Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-16 / 5. szám

HAZÄNK NÉPÉNEK KÉPVISELŐI DÉLKELET-AZSIABAN Novotny elvtárs Indonéziában Antonín Novotny elvtárs, köz­társaságunk elnöke és felesége, vala­mint a kíséretében levő személyisé­gek a baráti dél-kelet-ázsial orszá­gokban tett látogatásunk első állomá­sára, Indonéziába érkeztek ahol rend­kívül szívélyes fogadtatásban része­sültek. A djakartai repülőtéren Sukarno köztársasági elnök valamint az indo­néz kormány számos képviselője és a diplomáciai kar tagjai üdvözölték népünk képviselőit. Novotny elvtárs és Sukarno elnök üdvözlő beszédeikben kiemelték or­szágaink közti Jő kapcsolatokat ás a barátság elményltésének további szükségességét. Novotn? elvtárs és a küldöttség többi tagjai megkoszorúzták a Japán megszállók és holland gyarmatosítók elleni harcban elesett hősök emlék­művét. Ezt követően Novotny elvtárs és Sukarno elnök helikopteren megte­kintette az indonéz város hatalmas sport-stadionját, amelyet a Szovjet­unió segítségével építettek a IV. Ázsiai Sportjátékok megrendezésére. Hétfőn este Sukarno elnök és fele­sége díszvacsorán látta vendégül No­votny elvtársat és kíséretét. Az árkiegészítésről Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy január 1-i hatállyal egyes cik­kek árát kikerekítették, más cikkek­nél pedig árcsoportosításra került sor, hogy ez által megszűnjék az egyforma vagy egymáshoz igen hasonló ter­mékek sokféle ára. Az emberek döntő többsége megértette e módosítás szükségességéi. Akadtak azonban olyanok is, akik pánikkeltésre hasz­nálták fel ezeket az intézkedéseket, sőt áremelkedési hisztériát teremtet­tek. A csoportos árak megállapításánál tulajdonképpen az eladás meggyorsí­tását és az adminisztráció leegysze­rűsítését tartották szemelőtt. így pl. a 42 — 52 nagyságú flanellingek 72 ko­ronába kerültek, az 54 —58-as nagy­ságú ingek ára pedig 79 korona volt. Most valamennyi nagyságú ing egy­séges ára 74 korona. Egyes élelmiszercikkeknél pedig csupán filléres kiegészítésről van szó, le vagy felfelé. Január 1-töl felemelték a jégszek-Csombe — a zsonglőr kötéltáncos Az „Izvesztyija“ karikatúrája rények árát, mert a többi gépipari termékekhez viszonyítva ezeket az árakat kezdettől fogva alacsonyan ál­lapították meg. Tavaly pl. összesen 160 ezer jégszekrényt adtunk el, az idén pedig 200 ezerre emelkedik a termelésük. így hát a kereskedelem minden erőfeszítés ellenére sem ké­pes kielégíteni a keresletet. A jégszekrények árának emelkedé­sén kívül 10 °/o-kal növekszenek a gépkocsi-pótalkatrészek és alkatré­szek árai is, amelyek nem feleltek meg a személygépkocsi árainak. Egyes termékeknél, amelyek nem tartoznak az alapvető létszükségleti cikkekhez, a jövőben rugalmasabb ár­politikát fogunk alkalmazni, s ahol feltétlenül szükséges, szabályozni fog­juk a keresletet, hogy az összhangban legyen a termelés fejlődésével. Azt akarjuk, hogy a piacot jobban ellássuk, ezért a termelők érdekeltsé­gének ösztönzése céljából emelkedett a lencse és a bab felvásárlási ára. Ez természetesen kihat a kiskereskedel-. mi árakra is. Egyidejűleg emelkedett egyes cuk­rászsütemények ára is, amelyek elké­szítéséhez különleges nyersanyagok szükségesek. Az idén sor kerül bizonyos kávé­fajták eladásának korlátozására is, úgy hogy túlnyomórészt csak válo­gatott minőségű kávé kerüljön a piacra. Ez a vendéglátóipari üzemek­ben felszolgált kávé árában is meg­nyilvánul. Az egyes adagok árai — nagyságuk szerint — 70 vagy 20 fil­lérrel emelkednek. Természetes, hogy minden törek­vésünk arra irányul, minél előbb és minél nagyobb mértékben kiküszöböl­jük a jelenlegi nehézségeket és to­­vábfejlesszük népgazdaságunkat. A törekvéseket azonban tetteknek kell követniük. Mindnyájunk elsőrendű feladata, hogy ki-ki a maga munka­helyén a legjobban hasson oda, hogy közellútásunk minél előbb mentesül­jön a jelenlegi nehézségektől. (Pr) Csehszlovákia je­lentős helyet foglal el Indonézia keres­kedelmében. Felvé­telünkön a prágai Technoexport egyik küldeményét, az automatikus pléh­vágó- és zománcoló gépet láthatjuk in­donéz szakemberek kezelésében. Csehszlovákia és Kambodzsa között 1956-ban létesültek gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok. Hazánk leg­inkább ipari berendezéseket, szer­számgépeket és gépkocsikat szállít, amelyek helyébe Kambodzsából rizst, kukoricát és borsot kapunk. Kambodzsa monarchikus állam, amelynek élén Sihanuk herceg áll. Békés, független külpolitikát folytat, ezért áll oly közel a mi népünkhöz is. JURAJ SVRCINA A barátság útja Amint azt már előző számunkban hírül adtuk, An­tonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köz­­társasági elnökünk és felesége, valamint a kíséretében lévő személyek baráti látogatást tesznek négy dél­kelet-ázsiai országiban. Indonéziába, Kambodzsába, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba és Burmába látogatnak el hazánk képviselői, hogy még szorosabbra fűzzék az említett országok és szocialista köztársasá­gunk közötti kölcsönös együttműködést és barátságot. Az alábbiakban az első két országot mutatjuk be ol­vasóinknak. A másik kettőre következő számunkban még visszatérünk. Az Indonéz Köztársaság az Indonéz­szigetcsoporton terül el. Az ország területe mintegy 2 millió négyzetkilo­méter, lakosainak száma 95 millió, amely 50 nemzetiségből tevődik össze. Indonézia 1945-ben nyerte el szabad­ságát, amikor véget vetett a holland gyarmatosítók uralmának. Indonézia természeti kincsekben rendkívül gazdag ország. Kiváló mi­nőségű földjein évente több termést is betakarítanak. Bár a földterület je­lentős része még ma is a nagybirtoko­sok kezén van, de Sukarno elnök kor­mánya fokozatosan végrehajtja az el­múlt években elfogadott földreformot. Legjelentősebb termékei a kaucsuk, ebből az első helyet foglalja el a vilá­gon, továbbá a pálmaolaj, rizs, dohány, tea, kukorica és cukornád. A kaucsukon kívül leginkább dohányt, pélmaolajat és teát exportálnak. Ipari szempontból is jelentős helyet foglal el Indonézia. Főleg réz-, nyers­olaj-, bauxit-, kőszén- és aranyter­melése fejlett. Ezekből a cikkekből bőven jut a külföldi piacra is. Nemzetközi síkon Indonézia a szi­gorú semlegesség politikáját követi, elszántan küzd a békéért, a kapitaliz­mus és a gyarmaturalom elleni harc tántoríthatatlan híve. Csehszlovákia és Indonézia között már több mint 10 éve gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatok vannak. Mi főleg gépjárműveket és gyárfelszere­léseket szállítunk Indonéziába, ahon­nan kaucsukot, olajos magokat, borsot és egyéb cikkeket hozunk be. A Kambodzsai Királyság Novotny elvtársnak és kíséretének második állomása. Az indokínai félszigeten te­rül el, mintegy 180 ezer négyzetkilo­méteren. Lakosainak száma közel öt millió. Kambodzsa a francia gyarma­tosítók elűzésével nyerte el függet­lenségét. Az ország erősen agrár jel­legű. A földterület 80%-án rizst ter­melnek. Jelentős még a kaucsuk, do­hány és a kukorica termelése. Mind­ebből exportra Is kerül. A gazdasági szempontból most ki­bontakozó állam ötéves népgazdasági tervet dolgozott ki, amely 1960 — 64 között főleg a mezőgazdaság, de nem kis mértékben az ipari termelés szín­vonalát kívánja felemelni. Ebben nagy segítséget nyújtanak a szocialista or­szágok, köztük hazánk Is. A világhírű kambodzsai kaucsuk­­küldemény elindul a távoli orszá­gokba. A csomagolás utolsó mozza­natait láthatjuk. A CSKP XII. kongresszusának jelentősége Pártunk XII. kongresszusa nagy belpolitikai és nemzetközi je­lentőséggel bír. A fejlett szocialista társadalom felépítésével kapcsolatban alkotó módon oldottak meg sok bo­nyolult kérdést a kongresszus tanács­kozásai során és megvitatták a béke és a munkásmozgalom jelenlegi hely­zetét. A kongresszusnak fontos he­lyet biztosít a CSKP történetében az a tény is, hogy a szocialista terme­lési viszonyok végső győzelméből kiindulva kitűzte a szocialista társa­dalom továbbfejlesztésének feladatait is, amelynek teljesítésével eljutunk a kommunista társadalomba való át­menet küszöbére. A kongresszus nemzetközi jelentő­sége abban van, hogy alkotóan alkal­mazták a békés együttélés lenini el­vét, valamint a kapitalista és a szo­cialista világrendszer közötti békés gazdasági versengést. A kongresszus elítélte és elvetette azokat a dogma­tikus szektáns nézeteket, amelyek szerint nincs békés versengés, s csak az imperializmus katonai veresége vezethet a szocializmus győzelmé­hez az egész világon. A dogmatikusok helytelen nézeteit nemcsak a kommunisták, hanem min­den józan ember is elítéli, mert tu­datában van annak, hogy ha kíroban­­na egy termonukleáris háború, ez a halált, egész nemzetek megsemmisü­lését jelentené. Mi természetesen nem azért építjük a szocializmust és a kommunizmust, hogy elpusztuljunk, hanem a dolgozók és családjaik bol­dogabb életéért. Ebben van a lényege béketörekvéseiknek és nagy jelentő­sége a kongresszusnak, mely kifeje­zésre jutatta népünk vágyait. Egyébként minden becsületes em­ber tudja, hogy a békés együttélés és gazdasági versengés nem jelent lemondást az agresszív imperialista tömbbel szembeni harcról. Sőt, éppen ellenkezőleg! Hogy a Karib-tenger térségében kirobbant válság nem ve­zetett háborúhoz, ez a békepolitika győzelmét és az agresszív erők vere­ségét jelentette. Emellett a bölcs, lényegében imperialista ellenes poli­tika mellett egyöntetűen állást foglalt a kongresszus, egész pártunk és dol­gozó népünk. A XII. kongresszus nagy figyelmet szentelt a nemzetközi munkásmozga­lomnak, amelynek a célja a szocializ­mus győzelme az egész világon. Eh­hez a nagy célkitűzéshez nekünk is hozzá kell járulni. Hogy milyen mó­don segítsük a szocializmus győzel­mét az egész világon, erre is választ adott a kongresszus. Ml azzal segít­jük a szocializmus győzelmét, hogy gyakorlatban bizonyítjuk be a szocia­lizmus előnyét a kapitalizmussal szemben. Az a tény, hogy hazánkban első ízben győzött a szocialista tár­sadalmi rendszer, olyan országban, amelynek gazdasági fejlettsége a ka­pitalista viszonyok között is jelentős volt. Megdöntötte a burzsoázia elmé­leti „bölcseinek“ azt az állítását, mely szerint a szocialista forradalom csu­pán gazdaságilag kevésbé fejlett, el­maradott országban lehetséges. Né­pünk gyakorlatban bizonyította be, hogy a szocializmus magasan fejlett ipari országban olyan fejlődésütemet biztosíthat, amilyen a kapitalizmusban nem lehetséges. Ez a példa a jelenlegi kapitalista államokban forradalmasít­ja a dolgozók gondolkozását. A to­vábbiakban segítséget nyújtunk még az ellenforradalmak elhárításában, különböző gazdasági segítségeket nyújtunk, stb. A békés együttélés politikája és a gazdasági versengés a mi fegyverünk az imperializmus megfékezésére. A gazdasági versengés is sokoldalú éles harc az imperializmus ellen. Ez a harc rugalmas, bölcs politikát és komoly erőfeszítéseket követel. Szükséges, hogy a jövőben még jobban mint eddig, kihasználjuk minden erőnket, amit a szocializmus győzelméből nyer­tünk, úgy az egyes országokban, mind a szocialista világrendszer kereté­ben. A XII. kongresszus azért tár­gyalta a gazdasági problémákat olyan alapossággal, hogy ne csak a mi né­pünk jobb életéhez járuljon hozzá, hanem egyidőben a közös harc győ­zelméhez is az imperializmus ellen. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben a felelősség a világbéke megőrzéséért csak fokozza az igé­nyességet a belpolitikában s minde­nekelőtt a gazdasági feladatokkal szemben. Ezért a kongresszus rész­letesen elemezte a gazdasági és po­litikai fejlődést és ennek alapján 11 pontban tűzte ki a fő feladatokat társadalmunk további fejlődése szem­pontjából. Ez a 11 pont szervesen összefügg. Ezekben a pontokban ki­tűzött feladatok adják a kiinduló ala­pot és a fő irányvonalát társadal­munk további fejlődésének, mind a népgazdaságban, mind pedig a poli­tikai életben és az ideológiai vonalon. További sikeres fejlődésünk záloga abban van, hogyan biztosítsuk ezeket a feladatokat. Ha a jövőre vonatkozóan vizsgál­juk a gazdasági feladatokat, minde­nütt előtérbe kerül a hatékonyság lényeges emelése az egész nemzet­­gazdaságban. Ez mindenekelőtt az arányosság felújítását és összhang biztosítását jelenti a termelésben és fogyasztásban. Ezzel megteremtjük az előfeltételeket az életszínvonal további emelkedésének is. A nemzetgazdaság gyorsütemú fej­lődésének alapelve emelni a társada­lom gazdaságosságát, hatékonyan ki­használni a belső tartalékokat, to­vábbá kihasználni a nemzetközi mun­kamegosztás előnyeit a szocialista világrendszer keretében. Emellett folyamatosan el kell érni a legma­gasabb termelési eredményeket a leg­kisebb társadalmi munka befekteté­sével. Ez így előfeltételezi a népgaz­daság fejlődését, amely a legjobban megfelel a belső lehetőségeinknek és szükségleteinknek és egyben a szo­cialista világrendszer szükségleteinek is. A kongresszus fő feladatul tűzte ki az ipar és a mezőgazdaság közti aránytalanság fokozatos megszünte­tését. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésének lényeges növelése nélkül sem a népgazdaság fejlődése, sem a nép életszínvonalának emelkedése nem biztosítható. Ezért a kongresszus azt tűzte ki célul, hogy 1970-ig a mezőgazdaságot az ipar színvonalára kell emelni, s ez a legfontosabb elő­feltétele a kommunizmusba való át­menethez szükséges anyagi-műszaki alap megteremtésének is. A mezőgazdaság lemaradása miatt nincs fedezve a növekvő igény élelmi­­szerből és egyéb nyersanyagból. Ezért kénytelenek vagyunk külföldről be­hozni különböző gépek ellenében me­zőgazdasági termékeket, ami fékezi az üzemeink új technikával való el­látását és akadályozza a munkater­melékenység fokozását. A mezőgazdasági termelés fokozá­sát a tudomány és a technika alkal­mazásával a termelés célszerű sza­kosításával, a gazdálkodás belterjes­ségével kívánjuk megoldani. A mező­gazdaság belterjességében — a gé­peket is megelőzően — elsőrendű szerep jut a kemizálásnak, minde­nekelőtt a műtrágyázásnak, s a nö­vényvédő szereknek. Az állattenyész­tésben pedig a fehérjék és a vegyes abrak felhasználásával előállított nagy tápértékű takarmánykeverékek­nek. Fontos feladatként tűzte ki a kongresszus a földalap védelmét is, mivel aránylag kevés mezőgazdasági földterülettel rendelkezünk. A mező­­gazdaságban a növénytermelés lesz továbbra is döntő fontosságú. Jelen­tősen kell emelni a gabona termelé­sét mint fontos élelmiszert és nyers­anyagot. A takarmányellátás szem­pontjából olyan növényeket kell ter­meszteni, amelyek nagymennyiségű tápanyagot tartalmaznak, mint a ku­korica, a cukorrépa, a hüvelyesek, a takarmánykáposzta, stb. Ez lehetővé teszi az állattenyésztés fejlődését ta­karmánybehozatal nélkül is. (Jelen­leg pl. háromszor annyi takarmányt hozunk be, mint 1935-ben, viszont az állattenyésztés csak 16 százalék­kal növekedett.) A kongresszus megállapította, hogy a XI. és XII. kongresszus között fal­­vainkon is győzött a szocializmus. Viszont feltárta azokat a hibákat is, amelyek abból erednek, hogy nem volt eléggé értékelve a nemzetgaz­daságunkban a mezőgazdaság s fel­tárta azokat az okokat is, amelyek­ből ez ered. Egyben feladatul tűzte ki a mezőgazdaság irányításának át­szervezését is. Jelenleg az a feladat áll a mező­gazdaságunk előtt, hogy gyakorlatban bizonyítsák be szövetkezeteink, hogy a nagyüzemi gazdálkodás képes tár­sadalmunk szükségleteit kielégíteni. Természetesen a kitűzött feladatok teljesítése elsősorban a mezőgazda­­sági dolgozók széles rétegétől függ. A mezőgazdasági üzemeknek már mostantól fogva következetesen tel­jesíteni kell a feladatokat. Például a tavaszi munkák előkészítésétől és el­végzésétől nagyban függ az 1963-ra kitűzött feladatok teljesítése, amely kedvező feltételeket teremt a hétéves tervbe való belépésnek, amelynek fő tartalmát, célját szintén a XII. kong­resszus határozta meg. SOLEK JAN Antonin Novotny elvtárs ezen az útvonalon halad majd Délkelet-Ázsióban 1963. január 16.

Next

/
Thumbnails
Contents