Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-28 / 34. szám
A kulturális alapról A két sző elválaszthatatlan fogalom. Olyan szoros a kapcsolatuk, mint amilyen szorosan hozzátartozik a fényhez az árnyék, az élethez az oxigén. A színháznak csak akkor van létjogosultsága, ha közönsége van. Mert ahogy az iskola diákok nélkül, a kórház betegek nélkül, a kaszárnya katonák nélkül csak épület, úgy a színház, a művelődési otthon is csak egy épület, ha nem tölti meg estéről estére a közönség. Ha nincs néző, nincs közönség — a színész játéka értelmét veszti. SajHos, napjainkban foglalkozni kell a színház és a közönség egyre lazuló kapcsolatával. Tény —, és tagadni ezt önámítás lenne, a színházak látogatottsága csökken. Általában mind városon, mind falvainkon a kulturális rendezvények iránti érdeklődés lanyhult. A Hét hasábjain, Csontos Vilmos cikke nyomán, vitasorozatban fejtegették ennek az okát, vannak olyanok is, akik már a vészharang kötelébe kapaszkodnak. Sokan úgy vélik, hogy napjaink tüneményes találmánya, a kultúra „házhozszállítőja“, a televízió okozza az érdeklődés csökkenését. Ezeknek persze csak részben van igazuk. Mert hiszen a televíziók száma óriási százalékkal nő — szinte napról-napra — a dolgozók körében, viszont a színházlátogatottság csak kis mértékben (de mégis érzékenyen), csökken. Tapasztaltuk például, hogy ha olyan napon játszunk színdarabot, amikor a budapesti TV nem közvetít, akkor sincs mindig telt házunk. Tehát nem szabad csupán a televízió konkurrenciájának betudni a közönség elmaradását. Nyugodtak vagyunk — a színház örök. Az élő művészet mindig a „gépművészet“ fölött fog állni, hiszen a közönség is jobban élvezi a drámát ha közvetlen kapcsolatot tud fenntartani a színésszel. Sokan kongatták már a lélekharangot a színház felett, például amikor megszületett a némafilm, azután á rádió, a hangosfilm — volt egy kis visszaesés, „nézőhűtlenség“, de azért a színház fennmaradt, tovább élt. Most, a televízió korában is észlelhető ez a hűtlenség, de hisszük, hogy nem lesz tartós, a színház a televízió konkurrenciáját is ki fogja bírni. A nézők ideiglenes elmaradásának az okát másban is keli keresni. Éspedig magában a színházban, előadásaink színvonalában, műsorpolitikánkban. Mivel a néző — éppen televíziója képernyőjén — kitűnő darabokat láthat rangos színészek előadásában, akaratlanul is összehasonlít és ebben az esetben a MATESZ alulmarad. Mi hát a teendő? Elkerülhetetlenül szükséges a művészi színvonal emelése. Feltétlenül szükséges, hogy a színház műsorpolitikája emberközelbe kerüljön a nézővel. Nem szabad elszakadni a közönségtől, mint ahogyan bűn az uszályába is kerülni. Beszéltem nézőkkel, akik olyan darabokat reklamálnak, amelyeket mi nemcsak hogy nem játszhatunk, de nem is játszanánk szívesen. A hazug, a valóságot rózsaszín ködbe burkoló, elvtelen színjátsszással mi nem lépünk közönség elé. Az illetőnek megmagyaráztam, hogy a színház nem cigányprímás, akinél nótát lehet rendelni. Örömteli jelenség, hogy közönségünknek csak elenyésző kisebbsége szenved abban a régi szemléletben, hogy a színház, a Magyar Területi Színház is, csupán szórakoztató intézmény, minden fontosabb küldetés nélkül. Az emberek nevelése, szépre, jóra tanítása, nemes, ízléses szórakoztatása — ez a mi feladatunk falvainkon. Arra törekszünk, hogy közönségünk sok színvonalas előadást lásson. Egyet szeretnénk kérni — főleg falusi nézőink, leggyakrabban látogatott közönségünk részéről: és ez a bizalom, a még fokozottabb ragaszkodás a Magyar Területi Színházhoz. Előadásaink látogatottsága fokmérője a közönség irántunk való bizalmának, szeretetének. A MATESZ a szlovákiai magyar dolgozók színháza, olyan intézmény, amely nem a film celluloid szalagján, vagy a televízió képernyőjén megy falujukba, hanem az élő szó, a színházi élmény varázsát igyekszik bevinni a falusi kulturális életbe. Azért járjuk fagyban, nyári hőségben az országutakat, hogy a falu élete kultúráltabb, szebb és színesebb legyen. SIPOSS JENŐ Általában sok szó esik a szövetkezetek kulturális alapjáról. Szövetkezeteinken kívül sok esetben mind a járási, mind a helyi szervezetek bizonyos akciók bebiztosítására szeretnék felhasználni nem törődve azzal, hogy ezáltal hozzájárulnak-e a szövetkezeti dolgozók kulturális színvonalának emeléséhez. Az ilyen nézet természetesen nem helyes, hiszen mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a kulturális alapnak a szövetkezeti dolgozók kulturális tevékenységét kell szolgálnia. Maguk a szövetkezetek sem mindenhol használják fel helyesen a kulturális alapot és sokszor különböző nézetek alakulnak ki ezzel kapcsolatban. Akadnak szövetkezetek, ahol munkaegységekre, esetleg egy alkalommal rendezett kirándulásra vagy az évzárőgyűlés utáni táncmulatságra használják fel. Természetesen nem akarjuk azt mondani, hogy a kulturális alapot ne használják fel különböző kirándulásokra. Ám minden esetben fel kell emelnünk a szavunkat az olyan kirándulások ellen, amelyek esetleg egyesek érdekeit szolgálják. Egy jó! megszervezett tanulmányi kirándulás valóban sok élménnyel és tanulsággal járhat, különösen akkor, ha gyengébb szövetkezetek látogatnak meg jó szövetkezeteket. A lévai járásban sok szövetkezet vezetősége megértette már, hogy falvainkon a kulturális élet pillére az EFSZ. Napról napra növekszik azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol klubot alakítanak. Az elmúlt hónapokban szövetkezeti klub alakult Mikulán, Szódon, Kereskényben, Öevicanyban, Drzenicében, Paláston és hamarosan megalakul Visken, Nagyölveden és Tekovské Luzany-ban is. Ezek a szövetkezetek éppen a kulturális alapból fedezik a népművészeti és népnevelői tevékenységgel járó kiadásokat, sőt könyveket, újságokat, televíziót, vetítőgépeket, hangszereket vásárolnak, amelyek éveken át szolgálják a közösség érdekét. Számos szövetkezet az említetteken kívül színelőadásra viszi tagjait, avagy színjátszó csoportot hoz a községbe, melynek kiadásait fedezi. Ebben az évben pl. tizenhat szövetkezet biztosította évzáró közgyűlésére a SEUK vendégszereplését. Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy a falu kulturális életének fellendítésében a szövetkezeteknek nagy szerepe van. Napjainkban a falu fiataljai ugyanúgy szeretnének szórakozni, mint ahogy a városiak. Ez a követelésük jogos. S mindezt csak akkor tudjuk elérni, ha a szövetkezetek miaden községben kivétel nélkül helyesen használják fel a kulturális alapot. A szövetkezeti klub lehetőséget ad arra is, hogy a szövetkezet a kulturális alappal lehetőleg jól gazdálkodjék. Tóth Károly (Levice) Kézbesítsen az elnök... Hol van már az a régi jó világ, amikor csak hébe-hóba jött egyegy levél, idézés féle a faluba. Újság, az csak a hivatalokba járt, amelyért a kisbíró, a harangozó ácsorgott a posta előszobájában. Nyugdíjas és havifizetéses is csak egy-kettő akadt a faluban, akihez el kellett vinni a várva-várt nyugdíjat. A kézbesítő akkoriban afféle inas szerepét is betöltötte a postamester melléit, no meg legfeljebb a „mester“ feleségének kellett segédkeznie. Pelenkamosás, dajkálás, krumpli hámozás, az félig-meddig beletartozott a kézbesítő munkakörébe. Később aztán, amikor sötét felhők gyülekeztek az emberiség felett, mozgalmasabb lett az ö életük is. Sasbehívókat keliett rohamtempóban kézbesíteni. — Így volt ez nagyjából mindenütt, még talán Jánosiban is. Azóta sok minden megváltozott. Legtöbben örülnek is annak a faluban, csak Csipka néni bosszankodik néha napján. Mérgelődése onnan ered, hogy a „kerekei“ már nem a régiek, viszont a levelek sokasága érkezik naponta. A hónap elején majdnem minden harmadik házba be kell kopogtatnia öregségi segéllyel, nyugdíjjal, havifizetéssel. Ez még mind rendben volna. Itt-ott mégis csak cseppen valami. De ami mégis sok, amiért igazán haragszik Csipkáné, az semmi más, mint a „tömérdek, istenverte újság.“ KI a csuda látott már ilyet! Parasztembernek naponta újság?! „Ha a boldogult postamester ezt látná, nem hinne a szemének“ — gondol vissza a régi jó időkre. Egy nyaláb újság mindéin nap. Aztán ráadásra még a nagyokosak a szövetkezetben megrendeltek 70 darab Szabad Földművest, 30 Rofnícke novinyt és azt akarják, hogy még ezt is kihordja. Még csak pont az hiányzik! — Azt hiszik, hogy megbolondultam, nem mondom, ha még jobban megkennék a „kerekeimet“ Hordja az elnök, ha azt akarja, hogy olyan nagyon okosak legyenek a tagoki Lábakapcájuk vagyok én, vagy mi a fene!? — Az asztalra is vágott a helyettesítő postavezető előtt, aki kicsit megszeppenve igazat adott neki. Lehet, hogy aztán tanácsot, orvosságot is javasolt a szövetkezet vezetőségének. Egyszerűen vissza kell rendelni. Mivel az elnök nem akart egyben kézbesítő is lenni és azt sem szerette, hogy nagy halomban ott fekszik az újság az íróasztalán, nem újította fel a megrendelést. Győzött hát Csipka néninek az a gondolata, hogy az EFSZ-tagok inkább pénzt akarnak olvasni, mintsem újságot. Mert hogy állítólag azt jobban szeretik. Lehet, hogy ez igaz is. Érdekes azonban, hogy mégsem azt reklamálták, hogy kevés volt az előleg, hanem azt, hogy miért állították le egyik napról a másikra az újságrendelést. Dehát minden csoda csak három napig tart. Hamarosan azt is elfelejtették, hogy esténként újságot is szoktak olvasni, a gyerek a Misi házi fela datán töri a fejét, vagy a keresztrejtvényt fejti. Elvégre is itt a tavasz, van mit csinálni újságolvasás nélkül is. Talán így gondolja Csipkáné. De nem hisszük, hogy a szövetkezet elnöke Samu Zoltán, vagy Petro titkár elvtárs is hasonlóképpen gondolkodnak. És nem tévedünk abban sem, hogy a rimaszombati járási postaigazgatóságon ne akadna Valaki, aki a sarkára állna és a jövőben olyan kézbesítőt alkalmaznának Jánosiban is, aki terjeszti, ném pedig lerendelteti az újságot. — tő — A mikulai szövetkezet évek óta jól gazdálkodik. A tavalyi évre is húsz koronát fizettek ki munkaegységenként. Habár mindössze 700 hektáron gazdálkodnak, mégis jelentős összeget tesz ki évente a kulturális alapra folyósított összeg. Ezért a tagság úgy határozott az elmúlt ősszel, hogy szövetkezeti klubot létesítenek, ahol az EFSZ tagsága és fiatalsága szórakozhat, művelődhet majd. Tizenegytagú vezetőséget jelöltek ki a szövetkezeti klub irányítására. A klub vezetőségének az elnöke öt munkaegység értékű honoráriumot kap tevékenységéért. A többi vezetőségi tagok, akik szövetkezeti dolgozók, tanítók, tiszteletbeli funkcióként végzik munkájukat. A szövetkezet vezetősége mozigépet, televíziót vásárolt a klubba. Ping-pong asztal és más szórakoztató játékokat is bocsátottak a klub látogatóinak a rendelkezésére. Habár a kis faluban több mint 80 televízió van, a fiatalok mégis szívesebben járnak a közös televízió nézésére. Hetente többször van filmvetítés is. A klubban elhelyezett könyvtárban közel 1500 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére. A közelmúltban a HNB és a szövetkezet vezetősége értékelte a klub eddigi tevékenységét. Habár még csak „gyerekcipőben“ jár a szövetkezeti klub tevékenysége, megállapították, hogy máris fellendülőben van falujukban a kulturális élet. A tömegszervezetek is jobban működnek az-Szervezzünk népi akadémiát A MATESZ játékterve május hónapra SuiEieoi tum-tamok Csehszlovákiai vendégszereplése során Bratislavában is fellépett a világot járó guineai népi együttes, amely közel háromórás műsorával felejthetetlen élményt nyújtott a nézőknek. A robbanó temperamentum jellemezte a trópusi földrész emberének lenyűgöző népi táncait és dalait. A tamtamok dübörgő hangjaira táncoló afrikai fiatalok a legigényesebb európai népművészettel is felvehetik a versenyt. 1963. április 28. 2. csütörtök Sala 19.30 Egy szerelem története 3. péntek Vojnice 19.30 Kéz kezet mos Sládkovicovo 19.30 Az Asszony és a Halál 4. szombat Sahy 19.30 Kéz kezet mos Stúrovo 19.30 Az Asszony és a Halál 5. vasárnap Král'ovské Kracany 19.30 Kéz keze mos Gabőíkovo 19.30 Az Asszony és a Halál 7. kedd Kosúty 19.30 Különös házasság 10. péntek Komárno 19.30 A pék 11. szombat Tekovské Luzany 19.30 Éjféltől reggelig Sárovce 19.30 Lámpás 12. vasárnap Vlcany 19.30 A pék Stvrtok na Ostrove 19.30 Tékozló szerelem 14. kedd Galanta 19.30 Tékozló szerelem Senec 19.30 A pék , 16. csütörtök Nővé Zámky 19.30 Az Asszony és a Halál Komárno 15.00 Kéz kezet mos 17. péntek Komárno 19.30 A pék 18. szombat Zeliezovce 19.30 Tékozló szerelem 19. vasárnap Trnovec n/Váhom 19.30 Különös házasság 21. kedd Hrobonovo 19.30 Különös házasság Selice 19.30 Tákozló szerelem 23. csütörtök Nitra 19.30 A pék 24. péntek Komárno 19.30 Tékozló szerelem 25. szombat Dőlné Saliby 19.30 Tékozló szerelem Dunajská Streda 19.30 Az Asszony és a Halál 26. vasárnap Príbeta 19.30 Kéz kezet mos Marcelová 19.30 Éjféltől reggelig 28. kedd Vel'ká Maca 19.30 Lámpás Diakovce 19.30 A pék 30. csütörtök Hurbanovo 19.30 Tékozló szerelem Trhové Myto 19.30 Éjféltől reggelig 31. péntek Iza 19.30 Lámpás 19.30 Különös házasság Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa hazánkban a szocializmus építésének betetőzését és a kultúrforradalom megvalósítását tűzte ki fő célul. Minél közelebb vagyunk a kultúrforradalom győzelméhez hazánkban, annál szükségesebb dolgozóink rendszeres kommunista szellemben való nevelése. Szükséges, hogy dolgozóink gondolkozásának és cselekedeteinek a tudományos világnézet váljék alapjává. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szocialista ember egyik legfőbb jellemvonása érdeklődés az új iránt, állandóan új ismeretek szerzése. Dolgozóink képzése mind szakmai szempontból, mind politikai téren fontos különösen most, amikor a nemzetközi helyzet ismerete szükséges minden dolgozó számára. Dolgozóink folyamatos képzése megköveteli, hogy ne száraz előadások keretében, hanem magasabb formában történjék ez a művelődés. Legalkalmasabbak erre a népi akadémiák, amelyek a kommunista nevelés leghatékonyabb eszközei. A népi akadémiák ideológiai és szakmai téren magas színvonalúak. Állandó hallgatóik vannak, akiknek megjelenését és tanulását mindig ellenőrzik. A népi akadémiák szervezését már szeptemberben megkezdték. A megszervezett akadémiáknál a fősúlyt a tanítás színvonalára kell fektetni és a bevált tapasztalatok alapján lehet szélesebb alapokra helyezni. A levicei járásban mind a művelődési otthon dolgozói, mind pedig a járási TIT titkársága mindent elkövet, hogy a járásban minél több ilyen jól megszervezett népi akadémia legyen. Mivel a levicei járás mezőgazdasági terület, ezért a fősúlyt a mezőgazdasági akadémiák szervezésére helyezik. Céljuk az, hogy a mezőgazdasági termelésben népszerűsítsék az új technológiát. Levicén négy akadémiát szerveztek, ezenkívül Zseliezovcén, Sahyban, Velky Dóron, Plástovcén és Tekovské Luáanyban szerveztek akadémiát. Tegyünk meg mindent azért, hogy ezen akadémiák színvonala állandóan emelkedjen, hogy az önművelés dolgozóink belső szükségletévé váljon. Az akadémiákon szerzett tudás segítse dolgozó népünket a jobb eredmények eléréséhez. T. K., Levice Júááan ü> meketue Bajanyban az utóbbi időben a kulturális élet hanyatlását tapasztalhatjuk. Bár eddig sem volt a kívánt magaslaton, de az elmúlt évben és most különösképpen lemaradt. Pedig van a faluban CSISZ-szervezet, CSEMADOK stb. stb., de ezekről csak akkor tudunk, amikor évzárógyűléseiket tartják. Pártunk XII. kongresszusa a kulturális élet rohamos fejlődését tételezi fel az elkövetkező években. Ez vonatkozik természetesen ránk is. Ezért mutatkozik szükségesnek, hogy a pangás okát bátran feltárjuk. Véleményünk szerint a falu vezetői nem irányítják kellőképpen a fiatalokat és a tömegszervezetek munkáját. Úgy hisszük, hogy mindebben a helyi pártszervezetet is felelősség terheli. A CSISZ és a CSEMADOK járási funkcionáriusai nagyon kevésszer látogatják csak meg a falut. Pedig nekik kellene ellenőrizniük és tanácsokkal ellátniuk a két szervezet munkáját, illetve vezetőit. Régi szólás-mondás az, hogy „sok bába közt elvesz a gyerek". Valahogy <9y fest ez nálunk is. Tömegszervezetünk van bőven, ám tevékenységről, társadalmi és kulturális munkáról szó sem lehet. Pedig a szomszédos községek jó példával járnak elő. Gyakran látogatják falunkat színjátszó-csoportjaikkal stb. Szeretnénk, ha ez a kis megjegyzés ráirányítaná a falu vezetőinek figyelmét az ezen a téren felmerülő fogyatékosságokra. S z a 1 a y Gyula (Bajany) ez évi tevékenységi tervet is. Különböző szakkörök alakítása mellett a szöcialista münkábrlgád címért versenyző münkácsópórtot is megszervezik. A klubhelyiségek és a környezel rendbehozatalára is nagy gondot fordít a szövetkezet vezetősége. Azt szeretnék, ha nyár folyamán a fiatalok kellemes környezetben táncolhatnának, szórakozhatnának vasárnaponként. Az idősebbek részére a klub udvarán lévő korszerű tekepály! nyújt majd sport- és szórakozás: lehetőségét. Az itt felsoroltakból kitűnik, hogy a szövetkezet vezetősége a nemzeti bizottsággal karöltve sokoldalúar gondoskodik, hogy meleg otthont varázsoljon a falu szorgalmas népének,-tőóta. A CSISZ színdarabot tanul. Attobizottság műsoros estet szervez. Előadásokat is szerveztek különböző témákra. A kocsmából előadó teremmé alakított helyiségben több színdarabot játszottak a tél folyamán a vendégszereplő együttesek is. Sok mindenről árulkodik még az a napló, amelyben pontosan vezetik a klubban lezajló különböző megmozdulásokat. Az 1963-as évre a szövetkezet 23 500 koronát irányzott élő fényképészeti felszerelés, gramafon, biliárd-asztal vásárlására, a klub épületének javítására, szépítésére. A klub vezetősége kidolgozta már Kellemes otthont teremtenek
