Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-13 / 38. szám

Egy megrázó esemény emlékére A München előtti köztársaságban a dolgozók május 1-i lelkes hangulatát rendszerint már a következő napokban a keserű valóság érzete váltotta fel. A munka nagy ün­nepe után a kapitalista embernyúzók éles hajszát indí­tottak azok ellen, akiknek felvonulásait és ünnepét megakadályozni képtelenek voltak. Az idézések, kihall­gatások, letartóztatások egymást érték! Foto: Dávidek Jozef így volt ez 1928-ban, a mezőgazdasági sztrájk idejében is. Akkor ugyanis a Május 1. éppen a sztrájkhullám kö­zepébe esett. Ez a sztrájk Berencsen kezdődött, ahol Politzer földbirtokosék és bérlő társaik éhbért, néhány koronát fizettek egész napra. Az agyongyötört mező­­gazdasági dolgozók nem bírták tovább, kollektív szerző­dést és béremelést követeltek. A mozgalomhoz egymás­után csatlakoztak Kiscétény, Nemespann és Vicsápapáti, majd Alsó- és Felső-Köröskény földművelői is. A májusi nagy munkaünnep csak megedzette őket, hogy kitartsa­nak. A válasz azonban nem maradt el! Ma emléktábla örökfti meg, mi történt 1928. május 2-án. Az alsóköröskényi művelődési otthon falán fehér márványon arany betűk mesélnek: 1928 április végén és május elején a nyitrai járás 2000 földmunkása kapcsolódott be a sztrájkba, mely a kollek­tív szerződés megkötésére és a béremelésre irányult. Május 2-án Köröskényben a csendőrök tüzet nyitottak, miután a munkások és asszonyaik azt követelték, hogy letartóztatott vezetőiket szabadon bocsássák. Meggyil­kolták Klára Jaéíkovát, két személy pedig súlyos sérü­léseket szenvedett. A faluban még ma, 35 év múltán is emlékeznek a sortűzre. Akkor, május 2-án négy mezőgazdasági dol­gozó, Beláü, Kelemen, Nagy és Ceresría elvtársak idézést kaptak, mert állítólag arra figyelmeztették Burian ura­sági kocsist, hogy ne fogjon be, hiszen sztrájk van. A nevezettek előállítása után védtelen asszonyok és gyermekek csoportja vonult a községháza elé és kérték atyáik, férjeik szabadonbocsátását. A községháza előtt az úton hét csendőr tartóztatta fel őket. Majd a férjeik ártatlanságát és a jogos bér­emelést hangoztató asszonyokba és gyerekekbe lőttek, anélkül, hogy előzőleg oszlásra hívták fel volna őket. Az üggyel kapcsolatos kihallgatás folyamán Fintor falusi bíró is azt vallotta, hogy az asszonyok még csak köveket sem dobáltak. így ölték meg Jasíková Klárát, roncsolták tönkre Matiaéová Mária jobblábát, megsebesítették Hrn­­éiarová Emmát. Matiaé Mária nem is volt a tüntetők között, a szegények mindennapi eledelét, babot ment vásárolni. A csendőrtüz csak fokozta a dolgozók elkeseredését. A kis nyitravidéki faluban mintegy ötezer ember gyűlt össze Jaéiková Klára temetésére, magyarok, szlovákok egyaránt. Elkeseredéssel határozták el a sztrájk folyta­tását, amely aztán győzelemmel is végződött. A munka­adók kénytelenek voltak megadni a kollektív szerződést, a béremelést is. Jasík Klára nem halt meg hiába! Ma Alsóköröskényben is a szabad élet ritmusa ver. A szabályozott Nyitra folyó két oldalán fasoros sétány kapcsolja össze a két Köröskényt Nyitrával, hiszen a két falu ma Nyitrának afféle elővárosa, ott működik a Bio­­veta, a Fagyasztó üzem és ott épül az új műanyag-üzem is. Múnkásvér helyett ma már vörös zászlók a szocializ­mus győzelmét hirdetik, az egykori paraszti nyomor he­lyett ma jól dolgozó EFSZ tevékenykedik és az épülő szocialista élet lüktet az egyre szépülő, májusi zászlók­kal díszített faluban. Mártonvölgyi László Sokat láttak, tapasztaltak A Sahy-1 Mezőgazdasági Techni­kumban a gyakorlati szakemberek közül sokan képezik tovább magukat tévúton. Az iskola igazgatósága nem csak azzal törődik, hogy elméleti tu­dással fegyverezze fel az öreg diáko­kat, hanem azzal is, hogy bel- és kül­földi tanulmányutakat szervez részük­re, amelyeken megismerkednek a tá­voleső és külföldi mezőgazdasági üze­mekkel, haladó munkamódszerekkel. Legutóbb a Magyar Népköztársaság mezőgazdasági üzemeivel, intézmé­nyeivel Ismerkedett a távhallgatók harminc-tagú csoportja. Legelőször a „Móri Ezerjó“ hazájá­ba látogattak el, ahol az új szőlőtele­pítést és a szőlővessző csiráztatását figyelték meg a helyi Tsz-ben. Ter­mészetesen a pince hűs levegőjében a Vértes-hegyaljának csillogó nedvét is megízlelték. A nolgárdi Tsz-ben az állattenyésztést vizsgálták behatóan. Ebben a termelő szövetkezetbe^ a sertéstenyésztést a hagyományos módszerek szerint végzik, szabad ki­­futós sertéshizlaldákban. A szarvas­marha-tenyésztésnél már az új mód­szerek alkalmazása és a gépesítés be­vezetése a döntő. A hagyományos szoptatásos borjúnevelésről áttértek a korszerű itatásos nevelésre. A nö­vendékek szabadistállózásának hívei ebben a Tsz-ben. Emellett egy 250 fé­rőhelyes, négysoros tehénistállőt épí­tenek, amelyet teljesen villamosíta­nak. Ebben a gazdaságban jó a ta-Hasznos galambok Komáméban már hagyományossá vált, hogy május elsején, az ünnepi beszámoló előtt többszáz galambot engednek föl, Így volt ez idén is. Az egyesület tagjai nem félnek attól*, hogy a kiengedett galambok nem jön­nek vissza. Országos röptetések alkalmával a galambokat elviszik Chebbe, Deéinbe, Plzeftbe is, de még egyszer sem for­dult elő, hogy nem találtak volna ha­za. A galambok gazdasági hasznot is hajtanak. A postagalambosztály 200 darabot, a díszgalamb-osztály pedig 190 darabot ad el évente a kórházak­nak. Holczer L. (Komárno) Hozzávetőleges megállapítások szerint a nyugat-szlovákiai úthálózat mintegy 19 millió koronára becsülhető kárt szenvedett a téli fagyok és áradások következtében. A károk teljes nagyságát csak e napokban tud­juk felmérni. A legsúlyosabb kórokat az utak a Bratíslava-vidék- (5,6 mil­lió), a komáromi- (7 millió) és a Nővé Zámky-i járásban (3 millió) szen­vedték el. A Bratislavából Brno felé vezető országúton egy 32 km-es sza­kaszon — különösen Záhorská Bystrica vidékén a nagy hideg teljesen szétrepesztette az úttestet A javítási munkák az utakon mindenütt erőteljes ütemben folynak. Az ország fővárosa, Prága felé vezető igen fontos Bratislava—Brno-i szaka­szon a Nemzetközi Béke-Kerékpár versenyig teljesen rendbehoznák az út­testet. Felszámollak a fagy és árvízkárokat az utakon karmányalap és így természetesen a súlygyarapodás és a fejési átlag is. A velencei megyei Növényvédelmi Állomáson megtekintették a nagytel­jesítményű gépeket, amelyekkel Fe­hér-megyében végzik a növényvédő munkálatokat. Megismerkedtek itt a vegyszeres gyomirtás lehetőségeivel is. A Martonvásárhelyi Kutatóintézet­ben sok egyéb mellett a különféle fajta hibrid-kukoricák kitermesztését tanulmányozták. A Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaságban a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés terén végzett faj-javítási eredményekkel ismerked­tek. A Sasadl Termelőszövetkezetben az NDK-ban gyártott korszerű 6000 négy­zetméter területű üvegházat csodálták meg. Az üvegházban termelt paprikát már árulták a budapesti zöldségüzle­tekben. De rövidesen piacra kerül a paradicsom Is. A Tsz-ek vezetői, a kísérleti állo­mások dolgozói mindenütt nagy sze­retettel fogadták a kiránduló csopor­tot. A híres magyar vendéglátás se­hol sem maradt el. Ezekből az alkal­makból folytatott baráti beszélgeté­sek, eszmecserék nagyon hasznosak voltak mind az ottani szakemberek, mind a mieink számára. Rövid négy nap alatt a tarsolyuk­ban gazdag tapasztalatokkal és kel­lemes élményekkel tértek haza a me­zőgazdaságunk tovább tanuló szak­emberei. Azóta már bizonyára a szö­vetkezetükben vitatják élményeiket és amit jót láttak a tanulmányút al­kalmával, igyekeznek megvalósítani saját mezőgazdasági üzemükben is. —tó— Képünk a velencei Növényvédelmi Állomáson készült. Major elvtárs (előtérben oldalt áll) a Növényvédelmi Állomás vezetője ismerteti tevé­kenységüket. Balról a harmadik Makrai Miklós, az Ipolysági Mezőgazda­­sági Technikum igazgatója, aki egyben a kiránduló csoport vezetője is volt. A Dulov Dvor-i példa Ha Komáromból Érsekújvár felé utazunk, a gyulamajori gazdaságnál érdekes jelenségre leszünk figyelme­sek. Tudjuk, hogy ez a mezőgazdasá­gi nagyüzem már régebben komoly építkezést folytat, modern kis csa­ládi házak épülnek a dolgozók ré­szére. Feltűnő azonban a sok ala­csony ház kellős közepén egy kie­melkedő négyemeletes épület, mely szinte világítótoronyként mutat pél­dát, hogy nemcsak városban, hanem vidéken is lehet többemeletes háza­kat építeni, s ez egyik helyes útja a termőföldek megtakarításának. Kérdést intéztünk Barty Bélához, a gyulamajori Állami Gazdasági üzemi tanácselnökéhez, hogyan Is állnak az építkezésekkel. Lenin-emlékünnep Calovóban A calovoi dolgozók az ottani műve­lődési otthon nagytermében ünnepel­ték meg V. 1. Lenin 93. születésnap­ját. A szocializmus nagy vezéralakja életművének és tanainak jelentőségét szlovákul Grno elvtárs, magyarul pe­dig Teleky Miklós igazgató elvtárs méltatta. Vízváry Gabriella (Calovo) — Hát bizony, ezen az épületen már soknak megakadt a szeme. HJ- szen vidéken ritkaság az ilyen nagy ház. De mi sok mindenben vezetünk a járásban a mezőgazdaság terén, miért ne lehetnénk hát az elsők az építkezésekben is? Példa erre ez a négyemeletes bérház, 17 két és há­romszobás, összkomfortos lakással. Az építkezést a dolgozók üzemi alapjá­ból pénzeljük és ha befejezzük, az Állami Gazdaság dolgozói kapnak benne lakást. Ha minden terv szerint megy, aratás után elkészülünk vele. De épült nálunk még ezen kívül egy egész új utca is, mely 28 kétlakásos házból áll. Nálunk a múlt és a jelen közt ezek a csinos, modern lakások mutatják a kapitalista világ lakásoknak nevezett nyomortanyáival szemben, mit nyújt a szocializmus a dolgozóknak. A gyulamajori dolgozók Május 1-én tekintélyes számban Komáromban vettek részt az ünnepi felvonuláson. Természetesen ott voltak a Gazdaság országoshírű brigádjainak vezető tag­jai, Koch, Pifko, elvtársak és a töb­biek is. HOLCZER LÁSZLÓ (Komárom) ■ A Dél-Afrikai Köztársaság na­gyobb vállalatainál újabban ún. hazug­ságjelző készülékek alkalmazását ve­zették be, melyekhez hasonlókat eddig nem a legmegbízhatóbb eredmények­kel az USA kriminalistái is alkalmaz­tak. A dél-afrikai fajvédő munkaadók e detektorok felhasználásával különö­sen a következő kérdésre akarnak pon­tos választ kapni: „Együttélt-e valaha színesbőrüvel?" ☆ ■ Az állami statisztikai hivatal Nyugat-'Németországban a múlt hó­napban hozta nyilvánosságra az 1962. év gazdasági statisztikáját, amelyből két összefüggő számadatot jegyezhet­nénk fel: Nyugat-Németországban ta­valy 10 000 milliomos élt és 300 000 csavargót tartottak nyilván. ★ ■ Japánban Jamato városában nem­rég 28 ház esett gyújtogatás áldoza­tául. A rendőrségi nyomozás alapján letartóztatták Alfréd Modas-t, az Acugi-ban állomásozó amerikai ten­gerészcsoport húsz éves altisztjét, aki a kihallgatás folyamán kijelentette: „Borzasztóan unatkoztam és ily módon szereztem magamnak jó szórakozást". ☆ ü Georgia (USA) állami fegyházá­ból megszöktek a rendőrkutyák, ame­lyeket szökött fegyencek üldözésére tanítottak be. A kopókat csak a fe­gyencek segítségével tudták összefog­­dosni. ★ ■ Az elmúlt hetekben leköszönt kanadai kormány pénzügyminisztere szerint Kanadában egy átlagos fiatal­ember 18 éves korában fejezi be az iskolát, húsz éves korában nősül, hu­szoneggyel családapa, huszonkettővel pedig munkanélküli. ☆ ■ Eszak-Franciaország községeiben minden évben megrendezik a kakasok fesztiválját. Kora reggel összegyűlnek a kakastulajdonosok tarajos énekmű­vészeikkel. A verseny két óra hosszat tart és minden kakas kukorékolását feljegyzik egy botba vésett rovással. Az a kakas győz, amelyik két óra alatt a leggyakrabban kukorékolt. A győz­test búzaszemekkel, tulajdonosát pe­dig borral jutalmazzák. ★ ■ Az angol haditengerészet állan­dóan toborozza az önkénteseket. Mi­után az eddig alkalmazott módszerek­kel nem érik el a legjobb eredménye­ket, újabban a modern reklámtechnika legbeváltabb fegyverét, a női bájakat igyekeznek igénybe venni. A nagyobb városokban műanyagból épült átlátszó falazatú medencéket szándékoznak el­helyezni, s ezekben majd szép lányok úszkálnak azzal a feladattal, hogy matrózokat verbuváljanak. Ha pedig egy legény horogra akad, az ünnepé­lyes ceremónia keretében csókot is kap a modern sellőtől. ☆ ■ A világhírű pizai ferde-tornyot bonyolult építési eljárással szilárdít­ják meg. A szakemberek attól félnek ugyanis, hogy ez az 1350-ben épült 54,5 m magas gyönyörű harangtorony két-három évtizeden belül eldülne, ha idejében nem tennének vele valamit. Felépítése óta már 1600-ig kb. 2 mé­terrel távolodott a csúcsa a függőleges vonaltól. Jelenleg ez az elhajlás már 4,8 métert ért el A megszilárdító munkálatok bevégeztével a tornyot mai helyzetében rögzítenék meg. ÉLETÜK LEGSZEBB NAPJA A moldavai kilencéves iskola kör­nyékét bearanyozta a napsugár, ami­kor az iskola kis sporttelepén 30 fiú és 30 lány vonult ki pioníravatásra. Tamás László elvtárs, az iskola igaz­gatója meleghangú beszéddel üdvö­zölte a gyerekeket és ismertette velük a rájuk váró feladatokat. Majd eskütételre került sor. Utána a CSISZ- tagok a felavatottak nyakába kötöt­ték a piros kendőt. Az új csoport a „Béke és Barátság pionírcsapata“ ne­vet viseli a jövőben. Az ünnepélyes avatás keretében a fiatalok megfogadták, hogy tehetsé­gük szerint ők is hozzájárulnak ha­zánk szocialista építéséhez. Radácsi László (Moldava) Megérdemelték a kitüntetést Komáromban 1963. április 24-én vette át a Pionírok házában Dikan Ilona a marcelovái Petőfi Sándor pio­­nlrcsapat részére a gyógynövénygyűj­tésben elért szép eredményért ado­mányozott kitüntetést. A marcelovái pionírok nagy lelke­sedéssel fogtak hozzá újra a gyógy­növények gyűjtéséhez. Szekeres Katalin (Marcelová) Teljes ütemben folyik a fásítás Erdőgazdasági dolgozóink az el­múlt hónap folyamán derekas munkát végeztek. Bár a fásítási munkálatok kezdete a hosszú tél folytán három héttel eltolódott, s ez által lényegesen lerövidült a fásítás céljaira legalkal­masabb időszak, a nyugat-szlovákiai kerületben mégis több mint 4000 ha­­nyi területen végezték el az ültetést, ezzel teljesítették az évi feladatok 60 °/o-át. A pezinoki Állami Erdővál­lalat üzemei ez évben 1650 hektárnyi régi irtást fásltanak újra. Panasz, amely orvosiad követel Ina községben nyílván nincs ide­jük a tanítóknak és a HNB illeté­keseinek, hogy kissé megzaboláz­zák a tanulókat és hogy alkalma­sabb helyet bocsássanak a fiatalok részére, ahol zavartalanul rúghat­nák a bőrlabdát. Ahogy Polónyi Gizella, előfize­tőnk írja, az ottani iskolaudvar a gyerekek futballpáiyája és onnan igen gyakran rúgják a labdát a kertjébe. A labdáért átmászó gye­rekek tönkreteszik az új drótke­rítést, összetapossák a kerti vete­­ményeket, kiengedik a tyúkokat stb. Az eddigi panaszok és szem­rehányások a levél írója szerint az iskola igazgatóságánál nem hozták meg a kívánt eredményt, és a HNB-t is hiába kérte, hogy adja­nak a gyerekeknek megfelelőbb területet a sportolásra. A gyere­kek tovább rongálják a kerítést, kárt tesznek az iskolaépület falán is. Néhány ablakot és cserepeket is összetörtek már. Aprólékosan, teljes részleteiben nem isemerjük az ügyet, s ezért nagyon örülnénk, ha az illetékesek is értesítenének bennünket, vagy a helyszínen orvosolnák olvasónk panaszát. 1963. május 13.

Next

/
Thumbnails
Contents