Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-13 / 38. szám
Üj rendszerű nagyüzemi libatömögép A nagyobb mennyiségű lúdállomány tartásától a tenyésztők azért idegenkedtek eddig, mert amikor a ludak tömésére került sor, akkor csak öreg nénik jöhettek számításba. Ez a tény nem csupán a tömés lassúságot idézte elő, hanem rendkívül megnehezítette a tömés ütemét és nagyon megdrágította az egy hídra eső önköltséget s így alapjában vissza vetette a nagyobb tömegű tömésnek még a gondolatát is. Mondjuk meg őszintén azt is, hogy a nagyüzemi lúdtelepek a tömés gépesítésének megoldatlansága miatt szűntek meg, illetve nem fejlődtek úgy, ahogy azt a népgazdasági érdekek megkövetelték volna. Mondhatnánk azt is, hogy csaknem az utolsó órában oldotta meg a kérdést a Gödöllői Agrártudományi Egyetem négy munkatársa. Tegyük még hozzá, hogy az eddigi megoldásokkal szemben lényegesen eredményesebben. Az itt ismertetett nagyüzemi tömőgép elsősorban ludak áztatott szemeskukoricával történő gépi tömésére szolgál. A gép felhasználható még kacsák és pulykák tömésére is. Köztudomású az is, hogy a kézi tömés rendkívül fáradságos és igényes munkafolyamat. A ludak nagy súlyra hizlalása, tehát a-teljes elzsírosodás elősegítése nagy gyakorlatot, s annál több kézi munkaerőt igényel, ami nincs. A fiatalabb generációból mind kevesebben sajátítják el a kézi tömés nehéz munkáját, még az olyan vidékeken is, ahol a lúdtömés-A tömési sebesség négy fokozatban, az ékszíjak átszerelésével változtatható. A szemeskukorica 10 órai áztatása után maximális szemtovábbítás: az 1. sebesség fokozatban 600 gr/sec. a II. sebességfokozatban 730 gr/sec. a III. sebességfokozatban 903 gr/sec. a IV. sebesség fokozatban 1050 gr/sec. nek több évtizedes hagyományai vannak. Ezek tették indokolttá. 1 hogy a libatömés munkáját is 1 — hasonlóan más munkafolya- i matokhoz — korszerűsítsük, i gépesítsük. A tömögéppel tör- i ténő tömés megoldása már több mint másfél évtizede fog- í lalkoztatja a szakembereket. Jelentős előrehaladást értek el £ a francia konstruktőrök is, de a kérdést eddig még távolról í sem oldották meg. A gépesítés megvalósításáért folytatott szívós munka érthető, hiszen a 'nagyüzemi telepeken kívül, a középméretű lúdtelepek dolgozói, valamint a háztáji lúdtartók is szívesebben tömnének géppel, mint kézzel. Nagyüzemi lúdtömés pedig csak nagy kapacitású tömőgéppel oldható meg. A képen is látható tömőgéppel most már megnyugtató módon megoldódott — talán a világon elsőnek — a tömés gépesítése. Nagy dolog ez, amely előfeltétele nemcsak a nagyüzemi tömésnek, de a nagyüzemi lúdtenyésztés létének is. A gépet úgy szerkesztették meg, hogy gumikereken a ludak szállásához tolható. Ez szintén jelentős munkaerő megtakarítást eredményez, továbbá csaknem teljesen kiküszöbölhető a ludak ide-oda hurcolásából eredő káros törődés is. A gép fő alkotó részei egy modern kivitelezésű vázon foglalnak helyet. Ezek a gépház a motorral, a takarmány-tartály (garat) és a két lúd rögzítésére szolgáló tolókocsi a rögzítő hevederekkel. (Súlya: 62 kg.) cső telítődésével a kocsi, amelyen a lúd van, finom golyóscsapágyon balra gördül. A tömés befejeztével a lábpedált felemeljük, mire az adagolás megszűnik. A kocsik sínlapját ezután 160 fokban megfordítjuk és következik a másik liba tömése. Ezalatt a kisegítő dolgozó leveszi a tömött libát a kocsiról és felcsatolja a harmadikat stb__ Az újszerű tömőgép újszerű A gép működés közben Tömési idő 15—20 másodper-A tömőgép gépházi része, benne az elektromotorral cenként egy liba. A tartály befogadóképessége áztatott szemeskukoricából 16,8 kilogramm. A tömőcső anyaga a) fémcső legömbölyített véggel, b) fémcső műanyaggal bevonva, c) műanyag- vagy gumicső. A gépet kiszolgáló személyek száma két fő. A gép hajtása elektromotorral történik. A motor főbb működési adatai: feszültsége 220 V 1 fázisú (lehet 3 fázisú is kondenzátoros elektromos motorral). Maximális áramerősség 2,1 A. Fázistényező 0,98. Teljesítmény 0.3 kW. Munkatér megvilágítás 24 V., 48 W. A tömés megkezdése előtt a tartályt szemeskukoricával kell megtölteni. Egy-egy ludat a kocsira ültetünk és azokat hevederrel rögzítjük. A főkapcsolót benyomjuk, a motor forgásba jön, amit az ellenőrző lámpa kigyulladása jelez. A tömőcső felé ülő lúd csőrét kinyitjuk, és a csövet a nyelőcsőbe helyezzük. A lábpedál elnyomásával az üzemben levő villanymotor mozgása a tengelyre kapcsolódik és így a tömőcsőben levő spirál segítségével a kukoricát a nyelőcsövön át a begybe juttatjuk. A nyelő(A szerző felvételei) jelentősége az, hogy áztatott szemeskukoricát adagol. Köztudomású, hogy nagy máj csak így érhető eL Minden eddigi és más megoldás (forrázott dara, pépesített kukoricaliszt, főtt kukoricadara) egy sem bizonyult jónak, sem biológiailag, sem a tömőgépben való használatra. A kezdeti gyakorlatbavétel során, amikor értelemszerűen a tömőasszonyok még nem rendelkeztek gyakorlattal, 8 órás műszakban 2 dolgozó 450 —480 lúd kétszeri tömését végezte el ezzel a géppel. A vágási próba során az így tömött ludak mája — szemben a kontroli-falkáéval — nagyobb volt. A kényszervágásból eredő kiesés 45—50 %-ka! csökkent a kézitöméssel szemben. Az újrendszerű tömőgép sorozatgyártása megindult. Szerkesztői: Heincztnan János docens, dr. Bögre János, dr. Pacs István és Katona Gábor egyetemi adjunktusok. Az újszerű tömőgéppel a nagyüzemi lúdtömés megoldást nyert és nincs akadálya a nagyüzemi lúdtartás további kibontakozásának. Az is kiváló megoldás, hogy egy-egy szakcsoport vagy lúdtenyésztő község beszerez egy ilyen gépet és így nagyobb mennyiségű ludat tudnak egy-egy géppel megtömní. Szikora András, a „Baromfitenyésztés" c. lap szerkesztője, (lip.)
