acélszalag szorítja hozzá. Réteges üveget azért alkalmaznak, mivel a salétromsavas ammónia ammóniátja az acélt gyorsan tönkreteszi. A tartály három peremes szeleppel van ellátva, amelyek novodurból készülnek. A trágyalé a 20 mm átmérőjű kieresztő szelepen át az adagolószerkezetbe jut. A szelep alatt a tartályban van egy novodur csövecske, amely a tartály fenekéig leér. A 15 mm átmérőjű szelep a levegő kieresztésére, a 32 mm átmérőjű szelep pedig a levegő beszívására szolgál. Az adagoló szerkezet szelepét egy szivattyú tölti be, amelyet a gép jobboldali járókereke hajt láncáttéteien keresztül. A lánchajtó kerekek cserélhetők, hogy a szivattyú fordulatszáma is változtatható legyen és ezáltal növelhető, vagy csökkenthető legyen a talajba juttatott trágyalé mennyisége. A szivattyút a gép kezelő üléséből lehet kikapcsolni. Az adagolószivattyú főrésze a forgódob; a dob pofái a hajtótengelyhez vanA méhészet szempontjából legnagyobb jelentőséggel a nagy területeken nektárt és virágport nyújtó növények bírnak. A fejlett földműveléssel rendelkező országokban, tekintve a gazdálkodás módját, a méhlegelő a mezőgazdasági kultúrákra összpontosul. Ezek megtermékenyítése és a hozamok emelése szükségessé teszi a méhek mint a virágzáskor legnagyobb számban jelenlevő tenyésztett rovarok jelenlétét. Az egyes növények virágzásának időpontja szerint a méhlegelőben sok hézag képződik. Pedig a méhcsaládok növekedésük idején állandó méhlegelőt igényelnek. A kultúrnövényeken kívül a természetes legelőt jelentő akácfaerdők, a fenyvesekben pedig a málna és más erdei növények, valamint maguk a fenyvesek mézharmatukkal, összhangban kiadós legelőt nyújtanak, azonban a hézagok még mindig fennállnak. Ezen hézagok kitöltésére hivatottak a szántóföldi gazdaságokban alkalmazott takarmánykeverék vetések. Ezek alkalmazásának célja elsősorban az agronómus-vezette munkaközösség érdeke, másodsorban pedig a zootechnikus és munkaközösségének érdekét képezi, tekintve a takarmányalap emelését. Ezek mellett a méhészet érdeke Is kielégül, mivel megjavul a különböző méhlegelök közötti összhang. _A méhek tenyésztésének szabványa (CSN 46 6640) azt javasolja, hogy gazdaságaink a következő keverékek vetését alkalmazzák: ■ a) A tavaszi időszakban: Könnyű talajon Nehezebb talajon (kg/ha) (kg/ha) zab .... 30 zab .... 50 árpa .... 40 árpa .... 10 bükköny ... 40 lóbab .... 40 borsó ... 60 borsó .... 30 mézontófű mézontófü (Phacelia) . . 6 (Phacelia) . . 7 bükköny . . 50 (a keverék takarmányozási szempontból vett beérése a bükköny és a borsó virágzásának kezdetével esik egy időre. Ekkor a mézontófü már 10—14 napig virágzik.) ■ b) Május közepétől július elejéig alkalmazható takarmánykeverékek: Könnyű talajon Nehezebb talajon (kg/ha) (kg/ha) zab .... 30 zab .... 60 árpa .... 40 árpa . . . .. 10 bükköny ... 40 '.óbab .... 40 borsó .... 60 bükköny ... 50 mézontófű . . 6 borsó .... 30 pohánka ... 15 mézontófű . . 7 pohánka . . 15 ■ c) A repce és az őszi árpa learatása után vethető takarmánykeverék: Könnyű talajon Nehezebb talajon (kg/ha) (kg/ha) kukorica ... 70 kukorica . . 70 bükköny . . 30 bükköny . . 35 borsó .... 60 borsó .... 40 mézontófű . . 5 mézontófű . . 5 mustár ... 3 mustár ... 3 pohánka ... 12 pohánka ... 12 (a keverék takarmányozási célokra a bükköny és a borsó virágzásának kezdetén használható fel. Ekkor már 10—14 napja virágzik a mézontófű és virágzik a mustár meg a pohánka is.) Az őszi kalászosok közé vetett bükköny, a borsónak védőnövényül szolgáló fehérmustár vagy mézontófü ugyancsak hordási lehetőséget jelentenek a méhek számára. Alkalmas tarlókeveréknek bizonyult gabona után: 12 kg/ha mézontófü + 10 kg/ha fehérmustár. ■ d) Őszi takarmánykeverékek vetésének hektáronkénti mennyisége: • búza 150 kg + repce 6—10 kg, • pannonbükköny 120 kg + búza 60 kg, • pannonbükköny 120 kg + búza 80 kg, • landsbergi keverék: westerwaldi vagy olaszparje 22 kg + szöszösbükköny 30 kg + bíborhere 18 kg. A felsorolt takarmánykeverékek kiegészítik a hiányos méhlegelőt, s azt folytonossá teszik. Azok számára, akik előtt világos, hogy csak fejlett méhészettel lehet javítani termesztett növényeink hozamát, ma a méhlegelő biztosítása kell, hogy tevékenységük egyik fontos része legyen. Segítségükkel megvalósulhatnak a korszerű méhészet kívánalmai, mivel nem képzelhető el sikeres méhészkedés állandó és kiadós méhlegelő nélkül. Dr. Novacky Kálmán tehát a szivattyú megállásakor ne follyék a tömlőkbe. A textilbetét nélküli gumitömlő megnyúlásakor kb. 15 %-kal nagyobb arányban zárul. Az ennél nagyobb megnyúláskor a tömlők gyorsan elkopnak. Kísérletekkel megállapították, hogy a tömlők az egész munkaidőszakban megtartották rugalmasságukat, azaz alkalmasak körülbelül 200 hektár terület megművelésére. A fejtrágyázásra kétszárnyas saraboló kapát használnak; a kapa hátsó oldalához acélcső van hegesztve, s ezen keresztül folyik a trágyalé a talajba. A szerkezet a fejtrágyázó kapák mellett még saraboló kapákkal is rendelkezik, s ennek következtében egyszerre lehet fejtrágyázást és sarabolást végezni. A sorközök fejtrágyázásakor a kezelő ügyel a haladási irány betartására és szükség esetén egy karral emeli vagy süllyeszti a sarabolókapát. A trágyalé haladási iránya a gépben a következő: a szivattyú kiszivattyúzza a folyékony trágyát a tartályból a novodur csövön és zárószelepen, valamint a gumitömlőn keresztül a novodur elosztóba, ahonnan a szivattyú hat tömlőjébe jut, majd a gumicsöveken át a hat fejtrágyázó kapába, s onnan a talajba kerül. (Folytatják) nak erősítve és négy csapszeggel kapcsolódnak a dobhoz. A négy csapszegen vannak az U-alakú gumitömlők végigfektetve, legalább két csapszegnek állandóan érintkezni kell a tömlővel és legalább annyira kell összenyomnia, hogy az érintkezés helyén ne follyék át folyadék. A tömlők egyik vége a szívócsővezetékhez, a másik nyomócsővezetékhez csatlakozik. A golyóscsapágyakra ékelt dob pofáira erősített csapszegek a dob forgása közben összenyomják a kifeszített tömlőket. A tömlők a csapszegekkel való érintkezés után igyekeznek visszanyerni eredeti alakjukat. A dob forgása közben a tömlőkbe először folyadék kerül, majd másik végükön kisajtolódik. A folyadékadagolás a szivattyúból majdnem folyamatos, mivel a dob egy körülfordulása alatt négy alkalommal sajtolódik ki a folyadék a tömlőből. A tömlők számát a fejtrágyázó csoroszlyák száma határozza meg. (Minden egyes fejtrágyázó csoroszlyának a szivattyún külön tömlője van.) A szivattyú minden egyes tömlője önálló szivattyút képez, aminek következtében könnyűvé válik a trágyalé elosztása az egyes csoroszlyákba. A tömlőket a nyomásnak megfelelően kell megválasztani oly módon, hogy a tömlő a csapszegen való meghajlásakor teljesen zárt legyen és a trágyalé a szórógép, mennyiségű szilfa-magot a levegőből. A kísérlet bevált. A munkaerő-megtakarítás egyenesen elképesztő számadatokat eredményezett, mert összesen 11 dolgozó birkózott meg azokkal a munkálatokkal, amelyeknek elvégzéséhez különben 400 000 munkaerő lett oolna szükséges. Az új fásítási módszer nagy népszerűségnek örvend a mező- és erdögazdászok között. Számos fiatal erdészeti dolgozó máris „átnyergelt“ repülőnek. K. E. Kevés helyen van a világon égetőbb szükség a nagyarányú fásításra, mint a Kínai Népköztársaság egyes vidékein. A pusztító tájfunok megfékezésére, a gyakori aszály és a szeszélyes éghajlat ellensúlyozására szinte létfontosságú az erdöövezetek „védelmi rendszere“. Az ADN jelentése szerint már Kínában is sikeresen alkalmaznak repülőgépeket a faültetésre. így az elmúlt két év alatt sokezer hektárnyi területre szórtak nagy A fásítást is korszerűsítik Améhlegelő
