Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-16 / 5. szám
A szociolisto me2ógozdosá8ért A MEZOGAZOASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1963. január 16. Ära: 30 fillér XIII. évfolyam, 5. szám. Pirosbetűs ünnep A naptár nem jelöli piros betűvel, a földművesember számára mégis a legszebb és legfontosabb. Egy egész évi küzdelmes munka: a vetés, az aratás, betakarítás előzi meg e napot, mígnem elérkezik a pirosbetűs ünnep, a zárszámadás. A szövetkezet irodáiban már javában kattognak a számológépek, halomra gyűlnek a jegyzékek. A tagok latolgatják, hogy a vezetőség mivel lép majd eléjük a gyűlésen. Vajon hogyan gazdálkodtak, a1 vezetés hogyan sáfárkodott a közös vagyonnal, milyen gyümölcsöt érlelt az évi igyekezet. A sok-sok kérdésre minden bizonnyal feleletet ad majd az ünnepi gyűlés. Szövetkezeteink többsége az aszályos év ellenére eredményesen zárja az évet. Hiszen a madarak is csiripelik, hogy gabonafélékből olyan magas hektárhozamokat értünk el, amilyenre nem volt példa az utóbbi évtizedekben. Ahol előrelátó, ügyes vezetők állnak az élen, a takarmánytermesztés terén is rendben van a szövetkezet „szénája“. Ennélfogva az állattenyésztésből eredő bevétel is kisebb-nagyobb eltéréssel megközelíti a tervezett összeget. Azonban, ha az év eredményeit összességében értékeljük és az 1961-es évhez hasonlítjuk, a mérleg serpenyője negatív felé billen. Minden kertelés nélkül meg kell mondanunk, hogy mezőgazdasági üzemeink javarészében nem tudtak átütő erejű intézkedéseket tenni az objektív nehézségek leküzdésében. Éppen ezért lesz miről beszélni, vitatkozni az évzáró gyűléseken. A vitát nagyban befolyásolja a beszámoló. Ezért fontos, hogy az év folyamán megtörtént tényekre épüljön. Mutassa be a komplexbrigádok, munkacsoportok, csapatok, sőt az egyes kiváló és hanyag dolgozók jó, avagy rossz munkáját. Beszélni kell a szocialista munkabrigád és a cím elnyeréséért versenyző csoportok munkához való jó viszonyáról, eredményeiről. Nem szabad megfeledkeznünk a szocialista munkaversenyben résztvevő többi dolgozóról sem, akik becsületes, odaadó munkájukkal bizonyos munkaszakaszokon hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet az évi feladatát teljesítette. Hadd lássunk tisztán: ki mit végzett, hol tűnt ki, s munkájával mennyiben segítette elő a termelési sikereket. Az év eredményeinek alapos értékelése és a XII. pártkongresszusnak a mezőgazdaság fellendítése érdekében hozott határozata megköveteli, tegyük vita tárgyává mindazon tényezőket, amelyek előmozdítói a magasabb hozamoknak. Magunk és az egész ország érdeke, hogy az egybegyült fórum előtt bátran beszéljünk a hiányosságokról, s azok eltávolításának módjáról. A zárszámadási tanácskozáson a vezetőség a szövetkezeti demokrácia alapelvei szerint segítse elő a vita kibontakozását még akkor is, ha személyes bírálat éri a vezetőséget vagy annak valamelyik tagját. A fejlődés kerekét nem lehet megállítani, s most van az ideje annak, hogy a tagság felmérje az egyes vezető személyek rátermettségét, szaktudását és odaadását a közös iránt. Ha a gyűlés valamelyik vezető kicseréléséről dönt, annak helyére szakképzettebb, a nép bizalmát él vező dolgozó kerüljön. Ennél a pontnál meg kell mondanunk azt is, hogy nem vezet célra a vezetőség állandó cserélgetése, még inkább az elnök évenkénti leváltása. Számos példa bizonyítja, ahol a vezetők sűrűn váltakoznak, a szövetkezet eredményei a legtöbb esetben átlagon aluliak. Erezzen tehát a közös iránt egyéni felelősséget minden jelenlevő tag, amikor az egyes vezetők megválasztására nyújtja tel a kezét. Kapjanak helyet a vezetőségben a fiatalok. Az idősebbek ne féltsék tisztségüket, a szakiskolákból kikerült fiataloktól, s ne tartsunk attól, hogy nincs elegendő tapasztalatuk. A szakképzett, rátermett fiatalok az idősebbek mellett rövid idő alatt megszerzik az irányításhoz szükséges tapasztalatokat, azután értékes szakmai tanácsaikkal előrelendíthetik a szövetkezet gazdálkodását. Tartsuk szem előtt, hogy a közelmúltban lezajlott XII. pártkongresszus nagyon igényes feladatokat tűzött mezőgazdaságunk elé. Ennek megvalósítása nagyban függ a jó, az újért lelkesedő, rugalmas vezetőktől. Idén — ahogy Siroky elvtárs január 4-én mondott beszédében ismertette — a múlt évi eredményekhez viszonyítva, a mezőgazdasági termelés növekedésének 9,5 '/4-ot kell kitennie, sőt a növénytermesztésben 18,4 •/4-os növekedést kell elérnünk. Ezek a számok nagyok, de ha összehasonlítjuk őket az 1961-es évvel, mindjárt kisebbre zsugorodnak. Idén, az 1961-es évhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés 2,9 %-os növekedésével számolunk, ebből a növénytermesztést 7,5 °/o-kal kell növelni. Ez megvalósítható, mivel parasztságunk idén nem- 1 csak több gépet és vegyszert, de 12 %-kal több műtrágyát kap iparunktól. Rajtunk tehát a sor, hogy a munkásosztálytól kapott segítséget meggondoltan úgy érvényesítsük a gyakorlatban, hogy az minden esetben a termelés fellendítését szolgálja. Az évzáró gyűlések vitája legyen fundamentuma a tervek teljesítésének, s alapköve az idén elkészülő hétéves tervünknek. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének alapvető feltétele a növénytermesztésben: a föld termőképességének állandó fokozása. Ezt tartják elsőrendű feladatuknak a Luzslankí Állattenyésztési Kutató Intézet gazdaságának dolgozót, akik az enyhébb napokat a szántóföld komposztozására használják fel. IFoto: R. Nogaj A csehszlovák tüzérség napja Néphadseregünk képviselői Prágában január 12-én bensőséges ünneplésben részesítették a II. világháborúban Jaszlo-nál (Lengyelország) lezajlott ütközet csehszlovák tüzérségi résztvevőit, akik hősies magatartásukkal annyi dicsőséget szereztek hazánk hadtörténetében. Az ünnepségen — „a Csehszlovák Tüzérség Napján“ — számos közéleti tényező mellett jelen volt D. M. Guszakov, szovjet hadseregtábornok is. Mezőgazdasági filmszeminárium Nyitrán A Nyitral Mezőgazdasági Főiskola a földművelésügyi minisztérium és a Csehszlovákiai Állami Film közreműködésével január 11 és 12-én filmszemináriumot rendezett, amely a mezőgazdasági dolgozók széleskörű érdeklődését váltotta ki. A szeminárium nem szorítkozott csupán mezőgazdasági tárgyú filmek bemutatására, műsorát előadások és az azokkal kapcsolatos viták, felszólalások is tarkították. Az előadók közt szerepelt dr. Emil Spaldon, a mezőgazdasági főiskola rektora is. ML Megnyílt a Németország Szocialista Egységpártjának VI. kongresszusa Szilárdan a marxizmus-leninizmus útján Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában több mint 60 kommunista és testvérpárt képviselőinek jelenlétében kedden délelőtt megkezdte munkáját Németország Szocialista Egységpártjának VI. kongresszusa. A főbeszámolót Walter Ulbricht elvtárs, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke „A szocializmus problémái és Németország Szocialista Egységpártjának történelmi feladata“ címmel tartotta. Németország Szocialista Egységpártját 1946-ban alakították. Azóta öt kongresszus és három országos pártkónferencia szabta meg a párt politikáját a békéért és a szocializmus győzelméért vívott harcban. Az NSZEP döntő szerepet tölt be a német nép legújabb történelmének kialakításában, s ugyancsak Jelentős nemzetközi szerepe van a kommunista világmozgalomban. Az NDK dolgozói szocialista munkaversennyel és kötelezettségvállalások teljesítésével készültek pártjuk kongresszusára. Az utóbbi napokban egymás után érkeztek a jelentések a munka frontjáról: a riesal martinászok január első hetében terven felül 243 tonna acélt termeltek. Torgauban az építő munkások az NDK új és hatalmas üveggyárának építési munkálataiban annyira előrehaladtak, hogy a tervezettnél korábban, a kongresszus előestéjén az egyes üzemrészek megkezdhetik a munkát. Érdekes vonása még a kongresszusi előkészületeknek az, hogy tömegesen érkeztek a pártszervezetekhez a tagfelvételi kérelmek, üzemekből, szövetkezetekből, a tudományos és művészeti életből egyaránt. Párt és politikai körökből származó vélemények szerint az domborodik ki, hogy az NSZEP egyik legjelentősebb kongresszusa ez. A kongresszusi beszámoló és vita minden bizonnyal számba veszi a nemzetközi helyzetet és benne a német békeszerződés, valamint Nyugat-Berlin problémáit és leszögezi a párt és a kormány álláspontját ebben a kérdésben. Az NDK dolgozói ugyanakkor ettől a kongresszustól várják az elmúlt négy esztendő munkájának és eredményeinek számvetését és fontos elhatározásokat a jövőbe. A testvéri kommunista és munkáspártok számos képviselői között ott van Ny. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP KB első titkára Is, aki a szovjet pártküldöttséget vezeti. A CSKP küldöttségének élén Drahomír Kolder, a CSKP elnökségének tagja áll. Németország Szocialista Egységpártjának VI. kongresszusa abban az időben tanácskozik, amikor a nemzetközi életben továbbra is óriási erőfeszítések folynak a béke és a szocializmus ügyének teljes győzelméért. A demokratikus Németország dolgozóinak élcsapata fontos szerepet tölt be ebben a harcban szilárdan halad előre a marxizmus-leninizmus útján. Amit ma megtehetsz... Míg odakint a téli szél fütyüli a maga nótáját, odabent a műhelyekben szorgos kezek munkálkodnak. Minden gépet megvizsgálnak, nincs-e baja, minden csavart meghúznak, s kijavítják a hibákat. Gondosan, de szaporán végzik a gépjavítást Ki tudja, a korán beköszöntött telet korán nyíló tavasz követheti. .. A marcelovái szövetkezet gépjavítói szem előtt tartják azt a régi jó közmondást: „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!“ Kádek Gábor (Marcelová) Bíztató tárgyalások Washingtonban igazgatója, a Szovjetunió részéről Nyikolaj Fedorenko, a nemrég kinevezett állandó ENSZ-küldött és Carapkin, a genfi leszerelési értekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője van jelen. Az UPI amerikai hírügynökség jelentése szerint az első összejövetel több mint két és fél óráig tartott és igen szívélyes légkörben folyt le. Az amerikai kormány egyik szóvivője „tájékoztató jellegűnek“ minősítette a szovjet-amerikai megbeszéléseket. Világszerte igen élénken reagáltak a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások megkezdésére. Politikai képviselők, tudományos dolgozók és egyszerű munkások nyilatkozataiból az az erős vágy tűnik ki, hogy minél előbb megegyezés jöjjön létre a két világhatalom között és ezáltal az emberiség megszabadulna .a fegyverkezési hajsza óriási terhétől. Hétfőn jelentős tárgyalások kezdődtek Washingtonban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői között a nukleáris kísérletek betiltásáról és a leszerelésről. Amerikai részről William Foster, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal Sárika egy a 136 közül, s 125 hektáros gazdaságot tud magá énak. Titkolt büszkeség feszít bennsőjét. De a titok zárja ha marosan felpattan: fülig sze relmes egy bányásztechnikusba akivel a gombaszögi táncos dalos találkozón ismerkedet meg... (ottjártam óta má férjhez is ment — a szerk megjegyzése). Erőt, egészséget, szapon gyermekáldást az egybekelt életbe induló fiatal házaspárnak! Szólott imigyen a parolázás. — Bizonyára hű marad nemcsak életpárjához, hanem a közös gazdasághoz is? — kerített hatalmába a jogos kíváncsiság, merthiszen tíz ujjamor is könnyen megszámolható, hánj fiatal dolgozik a brzotini szövetkezetben. Rövid, de velős a válasz: — Hát persze, hogy a szövetkezetben maradok! Szinte idegcsillapítóként hal ez a felelet. No meg úgy hírlik hogy a fiatal segédkönyvelőre bízzák a szocialista munkabrigád titulust viselő komplexcsapat írásbéli tennivalóit is. Megtisztelő ez a megbízatás, hiszszük, hogy fiatalos lelkesedése, szakmai hozzáértése révén ezt az új és felelős munkát is példásan, szívós kitartással végzi majd, az egész tagság megelégedésére. Nádszegi Kovács István Államcsíny Togóban Vasárnap virradó éjjel katonai puccs tört ki a Togoi Köztársaságban. A volt katonák, akikhez a ténylegesek is csatlakoztak, letartóztatták a kormány tagjait. A loméi amerikai nagykövetségre tartó, szökésben levő Sylvanus Olympio köztársasági elnököt lelőtték. Hírügynökségek egybenhangzó jelentései szerint a Togoban végrehajtott katonai puccs sikerrel koronázta az ellenzéki pártok akcióit, amelyek Olympio tekintélyuralmi rendszere ellen irányultak. Bár Togóban még változatlanul áttekinthetetlen a helyzet, a katonai puccs végrehajtói kijelentették, hogy rövidesen átadják az ország irányítását egy polgári kormánynak. Felhívták a száműzetésben élő togoi politikusokat, hogy térjenek vissza az országba és kapcsolódjanak be a politikai életbe. — S mennyit ér egy munkaegység ? — Tizennyolcat pénzben, ebből kilenc korona az előleg. — Hát, „utőlagra“ lehet-e számítani ? NÉMI VISZOLYGÁST árul el a pénztáros orcája. Szókimondó ember, mégis hallgat, hadd beszéljen Sára, aki jócskán belemelegedett már a beszélgetésbe. — Jégeső tarolta le a növények jórészét, éppen akkor, amikor a termés mutatkozott, így bizony mérleghiányos esztendő marad mögöttünk. Nem is tudom, hogyan keveredünk ki ebből a mostani pénztelenségből. Tehát „utólagról" szó se lehet. Meg kell elégedni a brzotiniaknak a már kifizetett előleggel. Meg-meg szakad a beszélgetés fonala. Fejőnők, állatgondozók, fogatosok bütykös ujja kanyarítgatja alá nagy nekikészülődéssel a nevet; bugyellárisba kerül a pénzmag, majd ki-ki otthonába tér... Mélyebbre lapozgatok az életkönyvbe. ÉRKEZÉSI SORRENDBEN vál togatják egymást az emberek • brzotini szövetkezet irodájábar Este lévén nem sokat időznek Felveszik fizetségüket, — k többet, ki kevesebbet — maji távoznak. Az előlegosztók: a kunkor bajszú Gál János bácsi, a sző vetkezet „pénzügyminisztere“ meg Gáspár Sárika, a segéd könyvelő. A hosszabb-rövidebl szünetekben belelapozgatok i fiatal Sára életének könyvébe Hamarosan kitűnik, hogy a segédkönyvelő egyben gyümölcskertész is. , Hümmögök egy sort: miféli tisztség-társítás ez? — nég; fal között és a természet lág; ölén. Menten véget vetek < töprengésemnek. — Mi szél fútta be a gyümölcskertészt az irodába? Sárikát meglepi az élére állított kérdés. Konok csend. Án ez csak egy pillanatig tart s már rukkol is ki a felelettel — Tudja, nyolc hektárnyi a: almásunk. Odakint erősen megcsappant a dolog, így hát segítek a könyvelésben is. — Havi fizetsége? — Negyvenöt munkaegysége* írnak a javamra.
