Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-01 / 35. szám

Szakkérdésekre válaszolunk » Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyümölcsészet-szőlészet • Méhészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsészet-szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld Hogyan termeljünk méhpempőt Műanyagfólia a termésnövelés szolgálatban Már két év tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a befőzésre ter­mesztett uborka műanyagfóliával történő betakarása lényegesen nö­veli a terméshozamot. A műanyag­fólia kezelése igen egyszerű. Az uborkát 160 cm-es sortávolságra vetjük. Amikor kikel, a sorközö­ket saraboljuk és a sorok közötti területet műanyagfóliával letakar­juk, rögzítjük. A takarást más­képpen is elvégezhetjük. Az ubor­ka vetésterületét először mű­anyagfóliával betakarjuk, majd azokon a helyeken, ahol az ubor­kát vetjük, a műanyagfóliában lyukat csinálunk és ezen keresz­tül juttatjuk földbe a magot. A növényzet további ápo­lása gyakorlatilag csupán abból áll, hogy a műanyagfólia széléit rögzítjük, nehogy elfújja a szél. A fólia alatt a gyomnövények ki­kelnek ugyan, de csak sínylődnek, olyan mértékben, hogy tulajdon­képpen hasznos feladatot teljesí­tenek, mivel kissé fölemelik a sor­közök fölötti műanyagfóliát, s így az esővíz a növényekhez folyik. A műanyagfóliával takart uborka koraibb és nagyobb termést nyújt. Erre nézve már számtalan ta­pasztalatunk van, -amelyből csak Erre a célra az állókaptár jobban megfelel, mint a rakodó kaptár. A kaptárt ennek megfelelően lég­mentesen két részre osztjuk. Az méhanya a kaptár jobb felébe ke­rül. A család másik fele megálla­pítja, hogy anya nélkül maradt, s azonnal hozzálát az anyabölcsők építéséhez. Ezeket minden nap ki­ürítjük. Négy nap múlva az anyát kivesszük a kaptár jobb feléből és 15—20 percre külön kalitkába helyezzük. A kaptár bal felén ki­ürítjük az anyabölcsőket és ügye­lünk arra, hogy ott egyetlen álcás anyabölcső se maradjon. (Ezt csak úgy állapíthatjuk meg, ha a mé­­heket az összes keretekről leráz­zuk. Majd fapálcikával mézet sze­dünk az anyátlan család lépjéről és az anyát ezzel a folyékony méz­zel teljesen bekenjük. Az így méz­zel kezelt anyát azután a legtöbb anyabölcsőt tartalmazó keretre tesszük. A méhek azonnal hozzá­látnak az anya tisztításához és etetéséhez. Már egy percen belül megállapíthatjuk, hogy az anyát befogadták-e vagy sem. Ha ellen­ségesen fogadják, akkor az anyát ismételten mézzel kenjük be és újra a keretre helyezzük. A követ­kező négy nap alatt a kaptár jobb oldalán levő család épít anyaböl­csöket. Az ötödik napon (tehát négy nap múlva) az anyát az anyabölcsők kiürétése után ismét a kaptár jobb oldalára helyezzük. tesével vesszük őket, 27 kg teher­­képességet érünk el. A fonalakat a cserép nyílásain áthúzva az ábra szerint kötjük meg. Terheljük meg ezután a cserepet 20 kg-mal, s a fonalak végét kössük szilárdan a padlóba erősített szeghez, nehogy kicsússzanak. Most már eltávolíthatjuk a cse­répből a megterhelést, s belete­hetünk közönséges 17 cm átmé­rőjű virágcserepet a megfelelő dísznövénnyel. Az agyag- és por­celáncserép közti rést kitöltjük zöld mohával, amelyet nem kell öntözni, megszáradása után is megtartja zöld színét. így költöztethetjük az anyát ta­vasztól őszig és folyamatosan méh­pempőt termelhetünk, természete­sen csakis akkor, ha erre feltéte­leink vannak (etetés, méhlegelő, víz, meleg). Szeptember közepén eltávolítjuk a válaszfalat és a két családot ismét egyesítjük. Az ilyen méhcsalád rendszerint jobban fel­készülve indul a télnek, mint a többi. Minden méhész annyi családdal termelhet méhpempőt, amennyit minden negyedik napon kezelésben tud részesíteni (az anya áthelye­zése és a pempő kiszedése). Ennek a módszernek az az előnye, hogy nincsen szükség az anya elkülöní­tésére szolgáló izolátorra és az anyabölcső olyan szakszerű keze­lésére, mint a többi módszernél. ,A pempőtermelést azonnal az akác elvirágzása és az akácméz pergetése után kezdjük meg. Ilyen­kor a méhcsaládok erősek, rajzás­ra készülnek, a legtöbb álcájuk van, de még nem a legnépesebbek. A pempő kézi kiszedésére (szí­vóberendezéssel gépesítették ezt a munkát és a kézzel egy óráig tar­tó műveletet körülbelül hat percre csökkentették) műanyagból vagy kemény fából kis kanalat készí­tünk (6 mm széles és 25 mm hosszú). A méhpempőt szélesszá­jú kis tégelyekben helyezve (a Slo­­vakofarma adja) Jégszekrényben legalább mínusz 10 Celsius fokon tároljuk. Az így tárolt pempőt a tégelyek megtöltése után express a gyárba küldjük. A tapasztalatok szerint az anya­bölcsőben akkor találjuk a legtöbb pempőt, amikor a lárva 72—76 órás. —gir— K D $ IL K X 0 K © A házikertektől is több, jobb gyümölcsöt várunk Ha olyan színű szilonfonalat használunk (legjobb a halványkék) amely egybeolvad a háttérrel, fél­homályban úgy tűnik, mintha a cserép a levegőben lebegne. Mario Popelka, Olomouc Hazánkat külföldön gyümölcster­mesztő nagyhatalomnak ismerik. Körülbelül 50 millió gyümölcsfánk van, amelynek legnagyobb része egyének magántulajdonát képezi. Nagyüzemi gyümölcsöseink 53 000 hektárnyi területet foglalnak el, vagyis a szántóterület körülbelül 1 %-át. Nem lehetünk megeléged­ve gyümölcstermelésünk mai szín­vonalával. Hazánkban egy gyü­mölcsfáról átlagban csak 10—12 kg/ gyümölcsöt takarítunk be és az átlagos terméshozam nagyon in­gadozó, mivel a gyümölcsfák leg­nagyobb része csak minden máso­dik évben terem. A legnagyobb évi terméshozamot 780 000 tonna gyü­mölcs képezte, és a legalacsonyabb terméshozam 350 000 tonna volt. A betakarított gyümölcs minősége sem kielégítő. Az említett tények okozzák, hogy nálunk minden lakosra évenként csak 50—60 kg gyümölcs jut, ami világméretben nagyon kevés. Egész­ségügyi dolgozóink szerint csupán a fele annak a mennyiségnek, amelyre szervezetünknek szüksége van. Ezen felül a gyümölcsfogyasz­tás nagyon egyenlőtlen — nyáron ELÖTERMÉNY. Zöldségtermesztésben többtermesztés esetén az egy tenyészidőszakban ugyanazon terület­ről leszedett, rendszerint rövid tenyészidejű első termény neve. Az utána termesztésre kerülő főter­ménynél kisebb értékű. Előterményként hidegtűrő, korán kiültethető és rövid tenyészidejű zöldségfélék termeszthetők. Ezek a tavaszi saláta, tavaszi spenót, hónapos- és nyári retek, zöldhagyma, zöldborsó, korai karalábé. Termesztésben melegigényes, rend­szerint palántáról előnevelt zöldségnövények (fő­termény) követik. Az előtermény megválasztásánál a főtermény kiültetési időpontja döntő. ELÖVETEMÉNY. A vetésforgó zárt kör, így minden ve­tésforgóban termesztett növény egyben a következő növény előveteménye. Az elővetemény értékelésekor azt vizsgáljuk, hogy milyen hatást gyakorol az utána következő növény növekedésére és termésére; mi a hatása a talaj termékenységére, annak fizikai, ké­miai és biológiai tulajdonságaira; hogyan hat az el­­gyomosodásra és hogyan biztosítja az utónövény agrotechnikáját. Egyes növényfajokra vonatkoztatva ismerünk jó, közepes és rossz előveteményeket, attól függően, hogy az említett pontokban felsorolt köve­telményeknek hogyan felelnek meg. FŐTERMÉNY. A kettős termesztés eredményének az a része, amelyből a hozam nagyobb hányada szárma­zik, vagy hosszabb ideig foglalja el a területet. KETTÖSTERMESZTÉS. Azonos területről egy év alatt két termést takarítunk be. Kettős termesztést foly­tathatunk másodvetésként, köztes termesztésével és alávetésként. MÁSODVETÉS. Például őszi takarmánykeverék, tarló vetése, korán betakarított gabonafélék és esetleg zöldtrágyázás! céllal gabonaelővetemények után is. Célja a főnövények után feleslegként megmaradó vegetációs lehetőségek, főként a tenyészidő és a víz gazdaságos felhasználása. KÖZTESTERMÉNY. Azonos időben ugyanazon a terüle­ten két növényt termesztünk, például a kukorica­sorokba babot, tököt stb. vetünk. tek területét. Számolunk azzal, hogy lényegesen megnövekszik a házikertek és a háztáji gazdasá­gok gyümölcsfáinak száma is. Er­ről a területről évenként körülbe­lül egy millió tonna gyümölcsöt szándékozunk betakarítani, mivel egy hektárnyi gyümölcskert évi feltételezett átlagos gyümölcsho­zama 100—125 mázsa. A legfonto­sabb gyümölcsünket képező alma a gyümölcstermesztés 45 %-át képezi majd. Növelni akarjuk a tartós al­mafajták termesztését. Az ősziba­rack, a kajszibarack, a meggy, cse­resznye és körte termesztése kö­rülbelül a jelenlegi színvonalon marad. A szilvatermesztés a gyü­mölcstermesztésnek körülbelül a 15—16 %-át képezi. Gyümölcsészeink minden bizony­nyal megbirkóznak ezekkel a fel­adatokkal, mivel munkájukat mű­trágyák, vegyszerek és gépi eszkö­zök foközott termelésével támo­gatjuk. Minden járásban kijelöltek olyan mezőgazdasági üzemeket, amelyeket gyümölcstermesztésre szakosítanak. Ezekben a mezőgaz­dasági üzemekben a gyümölcsésze­­tet egy másik szakosított ágazattal együtt (például gyümölcsészet— állattenyésztés) az üzem fő ter­melési ágazatának tekintjük. A gyümölcstermesztési körzetek­ben az újonnan megalakított ter­melési igazgatóságok a gyümöl­­csészetet a mezei termeléssel és az állattenyésztéssel egyenrangú ter­melési ágazatnak tekintik. aránylag sok gyümölcsöt eszünk, télen viszont egy-egy lakosra na­gyon kevés gyümölcs jut. Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa határozatot ho­zott, hogy 1970-ig a mostani gyü­mölcs- és zöldségtermesztést több mint 3Ö %-kal kell növelnünk. Mit tegyünk ennek elérése érdekében? A jelenlegi helyzetben három Irányban fejleszthetjük a gyü­mölcstermesztést: a) Igyekeznünk kell minden meglévő gyümölcsfáról minél na­gyobb gyümölcshozamot betakarí­tani. b) Az új gyümölcsfákat a lehető leggazdaságosabban kell kiültet­nünk. c) Olyan gyümölcsféléket és faj­tákat kell ültetnünk, amelyek biz­tosítani tudják a gyümőlcsellátás és betakarítás folyamatosságát és teljes mértékben megfeleljenek a biológiai követelményeknek. A hétéves terv szerint 1970-ig 75 000 hektárral, tehát 20 ezer hektárral bővítjük a gyümölcsker­kettőt említünk: Dobrihovicén a Mélnicei uborka műanyagfóliával letakarva 83 %-kal nagyobb ter­mést hozott, mint a szokványosán termesztett, a Bili elvetési uborka «64 %-kal, a Znojmi elvetési ubor­ka pedig 125 %-kal. A hektáron­kénti jövedelem több mint 20 000 koronával megnövekedett. A lovcicei szövetkezetben nagy területen termesztenek uborkát és több mint száz százalékkal na­gyobb termést értek el az új mód­szerrel, mint szokványosán. A műanyagfólia aránylag még elég drága (1 kg ára 22,88 Kcs és 1 ár letakarására 5 kg fóliára van szükség), de a megnövekedett terméshozam sokszorosan megté­ríti ezeket a költségeket. Új boronatípusok A tökéletesebb talajporhanyítást szolgálják ezek az új, külföldön használatos boronák. Az ásórendszerű gördülő borona (1.) a tárcsa munkáját tökéletesíti. A forgómozgást végző küllős forgóborona jobb minőségben végez talajkeverést és rögegyenge­­tést, mint a normál fogastípusok (2.). A röpítő rendszerű fogasborona sebessége az asszimetrikus bekötés és az abból adódó válta­kozó irányú lendület következtében hol elmarad, hol pedig meghaladja a traktor sebességét. Fel­­gyorsulásnál tehát fokozódik fogainak aprító ha­tása (3.). A hőmérséklet és a tojás hozam Kutatási eredmények szerint az állandó kedvező hőmérséklet biz­tosítása — 18 Celsius fok vagy efelett — 2 °/o-kal több tojást, 7 %-kal jobb takarmányértékesü­­lést jelent. Tízezres állománynál ez összegszerűen is jelentős gaz­dasági eredmény. (Feedstuffs 1962. november 10) }3zsdiQzs-}dzs3S0iQiuntio • pjoyjprt QPl uaßjw • ipoßmu Baut Piguiso • uoyixa\ $m idősvpzvßQzayi • íudiu pmoWH * yuniozsvim a^asapua^m^ Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható• Hallottad már? Szakkérdésekre KÉRDÉS: Méhészkedőm és na­gyon szeretnék méhpempőt ter­­nelni. Szeretném tudni, hogyan ássak hozzá, hány napos álcától cell a pempőt kiszedni, hogyan cell konzerválni és milyen módon cell a gyárba elküldeni? (jozef ■upfták, Perín, Kosicei járás) VÄLASZ: Hazánkban a Slovako­­arma n. v. Hlohovec gyárt gyógy­szert a méhpempőből. Érdeklődé­sünkre az üzem vezető dolgozói ízt válaszolták, hogy az üzem a lempűtermelésre szerződést kötött íz egyes állami gazdaságok és er­­lőgazdaságok méhészeteivel, s az itt dolgozó méhészek számára izakszerű iskoláztatást szervezett, elenleg csak szocialista mezőgaz­­lasági üzemek méhészeitől vesz­lek át méhpempőt, (önnálló mé­­íészektöl nem), mivel ezek bizto­sítani tudják a méhpempő szak­szerű kezelését. Gazdaságosság szempontjából leg­­dőnyösebb, ha az anyátlan erős néhcsaládhoz (amelynek már nin­­:senek födött bölcsői) 20—40 mes­­erséges anyabölcsőbe egészen fia­­:al álcákat teszünk. Ha a család­iak nincsen elegendő élelme, ak­­cor gondoskodunk, annak folyama­­:os táplálásáról. Néhány ciklus itán az anyapempőt termelő csa­­ádba anyát telepítünk. Ez a mód­szer eredményezi a legtöbb anya- Jölcsőt, azokban a legtöbb 70 órás ilcát és ad legtöbb pempőt. Ez a módszer igen sok munkát cíván, ezért mostanában inkább az Uábbi módszert ajánlják: Egy erős méhcsaládot két részre osztunk. Azt a benyomást kelti, mintha a levegőben függne. Magunk is elkészíthetjük. Vegyünk egy piros színű, belül sárga porcelán virágcserepet. Alakja olyan, mint egy modern lámpaernyőé (átmérője 25 cm, de különböző nagyságban készül, ez a legnagyobb). Fúr­junk ki kerületén két mm-es fúróval egy­mástól egyenlő távol­ságban három nyílást a felső széltől kb. 3 cm-nyi távolságban (a fúrást végezzük las­san, nehogy a cserép elrepedjen; a máz át­fúrása után már aztán könnyen megy a mun­ka). Fúrás közben te­gyük a virágcserepet puha alátétre, hogy ne karcolódjék össze. Azon a helyen, ahol a cserép állni fog, erősítsünk be a mennye­zetbe és a padlóba egy-egy piciny kampósszeget. A felsőre erősít­sünk 3 sziíónszálat (0,35 mm, te­herbíróképessége 4,6 kg); ha két-

Next

/
Thumbnails
Contents