Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-24 / 33. szám
BEFEJEZŐDÖTT A NŐK SZLOVÁKIAI KONFERENCIÁJA t>(ífriL'(íC'S'fó’O’QZ'ííS t A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában április 20—21-én tartották f meg a nők kétnapos szlovákiai konferenciáját, amely a prágai országos ? konferencia és a Moszkvában sorrakerülö női világkongresszus előkéf szilleteinek jegyében zajlott le. A konferencián résztvett Szlovákia I* Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége is, amelyet Jov zef Kríz, az SZLKP KB titkára vezetett, valamint a Csehszlovák Nőv bizottság prágai küldöttsége. Irena Öurisová, a Csehszlovák Nőbizottság szlovákiai bizottságának elnöke részletes beszámolót tartott, amelyben foglalkozott a nők helyzetével szocialista társadalmunk építésének valamennyi szakaszán. Elmondotta, hogy bár a nők foglalkoztatottsága soha sem volt olyan nagy mint ma,de ez a helyzet még távolról sem kielégítő. Szlovákiában jelenleg a nők 35,8 %-a dolgozik szocialista szektorban, azonban 1970-tg 54 %-ra kell emelni ezt a számot. Hangsúlyozta, hogy a nők foglalkoztatottságának emelkedése nincs összefüggésben szaktudásuk fokozásával. Az a tény. hogy legjobb újítóink között kevés a nő, sok esetben az üzemek hibájából ered, mert nem törődnek á nők továbbképzésével, nem ismertetik meg őket a technika legújabb vívmányaival és munkaviszonyuk javításával is nagyon keveset törődnek. A beszámoló részletesen foglalkozott a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetével. Az alkalmazásban levő nők 47 °/o-a szövetkezeteinkben és állami gazdaságokon dolgozik. Sajnos, itt is nagy lemaradás van a továbbképzés terén, még nagyobb a magasabb képzettséggel, rendelkező nők körében Szlovákiában mindössze 71 agronőmusnő, 74 zootechnikusnö és mindössze 5 szövetkezeti elnöknő dolgozik. Változatlanul kevés nő vesz részt a mezőgazdaság irányításában, különösen a szövetkezeti vezetőségek munkájában. Öurisová elvtársnő foglalkozott a nők téli iskoláztatásával, amelynek ervrjpiényei a nőbizottságok jó munkájú dicsérik. ígéretet tett arra, hogy a nőbizottságok a jövőben még többet törődnek az asszonyok és lányok továbbképzésével mind a mezőgazdaságban, mind az iparban vagy egyéb munkahelyen. A főbeszámoló foglalkozott a bölcsődék és a napközi otthonok helyzetével is. Megállapította, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló. Több száz gyermekes anya kénytelen otthon maradni, mert egyes üzemek merev gazdaságpolitikája miatt nem tudja hová tenni gyermekét a munkaidő alatt. Itt is nagy feladatok hárulnak Kivégeztek Grlmau elvtársat Szombaton reggel 6.30 órakor a madridi Carabanchel-börtön udvarán végrehajtották a katonai bíróság halálos Ítéletét Julian GRIMAU Garcián, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagján. Az ítélet végrehajtását megrendüléssel és éles tiltakozással fogadta a világ közvéleménye. A világ különböző fővárosaiban egymást érik a tüntetések Franco diplomáciai képviseleteinek épületei előtt. A jogtudományok nemzetközileg ismert képviselői, haladó politikusok, tudósok, munkások, az egyszerű emberek százmilliói bosszúálló gyilkosságnak minősítik a spanyol kommunista vezető kivégzését. Az egész világon gyászolják a spanyol nép hősét. Párizsban, ahol Grimau elvtárs éveken át a spanyol köztársasági emigráció egyik vezetője volt, és ahol felesége és két gyermeke él, az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy Franco a nemzetközi közvélemény nyomása alatt megváltoztatja a halálos ítéletet Grimau elvtárs felesége még Kennedy elnök közbenjárását is kérte, de min den hiábavalónak bizonyult. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága részvéttáviratot küldött a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságához Grimau elvtárs ellen elkövetett gyalázatos gaztett ügyében. Az üzenet a többi között hangsúlyozza, hogy egész Csehszlovákia dolgozó népe mély felháborodással értesült a Franco-rendszer gaztettéről. A prágai Július Fuéík Parkban vasárnap befejezte munkáját a CSISZ IV. kongresszusa. Négy napon keresztül tárgyalták szocializmust építő fiataljaink legjobb képviselői, hogy miképpen javíthassák meg munkájukat és hogyan kapcsolódhassanak be még jobban társadalmunk építésébe. Számos javaslat hangzott el a küldöttek felszőlásai során, amely azt bizonyítja, hogy fiataljaink nemcsak szemlélői, hanem aktív építői is szocialista köztársaságunknak. v Felvételünkön a küldöttek a kongresszus határozatára szavaznak. Fotó: CTK az üzemekre és szövetkezetekre, amelyeknek a jövőben az eddiginél jóval nagyobb mértékben kell gondoskodniuk bölcsődék‘és napközi otthonok építéséről a dolgozó anyák lyermekei számára. A kétnapos értekezleten pontosan >0 küldött szólalt fel, akik társadalmi életünk legkülönbözőbb szakaszairól számoltak be a termelésben elért sikerekről, a nők nagy munkakedvéről. De nem hallgatták el a panaszokat, a nehézségeket sem. Számos küldött igen észszerű javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy miképpen lehetne segíteni a nők munkáján, a társadalmi életben betöltött szerepük helyzetén. A konferencia résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben ígéretet tettek a pártnak és egész társadalmunknak, hogy a nők a jövőben még jobban kiveszik részüket szocialista társadalmunk építésében és mindent elkövetnek, hogy a XII. kongresszus határozatait mielőbb valóra váltsák. —tg— A tavasz minden pesszimisztikus hírverés és suttogó propaganda ellenére mégis megérkezett. Hiába sápltoztak a falu korosabb nőnemű fósai, hogy a kommunizmus így, az atomrobbantások meg úgy, meg hogy rószszak az emberek és a hosszú tél a mindenható büntetése. A tavaszi fordulat mint eddig is a történelem folyamán, sőt még az előtt is, most is beköszöntött. Igaz, hogy kissé elkésett, mai nyelven szólva nem tartotta be az ütemtervet, de — tegyük kezünket a szívünkre — előfordult már ilyesmi a legjobb szövetkezetben is. Tehát megfőtt a tavasz tündére, hogy varázspálcájával a színek és illatok tarka szőttesét terítse a földre. Szinte alig vettük észre, egyik napról a másikra kibuggyantak az orgonabokrok levélcsokrocskái, maid ezt követték a vadgesztenye, a juhar, virágos pongyolát öltött a kajszin, kizöldült az almafa, smaragdszínre váltott a parkok gyepszőnyege. Egyszóval a természet már megtette a magáét s most már rajtunk, embereken, a föld és a világ gazdáin van a sor. A napsugár elővarázsolta a ragyogó díszletet, bársonyos kezével bearanyozta a földkerekséget, a mezőket, erdőket, udvarokat és kerteket, a tél azonban itthagyta nyomait. A hó alatt felgyülemlett a száraz avar, a növényi maradványok és mi tagadás benne, az ember is sokszor ott hagyta kézjegyét, el-eldobott, vagy otthagyott valamit a hóban, amit most a tavaszi olvadás kíméletlenül leleplezett. Ideje tehát hozzálátni a tavaszt takarításhoz, hisz az otthonunkról van szó. Igaz, hogy az ember ma már a világűrt ostromolja és a hold-utazás már nem utópia, mégis csak a Földön élünk és lakhelyünket előreláthatólag még hosszú ideig képtelenek leszünk más égitestre áthelyezni. Bizonyos az, hogy a tiszta udvar, az utca, a virágos kert szebbé, kellemesebbé teszi a környezetet, örömteljesebbé az életet. Meg aztán azt is tudja mindenki, hogy a gazdát az udvaráról, a házatájáról szokták megítélni. Es joggal. A rendszeretet kiegyensúlyozott gondos emberre vall, már pedig a mai kor embere mindenképpen igényt tart arra, hogy kulturált, a szépet és rendet szerető polgárnak tartják. Még egy szempont és nem is olyan mellékes. A tavaszi takarításnál sokszor olyan dolgok jönnek felszínre, amire még szükség lehet. Egy-egy szerszám vagy használható alkatrész, nyersanyag, ami elkél a háznál. Nem is beszélve arról, hogy a hanyag kezek még itt-ott a határban is otthagynak egy-egy munkaeszközt, amire most a tavasz gúnyos mosollyal mutat rá: íme a tékozló, hogyan pazarolja a munkával teremtett értékeket! A tavaszi rendcsinálás mindenki ügye és kötelessége, hozzájárulás kulturáltabb, emberibb életmódunk fejlesztésére. PETRI Takarodjatok onnan, de azonnal!!! Óvjatok: meg öketl „Valahányszor gépkocsin visz utam vidékre és autónk egy falusi utca házai közé kanyarodik, mindig attól rettegek, hogy valamelyikből váratlanul gyerek ugrik elénk“ — mondta vitafelszólalásában egyik résztvevő az Egészségügyi Megbízotti Hivatalnak a „Gyermekbalesetek elleni harc hónapja" alkalmából rendezett sajtókonferenciáján. Hazánkban napjainkban gyerekek ezrei esnek balesetek áldozatául. Szlovákiai viszonylatban húszszor annyi gyerek hal meg baleset következtében, mint TBC-ben és harmincszor annyi mint vörhenyben. Minden harmadik gyermek, akit 14- ik születésnapja előtt temetünk, baleset áldozata. Miért kell kettétörnie annyi reményteljes fiatal életnek? Nem tudunk jobban vigyázni rájuk? Hiszen soha még az állam legfiatalabbjainknak nem viselte annyira gondját mint szocialista rendszerünk! A bratislavai Gyermekklinikán tavaly 8548 balesetet szenvedett gyereket (14 éves korig) kezeltek. Ha figyelembe Vesszük, hogy e kórház hatásköre mintegy 80 000 kiskorú gyógyításéra terjed ki, könnyen kiszámíthatjuk, hogy Szlovákia legnagyobb városában és környékén tavaly kb. minden tizedik gyermeket baleset ért, melynek gyígyitásához orvosi beavatkozás volt szükséges. A balesetek oka: szomorú megállapítása a szakembereknek, orvosoknak és közbiztonsági szerveknek egyaránt, elsősorban a szülői felügyelet hiánya, továbbá, kamaszodó fiúk gátlástalan virtuskodása, az ifjúság szervezetlen sportolása és igen sok esetben a gyerekek testi ügyetlensége. Érdekes és figyelmeztető az orvosoknak az a megállapítása, hogy a kórházba szállított gyerekeket túlnyomó részben délután 16 és 19 óra között éri el a végzet. Mi ennek a magyarázata? A gygrek elhagyja az iskolát (vagy a napközi otthont), tudja, hogy a szülők még nem jöttek haza munkából, tehát nincs aki ellenőrizze és ezért nem nagyon siet haza felé. A városi gyerek e tekintetben a forgalmas utcákon sokkal több veszélynek van kitéve, mint a falusi. Egyaránt terheli azonban a felelősség a városi és a falusi szülőt, ha munka után, otthon, a családi körben történik baleset. Az anya a vacsora beszerzésével vagy elkészítésével foglalatoskodik, a családfő beletemetkezik az újságba vagy más kedvtelése köti le figyelmét, ha a gyerekek nem lármáznak, nem sírnak, nem törődnek velük. Az idősebb fiú valahol az udvaron, esetleg a közelben focizik, a kisebbek is felügyelet nélkül játszadoznak. Aztán megtörténik a baj... Mert senki sem vigyázott rájuk. És minél kevesebbet foglalkoznak a szülők gyermekük magánéletével, kedvteléseivel, annál nagyobb a baleset valószínűsége! Sportolás, ellenőrzés nélkül... Tudjuk például, hogy már évek óta hangoztatják sportvezetőink és pedagógusaink, hogy minden gyerek tanuljon meg úszni. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a halálos kimenetelű balesetek közül a vízbefullás a második helyen sorakozik szomorú statisztikánkban. Beszélünk ugyan arról, hogy a gyerekeknek úszniuk kell, de bizony e téren eddig még nem sok történt. Nincs elég uszoda, hiányzik a kellő számú oktató. Tudunk például olyan esetről is, hogy egy községi iskola tanulói tanítónőjük vezetésével nyári táborozásra egyik ismert, szép fekvésű tavunkhoz utaztak. A gondos tanítónő a gyerekeknek megtiltotta a fürdést. Amikor pedig néhányan az úszni tudó gyerekek közül fittyet hányva a tilalomnak mégis beugrottak a hívogató hűs vízbe, az elvtársnő idegesen kiabálva szaladgált a parton, mint egy kotlóstyúk, amelynek kiskacsái lubickolni mentek. Mit tehetett szegény, ha nem tudott úszni... Az utóbbi évek folyamán több iskola épült nálunk, mint századunk első felében. Ezek az iskolák modernek, szépek, csak sok helyen elfelejtették hozzátervezni a tornatermet. Azt hisszük fölösleges hangsúlyoznunk, hogy a modern neve' lés ma már elképzelhetetlen testgyakorlás nélkül És ha már építkezésekről beszélünk, mi is csak azt kérdezzük, amit higiénikusaink, orvosaink már számtalan hivatalos memorandumban, felhívásban tettek szóvá: hogy az épitővállalatok bár gyönyörű lakóháztömböket építenek fel, de aztán ott is hagyják őket, anélkül, hogy rendbe hoznák az új épület körül a terepet, mely tele van betonvassal, törmelékkel, drótokkal és egyéb hulladékanyaggal, mindezzel a legkézenfekvőbb balesetforfásokat szolgáltatva az új lakótelepek legfiataljai részére. Miért nem takarítanak el onnan minden fölösleges tárgyat? Olyan nagy munka volna az új épületet rendezett környezettel, planírozva átadni a lakóknak? Ahol aztán azonnal játékteret is kaphatnának a gyerekek. Azon a sajtókonferencián szemrehányásokkal illették testnevelési szövetségünket is. A szervezett sporttevékenység alakulatai, a sportegyesületek - különösen a nagyok — az ifjúság tömeges sporttevékenységére irányuló feladatot annyiban valósítják meg, hogy igyekeznek Ugyan felkarolni a serdülő ifjúság tömegeit, de ezt többnyire azért teszik, hogy minél nagyobb választékuk legyen tehetséges fiatalok, jövendő élsportolók kiválogatására. A többivel aztán nem sokat törődnek. E szempontból minden esetre jobb helyzetben vannak a vidéki gyerekek. Kevesebben vannak és ha jó pedagógus vagy edző áll élükön, testi felkészültségük, ügyesebb mozgásuk érdekében többet tanulhatnak, mint a városi fiatalok. Falun egyáltalában kevesebb baleset éri a gyerekeket mint a városban. A mezőgazdaság fokozódó gépesítése azonban arra int bennünket, hogy falvainkban is állandóan több baleset lehetősége veszélyezteti az ifjú nemzedéket. A gyermekbalesetek elleni harcnak talán leghatásosabb fegyvere a nevelés: a szülők és az iskola hatása a gyerekekre. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy folyton „kézen fogva" vezessük őket. Neveljük őket öntudatosságra, önállóságra, de meggondoltságra is, hogy maguk tudjanak határt szabni öntudatosságuknak. A gyávaság éppen olyan fogyatékossága a gyereknek, mint túlságos magabiztossága. Mindkét tulajdonság okozhat balesetet épp úgy, mint a forgalmi előírások ismeretének hiánya vagy az, hogy a gyerek nem tanult meg úszni. Orvosaink a betegségek elleni harcról évről évre jobb statisztikákkal örvendeztetnek meg bennünket. A balesetekkel szemben azonban nem érhetnek el jobb eredményeket és meg sem előzhetik azokat. Az utóbbi mindnyájunk feladata. Sok mindent megtettünk, elértünk már gyermekeink érdekében. Megszüntettük a gyermekbénulást, kiragadtuk őket a tüdővész halálos öleléséből. Több szeretettel, jobb neveléssel, egészséges fegyelemmel vigyázzunk jobban rájuk. Óvjuk őket! Somló Miklós Nézzünk körül a házunk táján A cseh- és morvaországi valamint a szlovákiai kerületek többségé ben e napokban ültek össze a járási konferenciákon megválasztott jelöltek, hogy 20— 30 tagú kerületi népi ellenőrző bizottságokat válasszanak. Ezekkel és a még hátralévő választásokkal befejeződik a népi ellenőrző szervek testületéi megválasztásának első szakasza. A továbbiakban már csak helyi és üzemi bizottságok megszervezése következik, úgy hogy a jövő év közepéig valamennyi népi ellenőrző bizottságok száma mintegy 8500-t ér majd el. Kelet-Szlovákiában 25- tagú bizottságot választottak, melynek elnöke Anton Pezinsk^, a keletszlovákiai kerületi pártbizottság elnökségi tagja. A közép-szlovákiai bizottság 29 tagból áll, az élén Ján Belovickjí elnökkel. Ä kerületi népi ellenőrző bizottságok választása Szorgalmas pionírok A Vefk7 Hore§-i kilencéves iskola pionírjai a hosszantartó tél ellenére is jól felkészülve láttak hozzá a vállalt tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Tanítójuk vezetésével szabad idejükben brigádot szerveztek és már e hónap 9-én elvetették a zöldségféléket. Szűrös Imre tanító elvtárs nagy szeretettel foglalkozik a gyerekekkel és sokat tesz állandó sporttevékenységük érdekében is. Soltész József, Strázne Kiosztották az 1963 évi Lenin-díjakat Moszkvában nyilvánosságra hozták az ez évi Lenin-díjjal kitüntetett tudósok és művészek névsorát. Közöttük találjuk a 84-éves világhírű magyar származású Varga Jenő ökonómust, Ilja Vekua matematikust, Bruno Pontecorvo, a Szovjetunióban működő olasz atomfizikust, Nyikolaj Petrov orvosprofesszort. Ot díjat kulturális dolgozók kaptak: Szamuil Marsak és Rasul Gamzatov költők, Csingiz Ajtmanov kirgiz író, továbbá Pavel Gorin festő és Gediminasz Iokubinos litván szobrász. 1963. április 24.
