Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-08 / 37. szám

CSEMADOK

a mezőgazdaság fellendítéséért

FIGYELEM!

Kérjük szépirodalmi pályáza-1 tunk részvevőit, legyenek türelemmel, a bíráló-bizottság e hő-1 nap végéig értékeli ki a beérkezet pályaműveket.

Batsányi János

születésének 200. évfordulóján

Az egyetemes magyar irodaion májusban emlékszik meg a felvilá go'sodás korának legnagyobb lírikusa Batsányi János születésének 200. évfordulójáról. A nagy költőről szlovakiai vonatkozásban még külön is mej kell emlékeznünk, mivel életének bizonyos részét, amely költészeténél csúcspontját jelenti, itt töltötte.

Jogi tanulmányainak befejezés« után Kassán kap állást, ahol megismerkedik kora irodalmi tehetségeivel, köztük Kazinczyval. Kapcsolati azonban e költőkkel és írókkal nen tart soká. Nézeteltéréseik elválasztják útjaikat. Batsányi magára marad egyedül harcol költői programjánál megvalósításáért, ő az első politika költőnk a szó szoros értelmében akinek költészetét már nemcsak £ hazafiúi motívumok jellemzik.

Magyarországon ebben az időbér nagy méreteket ölt a nemzeti ellenállás mozgalma. A nemességgel aa élen követeli az Ausztriától való elszakadást. Reményük az 1789-ben kitörő párizsi forradalomban van, melj például szolgál a többi nemzeteknek Az elnyomott nemzetek Párizs felt tekintenek. Batsányi elsők közt üdvözli a forradalmat a „Franciaország változásokra“ .című költeményével amely felkiáltás a zsarnokság és s nemzeti elnyomás ellen:

Nemzetek, országok! Kik rút

kelepcében

Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóban döntő vasigátok Nyakatokról eddig le nem

rázhattátok,

Ti is, kiknek vérében természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri, Jertek! s hogy sorsotok előre

nézzétek,

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

A forradalom leverése után Batsányi is mint minden haladó egyéniség börtönre, külföldön való bújdosásra van ítélve. Költeményeiben még itt is fellobban forradalmi vágya, de ez már sokkal higgadtabb, hiányzik belőle a forradalmi dac. A sok szenvedéstől megviselt költő lassanként belenyugszik az élet folyásába.

Kora nem értékelte műveit megfelelőképpen, hiába küldözte verseit Magyarországra, az újságok hasábjain nem jelentették meg. Így mindenkitől elfeledve külföldön hal meg. Az irodalmi körökben még haláláról is csak két év múlva szereztek tudomást. Dr. Mártonvölgyi László

„A szabadság gyermeke vagyok"

• A dívái CSISZ-szervezet az újjászervezés óta jelentős kultúrmunkát fejt ki. Az elmúlt hónapban a szerel vezet színjátszócsoportja nagy sikerf rel adta elő a Becsületes juhászle^ gény című színművet.

(Kovács Ferenc, Díva) s Felsőszécsén Petőfi emlékestet rendeztek. A kétórás műsorban megemlékeztek a népszabadság harcos költőjének hányatott életéről, a közönséggel versein keresztül ismertették eszméit.

(Kúcs Gyula, Dolná Sec)

• Jólész kulturális élete színvonalának emelését nagyban elősegítik Kovács Zoltán és Olnák Gábor tanítók. Fáradságot nem ismerve foglalkoznak a fiatalokkal, színdarabokat tanítanak, amelyekkel aztán ellátogatnak a szomszéd falvakba is.

(Barczy Éva, Kapusany) e A baloni CSEMADOK színjátszócsoportja nagy sikerrel adta elő Padányon Sopronyi „Huszárvágás“ című háromfelvonásos vígjátékát.

(Dobrovodszky Erzsébet, Padán) e A patincei színjátszó-csoport otthon és a környező falvakban a közönség tetszését Soproni „Huszárvágás“ című vígjátékával nyerte meg. Elhatározták, hogy a bevételből fedezik majd az ajándékozási költségeket. (Kovács János, Patince)

<s Besa község kulturális életének színvonala állandóan növekedik. Géczi Tóth Lajos fáradságot nem ismerve egész télen át színdarabokat tanított be a fiatalokkal. Előadták a „Zsuzsi“ és a „Baj van a szerelemmel“ című darabokat. A besei CSEMADOK vezetői kultúrkalendáriumot készítenek, amelyből a lakosság már ^ negyedévre előre megismerkedhet a $ műsorral. (Stiglinc Lajos, Besa) } » Vel'ky Cetínben a helybeli szín

^ játszó-csoport nagy sikerrel adta elő (1 Sípos Jenő „Bolondóra“ című vígjául tékát. Az otthon aratott siker után a darabbal ellátogattak a szomszéd falvakba is.

(Kecskeméthy Ottó, Calovo)

ránduláson kik vesznek részt, és a ki- ' ránduió csoport hazánk mely tájait látogatja meg és a résztvevők számára szervezzenek honismereti köröket, készítsék őket elő a kirándulásra.

• A népművelési munkába vonjuk be a nagy tudással rendelkező mezőgazdasági szakembereket, a mérnököket és a technikusokat, a falu új értelmiségét.

• Fokozott gondot fordítsunk a mezőgazdasági szakirodalom és különösen a Szabad Földműves terjesztésére. A központi bizottság megbízza az elnökséget, hogy a magyar nyelvű mezőgazdasági szakirodalom területén felmerülő hiányosságokról informálja az illetékes szerveket.

o A központi bizottság helyesnek látja a jövőben, ha a CSEMADOK helyi szervezetei védnökséget vállalnak a szocialista munkabrigádok fölött a mezőgazdaságban és ennek a védnökségnek a keretén belül segítik majd elő a szocialista munkabrigádok tagjainak szakmai és kulturális fejlődését.

A CSEMADOK Központi Bizottsága IV. ülésén bőven foglalkozott azzal a kérdéssel, vajon miként segíthetnék a CSEMADOK helyi szervezetei me zö.8?z.l!.asáSunl?.at- e§ységes földműves szövetkezeteinket. Az alábbiakban közöljük a központi bizottság erre vonatkozó határozatait:

• Ahol a fenlebb említett két fő oktatási forma bevált, ott a szakmai előadásoknak már csak hézagpótló jellege — a legújabb ismeretek gyors tolmácsolása — lehet. Ahol viszont ezek nem működnek, ott a jövőben is nagy feladat hárul az előadói, ismeretterjesztő és népnevelő munkára.

I • A nevelő és oktató munka álljon összhangban a község szükségleteivel és lehetőségeivel. Tervezésében a helyi szervezet induljon ki az adott község gazdasági és társadalmi problémáiból.

o Szövetkezeteink túlnyomó többsége a nyári időszak folyamán kirándulásokat szervez hazánk legszebb vidékeire, és a szomszédos népidemokratikus országokba. A helyi szervezetek vezetői tárgyalják meg a szövetkezet vezetőségével, hogy a ki• Kiindulva abból a tényből, hogy az egységes földműves szövetkezel az alapja a falu gazdasági, de kulturális életének is, helyi szervezeteink vegyék fel a legszorosabb kapcsolatot az EFSZ-ek vezetőségével. A CSEMADOK munkáját végezzék a már megalakult szövetkezeti klubok keretében. Ahol még nincs klub, de a megalakítás feltételei adva vannak, kezdeményezzék és segítsék elő a szövetkezeti klub megalakítását. Ahol a helyi szervezet vezetőségében nincs aktív szövetkezeti tag, ott a legközelebbi taggyűlésen egészítsék ki a vezetőséget, illetve kooptáljanak a CSEMADOK vezetőségében lehetőleg olyan EFSZ-tagot, aki a szövetkezeti vezetőségnek is tagja.

• A népi akadémiáknak sem menynyiségével, sem minőségével nem lehetünk elégedettek. Az előttünk álló nyári időszakot kell felhasználni arra, hogy mindenütt ahol szükséges, de járásonként legalább 4 helyen készítsék elő a járási bizottságaink a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság járási bizottságaival karöltve a népi akadémia megindítását.

• A népi akadémiák működése nem mehet a szövetkezeti munkaiskolák és egyéb tanulási formák rovására. A népi akadémiák szerepe az, hogy a magas képzettségű szövetkezeti vezető káderek fejlődését segítse elő, a szövetkezeti iskoláké pedig, hogy minden szövetkezeti tagnak biztosítsa a legszükségesebb szakmai tudnivalók elsajátítását. Helyi szervezeteink segítsék a szövetkezet vezetőségét abban, hogy az esti iskolákra biztosítsák a szövetkezeti tagok megjelenését.

Zk mesélő fa

barátaim. Ti szerencsére még nem tudjátok, hogy mi a háború. Ne is tudjátok meg soha! Titeket fiatal pionírok ültették, ők gondoznak. Már ők is a békében születtek. Nézzétek ezt a csonka ágamat. A háborúban aknaszilánk érte! Ez már soha nem lesz olyan mint a többi ágam. Így sebesült meg sok ember is. sok édesapa. Ti nem tudjátok, mi az, amikor recseg-ropog minden! Bombák robbannak, ágyúk zaja hallatszik. Hatalmas házak dőlnek romba, életek semmisülnek meg! Ti szerencsére csak békés építő munkát láttok. Napok alatt felépülő házakat, vidám boldog embereket.

Az öreg tölgy hirtelen elhallgat. \ Emlékei között keresgél. Egyszerre felkiált:

— Nézzetek csak ide, a törzsemre! Őrzök itt egy írást. A szabadság } első napján véste ide egy katona. Itt ; feküdt alattam fáradtan. Lombjaim édes álomba ringatták. Álmában otthon járt, mikor felébredt kérgembe véste ezt a dátumot: 1945. V. 9.

Azóta minden évben eljön meglátogatni fiával. Eddig mindig haragudtam, ha a kérgembe véstek. Az övére nem haragszom. Őrzöm a betűit és minden éven várom, hogy jön. Kezével megsímogatja a kidudorodó betűket. Már Pista is eléri. Tizennyolc éves ő is, mint a szabadság. Azon a napon született. Ő sem tudja, mit jelent a háború: Csak a békét ismeri. A béke napját őrzöm én is kérgemen, ezt a dátumot: 1945. V. 9.

Kurucz Nándorné

717 agy iramot diktált a gyorsvonat, amely Nagy Lászlót és Pista fiát repítette a főváros, Praha felé. A felszabadulás óta minden évben eljönnek látogatóba, emlékezni. A hosszú utazás alatt újra átéli a tizennyolc év előtti májusi napot.

A háború vége Prága felszabadításánál érte. A város örömmámorban úszott. A rettenetes harc kimerítette, elcsigázta testét. Végre leverték az ellenséget! A megérdemelt pihenő perceiben jóleső érzéssel nyúlt el a park fái alatt. Tavasz volt. Virágot bontó, békét hozó tavasz. Szeretteire gondolt. Haza a Dunamenti kis faluba. Milyen régen nem látta őket! Egy könnycsep gördült végig az arcán A többi mintha csak erre várt volna! Gyöngyszemként peregtek arcán a boldogság könnyei. Hamarosan viszontlátja övéit!

—Béke van — ízlelgette a szót, s a fáradságtól mély álomba szende- ; rült. Álmában otthon járt kis falujában. Milyen szép is volt! Kár, hogy i felébredt s szétfoszlott az álom. Csak a hatalmas tölgy állt felette, kicsit i megtépázva a háború viharától, de i már a nap fényében fürdette leveleit. \ Sok év telt el a háború befejezése i óta. Ojra tavasz van! A tizennyolca- : dik szabad tavasz. A tölgy még áll i a régi helyén és mesél a körülötte 1 álló fiatal fáknak. Csonka ága már i megizmosodott az elmúlt évek alatt. ■ Szavait hallgatják a fiatal fácskák, még a madarak is elcsendesednek, i A tölgy pedig mesél, mesél... i

— Én már sok mindent átéltem,

Végre jönnek! Komáromban a kíváncsi nézők százai várták türelmetlenül a színpompás felvonulást. Háttérben a gyönyörű kultúrpalota látható, amelyet a közeljövőben adnak át rendeltetésének.

ról, hogy a fiatalság szabad idejét helyesen használja ki. Továbbá azért is, mert a művelődési otthon korábbi vezetője egyedül akarta a terveket megvalósítani, ami természetesen az egyénnek nem sikerülhet. A GTÄ szakszervezete is hibát követett el, mivel megfeledkezett a műsor tervének elkészítéséről.

Ez év januárjától már kidolgozott terv alapján folyik 2eliezovcén a kultúrmunka. Az ifjúság vasárnaponként teadélutánt rendez. A CSEMADOK és a CSISZ rendezésében most került sor a Ki mit tud? harmadik fordulójára. Az ifjúsággal karöltve az idősebb dolgozók is tanfolyamokat, iskolázásokat, köröket látogatnak. Jól működik a fényképészeti és képzőművészeti kör is.

Az, hogy Zeliezovcér. ilyen sokoldalú kulturális tevékenység folyik, a jó szervező munkának köszönhető. A dicséret elsősorban Gulis elvtársat és társait illeti, akik azon igyekeznek, hogy városuk kulturális életének színvonala állandóan emelkedjen.

A. J.

Ha visszatekintünk Zeliezovce múltjára, látnunk kell a munkásmozgalom harcaiban megedzett kulturális tevékenységet. A második világháború előtti időszakban a CSKP helyi csoportjának vezetői felismerték a kulturális tevékenységben rejlő erőt, amellyel mozgósítani tudták a dolgozók széles tömegeit. A kulturális mozgalom akkori agilis vezetője Suppen János elvtárs maga köré gyűjtötte az ifjú munkások seregét, színdarabokat tanultak, előadásokat szerveztek.

A felszabadulás után a kulturális munka még népszerűbbé vált, habár még rögtön ekkor sem voltak meg a szükséges feltételek. Például nem volt művelődési otthonuk. Ez a felfelé ívelő kulturális tevékenység néhány évvel ezejött lendületében megtört. Kérdésemre, hogy miért történt ez, Gulis elvtárs, a GTÄ üzemi klubjának vezetője válaszolt. Mindenek előtt szerinte azért, mert a CSEMADOK és a CSISZ vezetősége nem vette figyelembe a dolgozók kezdeményezését és nem gondoskodtak ar-A kulturális felemelkedés útja

életének megteremtésében. Lehet,» hogy az elmerengő szemű kislány is gondolkozott már ezen. S ha lesz önbizalma, kedve hozzá, a legeldugodtabb faluban is felrázhatja a kulturális- és sporttevékenységet.

Szárnyat bontogat Juliska, a nagy család legfiatalabbja. örül, hogy végre ő is kereső lesz, s a munkában megtört nyugdíjas szüleinek még viszonozhat valamit.

A szabadság gyermeke együtt nőtt széppé, okossá, nagy leánnyá az új életünket építő rendünkkel, s nemsokára az első sorokban áll, hogy a rög többi szerelmesével együtt teremtsen. -tőtett. Kiválni a tánccsoportból, amelyben négy évig ropta a táncot, itthagyni a futópályát, ahol oly sokszor végigszáguldozott, Mindenki s minden a szívéhez nőtt, s mégis válnia kell. Azért is nehéz a búcsú, mert állandóan az kísérti, hogy ahová kerül, lesz-e módja tevékenykedni valamilyen együttesben, testnevelési szervezetben.

Kár ezen gyötrődni Juliska, ha nincs, hát teremteni kell! A jó műkedvelők, sportolók az iskolában szerzett tapasztalatokatmagukkal viszik az életbe és nemcsak jó szakemberként dolgozik, hanem szervezővé válnak a falusi ifjúság színesebb

noszt, megszűnt a harci zaj, felragyogott a szabadság esthajnal csillaga.

A mezőgazdasági munkás legkisebb leánya már végzős hallgatója a Komáromi Mezőgazdasági Technikumnak. A kisebbik nehezén, az írásbeli érettségin már átesett. Nemsokára a szóbeli következik, s a jövő mezőgazdásza érett emberként lép az életbe.

— Juliskát melyik szövetkezetben várja a könyvelői szék — élcelődöm.

— Engem ugyan nem húz a könyvelőséggel. Egyenlőre még nem tudom, hová kapok beosztást, de a négy fal rabja semmiképpen nem akarok lenni. Legszívesebben egy tapasztalt agronómus mellett dolgoznék.

— Bizonyára Nagykeszin is szükség van szakemberre.

— Az nem olyan biztos. Ott már most is vannak néhányan akik technikumot végeztek. Most is hárman végzünk egyszerre. Különben sem ragaszkodom ahhoz, hogy a falumban kapjak beosztást. Szeretem én az egész csallóközi rónát.

Juliska gondolatban már búcsúzik tanáraitól, osztálytársaitól, a sportolóktól a tánccsoporttól és az ódon iskolafalaktól. Soká tart ez a búcsú. Nem könnyű a válás, ahol minden fűszálat ismer, mindent megszere-Juliskával a Komáromi Mezőgazdasági Technikum sporttelepén találkoztam. A százméteres síkfutást gyakorolva száguldott a futópályán. Aztán a fiúk közé keveredett, akik a kaput ostromolták a kerek „bőrrel“. Juliska is rárajtolt egy labdára. Leesett az állam a csodálkozástól, amikor a szőke kislány „rászúrta“. Úgy rezgett a kapufa, mint a miskolci kocsonya.

— Este megyünk táncolni — kiabált feléje az egyik fiú.

— Fél hatkor az üzemi klubban lépünk fel — hangzik a válasz.

Ejnye, no! Az ember el sem hinné, hogy ilyen sokoldalú ez a törékeny, sápadt-arcú lányka, aki alig néz ki tizenhat évesnek. Akaratlanul kicsúszott a számon.

— Elsős, s máris tagja a tánccsoportnak?

— Elsős? — kacagott vidáman. — A szabadság gyermeke vagyok én.

— ?

— Miért csodálkozik? Nagykeszin akkor volt a szabadság tavasza, amikor én születtem.

A legsötétebb időben hordozta szíve alatt Feruszné a nyolcadik magzatát Nyomor, szenvedés, kísérteties harci zaj; a legnagyobb bizonytalanság napjait élték, amikor a csöppség először felsírt. Mintha az ő sírása elhesegette volna a go-