Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-21 / 32. szám
• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld <D N co 'CD co O ko :o o Ai e s ’S N eo Ö 'S o CD Ai <D co 'CD *0 'CD Ai Ai CS N CO Ikersoros nagyüzemi szamócatelepítés tőkeíelújítássel A szamócatelepítéseket eddig kizárólag indáról végezték. Kísérletek során bebizonyosodott, hogy az idős, megfelelő mértékben szétosztott növényrészek kitűnően regenerálódnak, jóval korábban ültethetők, mint a szokványeljárással előállított palánták. Termésmennyiségük a palántáról ültetett telepítésekét nagy mértékben felülmúlja. Az eljárásnál a letermett terület idős növényanyagát használják fel úgy, hogy a töveket 2—3 felé osztják, melyet az új területeken ikersorosan telepítenek. A telepítést közvetlenül .termés után, júniusjúlius hónapban végzik, melyet szükség esetén rendszeresen öntöznek. A széles sorokat géppel művelik, a keskeny sorokban hagy-Festék kaparó Régi festék-, lakkrétegek eltávolításához hasznos szerszámot rögtönözhetünk egy téglalap alakú fablokkból, amelyre fémszita (szúnyogháló) darabot szegelünk. Ha szerszámunkkal megdörzsöljük a befestett területet, a fémszita összetöri, fellazítja s lepergeti a régi festék-, lakkréteget — jobban mint a spatula vagy a drótkefe. Szakkérdésekre v a j aszó l ii n h A fásszárú gyomok és bokrok irtása KÉRDÉS: A Horny Bár-i szövetkezetnek a Duna nagy gátján túl 45—50 hektárnyi legelője van, amelyet nem tud kellőképpen hasznosítani, mivel sok rajta a galagonya és csipkebokor. A bokrok kézi erővel történő irtása nagyon körülményes, buldozérral pedig az egész legelőt nem akarják megrongálni. Szeretnénk tanácsot kérni, létezik-e vegyszer a bokrok irtására. (Lelkes Irén, a Horny Bár-i HNB titkára) VÁLASZ: A nem kívánatos fásszárú gyomokat és bokrokat a Travex herbiciddel irthatják. A fás növények életkora szerint adagoljuk, s az adag négyzetméterenként 100 gramm vagy ennél több is lehet. Legelőnyösebb, ha a Travexet nedves talajra szórjuk, vagy olyankor, amikor eső várható. A port a gyökerek körzetében egyenletesen szórjuk szét. A bokrok vegyszeres irtására legalkalmasabb idő az ősz elején kínálkozik. A cserjéket és a fás gyomokat gyakran sikeresen irthatjuk a levelek ismételt 3 %-os töménységű Travexes permetezésével. A Travex készítmény vízben jól oldódó fehér por. Hatóanyaga 50 % nátriumklorát. Robbanékony és mérgező. A porozás a talajt egykét évre a porozás helyén terméketlenné teszi. Tehát a permetezés e szempontból előnyösebb, de kevésbé biztos. A fásszárú gyomok és cserjék irtására a legközelebbi években elegendő 2, 4, 4-T + 2, 4-D (vagy MCPA) összetételű kombinált herbicid kerül forgalomba. E herbiciddel sikeresen irtható a sóskafa, a hamvasszeder, a vadkomló, a lone, a mogyoró, a vadrózsa, a galagonya és a közönséges málna. Hatására kevésbé érzékeny a madárbereknye, a tövises iglice, a kutyabenge, a csárab, a fekete áfonya és a kökény. -kszják az indákat legyökerezni. Az ikersorok tehát későbbiek során szalagművelésben részesülnek. A széles sorokba benőtt indákat tárcsás művelőgéppel levágják. Az ikersoros áttelepítés módszerével nagy mértékben lehet enyhíteni a szamócatermesztés jfejlődésének jelentős akadályát képező szaporítóanyaghiányt. (f.) A melegágyak esoztet© öntözése A melegágyak öntözését is gépesíthetjük, ha a melegágy ablakát 25 cm magas támasztékkal kitámasztjuk és a melegágy szélén elhelyezzük az Öntözőberendezés csöveit. Szivattyú használata esetén egyszerre 3 — 4 öntözőberendezést is üzemeltethetünk. Az ilyen öntözés egyenletes és finom eloszlású. S. íaloudek újító 6 m hosszú, 5 szórófejjel ellátott csörészt használ, amellyel 7 melegágyi ablakot öntöz. , MESéffiMlMfidoD K S 1 a K © u llj takarmánynövény A takarmányhiány minden évben nagy gondokat okoz és kedvezőtlen hatással van az állattenyésztésre, valamint a lakosság élelmiszerellátására. Ezért minden igyekezetünk arra irányul, hogy nemcsak elegendő mennyiségű takarmányt állítsunk elő, hanem ugyanakkor a takarmányok nagy táplálóértékkel is rendelkezzenek. Erre irányul nővénynemesítőink minden igyekezete. Munkájukat siker koronázta, amikor a takarmánykaralábé és a takarmánykel keresztezésével új, nagy takarmányértékű növényt nemesítettek ki. Az új takarmánynövény előnye, hogy nagy terméshozamot nyújt, sok emészthető fehérjét és keményítöegységet tartalmaz, jól bírja a 12 fokos hideget is, s így lényegesen meghosszabbítja a zöldtakarmányozási időszakot. Silózni is lehet. A hegyvidéki és a hegyaljai termelési körzetekben, mindenütt, ahol nincsen lehetőség a répa és a kukorica termesztésére, nagyon fontos takarmánynövénnyé válik, lói felhasználja a nagy adag műtrágyákat is, amelyekkel növelni akarjuk a mezőgazdasági termelés belterjességét. Ezek szerint a közeljövő értékes takarmánynövénye. Az említett, keresztezésből származó új fajta takarmánynövényt tavaly 18 hektáron termesztették. Idén 1500 hektárra vetik és a jövő évben vetésterületét 10 000 hektárra szélesítik ki. Ezen a 10 000 hektárnyi területen 6 millió q jó minőségű zöldtakarmány (hektárhozam 600 q) teremhet. Átlagos 1,14 %-os emészthető fehérjetartalom esetén ez összesen 68 400 mázsa emészthető fehérjét jelent. Ha a takarmánykaralábé és a takarmánykel keresztezéséből származó új takarmánynövényt összehasonlítjuk a többi takarmányfélékkel, az alábbi adatokat nyerjük: a takarmányrépa átlagban 500 q terméshozamot ad hektáronként, a burgonya 150 mázsát, a silókukorica 500 mázsát, a széna 50 mázsát, ezzel szemben az új takarmánynövény 650 q jó minőségű zöldtömeget ad hektáronként. A takarmányrépa hektáronként 135 kg emészthető fehérjét nyújt, a burgonya 144 kg-ot, a silókukorica 212 kg-ot, a széna 180 kg-ot, az új takarmánynövény pedig 741 kg-ot. Hasonló a helyzet a keményítöegységek terén is. Az új takarmánynövény termesztési költségei alacsonyabbak, mint az említett takarmánynövények termelési költségei. Egy mázsa takarmányrépát 13,66 Kés-ért termesztünk. A burgonyát mázsánként 25,52 Kcs-ért, a silókukoricát 8,6 Kcs-ért, a szénát 28,54 Kcs-ért, de az új takarmánynövény mázsájának termelési költsége csak 7,88 Kés-t tesz ki. Amint látjuk, az új takarmánynövény minden szempontból sokkal előnyösebb, mint az eddig ismert takarmánynövények. A kész takarmánykeverék az automata mérlegére, innen szalagos szállítóra, s végül a kész termékek raktárába kerül. A bersagyi kombinátban előállított takarmánykeverékek összetétele a következő: kukoricacsutka .... 88,5 % takarmánymelasz ... 9,0 % szintetikus karbamid . . 1,5 % takarmánymész .... 0,5 % só............................... 0,5 % A laboratóriumi vizsgálatok szerint 100 kg ilyen takarmánykeverék 38 takarmányegységet 5,6 kg emészthető fehérjét és 31 kg nyers rostot tártalmáz. Egy tonna takarmánykeverék önköltsége 13,90 rubel, eladási ára 15 rubel. A kukoricacsutkából készült takarmánykeverék csaknem négyszer olcsóbb mint a szemestermény hulladékából készült takarmánykeverék. Ilyenformán a szarvasmarha takarmányozásában a takarmánykeverék teljes mértékben pótolja a ballaszttakarmányt és nagymértékben az abrakot is. (Szelszkaja Zsizny, 1963. január 8-i számából.) A bútorom egy részét nagyanyámtól örököltem. A régimódi darabok kidolgozásuk minden igényessége ellenére sehogy sem illettek a modern lakásba, másrészt viszont nem akartam megválni tőlük, sajnáltam egyszerűen kidobni a kitűnő anyagot, amelyből készültek. Elhatároztam tehát, hogy fokozatosan „modernizálni“ fogom az egyes darabokat. Itt levágtam valamit, ott lekerekítettem, megfordítottam, magasítottam — végül a mai igényeknek megfelelő bútordarabok alakultak ki belőlük. Utoljára maradt az éjjeliszekrény, nem tudtam, mit kezdjek vele. Nemrégiben külföldi folyóiratokban lapozgattam, s többek között felfedeztem egy igen szellemes megoldást az éjjeliszekrények korszerűsítésére. Megpróbáltam magam is — és sikerült. A hasznavehetetlen éjjeliszekrényekből ügyes kis szekrénykét kaptam, amelyben könyveket, újságokat, aktatáskát, hanglemezeket stb. tarthatok. Ha van kedvük (és megfelelő tapasztalatuk!) s persze egy régi éjjeliszekrényük, a következő módon végezhetik el az átalakítást: Az éjjeliszekrényből eltávolítjuk a belső részeket — a fiókot, és a polcot. Nagyon óvatosan lefűrészeljük mind a négy lábát, majd a polc deszkájából belső falat készítünk a szekrénykébe, azon a helyen, ahol a fiók volt. A fiók vezetöléceit persze eltávolítjuk. Nagyon gondosan dolgozzunk, hogy sehol se rongáljuk meg az anyagot. A szekrényke elülső és hátsó oldaláról ezután türelmesen csiszoljuk le az eredeti festékbevonatot, az esetleges hézagokat és karcolásokat gitteljük ki, majd páefsstékkel mázoljuk be a felületeket. A színt a többi bútordarabbal összhangban válasszuk meg. Ne feledkezzünk meg a szekrényke belsejének felületi megmunkálásáról Sem. Itt legalkalmasabb a világos színű pácfesíék. Szennyeződés ellen színtelen nitrolakk bevonattal védhetjük meg. Az oldalsó falak egyikére facsavarokkal 4 db fából készült tartót erősítünk a kissé kónikus lábak számára, amelyeket pl. szemétlapát nyélből állíthatunk elő (görcsmentes legyen). A lábakra nem kell menetet készíteni, teljesen elegendő, ha beenyvezve beverjük őket a tartók nyílásaiba. A lábakat világos színű pácfestékkel mázoljuk be, majd színtelen nitrolakk bevonattal látjuk el őket. A már majdnem kész szekrényke külsejét azzal tesszük csinosabbá, hogy kanavász vagy műbőr sávot ragasztunk rá. Megszáradás után az egész szekrénykét (beleértve a kanavász bevonatot is) színtelen nitrolakk bevonattal látjuk el. Az ajtóra megfelelő zárat szerelünk, hogy önmagától ki ne nyíljon. Művünket vessük alá alapos ellenőrzésnek, mielőtt késznek nyilvánítjuk. Ha azonban jól sikerült és az ismerősök megkérdezik, hol vettük ezt a szép darabot, szerénytelenség nélkül megmondhatjuk, hogy „régiből újat“ teremtettünk! )3zs3]ozs-}dzsdsoioiunno © ojoifum opi usftiw e ipvßoiu ßdiu pipim j © uoyjxdi siy ißpsDpzoßozdpi • ^upiu pouonoH • Huniozsoipa auydsdpapwDzs • TAKARMÁNYEGYSÉG. A takarmányok táplálóértékének számszerű kifejezése. A táplálóérték megállapítása úgy történhet, hogy valamely általánosan etetett takarmány egységnyi mennyiségéhez hasonlítják a többi takarmányt (pl. zab, vagy árpa takarmányegység). De történhet úgy is, hogy a takarmányban foglalt energiának azt a részét, amely állati termékben ténylegesen megjelenik, hasonlítják össze valamilyen, a legtöbb takarmányban nagy mennyiségben előforduló táplálóanyaghoz (pl. keniényítőérték esetében a keményítőhöz). KEMÉNYÍTÖEGYSÉG (keményítőérték) Takarmányozási te(Jmikánkban takarmányérték alatt azt értjük, hogy egy bizonyos takarmányféleségben az emészthető tápanyagok együttesen mennyi termelőképes energiaértéket képviselnek. Ezt az értéket keményítőegységekben fejezzük ki. A keményítőegység azt mutatja, hogy 1 kg tiszta keményítő milyen zsírképzőképességet fejt ki az állat testében. A ke^ényítőegység valamilyen takarmányféleség 100 kg-jában foglalt minden emészthető tápanyag mértéke, mivel a tápanyagokat a keményítő zsírképzőképességére számították át. ZABEGYSÉG vagyis szoyjet takarmányegység, amely 1 kg zab takarmányértékének felel meg. Egy zabegység 0,6 keményítőegységgel egyenlő. SVÉD TAKARMÁNYEGYSÉG az a tejtermelőérték, amely 0,75 tényleges tejértéknek felel meg és 1 kg árpa termelőképességével egyenlő. Egy svéd takarmányegység 0,70 keményítőegységgcl egyenlő. DÄN TAKARMANYEGYSÉG. Azt fejezi ki, hogy összesen 1 kg 50—50 %-os arányban összekevert árpa és zab milyen hatást fejt ki a tehén tejelékenységére. TERMELÖÉRTÉK. Termelőérték alatt a takarmány egyes tápanyagainak azt az energiamennyiségét értjük, amely anyaállatoknál a magzat létrehozásában, igásállatoknál a kifejtett erőben, a különböző gazdasági állatoknál pedig a termelési irányhoz mérten a hús, tej, zsír, tojás, gyapjú, toll stb. termelésében nyilvánul meg. • 05 N » föv M 6 Cti ej ca ?? 'S n> e o> «-O Q Co N O c—é s / • í a: a C—* o «-»• «•*» a a* 3 »4 £ 0 N 01 a N a. a 09 Qi CQ 5! 05* ct> s o a • o co Qv s 2 X 3 a «a a ö. • £ '—-I 0 3 s 01 cs a» *>* a o» a: a «■*>* 0-4 o a a* 3 'S •\3 Régiből újat A legutóbbi időkig a kukoricacsutkát mint hulladékot kezelték, legjobb esetben feltüzelték. Napjainkban lehetőségek és tökéletes módszerek alakultak ki a kukoricacsutka feldolgozására. Az Ukrán Erdő-Styepp és az Erdővidéki Állattenyésztési Kutató Intézet segítségével olyan berendezés típustervét dolgozták ki, amelyek a felaprított kukoricacsutkából takarmánykeveréket állítanak elő. A takarmánykeveréket a következő módon készítik. A kalibráló üzemből — ahol a kukoricát lemorzsolják — szalagos szállító viszi a száraz kukoricacsutkát a tak^ymánykeverő (izembe. Innen szintén szalagos szállító -továbbítja az aprítóba. A felaprózott kukoricacsutkát az őrlőbe irányítják, ahol lisztté őrlik. A liszt az őrlőből szakaszosan kerül a tartályba, ahonnan tányéros adagolókon keresztül a mágneses tisztítóba, majd onnan a keveröbe jut. Itt őrölt sót és takarmánymeszet kevernek hozzá. Egy tartályból ugyancsak a keverőbe jut megszabott adagolásban, egy különleges fúvókán keresztül a karbamiddal dúsított takarmánymelasz is. A kukoricacsutkát használjuk fel takarmányként So <D N co 'CD Ai 'O £ • So CD N co 'CD 1*0 50 N co I So CD N co '<D co O >*o *.0 | ä u 'O So 8 Ai V* 'CS o 50 32 «O s> ^o § % C5 ÖJ Q s Cfc CD s *8 *>o 'C •S to U e e 0 & 5 tu »Oi .CO s *5) 'CS co CS ’S N ö 01 50 N CD £ • o.. V. 'CS s •ö 3 So So o KO r-o o a: • £ 3 KO o N co O KO 'CS o CD V. Ai CD co 'O V. 'O Ai Ai CS N co
