Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-01 / 35. szám
Szakkérdésekre válaszolunk » Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyümölcsészet-szőlészet • Méhészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsészet-szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld Hogyan termeljünk méhpempőt Műanyagfólia a termésnövelés szolgálatban Már két év tapasztalatai bizonyítják, hogy a befőzésre termesztett uborka műanyagfóliával történő betakarása lényegesen növeli a terméshozamot. A műanyagfólia kezelése igen egyszerű. Az uborkát 160 cm-es sortávolságra vetjük. Amikor kikel, a sorközöket saraboljuk és a sorok közötti területet műanyagfóliával letakarjuk, rögzítjük. A takarást másképpen is elvégezhetjük. Az uborka vetésterületét először műanyagfóliával betakarjuk, majd azokon a helyeken, ahol az uborkát vetjük, a műanyagfóliában lyukat csinálunk és ezen keresztül juttatjuk földbe a magot. A növényzet további ápolása gyakorlatilag csupán abból áll, hogy a műanyagfólia széléit rögzítjük, nehogy elfújja a szél. A fólia alatt a gyomnövények kikelnek ugyan, de csak sínylődnek, olyan mértékben, hogy tulajdonképpen hasznos feladatot teljesítenek, mivel kissé fölemelik a sorközök fölötti műanyagfóliát, s így az esővíz a növényekhez folyik. A műanyagfóliával takart uborka koraibb és nagyobb termést nyújt. Erre nézve már számtalan tapasztalatunk van, -amelyből csak Erre a célra az állókaptár jobban megfelel, mint a rakodó kaptár. A kaptárt ennek megfelelően légmentesen két részre osztjuk. Az méhanya a kaptár jobb felébe kerül. A család másik fele megállapítja, hogy anya nélkül maradt, s azonnal hozzálát az anyabölcsők építéséhez. Ezeket minden nap kiürítjük. Négy nap múlva az anyát kivesszük a kaptár jobb feléből és 15—20 percre külön kalitkába helyezzük. A kaptár bal felén kiürítjük az anyabölcsőket és ügyelünk arra, hogy ott egyetlen álcás anyabölcső se maradjon. (Ezt csak úgy állapíthatjuk meg, ha a méheket az összes keretekről lerázzuk. Majd fapálcikával mézet szedünk az anyátlan család lépjéről és az anyát ezzel a folyékony mézzel teljesen bekenjük. Az így mézzel kezelt anyát azután a legtöbb anyabölcsőt tartalmazó keretre tesszük. A méhek azonnal hozzálátnak az anya tisztításához és etetéséhez. Már egy percen belül megállapíthatjuk, hogy az anyát befogadták-e vagy sem. Ha ellenségesen fogadják, akkor az anyát ismételten mézzel kenjük be és újra a keretre helyezzük. A következő négy nap alatt a kaptár jobb oldalán levő család épít anyabölcsöket. Az ötödik napon (tehát négy nap múlva) az anyát az anyabölcsők kiürétése után ismét a kaptár jobb oldalára helyezzük. tesével vesszük őket, 27 kg teherképességet érünk el. A fonalakat a cserép nyílásain áthúzva az ábra szerint kötjük meg. Terheljük meg ezután a cserepet 20 kg-mal, s a fonalak végét kössük szilárdan a padlóba erősített szeghez, nehogy kicsússzanak. Most már eltávolíthatjuk a cserépből a megterhelést, s beletehetünk közönséges 17 cm átmérőjű virágcserepet a megfelelő dísznövénnyel. Az agyag- és porceláncserép közti rést kitöltjük zöld mohával, amelyet nem kell öntözni, megszáradása után is megtartja zöld színét. így költöztethetjük az anyát tavasztól őszig és folyamatosan méhpempőt termelhetünk, természetesen csakis akkor, ha erre feltételeink vannak (etetés, méhlegelő, víz, meleg). Szeptember közepén eltávolítjuk a válaszfalat és a két családot ismét egyesítjük. Az ilyen méhcsalád rendszerint jobban felkészülve indul a télnek, mint a többi. Minden méhész annyi családdal termelhet méhpempőt, amennyit minden negyedik napon kezelésben tud részesíteni (az anya áthelyezése és a pempő kiszedése). Ennek a módszernek az az előnye, hogy nincsen szükség az anya elkülönítésére szolgáló izolátorra és az anyabölcső olyan szakszerű kezelésére, mint a többi módszernél. ,A pempőtermelést azonnal az akác elvirágzása és az akácméz pergetése után kezdjük meg. Ilyenkor a méhcsaládok erősek, rajzásra készülnek, a legtöbb álcájuk van, de még nem a legnépesebbek. A pempő kézi kiszedésére (szívóberendezéssel gépesítették ezt a munkát és a kézzel egy óráig tartó műveletet körülbelül hat percre csökkentették) műanyagból vagy kemény fából kis kanalat készítünk (6 mm széles és 25 mm hosszú). A méhpempőt szélesszájú kis tégelyekben helyezve (a Slovakofarma adja) Jégszekrényben legalább mínusz 10 Celsius fokon tároljuk. Az így tárolt pempőt a tégelyek megtöltése után express a gyárba küldjük. A tapasztalatok szerint az anyabölcsőben akkor találjuk a legtöbb pempőt, amikor a lárva 72—76 órás. —gir— K D $ IL K X 0 K © A házikertektől is több, jobb gyümölcsöt várunk Ha olyan színű szilonfonalat használunk (legjobb a halványkék) amely egybeolvad a háttérrel, félhomályban úgy tűnik, mintha a cserép a levegőben lebegne. Mario Popelka, Olomouc Hazánkat külföldön gyümölcstermesztő nagyhatalomnak ismerik. Körülbelül 50 millió gyümölcsfánk van, amelynek legnagyobb része egyének magántulajdonát képezi. Nagyüzemi gyümölcsöseink 53 000 hektárnyi területet foglalnak el, vagyis a szántóterület körülbelül 1 %-át. Nem lehetünk megelégedve gyümölcstermelésünk mai színvonalával. Hazánkban egy gyümölcsfáról átlagban csak 10—12 kg/ gyümölcsöt takarítunk be és az átlagos terméshozam nagyon ingadozó, mivel a gyümölcsfák legnagyobb része csak minden második évben terem. A legnagyobb évi terméshozamot 780 000 tonna gyümölcs képezte, és a legalacsonyabb terméshozam 350 000 tonna volt. A betakarított gyümölcs minősége sem kielégítő. Az említett tények okozzák, hogy nálunk minden lakosra évenként csak 50—60 kg gyümölcs jut, ami világméretben nagyon kevés. Egészségügyi dolgozóink szerint csupán a fele annak a mennyiségnek, amelyre szervezetünknek szüksége van. Ezen felül a gyümölcsfogyasztás nagyon egyenlőtlen — nyáron ELÖTERMÉNY. Zöldségtermesztésben többtermesztés esetén az egy tenyészidőszakban ugyanazon területről leszedett, rendszerint rövid tenyészidejű első termény neve. Az utána termesztésre kerülő főterménynél kisebb értékű. Előterményként hidegtűrő, korán kiültethető és rövid tenyészidejű zöldségfélék termeszthetők. Ezek a tavaszi saláta, tavaszi spenót, hónapos- és nyári retek, zöldhagyma, zöldborsó, korai karalábé. Termesztésben melegigényes, rendszerint palántáról előnevelt zöldségnövények (főtermény) követik. Az előtermény megválasztásánál a főtermény kiültetési időpontja döntő. ELÖVETEMÉNY. A vetésforgó zárt kör, így minden vetésforgóban termesztett növény egyben a következő növény előveteménye. Az elővetemény értékelésekor azt vizsgáljuk, hogy milyen hatást gyakorol az utána következő növény növekedésére és termésére; mi a hatása a talaj termékenységére, annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira; hogyan hat az elgyomosodásra és hogyan biztosítja az utónövény agrotechnikáját. Egyes növényfajokra vonatkoztatva ismerünk jó, közepes és rossz előveteményeket, attól függően, hogy az említett pontokban felsorolt követelményeknek hogyan felelnek meg. FŐTERMÉNY. A kettős termesztés eredményének az a része, amelyből a hozam nagyobb hányada származik, vagy hosszabb ideig foglalja el a területet. KETTÖSTERMESZTÉS. Azonos területről egy év alatt két termést takarítunk be. Kettős termesztést folytathatunk másodvetésként, köztes termesztésével és alávetésként. MÁSODVETÉS. Például őszi takarmánykeverék, tarló vetése, korán betakarított gabonafélék és esetleg zöldtrágyázás! céllal gabonaelővetemények után is. Célja a főnövények után feleslegként megmaradó vegetációs lehetőségek, főként a tenyészidő és a víz gazdaságos felhasználása. KÖZTESTERMÉNY. Azonos időben ugyanazon a területen két növényt termesztünk, például a kukoricasorokba babot, tököt stb. vetünk. tek területét. Számolunk azzal, hogy lényegesen megnövekszik a házikertek és a háztáji gazdaságok gyümölcsfáinak száma is. Erről a területről évenként körülbelül egy millió tonna gyümölcsöt szándékozunk betakarítani, mivel egy hektárnyi gyümölcskert évi feltételezett átlagos gyümölcshozama 100—125 mázsa. A legfontosabb gyümölcsünket képező alma a gyümölcstermesztés 45 %-át képezi majd. Növelni akarjuk a tartós almafajták termesztését. Az őszibarack, a kajszibarack, a meggy, cseresznye és körte termesztése körülbelül a jelenlegi színvonalon marad. A szilvatermesztés a gyümölcstermesztésnek körülbelül a 15—16 %-át képezi. Gyümölcsészeink minden bizonynyal megbirkóznak ezekkel a feladatokkal, mivel munkájukat műtrágyák, vegyszerek és gépi eszközök foközott termelésével támogatjuk. Minden járásban kijelöltek olyan mezőgazdasági üzemeket, amelyeket gyümölcstermesztésre szakosítanak. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben a gyümölcsészetet egy másik szakosított ágazattal együtt (például gyümölcsészet— állattenyésztés) az üzem fő termelési ágazatának tekintjük. A gyümölcstermesztési körzetekben az újonnan megalakított termelési igazgatóságok a gyümölcsészetet a mezei termeléssel és az állattenyésztéssel egyenrangú termelési ágazatnak tekintik. aránylag sok gyümölcsöt eszünk, télen viszont egy-egy lakosra nagyon kevés gyümölcs jut. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa határozatot hozott, hogy 1970-ig a mostani gyümölcs- és zöldségtermesztést több mint 3Ö %-kal kell növelnünk. Mit tegyünk ennek elérése érdekében? A jelenlegi helyzetben három Irányban fejleszthetjük a gyümölcstermesztést: a) Igyekeznünk kell minden meglévő gyümölcsfáról minél nagyobb gyümölcshozamot betakarítani. b) Az új gyümölcsfákat a lehető leggazdaságosabban kell kiültetnünk. c) Olyan gyümölcsféléket és fajtákat kell ültetnünk, amelyek biztosítani tudják a gyümőlcsellátás és betakarítás folyamatosságát és teljes mértékben megfeleljenek a biológiai követelményeknek. A hétéves terv szerint 1970-ig 75 000 hektárral, tehát 20 ezer hektárral bővítjük a gyümölcskerkettőt említünk: Dobrihovicén a Mélnicei uborka műanyagfóliával letakarva 83 %-kal nagyobb termést hozott, mint a szokványosán termesztett, a Bili elvetési uborka «64 %-kal, a Znojmi elvetési uborka pedig 125 %-kal. A hektáronkénti jövedelem több mint 20 000 koronával megnövekedett. A lovcicei szövetkezetben nagy területen termesztenek uborkát és több mint száz százalékkal nagyobb termést értek el az új módszerrel, mint szokványosán. A műanyagfólia aránylag még elég drága (1 kg ára 22,88 Kcs és 1 ár letakarására 5 kg fóliára van szükség), de a megnövekedett terméshozam sokszorosan megtéríti ezeket a költségeket. Új boronatípusok A tökéletesebb talajporhanyítást szolgálják ezek az új, külföldön használatos boronák. Az ásórendszerű gördülő borona (1.) a tárcsa munkáját tökéletesíti. A forgómozgást végző küllős forgóborona jobb minőségben végez talajkeverést és rögegyengetést, mint a normál fogastípusok (2.). A röpítő rendszerű fogasborona sebessége az asszimetrikus bekötés és az abból adódó váltakozó irányú lendület következtében hol elmarad, hol pedig meghaladja a traktor sebességét. Felgyorsulásnál tehát fokozódik fogainak aprító hatása (3.). A hőmérséklet és a tojás hozam Kutatási eredmények szerint az állandó kedvező hőmérséklet biztosítása — 18 Celsius fok vagy efelett — 2 °/o-kal több tojást, 7 %-kal jobb takarmányértékesülést jelent. Tízezres állománynál ez összegszerűen is jelentős gazdasági eredmény. (Feedstuffs 1962. november 10) }3zsdiQzs-}dzs3S0iQiuntio • pjoyjprt QPl uaßjw • ipoßmu Baut Piguiso • uoyixa\ $m idősvpzvßQzayi • íudiu pmoWH * yuniozsvim a^asapua^m^ Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható• Hallottad már? Szakkérdésekre KÉRDÉS: Méhészkedőm és nagyon szeretnék méhpempőt ternelni. Szeretném tudni, hogyan ássak hozzá, hány napos álcától cell a pempőt kiszedni, hogyan cell konzerválni és milyen módon cell a gyárba elküldeni? (jozef ■upfták, Perín, Kosicei járás) VÄLASZ: Hazánkban a Slovakoarma n. v. Hlohovec gyárt gyógyszert a méhpempőből. Érdeklődésünkre az üzem vezető dolgozói ízt válaszolták, hogy az üzem a lempűtermelésre szerződést kötött íz egyes állami gazdaságok és erlőgazdaságok méhészeteivel, s az itt dolgozó méhészek számára izakszerű iskoláztatást szervezett, elenleg csak szocialista mezőgazlasági üzemek méhészeitől veszlek át méhpempőt, (önnálló méíészektöl nem), mivel ezek biztosítani tudják a méhpempő szakszerű kezelését. Gazdaságosság szempontjából legdőnyösebb, ha az anyátlan erős néhcsaládhoz (amelynek már nin:senek födött bölcsői) 20—40 meserséges anyabölcsőbe egészen fia:al álcákat teszünk. Ha a családiak nincsen elegendő élelme, akcor gondoskodunk, annak folyama:os táplálásáról. Néhány ciklus itán az anyapempőt termelő csaádba anyát telepítünk. Ez a módszer eredményezi a legtöbb anya- Jölcsőt, azokban a legtöbb 70 órás ilcát és ad legtöbb pempőt. Ez a módszer igen sok munkát cíván, ezért mostanában inkább az Uábbi módszert ajánlják: Egy erős méhcsaládot két részre osztunk. Azt a benyomást kelti, mintha a levegőben függne. Magunk is elkészíthetjük. Vegyünk egy piros színű, belül sárga porcelán virágcserepet. Alakja olyan, mint egy modern lámpaernyőé (átmérője 25 cm, de különböző nagyságban készül, ez a legnagyobb). Fúrjunk ki kerületén két mm-es fúróval egymástól egyenlő távolságban három nyílást a felső széltől kb. 3 cm-nyi távolságban (a fúrást végezzük lassan, nehogy a cserép elrepedjen; a máz átfúrása után már aztán könnyen megy a munka). Fúrás közben tegyük a virágcserepet puha alátétre, hogy ne karcolódjék össze. Azon a helyen, ahol a cserép állni fog, erősítsünk be a mennyezetbe és a padlóba egy-egy piciny kampósszeget. A felsőre erősítsünk 3 sziíónszálat (0,35 mm, teherbíróképessége 4,6 kg); ha két-
