Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-28 / 34. szám

A kulturális alapról A két sző elválaszthatatlan fogalom. Olyan szoros a kapcsolatuk, mint amilyen szorosan hozzátartozik a fényhez az árnyék, az élethez az oxi­gén. A színháznak csak akkor van létjogosultsága, ha közönsége van. Mert ahogy az iskola diákok nélkül, a kórház betegek nélkül, a kaszárnya katonák nélkül csak épület, úgy a színház, a művelődési otthon is csak egy épület, ha nem tölti meg estéről estére a közönség. Ha nincs néző, nincs közönség — a színész játéka értelmét veszti. SajHos, napjainkban foglalkozni kell a színház és a közönség egyre lazuló kapcsolatával. Tény —, és tagadni ezt önámítás lenne, a színházak látoga­tottsága csökken. Általában mind vá­roson, mind falvainkon a kulturális rendezvények iránti érdeklődés lany­hult. A Hét hasábjain, Csontos Vilmos cikke nyomán, vitasorozatban fejte­gették ennek az okát, vannak olyanok is, akik már a vészharang kötelébe kapaszkodnak. Sokan úgy vélik, hogy napjaink tüneményes találmánya, a kultúra „házhozszállítőja“, a televízió okozza az érdeklődés csökkenését. Ezeknek persze csak részben van igazuk. Mert hiszen a televíziók szá­ma óriási százalékkal nő — szinte napról-napra — a dolgozók körében, viszont a színházlátogatottság csak kis mértékben (de mégis érzékenyen), csökken. Tapasztaltuk például, hogy ha olyan napon játszunk színdarabot, amikor a budapesti TV nem közvetít, akkor sincs mindig telt házunk. Te­hát nem szabad csupán a televízió konkurrenciájának betudni a közönség elmaradását. Nyugodtak vagyunk — a színház örök. Az élő művészet min­dig a „gépművészet“ fölött fog állni, hiszen a közönség is jobban élvezi a drámát ha közvetlen kapcsolatot tud fenntartani a színésszel. Sokan kon­gatták már a lélekharangot a színház felett, például amikor megszületett a némafilm, azután á rádió, a hangos­film — volt egy kis visszaesés, „néző­­hűtlenség“, de azért a színház fenn­maradt, tovább élt. Most, a televízió korában is észlelhető ez a hűtlenség, de hisszük, hogy nem lesz tartós, a színház a televízió konkurrenciáját is ki fogja bírni. A nézők ideiglenes el­maradásának az okát másban is keli keresni. Éspedig magában a színház­ban, előadásaink színvonalában, mű­sorpolitikánkban. Mivel a néző — ép­pen televíziója képernyőjén — kitűnő darabokat láthat rangos színészek előadásában, akaratlanul is összeha­sonlít és ebben az esetben a MATESZ alulmarad. Mi hát a teendő? Elkerül­hetetlenül szükséges a művészi szín­vonal emelése. Feltétlenül szükséges, hogy a színház műsorpolitikája em­berközelbe kerüljön a nézővel. Nem szabad elszakadni a közönségtől, mint ahogyan bűn az uszályába is kerülni. Beszéltem nézőkkel, akik olyan dara­bokat reklamálnak, amelyeket mi nemcsak hogy nem játszhatunk, de nem is játszanánk szívesen. A hazug, a valóságot rózsaszín ködbe burkoló, elvtelen színjátsszással mi nem lépünk közönség elé. Az illetőnek megmagya­ráztam, hogy a színház nem cigány­­prímás, akinél nótát lehet rendelni. Örömteli jelenség, hogy közönségünk­nek csak elenyésző kisebbsége szen­ved abban a régi szemléletben, hogy a színház, a Magyar Területi Színház is, csupán szórakoztató intézmény, minden fontosabb küldetés nélkül. Az emberek nevelése, szépre, jóra taní­tása, nemes, ízléses szórakoztatása — ez a mi feladatunk falvainkon. Arra törekszünk, hogy közönségünk sok színvonalas előadást lásson. Egyet szeretnénk kérni — főleg falusi nézőink, leggyakrabban látoga­tott közönségünk részéről: és ez a bizalom, a még fokozottabb ragaszko­dás a Magyar Területi Színházhoz. Előadásaink látogatottsága fokmérője a közönség irántunk való bizalmának, szeretetének. A MATESZ a szlovákiai magyar dolgozók színháza, olyan in­tézmény, amely nem a film celluloid szalagján, vagy a televízió képernyő­jén megy falujukba, hanem az élő szó, a színházi élmény varázsát igyekszik bevinni a falusi kulturális életbe. Azért járjuk fagyban, nyári hőségben az országutakat, hogy a falu élete kultúráltabb, szebb és színesebb le­gyen. SIPOSS JENŐ Általában sok szó esik a szövetke­zetek kulturális alapjáról. Szövetke­zeteinken kívül sok esetben mind a járási, mind a helyi szervezetek bizo­nyos akciók bebiztosítására szeretnék felhasználni nem törődve azzal, hogy ezáltal hozzájárulnak-e a szövetke­zeti dolgozók kulturális színvonalának emeléséhez. Az ilyen nézet természe­tesen nem helyes, hiszen mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a kulturális alapnak a szövetkezeti dol­gozók kulturális tevékenységét kell szolgálnia. Maguk a szövetkezetek sem min­denhol használják fel helyesen a kul­turális alapot és sokszor különböző nézetek alakulnak ki ezzel kapcsolat­ban. Akadnak szövetkezetek, ahol munkaegységekre, esetleg egy alka­lommal rendezett kirándulásra vagy az évzárőgyűlés utáni táncmulatságra használják fel. Természetesen nem akarjuk azt mondani, hogy a kultu­rális alapot ne használják fel külön­böző kirándulásokra. Ám minden esetben fel kell emelnünk a szavun­kat az olyan kirándulások ellen, ame­lyek esetleg egyesek érdekeit szol­gálják. Egy jó! megszervezett tanul­mányi kirándulás valóban sok él­ménnyel és tanulsággal járhat, külö­nösen akkor, ha gyengébb szövetke­zetek látogatnak meg jó szövetkeze­teket. A lévai járásban sok szövetke­zet vezetősége megértette már, hogy falvainkon a kulturális élet pillére az EFSZ. Napról napra növekszik azok­nak a szövetkezeteknek a száma, ahol klubot alakítanak. Az elmúlt hóna­pokban szövetkezeti klub alakult Mi­­kulán, Szódon, Kereskényben, Öevi­­canyban, Drzenicében, Paláston és ha­marosan megalakul Visken, Nagyöl­­veden és Tekovské Luzany-ban is. Ezek a szövetkezetek éppen a kultu­rális alapból fedezik a népművészeti és népnevelői tevékenységgel járó kiadásokat, sőt könyveket, újságokat, televíziót, vetítőgépeket, hangszere­ket vásárolnak, amelyek éveken át szolgálják a közösség érdekét. Számos szövetkezet az említetteken kívül színelőadásra viszi tagjait, avagy színjátszó csoportot hoz a községbe, melynek kiadásait fedezi. Ebben az évben pl. tizenhat szövetkezet bizto­sította évzáró közgyűlésére a SEUK vendégszereplését. Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy a falu kulturális életének fellendítésében a szövetke­zeteknek nagy szerepe van. Napjaink­ban a falu fiataljai ugyanúgy szeret­nének szórakozni, mint ahogy a váro­siak. Ez a követelésük jogos. S mind­ezt csak akkor tudjuk elérni, ha a szövetkezetek miaden községben ki­vétel nélkül helyesen használják fel a kulturális alapot. A szövetkezeti klub lehetőséget ad arra is, hogy a szövetkezet a kulturális alappal lehe­tőleg jól gazdálkodjék. Tóth Károly (Levice) Kézbesítsen az elnök... Hol van már az a régi jó világ, amikor csak hébe-hóba jött egy­­egy levél, idézés féle a fa­luba. Újság, az csak a hi­vatalokba járt, amelyért a kisbíró, a harangozó ácsor­­gott a posta előszobájában. Nyugdíjas és havifizetéses is csak egy-kettő akadt a faluban, akihez el kellett vinni a várva-várt nyugdí­jat. A kézbesítő akkoriban afféle inas szerepét is be­töltötte a postamester mel­léit, no meg legfeljebb a „mester“ feleségének kel­lett segédkeznie. Pelenka­mosás, dajkálás, krumpli hámozás, az félig-meddig beletartozott a kézbesítő munkakörébe. Később az­tán, amikor sötét felhők gyülekeztek az emberiség felett, mozgalmasabb lett az ö életük is. Sasbehívó­kat keliett rohamtempóban kézbesíteni. — Így volt ez nagyjából mindenütt, még talán Jánosiban is. Azóta sok minden meg­változott. Legtöbben örül­nek is annak a faluban, csak Csipka néni bosszan­kodik néha napján. Mérgelődése onnan ered, hogy a „kerekei“ már nem a régiek, viszont a levelek sokasága érkezik naponta. A hónap elején majdnem minden harmadik házba be kell kopogtatnia öregségi segéllyel, nyugdíjjal, havi­fizetéssel. Ez még mind rendben volna. Itt-ott még­is csak cseppen valami. De ami mégis sok, amiért iga­zán haragszik Csipkáné, az semmi más, mint a „tö­mérdek, istenverte újság.“ KI a csuda látott már ilyet! Parasztembernek naponta újság?! „Ha a boldogult postamester ezt látná, nem hinne a szemének“ — gon­dol vissza a régi jó idők­re. Egy nyaláb újság min­déin nap. Aztán ráadásra még a nagyokosak a szö­vetkezetben megrendeltek 70 darab Szabad Földmű­vest, 30 Rofnícke novinyt és azt akarják, hogy még ezt is kihordja. Még csak pont az hiányzik! — Azt hiszik, hogy meg­bolondultam, nem mondom, ha még jobban megkennék a „kerekeimet“ Hordja az elnök, ha azt akarja, hogy olyan nagyon okosak le­gyenek a tagoki Lábakap­­cájuk vagyok én, vagy mi a fene!? — Az asztalra is vágott a helyettesítő posta­vezető előtt, aki kicsit megszeppenve igazat adott neki. Lehet, hogy aztán taná­csot, orvosságot is javasolt a szövetkezet vezetőségé­nek. Egyszerűen vissza kell rendelni. Mivel az elnök nem akart egyben kézbesí­tő is lenni és azt sem sze­rette, hogy nagy halom­ban ott fekszik az újság az íróasztalán, nem újította fel a megrendelést. Győzött hát Csipka néni­nek az a gondolata, hogy az EFSZ-tagok inkább pénzt akarnak olvasni, mintsem újságot. Mert hogy állítólag azt jobban szeretik. Lehet, hogy ez igaz is. Érdekes azonban, hogy mégsem azt reklamál­ták, hogy kevés volt az előleg, hanem azt, hogy miért állították le egyik napról a másikra az újság­rendelést. Dehát minden csoda csak három napig tart. Hamarosan azt is el­felejtették, hogy esténként újságot is szoktak olvasni, a gyerek a Misi házi fela datán töri a fejét, vagy a keresztrejtvényt fejti. El­végre is itt a tavasz, van mit csinálni újságolvasás nélkül is. Talán így gondolja Csip­káné. De nem hisszük, hogy a szövetkezet elnöke Samu Zoltán, vagy Petro titkár elvtárs is hasonló­képpen gondolkodnak. És nem tévedünk abban sem, hogy a rimaszombati járá­si postaigazgatóságon ne akadna Valaki, aki a sar­kára állna és a jövőben olyan kézbesítőt alkalmaz­nának Jánosiban is, aki terjeszti, ném pedig leren­delteti az újságot. — tő — A mikulai szövetkezet évek óta jól gazdálkodik. A tavalyi évre is húsz koronát fizettek ki munkaegységen­ként. Habár mindössze 700 hektáron gazdálkodnak, mégis jelentős össze­get tesz ki évente a kulturális alap­ra folyósított összeg. Ezért a tagság úgy határozott az elmúlt ősszel, hogy szövetkezeti klubot létesítenek, ahol az EFSZ tagsága és fiatalsága szóra­kozhat, művelődhet majd. Tizenegytagú vezetőséget jelöltek ki a szövetkezeti klub irányítására. A klub vezetőségének az elnöke öt munkaegység értékű honoráriumot kap tevékenységéért. A többi vezető­ségi tagok, akik szövetkezeti dolgo­zók, tanítók, tiszteletbeli funkcióként végzik munkájukat. A szövetkezet vezetősége mozigé­pet, televíziót vásárolt a klubba. Ping-pong asztal és más szórakoztató játékokat is bocsátottak a klub láto­gatóinak a rendelkezésére. Habár a kis faluban több mint 80 televízió van, a fiatalok mégis szívesebben járnak a közös televízió nézésére. Hetente többször van filmvetítés is. A klubban elhelyezett könyvtárban közel 1500 kötet könyv áll az olva­sók rendelkezésére. A közelmúltban a HNB és a szö­vetkezet vezetősége értékelte a klub eddigi tevékenységét. Habár még csak „gyerekcipőben“ jár a szövetkezeti klub tevékenysége, megállapították, hogy máris fellendülőben van falu­jukban a kulturális élet. A tömeg­szervezetek is jobban működnek az-Szervezzünk népi akadémiát A MATESZ játékterve május hónapra SuiEieoi tum-tamok Csehszlovákiai vendégszereplése so­rán Bratislavában is fellépett a vilá­got járó guineai népi együttes, amely közel háromórás műsorával felejthe­tetlen élményt nyújtott a nézőknek. A robbanó temperamentum jellemezte a trópusi földrész emberének lenyű­göző népi táncait és dalait. A tam­tamok dübörgő hangjaira táncoló af­rikai fiatalok a legigényesebb európai népművészettel is felvehetik a ver­senyt. 1963. április 28. 2. csütörtök Sala 19.30 Egy szerelem története 3. péntek Vojnice 19.30 Kéz kezet mos Sládkovicovo 19.30 Az Asszony és a Halál 4. szombat Sahy 19.30 Kéz kezet mos Stúrovo 19.30 Az Asszony és a Halál 5. vasárnap Král'ovské Kracany 19.30 Kéz keze mos Gabőíkovo 19.30 Az Asszony és a Halál 7. kedd Kosúty 19.30 Különös házasság 10. péntek Komárno 19.30 A pék 11. szombat Tekovské Luzany 19.30 Éjféltől reggelig Sárovce 19.30 Lámpás 12. vasárnap Vlcany 19.30 A pék Stvrtok na Ostrove 19.30 Tékozló szerelem 14. kedd Galanta 19.30 Tékozló szerelem Senec 19.30 A pék , 16. csütörtök Nővé Zámky 19.30 Az Asszony és a Halál Komárno 15.00 Kéz kezet mos 17. péntek Komárno 19.30 A pék 18. szombat Zeliezovce 19.30 Tékozló szerelem 19. vasárnap Trnovec n/Váhom 19.30 Különös házasság 21. kedd Hrobonovo 19.30 Különös házasság Selice 19.30 Tákozló szerelem 23. csütörtök Nitra 19.30 A pék 24. péntek Komárno 19.30 Tékozló szerelem 25. szombat Dőlné Saliby 19.30 Tékozló szerelem Dunajská Streda 19.30 Az Asszony és a Halál 26. vasárnap Príbeta 19.30 Kéz kezet mos Marcelová 19.30 Éjféltől reggelig 28. kedd Vel'ká Maca 19.30 Lámpás Diakovce 19.30 A pék 30. csütörtök Hurbanovo 19.30 Tékozló szerelem Trhové Myto 19.30 Éjféltől reggelig 31. péntek Iza 19.30 Lámpás 19.30 Különös házasság Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XII. kongresszusa hazánkban a szocializmus építésének betetőzését és a kultúrforradalom megvalósítását tűzte ki fő célul. Minél közelebb va­gyunk a kultúrforradalom győzelmé­hez hazánkban, annál szükségesebb dolgozóink rendszeres kommunista szellemben való nevelése. Szükséges, hogy dolgozóink gondolkozásának és cselekedeteinek a tudományos világ­nézet váljék alapjává. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szocia­lista ember egyik legfőbb jellemvo­nása érdeklődés az új iránt, állandóan új ismeretek szerzése. Dolgozóink képzése mind szakmai szempontból, mind politikai téren fontos különösen most, amikor a nemzetközi helyzet ismerete szükséges minden dolgozó számára. Dolgozóink folyamatos kép­zése megköveteli, hogy ne száraz előadások keretében, hanem maga­sabb formában történjék ez a műve­lődés. Legalkalmasabbak erre a népi akadémiák, amelyek a kommunista nevelés leghatékonyabb eszközei. A népi akadémiák ideológiai és szakmai téren magas színvonalúak. Állandó hallgatóik vannak, akiknek megjelenését és tanulását mindig ellenőrzik. A népi akadémiák szerve­zését már szeptemberben megkezd­ték. A megszervezett akadémiáknál a fősúlyt a tanítás színvonalára kell fektetni és a bevált tapasztalatok alapján lehet szélesebb alapokra he­lyezni. A levicei járásban mind a művelő­dési otthon dolgozói, mind pedig a járási TIT titkársága mindent elkövet, hogy a járásban minél több ilyen jól megszervezett népi akadémia legyen. Mivel a levicei járás mezőgazdasági terület, ezért a fősúlyt a mezőgazda­sági akadémiák szervezésére helyezik. Céljuk az, hogy a mezőgazdasági ter­melésben népszerűsítsék az új tech­nológiát. Levicén négy akadémiát szerveztek, ezenkívül Zseliezovcén, Sahyban, Velky Dóron, Plástovcén és Tekovské Luáanyban szerveztek aka­démiát. Tegyünk meg mindent azért, hogy ezen akadémiák színvonala állandóan emelkedjen, hogy az önművelés dol­gozóink belső szükségletévé váljon. Az akadémiákon szerzett tudás segít­se dolgozó népünket a jobb eredmé­nyek eléréséhez. T. K., Levice Júááan ü> meketue Bajanyban az utóbbi időben a kulturális élet hanyatlását tapasztal­hatjuk. Bár eddig sem volt a kívánt magasla­ton, de az elmúlt évben és most különösképpen lemaradt. Pedig van a faluban CSISZ-szerve­­zet, CSEMADOK stb. stb., de ezekről csak akkor tudunk, amikor évzárógyűléseiket tart­ják. Pártunk XII. kong­resszusa a kulturális élet rohamos fejlődését tételezi fel az elkövet­kező években. Ez vonat­kozik természetesen ránk is. Ezért mutat­kozik szükségesnek, hogy a pangás okát bát­ran feltárjuk. Vélemé­nyünk szerint a falu vezetői nem irányítják kellőképpen a fiatalokat és a tömegszervezetek munkáját. Úgy hisszük, hogy mindebben a he­lyi pártszervezetet is felelősség terheli. A CSISZ és a CSEMADOK járási funkcionáriusai nagyon kevésszer láto­gatják csak meg a fa­lut. Pedig nekik kellene ellenőrizniük és taná­csokkal ellátniuk a két szervezet munkáját, illetve vezetőit. Régi szólás-mondás az, hogy „sok bába közt elvesz a gyerek". Vala­hogy <9y fest ez nálunk is. Tömegszervezetünk van bőven, ám tevé­kenységről, társadalmi és kulturális munkáról szó sem lehet. Pedig a szomszédos községek jó példával járnak elő. Gyakran látogatják fa­lunkat színjátszó-cso­portjaikkal stb. Szeret­nénk, ha ez a kis meg­jegyzés ráirányítaná a falu vezetőinek figyel­mét az ezen a téren felmerülő fogyatékos­ságokra. S z a 1 a y Gyula (Bajany) ez évi tevékenységi tervet is. Kü­lönböző szakkörök alakítása mellett a szöcialista münkábrlgád címért versenyző münkácsópórtot is meg­szervezik. A klubhelyiségek és a környezel rendbehozatalára is nagy gondot for­dít a szövetkezet vezetősége. Azt szeretnék, ha nyár folyamán a fia­talok kellemes környezetben táncol­hatnának, szórakozhatnának vasárna­ponként. Az idősebbek részére a klub udvarán lévő korszerű tekepály! nyújt majd sport- és szórakozás: lehetőségét. Az itt felsoroltakból kitűnik, hogy a szövetkezet vezetősége a nemzeti bizottsággal karöltve sokoldalúar gondoskodik, hogy meleg otthont va­rázsoljon a falu szorgalmas népének,-tő­óta. A CSISZ színdarabot tanul. Atto­­bizottság műsoros estet szervez. Elő­adásokat is szerveztek különböző té­mákra. A kocsmából előadó teremmé alakított helyiségben több színdara­bot játszottak a tél folyamán a ven­dégszereplő együttesek is. Sok mindenről árulkodik még az a napló, amelyben pontosan vezetik a klubban lezajló különböző megmoz­dulásokat. Az 1963-as évre a szövetkezet 23 500 koronát irányzott élő fényké­pészeti felszerelés, gramafon, bi­liárd-asztal vásárlására, a klub épü­letének javítására, szépítésére. A klub vezetősége kidolgozta már Kellemes otthont teremtenek

Next

/
Thumbnails
Contents