Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-16 / 5. szám
HAZÄNK NÉPÉNEK KÉPVISELŐI DÉLKELET-AZSIABAN Novotny elvtárs Indonéziában Antonín Novotny elvtárs, köztársaságunk elnöke és felesége, valamint a kíséretében levő személyiségek a baráti dél-kelet-ázsial országokban tett látogatásunk első állomására, Indonéziába érkeztek ahol rendkívül szívélyes fogadtatásban részesültek. A djakartai repülőtéren Sukarno köztársasági elnök valamint az indonéz kormány számos képviselője és a diplomáciai kar tagjai üdvözölték népünk képviselőit. Novotny elvtárs és Sukarno elnök üdvözlő beszédeikben kiemelték országaink közti Jő kapcsolatokat ás a barátság elményltésének további szükségességét. Novotn? elvtárs és a küldöttség többi tagjai megkoszorúzták a Japán megszállók és holland gyarmatosítók elleni harcban elesett hősök emlékművét. Ezt követően Novotny elvtárs és Sukarno elnök helikopteren megtekintette az indonéz város hatalmas sport-stadionját, amelyet a Szovjetunió segítségével építettek a IV. Ázsiai Sportjátékok megrendezésére. Hétfőn este Sukarno elnök és felesége díszvacsorán látta vendégül Novotny elvtársat és kíséretét. Az árkiegészítésről Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy január 1-i hatállyal egyes cikkek árát kikerekítették, más cikkeknél pedig árcsoportosításra került sor, hogy ez által megszűnjék az egyforma vagy egymáshoz igen hasonló termékek sokféle ára. Az emberek döntő többsége megértette e módosítás szükségességéi. Akadtak azonban olyanok is, akik pánikkeltésre használták fel ezeket az intézkedéseket, sőt áremelkedési hisztériát teremtettek. A csoportos árak megállapításánál tulajdonképpen az eladás meggyorsítását és az adminisztráció leegyszerűsítését tartották szemelőtt. így pl. a 42 — 52 nagyságú flanellingek 72 koronába kerültek, az 54 —58-as nagyságú ingek ára pedig 79 korona volt. Most valamennyi nagyságú ing egységes ára 74 korona. Egyes élelmiszercikkeknél pedig csupán filléres kiegészítésről van szó, le vagy felfelé. Január 1-töl felemelték a jégszek-Csombe — a zsonglőr kötéltáncos Az „Izvesztyija“ karikatúrája rények árát, mert a többi gépipari termékekhez viszonyítva ezeket az árakat kezdettől fogva alacsonyan állapították meg. Tavaly pl. összesen 160 ezer jégszekrényt adtunk el, az idén pedig 200 ezerre emelkedik a termelésük. így hát a kereskedelem minden erőfeszítés ellenére sem képes kielégíteni a keresletet. A jégszekrények árának emelkedésén kívül 10 °/o-kal növekszenek a gépkocsi-pótalkatrészek és alkatrészek árai is, amelyek nem feleltek meg a személygépkocsi árainak. Egyes termékeknél, amelyek nem tartoznak az alapvető létszükségleti cikkekhez, a jövőben rugalmasabb árpolitikát fogunk alkalmazni, s ahol feltétlenül szükséges, szabályozni fogjuk a keresletet, hogy az összhangban legyen a termelés fejlődésével. Azt akarjuk, hogy a piacot jobban ellássuk, ezért a termelők érdekeltségének ösztönzése céljából emelkedett a lencse és a bab felvásárlási ára. Ez természetesen kihat a kiskereskedel-. mi árakra is. Egyidejűleg emelkedett egyes cukrászsütemények ára is, amelyek elkészítéséhez különleges nyersanyagok szükségesek. Az idén sor kerül bizonyos kávéfajták eladásának korlátozására is, úgy hogy túlnyomórészt csak válogatott minőségű kávé kerüljön a piacra. Ez a vendéglátóipari üzemekben felszolgált kávé árában is megnyilvánul. Az egyes adagok árai — nagyságuk szerint — 70 vagy 20 fillérrel emelkednek. Természetes, hogy minden törekvésünk arra irányul, minél előbb és minél nagyobb mértékben kiküszöböljük a jelenlegi nehézségeket és továbfejlesszük népgazdaságunkat. A törekvéseket azonban tetteknek kell követniük. Mindnyájunk elsőrendű feladata, hogy ki-ki a maga munkahelyén a legjobban hasson oda, hogy közellútásunk minél előbb mentesüljön a jelenlegi nehézségektől. (Pr) Csehszlovákia jelentős helyet foglal el Indonézia kereskedelmében. Felvételünkön a prágai Technoexport egyik küldeményét, az automatikus pléhvágó- és zománcoló gépet láthatjuk indonéz szakemberek kezelésében. Csehszlovákia és Kambodzsa között 1956-ban létesültek gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Hazánk leginkább ipari berendezéseket, szerszámgépeket és gépkocsikat szállít, amelyek helyébe Kambodzsából rizst, kukoricát és borsot kapunk. Kambodzsa monarchikus állam, amelynek élén Sihanuk herceg áll. Békés, független külpolitikát folytat, ezért áll oly közel a mi népünkhöz is. JURAJ SVRCINA A barátság útja Amint azt már előző számunkban hírül adtuk, Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk és felesége, valamint a kíséretében lévő személyek baráti látogatást tesznek négy délkelet-ázsiai országiban. Indonéziába, Kambodzsába, a Vietnami Demokratikus Köztársaságba és Burmába látogatnak el hazánk képviselői, hogy még szorosabbra fűzzék az említett országok és szocialista köztársaságunk közötti kölcsönös együttműködést és barátságot. Az alábbiakban az első két országot mutatjuk be olvasóinknak. A másik kettőre következő számunkban még visszatérünk. Az Indonéz Köztársaság az Indonézszigetcsoporton terül el. Az ország területe mintegy 2 millió négyzetkilométer, lakosainak száma 95 millió, amely 50 nemzetiségből tevődik össze. Indonézia 1945-ben nyerte el szabadságát, amikor véget vetett a holland gyarmatosítók uralmának. Indonézia természeti kincsekben rendkívül gazdag ország. Kiváló minőségű földjein évente több termést is betakarítanak. Bár a földterület jelentős része még ma is a nagybirtokosok kezén van, de Sukarno elnök kormánya fokozatosan végrehajtja az elmúlt években elfogadott földreformot. Legjelentősebb termékei a kaucsuk, ebből az első helyet foglalja el a világon, továbbá a pálmaolaj, rizs, dohány, tea, kukorica és cukornád. A kaucsukon kívül leginkább dohányt, pélmaolajat és teát exportálnak. Ipari szempontból is jelentős helyet foglal el Indonézia. Főleg réz-, nyersolaj-, bauxit-, kőszén- és aranytermelése fejlett. Ezekből a cikkekből bőven jut a külföldi piacra is. Nemzetközi síkon Indonézia a szigorú semlegesség politikáját követi, elszántan küzd a békéért, a kapitalizmus és a gyarmaturalom elleni harc tántoríthatatlan híve. Csehszlovákia és Indonézia között már több mint 10 éve gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatok vannak. Mi főleg gépjárműveket és gyárfelszereléseket szállítunk Indonéziába, ahonnan kaucsukot, olajos magokat, borsot és egyéb cikkeket hozunk be. A Kambodzsai Királyság Novotny elvtársnak és kíséretének második állomása. Az indokínai félszigeten terül el, mintegy 180 ezer négyzetkilométeren. Lakosainak száma közel öt millió. Kambodzsa a francia gyarmatosítók elűzésével nyerte el függetlenségét. Az ország erősen agrár jellegű. A földterület 80%-án rizst termelnek. Jelentős még a kaucsuk, dohány és a kukorica termelése. Mindebből exportra Is kerül. A gazdasági szempontból most kibontakozó állam ötéves népgazdasági tervet dolgozott ki, amely 1960 — 64 között főleg a mezőgazdaság, de nem kis mértékben az ipari termelés színvonalát kívánja felemelni. Ebben nagy segítséget nyújtanak a szocialista országok, köztük hazánk Is. A világhírű kambodzsai kaucsukküldemény elindul a távoli országokba. A csomagolás utolsó mozzanatait láthatjuk. A CSKP XII. kongresszusának jelentősége Pártunk XII. kongresszusa nagy belpolitikai és nemzetközi jelentőséggel bír. A fejlett szocialista társadalom felépítésével kapcsolatban alkotó módon oldottak meg sok bonyolult kérdést a kongresszus tanácskozásai során és megvitatták a béke és a munkásmozgalom jelenlegi helyzetét. A kongresszusnak fontos helyet biztosít a CSKP történetében az a tény is, hogy a szocialista termelési viszonyok végső győzelméből kiindulva kitűzte a szocialista társadalom továbbfejlesztésének feladatait is, amelynek teljesítésével eljutunk a kommunista társadalomba való átmenet küszöbére. A kongresszus nemzetközi jelentősége abban van, hogy alkotóan alkalmazták a békés együttélés lenini elvét, valamint a kapitalista és a szocialista világrendszer közötti békés gazdasági versengést. A kongresszus elítélte és elvetette azokat a dogmatikus szektáns nézeteket, amelyek szerint nincs békés versengés, s csak az imperializmus katonai veresége vezethet a szocializmus győzelméhez az egész világon. A dogmatikusok helytelen nézeteit nemcsak a kommunisták, hanem minden józan ember is elítéli, mert tudatában van annak, hogy ha kírobanna egy termonukleáris háború, ez a halált, egész nemzetek megsemmisülését jelentené. Mi természetesen nem azért építjük a szocializmust és a kommunizmust, hogy elpusztuljunk, hanem a dolgozók és családjaik boldogabb életéért. Ebben van a lényege béketörekvéseiknek és nagy jelentősége a kongresszusnak, mely kifejezésre jutatta népünk vágyait. Egyébként minden becsületes ember tudja, hogy a békés együttélés és gazdasági versengés nem jelent lemondást az agresszív imperialista tömbbel szembeni harcról. Sőt, éppen ellenkezőleg! Hogy a Karib-tenger térségében kirobbant válság nem vezetett háborúhoz, ez a békepolitika győzelmét és az agresszív erők vereségét jelentette. Emellett a bölcs, lényegében imperialista ellenes politika mellett egyöntetűen állást foglalt a kongresszus, egész pártunk és dolgozó népünk. A XII. kongresszus nagy figyelmet szentelt a nemzetközi munkásmozgalomnak, amelynek a célja a szocializmus győzelme az egész világon. Ehhez a nagy célkitűzéshez nekünk is hozzá kell járulni. Hogy milyen módon segítsük a szocializmus győzelmét az egész világon, erre is választ adott a kongresszus. Ml azzal segítjük a szocializmus győzelmét, hogy gyakorlatban bizonyítjuk be a szocializmus előnyét a kapitalizmussal szemben. Az a tény, hogy hazánkban első ízben győzött a szocialista társadalmi rendszer, olyan országban, amelynek gazdasági fejlettsége a kapitalista viszonyok között is jelentős volt. Megdöntötte a burzsoázia elméleti „bölcseinek“ azt az állítását, mely szerint a szocialista forradalom csupán gazdaságilag kevésbé fejlett, elmaradott országban lehetséges. Népünk gyakorlatban bizonyította be, hogy a szocializmus magasan fejlett ipari országban olyan fejlődésütemet biztosíthat, amilyen a kapitalizmusban nem lehetséges. Ez a példa a jelenlegi kapitalista államokban forradalmasítja a dolgozók gondolkozását. A továbbiakban segítséget nyújtunk még az ellenforradalmak elhárításában, különböző gazdasági segítségeket nyújtunk, stb. A békés együttélés politikája és a gazdasági versengés a mi fegyverünk az imperializmus megfékezésére. A gazdasági versengés is sokoldalú éles harc az imperializmus ellen. Ez a harc rugalmas, bölcs politikát és komoly erőfeszítéseket követel. Szükséges, hogy a jövőben még jobban mint eddig, kihasználjuk minden erőnket, amit a szocializmus győzelméből nyertünk, úgy az egyes országokban, mind a szocialista világrendszer keretében. A XII. kongresszus azért tárgyalta a gazdasági problémákat olyan alapossággal, hogy ne csak a mi népünk jobb életéhez járuljon hozzá, hanem egyidőben a közös harc győzelméhez is az imperializmus ellen. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben a felelősség a világbéke megőrzéséért csak fokozza az igényességet a belpolitikában s mindenekelőtt a gazdasági feladatokkal szemben. Ezért a kongresszus részletesen elemezte a gazdasági és politikai fejlődést és ennek alapján 11 pontban tűzte ki a fő feladatokat társadalmunk további fejlődése szempontjából. Ez a 11 pont szervesen összefügg. Ezekben a pontokban kitűzött feladatok adják a kiinduló alapot és a fő irányvonalát társadalmunk további fejlődésének, mind a népgazdaságban, mind pedig a politikai életben és az ideológiai vonalon. További sikeres fejlődésünk záloga abban van, hogyan biztosítsuk ezeket a feladatokat. Ha a jövőre vonatkozóan vizsgáljuk a gazdasági feladatokat, mindenütt előtérbe kerül a hatékonyság lényeges emelése az egész nemzetgazdaságban. Ez mindenekelőtt az arányosság felújítását és összhang biztosítását jelenti a termelésben és fogyasztásban. Ezzel megteremtjük az előfeltételeket az életszínvonal további emelkedésének is. A nemzetgazdaság gyorsütemú fejlődésének alapelve emelni a társadalom gazdaságosságát, hatékonyan kihasználni a belső tartalékokat, továbbá kihasználni a nemzetközi munkamegosztás előnyeit a szocialista világrendszer keretében. Emellett folyamatosan el kell érni a legmagasabb termelési eredményeket a legkisebb társadalmi munka befektetésével. Ez így előfeltételezi a népgazdaság fejlődését, amely a legjobban megfelel a belső lehetőségeinknek és szükségleteinknek és egyben a szocialista világrendszer szükségleteinek is. A kongresszus fő feladatul tűzte ki az ipar és a mezőgazdaság közti aránytalanság fokozatos megszüntetését. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének lényeges növelése nélkül sem a népgazdaság fejlődése, sem a nép életszínvonalának emelkedése nem biztosítható. Ezért a kongresszus azt tűzte ki célul, hogy 1970-ig a mezőgazdaságot az ipar színvonalára kell emelni, s ez a legfontosabb előfeltétele a kommunizmusba való átmenethez szükséges anyagi-műszaki alap megteremtésének is. A mezőgazdaság lemaradása miatt nincs fedezve a növekvő igény élelmiszerből és egyéb nyersanyagból. Ezért kénytelenek vagyunk külföldről behozni különböző gépek ellenében mezőgazdasági termékeket, ami fékezi az üzemeink új technikával való ellátását és akadályozza a munkatermelékenység fokozását. A mezőgazdasági termelés fokozását a tudomány és a technika alkalmazásával a termelés célszerű szakosításával, a gazdálkodás belterjességével kívánjuk megoldani. A mezőgazdaság belterjességében — a gépeket is megelőzően — elsőrendű szerep jut a kemizálásnak, mindenekelőtt a műtrágyázásnak, s a növényvédő szereknek. Az állattenyésztésben pedig a fehérjék és a vegyes abrak felhasználásával előállított nagy tápértékű takarmánykeverékeknek. Fontos feladatként tűzte ki a kongresszus a földalap védelmét is, mivel aránylag kevés mezőgazdasági földterülettel rendelkezünk. A mezőgazdaságban a növénytermelés lesz továbbra is döntő fontosságú. Jelentősen kell emelni a gabona termelését mint fontos élelmiszert és nyersanyagot. A takarmányellátás szempontjából olyan növényeket kell termeszteni, amelyek nagymennyiségű tápanyagot tartalmaznak, mint a kukorica, a cukorrépa, a hüvelyesek, a takarmánykáposzta, stb. Ez lehetővé teszi az állattenyésztés fejlődését takarmánybehozatal nélkül is. (Jelenleg pl. háromszor annyi takarmányt hozunk be, mint 1935-ben, viszont az állattenyésztés csak 16 százalékkal növekedett.) A kongresszus megállapította, hogy a XI. és XII. kongresszus között falvainkon is győzött a szocializmus. Viszont feltárta azokat a hibákat is, amelyek abból erednek, hogy nem volt eléggé értékelve a nemzetgazdaságunkban a mezőgazdaság s feltárta azokat az okokat is, amelyekből ez ered. Egyben feladatul tűzte ki a mezőgazdaság irányításának átszervezését is. Jelenleg az a feladat áll a mezőgazdaságunk előtt, hogy gyakorlatban bizonyítsák be szövetkezeteink, hogy a nagyüzemi gazdálkodás képes társadalmunk szükségleteit kielégíteni. Természetesen a kitűzött feladatok teljesítése elsősorban a mezőgazdasági dolgozók széles rétegétől függ. A mezőgazdasági üzemeknek már mostantól fogva következetesen teljesíteni kell a feladatokat. Például a tavaszi munkák előkészítésétől és elvégzésétől nagyban függ az 1963-ra kitűzött feladatok teljesítése, amely kedvező feltételeket teremt a hétéves tervbe való belépésnek, amelynek fő tartalmát, célját szintén a XII. kongresszus határozta meg. SOLEK JAN Antonin Novotny elvtárs ezen az útvonalon halad majd Délkelet-Ázsióban 1963. január 16.
