Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-05 / 36. szám
Paradicsompalánták tápoldatos öntözéses ültetése A paradicsompalánták gyökereinek nagy része a melegágyból történő kiszedéskor leszakad. A kiültetett palánták ellátása vízzel és tápanyaggal a kis gyökérfelületen keresztül ezért mindaddig hiányos, amíg a növény az elveszett gyökérzetet nem pótolja. A gyökerek újraépítésének időszakában a növény fejlődésében visszaesik, s ennek következtében termésérése késik, s a termés menynyisége is jelentősen csökkenhet. Tápkockás vagy gyepkockás palántanevelés esetén a gyökerek megmaradnak, s így az ültetés utáni fejlődés majdnem zavartalan. A paradicsompalántát jelenleg azonban többségben tápkocka nélkül nevelik, így kései kiültetéskor nagy, korai kiültetéskor kisebb, de mégis jelentős fejlődési visszaeséssel kell számolnunk. A visszaesés közvetlen oka tehát az, hogy a gyökérfelület aránya a kiültetés után jóval kisebb, mint a melegágyban volt s e kisebb felület a kedvezőtlenebb szabadföldi víz- és tápanyagviszonyok miatt teljes felvevőképességének is csak egy részét érvényesítheti. Ha a kiültetett palántát beöntözzük, s ezzel a talajban a vízfelvételhez optimális viszonyokat teremtjük meg, a megmaradt gyökérzet teljes vízfelvevő-képességét hasznosítjuk. Ha pedig az öntözővízbe könnyen felvehető tápanyagokat keverünk, a tápanyagfelvételhez is hasonlóan kedvező körülményeket teremtünk. A tiszta vízzel végzett beöntözés hatása közismert, a tápoldatos beöntözésre vonatkozóan azonban — bár helyenként kevertek a beöntöző vízbe pétisót — adataink nem voltak. Az első kísérleteket Magyarországon, külföldi tapasztalatok alapján 3 évvel ezelőtt állítottuk be a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Zöldségtermelési Tanszékének soroksári kísérleti telepén. A kísérletekben nagy foszfortartalmú oldatokat használtunk, mert a foszfornak a paradicsomnál, különösen fiatal korban adva, a koraiságra és a termés mennyiségére kedvező a hatása. A kísérletben jól bevált oldatok a következők: ■ A. 54 dkg pétisó (mészammónsalétrom, mint amilyen például az osztravai salétrom). 216 dkg szuperfoszfát, 27 dkg kálisó 100 liter vízben oldva ■ B. 81 dkg pétisó 162 dkg szuperfoszfát 54 dkg kálisó 100 liter vízben oldva. Ä két oldat közül az elsőt gazdagabb, a másodikat soványabb talajon javasoljuk. Az oldatokból 1—1 palántára 3—5 dl-t öntöttünk a növények tövéhez. A múlt évben permetező öntözéssel kát. holdanként mintegy 150 kg műtrágyát szórtunk ki ültetéskor az A. adagolás szerinti arányban. A kontroll palántákat tiszta vízzel öntöztük be. A tápoldatos öntözés hatására (a tiszta vízzel szemben) 10—15 %-os terméstöbbletet értünk el s a permetező öntözéssel adott műtrágyának is közel ilyen hatása volt az elmúlt évben. A korai termés mennyisége is hasonló mértékben nőtt meg. Feltehető, hogy sovány homoktalajokon a hatás még kedvezőbb. A tápoldatos öntözés többletköltsége jelentéktelen, alig több a feloldott 100—150 kg műtrágya áránál, hiszen az az öntözővízben oldva külön munkát nem igényel. Különösen jó hatást várunk a tápoldatos beöntözéstől olyan kedvezőtlen időjárású években, mint az idei, mikor az elkésett palántanevelés hátrányait minden lehető módon ellensúlyoznunk kell. Külföldi és saját többéves tapasztalataink alapján egyelőre csak a tövenként! beöntözést ajánljuk, de a permetező öntözéssel kombinált tápoldatos beöntözési kísérleteket is tovább folytatjuk. Sajnos, a tövenkénti öntözés gépesítése nálunk nem megoldott, mert palántázó gépeink nem öntöznek. Gazdaságosabbnak bizonyult az öntözésre berendezett területeken a külön menetben való permetező öntözés. Öntözésre be nem rendezett területen — s a paradicsom részét még így termesztjük — a tápoldatos beöntözést bármely beöntözési módszerrel kombinálni lehet. A leírt módszer kiterjedt bevezetését — különösen soványabb homoktalajokon — azért ajánljuk, mert a termelés növelésének egyik legolcsóbb módszere. Dr. Koródi László, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (Budapest) A kísérletek már a közeljövőben megmutatják, hogy a rot-revolt rendszerű szórófejes körpermetezö felhasználható lesz-e a paradicsom, vagy egyéb zöldségfélék öntözésével egyidúben a tápoldatok továbbítására. -ksz(Befejezés az előző oldalról) Csíraszem, előcsíráztatás, fajta Szétvágáskor gondoljunk arra, hogy a csíraszem fejlődése míg az világosságra kerül és önálló asszimilációba kezd, elegendő éltető anyagot kíván az anyai gumótól. Azért a gumókat ne vágjuk idő előtt szét, mivel a csírák megsemmisülnének. Ha a szétvágás szükségből elkerülhetetlenné válik, akkor előbb az előcsíráztatást végezzük el, sohasem járjunk el fordítva. Szétvágás előtt a burgonya fajtáját is vegyük figyelembe. Vannak fajták, amelyek a szétvágást nem állják. Ilyen például az Universal burgonyafajta. Ezzel szemben az összes korai fajták aránylag jól bírják a szétvágást, amely tulajdonságuk előnye. Az étkezési burgonya korai termesztése ugyanis a kisebb gumómenynyiség gyors fejlődését kívánja, tehát a piaci árú korai előállítását biztosítja. Ezen fajták szétvágásakor érvényesítsük a gumók gondozásáról imént kifejtett elveket. Kerületünk feltételei között, ahol az ültetőburgonya egészségi állapota fontos szerepet játszik a hozamok emelésében, részesítsük előnyben az egész gumók ültetését a szétvágottakkal szemben, mert az utóbbi módszer csupán szükségmegoldás. Jantner A. mérnök, a Královái Növénynemesítő Állomás dolgozója 3963. május 5.
