Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-15 / 39. szám
Hasznos kezdeményezés Néhány nappal ezelőtt öt latinamerikai állam: Bolívia, Brazília, Mexiko, Chile és Ecuador kormányai rendkívül figyelemre méltó kezdeményezést tettek: atommentes övezet létrehozását javasolták Latin-Amerikában. Egyben felhívták a többi délamerikai államokat is, hogy csatlakozzanak a javaslathoz. A New York Times Washington szempontjából „igen kellemetlen kezdeményezésnek" tekinti az atommentes övezet megteremtésére irányuló dél-amerikai erőfeszítéseket. Emlékezetes, hogy Brazília már tavaly tett ilyen javaslatot, amely tulajdonképpen a karibi-válság utáni reakció következménye volt. A javaslat nagy visszhangot váltott ki az egész amerikai kontinensen. Egyrészt a dél-amerikai milliók békeóhajának kifejezője volt, másrészt pedig az USA-nak is kedvezett, mert elfogadásával megszűnt volna az, amitől az amerikai kormánykörök a legjobban féltek: Kuba ne váljék a szocialista országok rakéta- és atomtámaszpontjává az Egyesült Államok közvetlen szomszédságában. Ezek után várható volt, hogy Washington elfogadja a brazilok ajánlatát. Ezzel szemben olyan álláspontra helyezkedett, mint az ismert Rapacki-tervvel, amely középeurópai atommentes övezet létrehozását javasolta. A Fehér Ház ismét keresztül vitte, hogy az ENSZ előzetesen ne foglalkozzék a tervvel, hanem az érdekelt államok képviselői beszéljék meg a kérdés részleteit. Egyszóval: az értékes kezkeményezést el akarják fojtani a meddő viták és eszmecserék tengerében. így van ez például a genfi leszerelési tárgyalások esetében is, ahol a nyugati küldöttek állandóan újabb és újabb akadályokat gördítenek a megegyezés elé és taktikájukkal a világközvélemény megtévesztésére törekednek. Felmerül a kérdés: vajon miért tanúsítanak elutasító magatartást az amerikai kormánykörök ilyen nagyjelentőségű kezdeményezéssel szemben? A választ részben abban kereshetjük, hogy félnek az ilyen kezdeményezés politikai következményeitől. Bár tudják, hogy az atommentes övezet egyezménye bizonyos korlátok mögé szorul, de joggal félnek attól is, hogy a latin-amerikai államok kezdeményezése láncreakciót vált ki az egész világon. Egy napon Afrika vagy Ázsia népei is hasonló követeléssel állhatnak elő. De tehet ilyen javaslatot például Dánia vagy Olaszország is. S hogy a közép-európai atommentes övezet megteremtése milyen nagyjelentőségű dolog lenne, az abból is kitűnik, hogy mindkét világégés lángjai ezen a földrészen csaptak fel és egy harmadik világháború kitörésének veszélye is igen nagy. Hiszen a nyugat-német fasizmus nem titkolja nyílt támadó szándékát, és új határrendezést követel. Az atommentes övezet megteremtése pedig alapjában rendítené meg Washington és szövetségeseinek atomtervét, különös tekintettel a NATO közös atomütőerő létrehozásának erőfeszítéseire. Az említett öt latin-amerikai állam kezdeményező javaslatának jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy Washington akarata ellenére újból atommentes övezet megteremtésére hívta fel a figyelmet, hanem ezek az államok gyakorlati példával is bizonyítják békés szándékukat. A fehér Ház mindennemű nyomása ellenére nem hajlandók kikölcsönözni országaik területét az amerikai atombombák és rakéták elhelyezésére. Ez az a „kellemetlen" dolog, amelyről a vezető amerikai lap kesereg, a latin-amerikai kezdeményezés azt is bizonyítja, hogy ezeknek az országoknak politikusai levonták a következtetést a karibi válságból és igyekeznek országaikat megvédeni egy pusztító atomháború veszélyétől. A szocialista országok mindenkor támogatták és a jövőben is támogatják az atommentes övezetek megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, így van ez a latin-amerikai államok kezdeményezésével is, bár tudjuk, hogy ezek az övezetek önmagukban nem oldják meg a béke és a háború kérdését. Csupán egy fontos részét képezik azoknak a világproblémáknak, amelyek megoldására a haladó emberiség oly nagy erőt fejt ki. Ezért továbbra is az általános és teljes leszerelés megvalósításában látjuk a biztosítékot arra, hogy a világ megszabaduljon egy új háború kitörésének nyomasztó veszélyétől.-tg-Múltból a jövőbe Aki pár évvel ezelőtt járt Topol’níky-n (Nyárasd), ma szinte rá sem ismer a falura. Oj utcák, korszerű lakások és középületek egész sora vonja magára a szemlélő figyelmét. Ott, ahol azelőtt nádfedeles, kisablakos vityillók. gyomerdő. tégla-törmelék csúfították a környéket, most szép állami, szövetkezeti és családi házak gyönyörködtetnek. A családi házak száma 600, ennek több mint a fele teljesen új, s bennük mintegy 250 az összkomfortos fürdőszobás lakás. Az első televíziós antennák úgy jelentek meg a pirostetős házakon, mint tavasszal a fecskék — 'egy új tavasznak, jobbnak a hirdetői. Oj, 14 tantermes kilencéves iskola és két tanítói lakás készült. Felépült a falu büszkesége, a növénynemesítő és kísérleti állomás. A szövetkezet is korszerűen felszerelt gazdasági udvarral és irodahelyiségekkel rendelkezik. Üj a sporttelep is, mely a sport felvirágoztatását szolgálja. Cukrászdát. új zöldség- és gyümölcs- valamint hentesüzleteket és két önkiszolgáló élelmiszerboltot is kapott a falu. Orvosi körzet létesült fogászattal, röntgennel, mentőszolgálattal. Ennek eredményeképp annyira megjavult az egészségügyi gondoskodás, hogy pl. gyermek elhalálozás évek óta nem fordult elő. Az építkezés azonban tovább folyik. A parkban szövetkezeti klub építését, a faluban pedig neonvílágítást terveznek, s ezek megvalősítása már csak a felsőbb szervek hozzájárulásától függ. A HNB távlati terve szerint 1965-iq felépül a helyi gazdasági üzem új épülete és az agitációs központ is. A szövetkezet vezetősége pedig megkezdte a szövetkezeti lakások építését. » De nemcsak a falu arculata változott meg. Oj jelleget kapott a mezőgazdasági termelés is. A topol'níki szövetkezet ma a Csallóköz legjobbjai közé tartozik. A vezetőség régen meggyőződött már arról, hogy egyedül a jó munkaszervezés, a korszerű Múlt és jelen. Előtérben gróf Pálffy János a „kegyelmes úr" pállósjogát jelképező bástya, balra az új iskola látható. technika és technológia vívmányainak felhasználása biztosítja a termelés állandó fokozását és ennek eredményeképpen a nyárasdi szövetkezetét méltán nevezhetjük szocialista nagyüzemnek. A község büszkesége: az új növénynemesítő és kísérleti állomás S az emberek? Ügy élnek mint a városiak.-Igaz, ehhez nagy mértékben az is hozzájárult, hogy a szövetkezetben már három éve bevezették a szilárd jutalmazást. Az EFSZ-tagok fizetést kapnak, mégpedig 25 koronát munkaegységenként — a természet-A CSKP KB még április 3-án és 4-én tartott ülésén elhatározta, hogy Karol Bacílek elvtársat felmenti a CSKP KB elnökségi tagjának és az SZLKP KB első titkárának tisztsége alól, valamint Bruno Köhler elvtársat leváltja a CSKP KB titkárának tisztségéből. A Központi Bizottság a CSKP KB elnökségi tagjának tisztségébe Alexander D u b c e k elvtársat, a CSKP elnökségének eddigi póttagját választotta meg. Az SZLKP Központi Bizottsága beni járandóságokon kívül. A tagság kitartó szorgalmának eredménye, hogy a szövetkezet és elnöke, Dömény János Május 1-én „A mezőgazdasági termelésben elért kiváló eredményekért" országos kitüntetésben részesült. Itt említhetjük meg azt is, hogy idén 3 tehergépkocsi, 6 traktor, számtalan motorkerékpár és személykocsi vitte a nyárasdi dolgozókat Dunaszerdahelyre, Május 1. megünneplésére. Otthon délután pedig a kilencéves iskola diákjai rég nem látott változatos műsorral szórakoztatták a zsúfolásig telt kultúrház közönségét. Szép eredményekről számolhatunk be a kulturális munka terén is. A CSEMADOK és a CSISZ helyi szervezetei, de nem utolsó sorban a helyi iskola tanulói egyaránt szívesen kapcsolódnak be a község kulturális életébe. Többször rendeztek már műsoros estéket, színdarabokat, teadélutánokat stb. Különösen a Mészáros László és Győrödi János tanítók által vezetett tánccsoport és színjátszókor tagjait illeti elismerés, akiket Pöthe András HNB elnök irányított. Nyárasd újságolvasó község. Húszféle lapot járat a falu népe több mint 1100 példányban. A 2100 kötetes könyvtárnak évente több mint a fele forog közkézen. Igen sok a kultúrált szórakozást kedvelő fiatal, s ezeknek csupán ez a kívánságuk: szeretnék, ha az illetékesek (a dunaszerdahelyi JNB vezetői) intézkedéseket tennének a már régen esedékes szövetkezeti klub mielőbbi felépítése érdekében. A művelődési otthon ugyanis már nem felel meg a minden téren növekvő igényeknek. Tizennyolc esztendő alatt sok minden történt; megváltozott a falu, megváltoztak az emberek. Topol'níky megszépült a termelő munka ütemében. Török Benedek Alexander Dubcek elvtársat az SZLKP KB első titkárává választotta meg. A CSKP KB titkári tisztségébe Frantisek Penc elvtársat, a CSKP KB tüzelőanyag- és energetikai osztályának eddigi vezetőjét és Cestmir Cisaft, a Nová Mysl folyóirat főszerkesztőjét választották meg. Václav Slavik elvtársat egészséglés a munkájával kapcsolatos okokból felmentették a CSKP KB titkári funkciója alól. Slávik elvtárs más munkakörbe ment át. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának közleménye Befejeződött 3 Csehszlovákiai Nőbizottság országos konferenciája Prágában május 11-én a Hotel Internacional nagytermében tartotta meg a Csehszlovákiai Nőbizottság országos konferenciáját, amelyre köztársaságunk minden részéből küldöttségek érkeztek, hogy egész népgazdaságunk, politikai és kulturális életünk dolgozó asszonyai nevében megvitassák a nagy szocialista építő munkának a nőkre háruló feladatait és problémáit. A nők országos konferenciáján résztvett a CSKP KB-nak küldöttsége is, élén Ludmila Jankovcová elvtársnő, miniszterelnök helyettessel, politikai életünk számos küldöttsége, valamint Zinajda Lebegyevova, a NDNSZ titkárnője is. A konferenciát Irena Öurisová elvtársnő, a Szlovákiai Nőbizottság elnöknője nyitotta meg és a főbeszámolót a csehszlovákiai dolgozó nők munkájáról Anna Karlovská nőbizottsági titkárnő tartotta. A konferencián mindennapi életünk konkrét problémái tükröződtek vissza. A főbeszámolót követő vitában 38 küldött kért szót. A felszólalások mind arrról tanúskodtak, hogy aszszonyaink épp ügy, mint anyák és nevelők, de mint dolgozó férfiaink egyenértékű munkatársai is, teljes mértékben tudatosítják a rájuk háruló felelősségteljes munka jelentőségét. A Csehszlovákiai Nőbizottság ezen a konferencián új 82-tagú plénumot választott, majd kijelölte azt a 28- tagú küldöttséget is, amely a csehszlovák nőket a moszkvai V. Nemzetközi Nőkongresszuson képviseli majd. A résztvevők az ülés végén határozatot szavaztak meg és levélben üdvözölték a CSKP KB-át. * * * A nemrég elhunyt Anézka Hodinová Spurná utódjául a Csehszlovákiai Nőbizottság elnökévé Helena Leflerová elvtársnőt választották meg. Leflerová elvtársnő kladnói bányászcsaládból származik. A háború alatt a fasiszták Lidicéről hurcolták el, miután férjét és édesapját megölték. A háború végéig a ravensbrücki koncentrációs táborban tartották fogva. A felszabadulás után egy ideig a lidlcei NB elnöknője volt. 1948-óta országgyűlési képviselő és a külügyi bizottság tagja is volt. 1954-től 1960-ig az Interparlamentáris Unió csehszlovákiai csoportjának elnöknője. 1957-óta állandó tagja a csehszlovákiai küldöttségnek az Egyesült Nemzeteknél. Helena Leflerová elvtársnö a Köztársasági Érdemrend tulajdonosa. • A KUTYÁK ÉS A „KÖZÖS PIAC". Nagy-Británniának a Közös Piacba való belépésével foglalkozó tárgyalások csődje óta, mely mindenekelőtt De Gaulle elutasító magatartásának volt köszönhető, a szigetországban érthetően erős franciaellenes hangulat uralkodik. Megnyilvánul ez néhány londoni lapban megjelent apróhirdetésben is: „Eladó egy francia pudlikutya, amelyet nem izgat az angolok iránti ellenszenv". A földterületek tulajdonjogi és magánhasználatba adásának kérdése az új polgári törvénykönyv értelmében Ügyszólván naponta kerül érintkezésbe minden polgár különféle szervezetekkel, mint pl. üzlet, közszolgáltatás, lakásszövetkezet és egyebekkel — hogy azoknál vásároljon, javíttasson, beszereztessen valamit, stb. Így a polgárok és szervezetek között bizonyos kapcsolatok létesülnek, amelyeket a polgári törvénykönyv szab meg. Nemcsak a polgárok és a szocialista szervezetek közötti kapcsolatokról van itt szó, amelyek a tárgyi- és kulturális szükségletek kielégítése folyamán jönnek létre, hanem a polgárok egymásközti kapcsolatáról is. Ezalatt értendő például a polgártársi segítség, a magántulajdon kezelése, örökösödés és egyéb kölcsönös kapcsolatok, amelyek az elvtársias együttmunkálkodás kifejezői kell, hogy legyenek. Az ökonómia és a társadalom mai fejlettsége következtében az a törvénykönyv, amely ezeket a kapcsolatokat eddig megszabta, ma már idejét múlta, ezért a jövő év január elsejétől érvénybe lép az új polgári törvénykönyv. Nehéz egy rövid cikk keretében beszélni az előkészítés alatt álló új törvénykönyv minden részletéről — így csak néhány pontjáról teszünk említést. Amint szocialista alkotmányunk, úgy az új törvénykönyv is megkülönbözteti a szocialista közös tulajdont és a magántulajdont. Ami a szocialista tulajdont illeti, meg kell jegyeznünk, hogy minden polgár kötelessége biztosítani annak védelmét és a károk megelőzését. Nem lehet például eltűrni, hogy az emberek érdektelenek legyenek olyan jelenséggel szemben, amikor a mezőgazdasági munkák befejezése után a gépeket kint hagyják a mezőn — ez sajnos nem ritka jelenség, főképp az őszi munkálatok után. Ilyen esetekben a törvény minden polgár kötelességévé teszi, hogy figyelmeztesse az illetékes szerveket a hiba eltávolítása érdekében. A polgári törvénykönyv egyenként és általánosságban felsorolja, hogy mi képezhet magántulajdont? Magántulajdon lehet mindenek előtt a munkából, vagy a nyugdíjból származó jövedelem, a megtakarított pénz, továbbá a használati tárgyak, úgyszintén a lakásberendezés, könyvtár, műtárgyak, járművek, családi házak, nyaralók és mindazon dolgok, amelyek a tárgyi- és kulturális szükségletek kielégítésére szolgálnak. Magántulajdonban csak olyan családi ház lehet, amelynek a konyhán kívül nincs több, mint öt lakóhelyisége. A helyiségek száma abban az esetben lehet ötnél több, ha ezek összesen nem tesznek ki többet 120 m2-nél. Ha a konyha nagysága nem haladja meg a 12 m2-t, úgy nem képez levonási tételt a fent említett 120 m2-ből. Nem engedhető meg, hogy a polgárok viszszaéljenek a tulajdonjoggal, hogy a magántulajdont önálló vállalkozásokra és spekulációra használják fel, mivel mint már említettük, a magántulajdon csak a polgárok tárgyi- és kulturális szükségleteinek kielégítését szolgálja. A földterületeknek építkezési, vagy üdülési célokra való felhasználásával kapcsolatos törvénymódosítás a tényleges helyzetet tartja szem előtt akkor, amikor kimondja, hogy földalapunk meghatárolt, s ezért lelkiismeretesen kell a földdel gazdálkodni. A CSKP XII. kongresszusán is bírálták a szántóföld pazarlását és a jó minőségű földek igénybe vételét más, tehát nem mezőgazdasági célokra. Ennek a helyzetnek a megjavítása és a földekkel folytatott spekuláció megakadályozása érdekében bevezették a föld magánhasználatba adását. A magánhasználati jogot azon földterületekre adják meg, amelyek közös szocialista társadalmi tulajdont képeznek, esetleg az EFSZ használatában vannak — a célból, hogy azokon a polgárok családi házakat, üdülőket, vagy garázst építhessenek maguknak, esetleg kertet csináljanak ott. A földek használati joga a fenti célokra korlátlan időtartamra szól. A magánhasználati jogot csak azokra a földterületekre lehet megadni, amelyek a területi tervek szerint az említett célokra jelöltek ki. Ez tehát azt jelenti, hogy a más célokra szánt földre, főképp a szántóföldre nem szabad magánhasználati jogot biztosítani. A családi-ház építésére szolgáló telek nem lehet nagyobb 800 m2-nél. Ebbe már be van számítva az udvar és a kert is. A telkeket olyan szocialista szervezet adja át magántulajdonba, amely a nemzeti vagyon igazgatására vonatkozó előírások értelmében jogosult erre, vagy pedig maga tulajdonosa a magánhasználatra átadott földnek. Ha olyan földekről van sző, amelyek szövetkezeti tulajdont képeznek, vagy az EFSZ-ek közösségi használatában vannak, úgy a szövetkezeti taggyűlés ad utasítást a földterületnek magánhasználatba való átadására. A föld használati joga, amint már említettük, korlátlan időre szól és ugyan úgy, mint a tulajdonjog: öröklődik. Azt a földterületet, amelyet valaki magánhasználatra kap — éppen úgy mint bármely tárgyat, amely magántulajdont képez (pl. családiházat) — csak saját, valamint családja szükségleteire használhatja, vagyis csak arra a célra, amire a használati jogot megkapta. Például, ha egy polgár családi ház építésének ürügye alatt jut egy magánhasználatra kiutalt telekhez és a kapott földdel visszaélve nem építkezik, hanem pl. jövedelmi célokra gyümölcsöskertet csinál rajta, akkor a bíróság a nemzeti tanács, vagy az EFSZ javaslatára megvonhatja a használati jogot. J. BátovskJ 1963. május 15.
