Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-13 / 38. szám
(Folytatás a 69. oldalról) végezhető. Ha az őszi gabonára rávetést alkalmazunk, a gyomtalanítást még a rávetés előtt körülbelül egy héttel Rafex 35 készítmény segítségével végezhetjük el. A KUKORICA vegyszeres gyomirtása napjaink egyik időszerű kérdése. Erre a célra leginkább az eddig Svájcból behozott Simazin és Atrazin, valamint az újabban belföldön gyártott Zeazin felel meg. Mindezen készítmények sajnos, mennyiségben nem tudják kielégíteni a szükségletet. Használhatók vetés előtt, esetleg közvetlenül a vetés után 4 kg-os hektáronkénti adagolásban, 600 liter vízben oldva. Az Atrazint, mivel könnyebben oldódik, mint a Simazin, s így gyorsabban is hat, később is használhatjuk, míg a kukorica el nem éri a 10 cm-es magasságot. Tekintettel arra, hogy ezen készítmények mennyisége jelenleg még nem teljesen kielégítő, ajánlatos bevezetni a J. Synak és kollektívájának javaslata alapján a nyugat-szlovákiai kerületben tavaly kipróbált ún. sávos permetezési módszert. Ezt Pathó Gyula elvtárs vezetésével a Stúrovoi Gép- és Traktorállomás dolgozói például úgy oldották meg, hogy egy alacsony nyomást kibíró tartályt (hordót) rászereltek a vetőgép vázára, amely nyomást a traktortól kapja. A permetanyag csöveken keresztül a kivezető szórófejekbe jut. A szórófejeket süllyeszthető rámákra szerelték, amelylyel a kukoricasoron a seórás szélessége is szabályozható. Ezzel a módszerrel, ugyanazzal az anyagmennyiséggel mint felületi permetezés esetén, 2—3-szor nagyobb területen végezhető el a gyomirtás. A sorközökben sarabolnak. Tudvalevő, hogy ezen készítményeknek igen erős az utólagos mérgező hatása, ezért a következő évben az alkalmazás helyén nem vethető árpa vagy zab (kivételt csak a homokos talajok képeznek), semmi esetre sem vethetünk utánuk répát, hereféléket, mákot, lent és zöldséget, amely termények még az egészen alacsony töménységgel szemben is érzékenyek. Ez a toxikus hatás a sávos permetezés, vagy kisebb mennyiségek (2 kg) alkalmazásakor csökken. A második permetezést (ha nincsen Simazinunk vagy Atrazinunk) Agrionnal vagy Dikotexszel is végezhetjük, de csak amikor a kukorica a 10 cm-es magasságot elérte. Előnyük, hogy főleg azokat a gyomokat irtják, amelyek az előbbieknek ellenállnak. CUKORRÉPÁBAN a vegyszeres gyomirtás egyelőre problematikus, mivel itt főleg a kétszikű gyomokat kell irtanunk, s köztük sok közeli rokonságban áll a répával. Itt tehát csak különleges szelektív herbicideket használhatunk. Eddig csak az ún. praeemergens (vetéselőtti) használatát oldották meg, valamint abban az időben, amikor a répát már elvetették, de az még nem sorol. Gyomok szempontjából alkalmazásukra két lehetőség adódik: 1. A gyomok már kikeltek, a cukorrépa azonban még nem, tehát a vegyszer közvetlenül irtja a gyomot, például a BNP—20. Ezt a cukorrépa kikelése előtt 2—3 nappal alkalmazzuk. Hiányossága, hogy a cukorrépa kikeléséig igen rövid az idő, ezért esetleg ebben is kárt okozhat. Koraibb alkalmazásakor viszont nem hat a gyomnövényekre, mivel érintő hatású. 2. Ha a gyomok sem csíráztak ki, akkor a permetezést azonnal a vetés után (legkésőbb három nap múlva végezzük. A védekezésnek ez a formája biztonságosabb, mint az előbbi. Azon alapszik, hogy a gyomnövények 0,5—1 cm mélységben csíráznak, ahova a vegyszerrel is hatunk, míg a cukorrépát átlag 3—4 cm mélyen vetjük, s így erre nem gyakorol káros hatást. Nehezebb talajon a herbicid egy része a talajszemcsékhez kötődik (adszorpció), ezért nagyobb adagokat használunk, mint a homokos talajokon. A 10 cm-es eső a permetezés után még nem veszélyes a cukorrépára, de ha nagyobb esőzés következik be, megtörténhet, hogy a vegyszer az alsóbb rétegekbe lúgozódik ki, ami a répamagra is káros lehet. Ebből a csoportból legismertebb vegyszerek az Alipur (OMU + BIPC kombinálása) és a Murbetol (IPC). Az Alipur hektáronként alkalmazott 4 liternyi hatóanyagát 500 liter vízben oldjuk fel, a Murbetol adagolása a talajviszonyok szerint változó. (Angol forrás szerint könynyű talajon hektáronként 14—19 liter, középkötött talajon 35 liter, nehéz talajon pedig 56 liter hatóanyag 225—400 liter vízben feloldva.) Ezek a mennyiségek felületi permetezés esetén szükségesek, ha azonban a kukoricában alkalmazott módszerhez hasonlóan sávos permetezést alkalmazunk, elég az említett adagok fele, esetleg egyharmada is. Ezen vegyszerekkel végzett hazai kutatások eredményei Zemánek mérnök szerint a következők: Hektáronkénti Herbicid szükséglet literben Murbetol 20 37,5 40 Alipur 4 6 A vegetációs időszak alatti gyomirtásra ezidáig, ami a kétszikű gyomokat illeti, nem sikerült megfelelő szert találni. Az egyszikű gyomok ellen lehet védekezni, azonban ez a cukorrépa esetében csak kivételesen jön számításba. Az említett vegyszereket eddig behozatalból biztosítottuk, azonban idén remélhetőleg gyakorlati nagyüzemi célokra is kaphatók lesznek. A BURGONYA gyomirtásának kérdése ugyancsak időszerű. Kísérletek alapján megállapítást nyert, hogy a hozamok magasságát 18 %-ban a talajporhanyítás, 46,7 %-ban a gyomok és 35,7 %-ban a talaj termőereje befolyásolja. A vegyszeres gyomirtás megoldása tehát ezen a téren nagy jelentőséggel bírna. Ezidáig különleges herbicidünk a burgonya számára nincsen. Használhatnánk a Dikotexet, amely 1 kg-os hektáronkénti adagolásban nem árt a burgonyának, azonban kedvezőtlenül hat élelmezési értékére. Az elmúlt évben jó eredményeket értek el az Atrazin alkalmazásával is 1,5—2 kg-os adagolásban. HÜVELYESEKBEN eddig a magra termelt borsóban BNP—20 készítmény segítségével végzett gyomirtási módszer ismeretes, amelyet a borsó 15—20 cm-es magassága idején 6 liter vegyszer 600 liter vízben készített oldatával hajtjuk végre. A gyomok ilyenkor még fejletlenek, s így 7—14 nap alatt elpusztulnak, azonban a vegyszer hatása a gyomnövényekben mutatkozó sárga foltok formájában már egy-két óra múlva is megmutatkozik. Ezenkívül a 7,5—15 cm magas borsó kultúrákban, továbbá az egyéves gyomok ellen a Legumex M is használható. Az évelő gyomok esetében várjuk meg, amíg a levélfelület megnagyobbodik (a növény 15—15 cm-es magas-Védekezzünk a vetési bagolypille és a gammapille ellen Vetési bagolypille A vetési bagolypille — tudományos neve Agrotis segetum — testének hossza 12—23 mm és szárnyszélessége 35—45 mm. Mellső szárnya világosszürke vagy sötétbarna, sötétebb rajzú. A szárnyak külső szélén kerek, majd vese alakú s végül ék alakú folt látható. A hátsó szárnyak ezüstfehérek, barnásfekete erezésűek. A nősténypillék 500—1600 kissé lapított gömbalakú, felül körülbelül 16—20 bordával rendelkező, kb. fél milliméteres tojást raknak. A tojásokból kikelő hernyók kezdetben 1,5 mm hosszúak, majd nőnek és vastagodnak, s végül legfejlettebb korukban elérik az 50 mm-es hoszszúságot is. Kezdetben szeretik a fényt, főként a leveleken tartózkodnak. Színük világossárga, vöröseslila vagy kékeslila árnyalattal. Fejük fekete. Fejlődés közben vedlenek. Amikor bőrük szűkké válik, megreped, s a hernyók kimásznak belőle. A vetési bagolypille hernyója öszszesen ötször vedlik. Minden vedlés után lényegesen nagyobb testalkatú, s így a vetési bagolypille hernyóinál hat fejlődési szakaszt különböztetünk meg. A fejlett hernyók földszínűek és viszonylag erősebb bőrűek. A hernyók aránylag hosszú ideig, 2—3 hónapig élnek. A levélrágás időszakának eltelte után a ta-Vetési bagolypille A gyommennyiség relatív csökkenése (a kontroll parcellákkal szemben) Ruzyné-i KI Slapy-i KI 83,4 % 91.1 % 85.1 % 90,8 % 91,5 77 % sága idején) és akkor végezzük az irtást. Legújabban a ZÖLDSÉGTERMESZTÉSBEN is használatosak a herbicidek. Közülük legismertebb a hagymafélékben használt Alisán. Ezt a vetés után 10—12 nappal, de még a hagyma kikelése előtt használhatjuk 20 kg-os, a kikelés után pedig 12—15 kg-os adagolásban, de csak amikor a levelek kiegyenesednek (az ún. korbács-szakasz után). Az Alisán érintő hatású, ezért csak abban az esetben használjuk, ha már a talaj elgyomosodott. A permetezést a hagyma 15 cm-es magasságának idejéig megismételhetjük. A sárgarépa és a petrezselyem növényzetében történő gyomirtásra megfelelő a Liro C1PC hektáronkénti 4—8 literes adagolásban és a Prevenol konc. 7 literes adagolásban. Ezeknek praemergens használata ismeretes, (vagyis abban az időben, amikor még nem keltek ki a növények) általában 8—12 nappal a vetés után, kései vetés esetén már 2—3 nap múlva. Egyedül humuszban szegény talajon szabad használni kikelés után is, Ezeken a készítményeken kívül a jövőben még számíthatunk az Alipur használatával a spenótban és az A—1114 (Prometrin) használatával pedig a petrezselyem, a borsó, a bab, valamint a fokhagyma kultúráiban és valószínűleg a káposztában is. Remélhetjük, hogy ezen új herbicidek használatával lényegesen megkönnyebbül növényeink mechanikai ápolása, természetes azonban, hogy helyes használatuk lényegesen nagyobb szakképzettséget követel majd mezőgazdaságunk dolgozóitól. Danis Ferenc mérnök, a Saliy-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára Még élénken emlékezetünkben él az elmúlt év, amikor a vetési bagolypille és a gammapille (görögbagolypille) hernyói nagy károkat okoztak nemcsak a kukoricavetésekben, hanem a zöldségnövényekben is. Mivel csak úgy tudunk sikeresen védekezni ellenük, ha pontosan ismerjük az egyes kártevőket, ezért legalább röviden összefoglaljuk életmódjukat és külsejüket. lajba húzódnak, körülbelül 5—25 cm-rel a talaj felszíne alá (a talaj állapotának megfelelően) és itt körülbelül 2 cm átmérőjű, sima falu kamrácskát készítenek maguknak. Ebben a kamrában bábbá változnak át. A 7—28 napig tartó mozdulatlan állapot időszakában a hernyó pillévé változik, amely kirepül és bizonyos idő múlva ő is tojásokat rakhat. A mi területünkön a vetési bagolypille évenként két nemzedéket nevel. Az első nemzedék pilléje nálunk májusban és júniusban jelenik meg, a második nemzedék pedig augusztusban és szeptemberben. A kikelt pillék nappal a göröngyök, levelek alatt rejtőzködnek, éjjel pedig meglátogatják a virágokat és a fákat, ahol nektárt, valamint más édes nedvet szívogatnak. A nemileg érett nőstények párzás után tojásokat raknak szórtan vagy csomókban a gyomok és a mezőgazdasági termények leveleinek fonákjára vagy más részére. Leggyakrabban a különféle gyomnövények leveleire (például a labodára, a libatopra, a mályvára stb.). A tojásokban a tavaszi nagyon nedves időjárás kárt okoz. A hernyók egy-két hét múlva kikelnek (hűvös időjárás esetén a hernyók kelése 3 hétre is elhúzódhat). A kikelt hernyók kezdetben az araszolokra emlékeztető mozdulatokkal a leveleken mozognak, amelyeken lyukakat rágnak ki, s a levelek olyanok, mintha át lennének lövöldözve. Az idősebb hernyók a leveleket a szélüktől kezdve rágják. A hernyók körülbelül eg$ hónap múlva nem bírják már a világosságot, nappal mélyen 2—3 cm-re, kizárólag a talaj felszjne alatt, tehát a földben tartózkodnak, ahol a növények gyökereit és föld alatti részeit rágják. Éjszaka, vagy borús idő esetén nappal is kimásznak a föld Görögbagolypille (gammapille) kukoricán (Foto: V. Brna) felszínére, s a növényeken tartózkodva azok föld feletti részeit pusztítják. A szántóföldön nagyon könnyen felfedezzük őket a földben található lyukak segítségével, amelyeken keresztül a föld felszínére másznak. Ezek a lyukak hasonló alakúak a földgiliszták furataihoz. A vetési bagolypille hernyói csaknem az összes műveleti növény gyökereiben, gumóiban, hagymáiban és föld feletti részeiben okoznak kárt. Tavaly főként a kukoricát támadták meg. A legnagyobb károkat a cukorrépában, a kukoricában, a dohányban, a burgonyában és a zöldségnövényekben okozzák. A répát és a murokrépát közvetlenül a talaj felszíne alatt a levélrózsa tövénél rágják, ahol a répatestet gyakran teljesen átvágják. Az ilyen répa úgy néz ki, mintha valaki aláásta volna. A burgonyában járatokat rágnak, s az így okozott sebeket nagyon hamar rothadást okozó különböző gombák támadják meg. A kukoricát is közvetlenül a talaj felszíne alatt vagy felett rágják. Gyakran átrágják a szárat, sőt annak belsejét is kirágják, s így a szél következtében az egész növény a talajra hull. Védekezés A vetési bagolypille fejlődési szakaszaiban a nőstények termelékenységétől, az éghajlati viszonyoktól és a természetes ellenségek előfordulásától függően különböző mértékű előfordulást észlelhetünk. Az erős tél és a száraz tavasz előnyösen hat fejlődésükre. A nedves és enyhe tavasz elsősegíti a különféle gombák fejlődését, s ezek megtámadják a hernyókat. A nedvesség és az enyhe időjárás kedvezőtlenül hat a vetési bagolypille tojásaira is. A hernyók pusztításában nagy szerepet játszanak a vetési bagolypille természetes ellenségei. Elsősorban a kapirgáló madarak (fácán, fogoly), és különféle rovarok tizedelik meg nagy mértékben a vetési bagolypille hernyóit. Az agrotechnikai intézkedések közül elsősorban a hernyók összegyűjtését javasoljuk. A növények körül 1—5 cm mélyen megbolygatjuk a talajt és az ott található hernyókat eltávolítjuk. A hernyók pusztításában segítséget nyújt a mélyszántás, amellyel a hernyókat a föld felszínére visszük és így ellenségeik prédájává válnak. Az erősen megtámadott parcellák körül védőárkot húzunk, amelyet Gamadynnal szórunk be. Megelőző intézkedésként talajmintákat veszünk, hogy megállapítsuk a kártevők előfordulásának mértékét. A kiásott földet egy papírra rétegezzük, megszámoljuk a benne található hernyókat, megvizsgáljuk azok egészségi állapotát és megállapítjuk, milyen talajmélységben teleltek át. A hernyók előfordulásának mértéke szerint tavasszal talajelőkészítés idején a parcellát Gamaciddal kezeljük: hektáronként 100—150 kg vegyszert sekélyen a talajba keverünk. Ha a tenyészidő tartama alatt vetési bagolypille előfordulást észlelünk, akkor a növényzetet hektáronként 5 kg-os odagolásban (209—400 hl vízben felodva) L i d y k o 11 a 1 permetezzük. A fogyasztásra vagy takarmányozásra termesztett műveleti növény kezelése esetén a permetezést a takarmányozás vagy fogyasztás előtt legalább két hónappal végezzük el. Görögbagolypille (gammapille) Tavaly a kukoricában a görögbagolypille hernyója is nagy károkat okozott. A görögbagolypille bábja Lilásszürke pille, amelynek mellső szárnyain fémfényűen fehér, görög gatnma betűre emlékeztető foltot láthatunk, amelynek alapján igen könnyen felismerhetjük. Erről a foltról kapta elnevezését is. Hátsó szárnyai sárgásbarnák, szárnyszélességük eléri az 5 cm-t. Az első pillék május közepén, néha már áprilisban is megjelennek. A vetési bagolypillétől eltérően nappal is röpködnek, főként a déli órákban. Nektárral táplálkoznak és párzás után a nőstények tojásokat raknak a levelek fonákjára. Leggyakrabban a gyomnövényeket látogatják, de a görögbagolypille tojásait a kultúrnövényeken is megtaláljuk. A tojások kb. 0,5 mm-esek, 32—36 átlós bordázattal. Egy nőstény átlagban körülbelül 200 tojást rak. A tojásokból egykét hét alatt hernyók kelnek ki, amelyek helyváltoztatásának módja az araszolokra emlékeztet. Ugyanis a görögbagolypille hernyóinak csupán 3 pár hasilába van (más pillék hernyóinak 5—C pár hasilába van). Testük középütt vastag, mellső és hátsó részük szembetűnően lekeskenyedik. Színük váltakozó. Túlnyomórészt zöldes vagy zöldessárga színűek. Hátukon 6 sárga vagy fehér hosszanti csík található. Elérik a 35 mm-es hosszúságot. A hernyók selyemgubóba bábozódnak közvetlenül a növényeken, leggyakrabban a levelek fonákján, amelyek széleit néhány gubószállal védőleg összehúzzák. A báb fejlődése egy-két hétig tart és egy nemzedék teljes fejlődése körülbelül 6 hétig. A mi vidékünkön a görögbagolypille évenként 2—3 nemzedéket nevel. A görögbagolypille tojás, lárva, báb és kifejlett pilleállapotban egyaránt áttelelhet. A hernyók igen falánkok és az általuk károsított növényfajták száma eléri a 95-öt. A szokványos előfordulású években nem okoznak túlságosan nagy károkat, Védekezés Az agrotechnikai intézkedések közül a korai vetés, a növényzet gyomtalanítása és a mélyszántás a legmegfelelőbb. A vegyszeres beavatkozások közül a legjobb eredménnyel a Lidykollal végzett permetezés jár, ha a növényzetet azonnal az előfordulás megállapítása után hektáronként 200—400 liter vízben feloldott 5 kg hatóanyaggal kezeljük. Tudnunk kell azonban, hogy az idősebb hernyók aránylag eléggé ellenállóak az említett vegyszerrel szemben, amelyre csak a fiatal hernyók érzékenyek. Molnár Jozef mérnök, . a Piestanyi Növénytermesztési Kutatóintézet dolgozója
