Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-05 / 36. szám
VII. ÉVFOLYAM • 17. SZÁM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Ültetés előtt ne vágjuk szét a vetöburgonyát A burgonya ültetés előtti szétvágását sok mezőgazdasági üzemben még ma is gyakorolják. Ennek oka legtöbb esetben a burgonya ültetőanyag hiánya, kisebb mértékben a vermelt gumók más célokra történő felhasználása. Elvétve találunk mezőgazdasági dolgozókat, akik elvből vágják szét a burgonyát, tekintet nélkül arra, hogy van-e elegendő ültetőanyag vagy sem, illetve mekkorák az egyes gumók és milyen fajtájúak. A múltban tanúi voltunk annak, hogy a gazdálkodó ezen eljárással elegendő csírát biztosított földecskéjére. A burgonyát közvetlenül a kiültetés előtt, esetleg kint a mezőn vágták szét. Kiültetés után senki sem állapította meg, hogy milyen hozamot eredményez a szétvágott vetőgumó és milyet az egészben hagyott. Nem egy gazdálkodó a szétvágott gumók kiültetése után a rossz termés okát a fajtában, a földben, az agrotechnikában, a műtrágyában vagy más tényezőben kereste, de nem a gyenge életerejü szétvágott gumóban. A múlt ezen rossz szokása, sajnos átment a szocialista nagyüzemi termelés gyakorlatába is. Több helyen a burgonya szétvágását még ma is a kiültetés előtti szükséges teendőnek tekintik, mintha ez döntené el a termés bőségét. A Stará Turá-i EFSZ tagjai például még tavaly is szorgalmasan szétvágták a nagyobb Wohltmann fajtájú vetőgumót, a tavaszi osztályozás idején. A szétvágott gumókat azonban az egészben hagyottaktól nem választották külön, azért nem tudják, hogy hány mázsával fizettek rá a burgonya megcsonkítására. Smolinskón a senicei járásban azonban e tekintetben pontosabbak voltak a szövetkezetesek. Ök is szétvágták a burgonyát, de ezt külön ültették el. így azután megtudták, hogy a szétvágott Ackersegen 40 mázsát adott nekik hektáronként, míg az egész gumókkal beültetett terület minden hektárjáról ugyanezen fajtából és egyforma erejű földről 112 mázsát takarítottak be. Az Ackersegen fajta szétvágott és nem gondozott csíraszemei a földben nagyobbrészt elrothadtak és a burgonya nem is kelt ki. A smolinskóiak saját kárukon győződtek meg erről. Kívánatos lenne, hogy minden szövetkezetben és állami gazdaságban, ahol a burgonyát szétvágott állapotban ültetik, saját kísérletükkel győződnének meg ezen ültetési módszer eredményéről. Miért nem ajánljuk a szétvágást ■ 1. A burgonya szétvágásával elősegítjük a vírusbetegségek terjedését. A bokor alatti gumók, amelyek vírussal fertőzöttek, az egészséges, burgonyától első tekintetre semmiben sem különböznek. A vírusok azonban a beteg gumóból a bokor nedvkeringésével mechanikusan át-A széthelyezett előcsíráztatott burgonya gyors befedését a Start) Kolín-i EFSZ-ben RS 09—2 jelzésű eszközhordozó traktor segítségével végzik. — ksz — TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Jantner A. mérnök: Ültetés előtt ne vágjuk szét a vetőburgonyát ..........................................65 Ockay Stefan mérnök: A magas kukoricahozam feltételei . 67 KERTÉSZET Dr. Kóród i László: Paradicsompalánták tápoldatos öntözéses ültetése................................66 ÁLLATTENYÉSZTÉS Nagy Ferenc: Ne feledkezzünk meg a szarvasmarhák tavaszi körömápolásáról...........................68 Szentirmai László: A kotlásleszoktatásröl................................68 V._______________J terjednek az egészséges gumókra. A tenyészidő alatt erről az áthurcolásröl más tövekre a férgek gondoskodnak, sőt a szétvágásra használt kés közvetítésével magunk is terjesztjük a vírusbetegséget. ■ 2. A burgonyagumót, amely körülbelül 60 % vizet tartalmaz, szétvágással erősen megkárosítjuk, mert a vágási felületen erős légzés keletkezik, a megkárosított anyagszövetekhez levegő jut és az út a baktériumos, a gombás vagy más fertőzéshez nyitva áll. A héj, amely a gumót a kiszáradástól, valamint a sérüléstől védi, továbbá, amely a lélegzést szabályozza és a kívülről jövő fertőzés terjedését megakadályozza, a szétvágással elveszíti küldetését. Csak egy esetben indokolt a burgonya szétvágása, mégpedig vetögumó hiány esetén, de ilyenkor a kiültetés előtt szétvágott gumókat rendesen gondozzuk. Sohase vágjuk szét a vetőburgonyát azért, hogy azt etetésre, ipari feldolgozásra vagy más célra takarítsuk meg. Sok kísérlettel bebizonyítottuk, hogy a nagy gumók hatalmas, egészséges növésű bokrokat eredményeznek, bő gumófejlődéssel. A kiültetésre fordított nagyobb kiadást többszörösen fedezi a magasabb hektárhozam A szétvágott vetógumó gondozása Ha a vetőgumó szétvágására szükségből mégis sor kerül, lényegesen korlátozhatjuk, esetleg teljesen kiküszöbölhetjük a vírusbetegségek terjedését, ha a kést minden használat után 3 %-os hígítású hipermangán oldattal vagy formaiinnal öblítjük le. Mindkét fertőtlenítőszer könnyen beszerezhető. A megkárosított szövetrészeket a vágási felületen rendesen behagyjuk nőni. A szétvágott burgonyát körülbelül 10 cm magas rétegben, szellős helyen, amely védett a késői tavaszi fagyok és a közvetlen napsütés ellen, szétterítjük. Ezen célra megfelelnek az eresz alatti területek, fészerek és hasonló helyek. A vágási felületeken 2—4 nap múlva védő parafás réteg képződik, amely mintegy újonnan képződött héj megvédi a burgonyát, a földből előkerülő fertőzéstől. A burgonyát azért nem tehetjük ki közvetlen napsugárzásnak, mert a megsebzett szövetrész a napon nem nőne be, hanem csak beszáradna, elhalna és a földben megfelelő nedvesség, valamint meleg esetén rothadni kezdene. A szétvágott felületet finomra őrölt faszénnel vagy tiszta hamuval behintjük, s így meggyorsítjuk a védelmet nyújtó parafás réteg képződését.
