Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-21 / 32. szám

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld <D N co 'CD co O ko :o o Ai e s ’S N eo Ö 'S o CD Ai <D co 'CD *0 'CD Ai Ai CS N CO Ikersoros nagyüzemi szamócatelepítés tőkeíelújítássel A szamócatelepítéseket eddig ki­zárólag indáról végezték. Kísérle­tek során bebizonyosodott, hogy az idős, megfelelő mértékben szét­osztott növényrészek kitűnően re­generálódnak, jóval korábban ül­­tethetők, mint a szokványeljárás­sal előállított palánták. Termés­­mennyiségük a palántáról ültetett telepítésekét nagy mértékben fe­lülmúlja. Az eljárásnál a letermett terület idős növényanyagát használják fel úgy, hogy a töveket 2—3 felé oszt­ják, melyet az új területeken iker­­sorosan telepítenek. A telepítést közvetlenül .termés után, június­­július hónapban végzik, melyet szükség esetén rendszeresen ön­töznek. A széles sorokat géppel művelik, a keskeny sorokban hagy-Festék kaparó Régi festék-, lakkrétegek eltá­volításához hasznos szerszámot rögtönözhetünk egy téglalap alakú fablokkból, amelyre fémszita (szú­nyogháló) darabot szegelünk. Ha szerszámunkkal megdörzsöljük a befestett területet, a fémszita összetöri, fellazítja s lepergeti a régi festék-, lakkréteget — jobban mint a spatula vagy a drótkefe. Szakkérdésekre v a j aszó l ii n h A fásszárú gyomok és bokrok irtása KÉRDÉS: A Horny Bár-i szövet­kezetnek a Duna nagy gátján túl 45—50 hektárnyi legelője van, amelyet nem tud kellőképpen hasznosítani, mivel sok rajta a galagonya és csipkebokor. A bok­rok kézi erővel történő irtása na­gyon körülményes, buldozérral pe­dig az egész legelőt nem akarják megrongálni. Szeretnénk tanácsot kérni, létezik-e vegyszer a bokrok irtására. (Lelkes Irén, a Horny Bár-i HNB titkára) VÁLASZ: A nem kívánatos fás­szárú gyomokat és bokrokat a Travex herbiciddel irthatják. A fás növények életkora szerint adagol­juk, s az adag négyzetméterenként 100 gramm vagy ennél több is lehet. Legelőnyösebb, ha a Tra­­vexet nedves talajra szórjuk, vagy olyankor, amikor eső várható. A port a gyökerek körzetében egyen­letesen szórjuk szét. A bokrok vegyszeres irtására legalkalmasabb idő az ősz elején kínálkozik. A cserjéket és a fás gyomokat gyak­ran sikeresen irthatjuk a levelek ismételt 3 %-os töménységű Tra­­vexes permetezésével. A Travex készítmény vízben jól oldódó fehér por. Hatóanyaga 50 % nátriumklorát. Robbanékony és mérgező. A porozás a talajt egy­két évre a porozás helyén termé­ketlenné teszi. Tehát a permetezés e szempontból előnyösebb, de ke­vésbé biztos. A fásszárú gyomok és cserjék irtására a legközelebbi években elegendő 2, 4, 4-T + 2, 4-D (vagy MCPA) összetételű kombinált her­­bicid kerül forgalomba. E herbi­ciddel sikeresen irtható a sóskafa, a hamvasszeder, a vadkomló, a lone, a mogyoró, a vadrózsa, a ga­lagonya és a közönséges málna. Hatására kevésbé érzékeny a ma­­dárbereknye, a tövises iglice, a kutyabenge, a csárab, a fekete áfonya és a kökény. -ksz­ják az indákat legyökerezni. Az ikersorok tehát későbbiek során szalagművelésben részesülnek. A széles sorokba benőtt indákat tár­csás művelőgéppel levágják. Az ikersoros áttelepítés módszerével nagy mértékben lehet enyhíteni a szamócatermesztés jfejlődésének jelentős akadályát képező szaporí­tóanyaghiányt. (f.) A melegágyak esoztet© öntözése A melegágyak öntözését is gépe­síthetjük, ha a melegágy ablakát 25 cm magas támasztékkal kitá­masztjuk és a melegágy szélén el­helyezzük az Öntözőberendezés csö­veit. Szivattyú használata esetén egyszerre 3 — 4 öntözőberendezést is üzemeltethetünk. Az ilyen öntö­zés egyenletes és finom eloszlású. S. íaloudek újító 6 m hosszú, 5 szórófejjel ellátott csörészt hasz­nál, amellyel 7 melegágyi ablakot öntöz. , MESéffiMlMfidoD K S 1 a K © u llj takarmánynövény A takarmányhiány minden évben nagy gondokat okoz és kedvezőtlen hatással van az állattenyésztésre, valamint a lakosság élelmiszerellá­tására. Ezért minden igyekezetünk arra irányul, hogy nemcsak elegen­dő mennyiségű takarmányt állít­sunk elő, hanem ugyanakkor a ta­karmányok nagy táplálóértékkel is rendelkezzenek. Erre irányul nő­­vénynemesítőink minden igyekeze­te. Munkájukat siker koronázta, amikor a takarmánykaralábé és a takarmánykel keresztezésével új, nagy takarmányértékű növényt ne­mesítettek ki. Az új takarmánynövény előnye, hogy nagy terméshozamot nyújt, sok emészthető fehérjét és kemé­­nyítöegységet tartalmaz, jól bírja a 12 fokos hideget is, s így lénye­gesen meghosszabbítja a zöldtakar­mányozási időszakot. Silózni is le­het. A hegyvidéki és a hegyaljai termelési körzetekben, mindenütt, ahol nincsen lehetőség a répa és a kukorica termesztésére, nagyon fontos takarmánynövénnyé válik, lói felhasználja a nagy adag mű­trágyákat is, amelyekkel növelni akarjuk a mezőgazdasági termelés belterjességét. Ezek szerint a kö­zeljövő értékes takarmánynövénye. Az említett, keresztezésből szár­mazó új fajta takarmánynövényt tavaly 18 hektáron termesztették. Idén 1500 hektárra vetik és a jövő évben vetésterületét 10 000 hektár­ra szélesítik ki. Ezen a 10 000 hek­tárnyi területen 6 millió q jó mi­nőségű zöldtakarmány (hektárho­zam 600 q) teremhet. Átlagos 1,14 %-os emészthető fehérjetartalom esetén ez összesen 68 400 mázsa emészthető fehérjét jelent. Ha a takarmánykaralábé és a ta­karmánykel keresztezéséből szár­mazó új takarmánynövényt össze­hasonlítjuk a többi takarmányfé­lékkel, az alábbi adatokat nyerjük: a takarmányrépa átlagban 500 q terméshozamot ad hektáronként, a burgonya 150 mázsát, a silókuko­rica 500 mázsát, a széna 50 mázsát, ezzel szemben az új takarmánynö­vény 650 q jó minőségű zöldtöme­get ad hektáronként. A takarmány­­répa hektáronként 135 kg emészt­hető fehérjét nyújt, a burgonya 144 kg-ot, a silókukorica 212 kg-ot, a széna 180 kg-ot, az új takar­mánynövény pedig 741 kg-ot. Ha­sonló a helyzet a keményítöegysé­­gek terén is. Az új takarmánynövény termesz­tési költségei alacsonyabbak, mint az említett takarmánynövények termelési költségei. Egy mázsa ta­karmányrépát 13,66 Kés-ért ter­mesztünk. A burgonyát mázsánként 25,52 Kcs-ért, a silókukoricát 8,6 Kcs-ért, a szénát 28,54 Kcs-ért, de az új takarmánynövény mázsájának termelési költsége csak 7,88 Kés-t tesz ki. Amint látjuk, az új takar­mánynövény minden szempontból sokkal előnyösebb, mint az eddig ismert takarmánynövények. A kész takarmánykeverék az auto­mata mérlegére, innen szalagos szállítóra, s végül a kész termé­kek raktárába kerül. A bersagyi kombinátban előállí­tott takarmánykeverékek össze­tétele a következő: kukoricacsutka .... 88,5 % takarmánymelasz ... 9,0 % szintetikus karbamid . . 1,5 % takarmánymész .... 0,5 % só............................... 0,5 % A laboratóriumi vizsgálatok sze­rint 100 kg ilyen takarmánykeve­rék 38 takarmányegységet 5,6 kg emészthető fehérjét és 31 kg nyers rostot tártalmáz. Egy tonna takarmánykeverék önköltsége 13,90 rubel, eladási ára 15 rubel. A kukoricacsutkából készült ta­karmánykeverék csaknem négy­szer olcsóbb mint a szemester­mény hulladékából készült takar­mánykeverék. Ilyenformán a szarvasmarha takarmányozásában a takarmánykeverék teljes mér­tékben pótolja a ballaszttakar­mányt és nagymértékben az abra­kot is. (Szelszkaja Zsizny, 1963. január 8-i számából.) A bútorom egy részét nagy­anyámtól örököltem. A régimódi darabok kidolgozásuk minden igé­nyessége ellenére sehogy sem il­lettek a modern lakásba, másrészt viszont nem akartam megválni tőlük, sajnáltam egyszerűen ki­dobni a kitűnő anyagot, amelyből készültek. Elhatároztam tehát, hogy fokozatosan „modernizálni“ fogom az egyes darabokat. Itt le­vágtam valamit, ott lekerekítet­tem, megfordítottam, magasítot­tam — végül a mai igényeknek megfelelő bútordarabok alakultak ki belőlük. Utoljára maradt az éjjeliszekrény, nem tudtam, mit kezdjek vele. Nemrégiben külföldi folyóiratok­ban lapozgattam, s többek között felfedeztem egy igen szellemes megoldást az éjjeliszekrények kor­szerűsítésére. Megpróbáltam ma­gam is — és sikerült. A haszna­vehetetlen éjjeliszekrényekből ügyes kis szekrénykét kaptam, amelyben könyveket, újságokat, aktatáskát, hanglemezeket stb. tarthatok. Ha van kedvük (és megfelelő tapasztalatuk!) s persze egy régi éjjeliszekrényük, a következő mó­don végezhetik el az átalakítást: Az éjjeliszekrényből eltávolítjuk a belső részeket — a fiókot, és a polcot. Nagyon óvatosan lefűré­szeljük mind a négy lábát, majd a polc deszkájából belső falat ké­szítünk a szekrénykébe, azon a helyen, ahol a fiók volt. A fiók vezetöléceit persze eltávolítjuk. Nagyon gondosan dolgozzunk, hogy sehol se rongáljuk meg az anyagot. A szekrényke elülső és hátsó ol­daláról ezután türelmesen csiszol­juk le az eredeti festékbevonatot, az esetleges hézagokat és karcolá­sokat gitteljük ki, majd páefssték­­kel mázoljuk be a felületeket. A színt a többi bútordarabbal össz­hangban válasszuk meg. Ne feled­kezzünk meg a szekrényke belse­jének felületi megmunkálásáról Sem. Itt legalkalmasabb a világos színű pácfesíék. Szennyeződés el­len színtelen nitrolakk bevonattal védhetjük meg. Az oldalsó falak egyikére facsavarokkal 4 db fából készült tartót erősítünk a kissé kónikus lábak számára, amelyeket pl. szemétlapát nyélből állíthatunk elő (görcsmentes legyen). A lá­bakra nem kell menetet készíteni, teljesen elegendő, ha beenyvezve beverjük őket a tartók nyílásaiba. A lábakat világos színű pácfesték­kel mázoljuk be, majd színtelen nitrolakk bevonattal látjuk el őket. A már majdnem kész szekrényke külsejét azzal tesszük csinosabbá, hogy kanavász vagy műbőr sávot ragasztunk rá. Megszáradás után az egész szekrénykét (beleértve a kanavász bevonatot is) színtelen nitrolakk bevonattal látjuk el. Az ajtóra megfelelő zárat szerelünk, hogy önmagától ki ne nyíljon. Művünket vessük alá alapos ellen­őrzésnek, mielőtt késznek nyilvá­nítjuk. Ha azonban jól sikerült és az ismerősök megkérdezik, hol vettük ezt a szép darabot, sze­rénytelenség nélkül megmondhat­juk, hogy „régiből újat“ terem­tettünk! )3zs3]ozs-}dzsdsoioiunno © ojoifum opi usftiw e ipvßoiu ßdiu pipim j © uoyjxdi siy ißpsDpzoßozdpi • ^upiu pouonoH • Huniozsoipa auydsdpapwDzs • TAKARMÁNYEGYSÉG. A takarmányok táplálóértékének számszerű kifejezése. A táplálóérték megállapítása úgy történhet, hogy valamely általánosan etetett ta­karmány egységnyi mennyiségéhez hasonlítják a töb­bi takarmányt (pl. zab, vagy árpa takarmányegység). De történhet úgy is, hogy a takarmányban foglalt energiának azt a részét, amely állati termékben tény­legesen megjelenik, hasonlítják össze valamilyen, a legtöbb takarmányban nagy mennyiségben előforduló táplálóanyaghoz (pl. keniényítőérték esetében a ke­ményítőhöz). KEMÉNYÍTÖEGYSÉG (keményítőérték) Takarmányozási te(Jmikánkban takarmányérték alatt azt értjük, hogy egy bizonyos takarmányféleségben az emészthető tápanyagok együttesen mennyi termelőképes energia­­értéket képviselnek. Ezt az értéket keményítőegysé­gekben fejezzük ki. A keményítőegység azt mutatja, hogy 1 kg tiszta keményítő milyen zsírképzőképessé­­get fejt ki az állat testében. A ke^ényítőegység va­lamilyen takarmányféleség 100 kg-jában foglalt min­den emészthető tápanyag mértéke, mivel a tápanya­gokat a keményítő zsírképzőképességére számították át. ZABEGYSÉG vagyis szoyjet takarmányegység, amely 1 kg zab takarmányértékének felel meg. Egy zabegy­ség 0,6 keményítőegységgel egyenlő. SVÉD TAKARMÁNYEGYSÉG az a tejtermelőérték, amely 0,75 tényleges tejértéknek felel meg és 1 kg árpa termelőképességével egyenlő. Egy svéd takarmány­egység 0,70 keményítőegységgcl egyenlő. DÄN TAKARMANYEGYSÉG. Azt fejezi ki, hogy összesen 1 kg 50—50 %-os arányban összekevert árpa és zab milyen hatást fejt ki a tehén tejelékenységére. TERMELÖÉRTÉK. Termelőérték alatt a takarmány egyes tápanyagainak azt az energiamennyiségét értjük, amely anyaállatoknál a magzat létrehozásában, igás­­állatoknál a kifejtett erőben, a különböző gazdasági állatoknál pedig a termelési irányhoz mérten a hús, tej, zsír, tojás, gyapjú, toll stb. termelésében nyilvá­nul meg. • 05 N » föv M 6 Cti ej ca ?? 'S n> e o> «-O Q Co N O c—é s / • í a: a C—* o «-»• «•*» a a* 3 »4 £ 0 N 01 a N a. a 09 Qi CQ 5! 05* ct> s o a • o co Qv s 2 X 3 a «a a ö. • £ '—-I 0 3 s 01 cs a» *>* a o» a: a «■*>* 0-4 o a a* 3 'S •\3 Régiből újat A legutóbbi időkig a kukorica­­csutkát mint hulladékot kezelték, legjobb esetben feltüzelték. Nap­jainkban lehetőségek és tökéletes módszerek alakultak ki a kukori­cacsutka feldolgozására. Az Ukrán Erdő-Styepp és az Erdővidéki Ál­lattenyésztési Kutató Intézet se­gítségével olyan berendezés típus­tervét dolgozták ki, amelyek a felaprított kukoricacsutkából ta­karmánykeveréket állítanak elő. A takarmánykeveréket a követ­kező módon készítik. A kalibráló üzemből — ahol a kukoricát le­morzsolják — szalagos szállító viszi a száraz kukoricacsutkát a tak^ymánykeverő (izembe. Innen szintén szalagos szállító -továbbít­ja az aprítóba. A felaprózott kuko­ricacsutkát az őrlőbe irányítják, ahol lisztté őrlik. A liszt az őrlőből szakaszosan kerül a tartályba, ahonnan tányéros adagolókon ke­resztül a mágneses tisztítóba, majd onnan a keveröbe jut. Itt őrölt sót és takarmánymeszet ke­vernek hozzá. Egy tartályból ugyancsak a keverőbe jut meg­szabott adagolásban, egy különle­ges fúvókán keresztül a karbamid­­dal dúsított takarmánymelasz is. A kukoricacsutkát használjuk fel takarmányként So <D N co 'CD Ai 'O £ • So CD N co 'CD 1*0 50 N co I So CD N co '<D co O >*o *.0 | ä u 'O So 8 Ai V* 'CS o 50 32 «O s> ^o § % C5 ÖJ Q s Cfc CD s *8 *>o 'C •S to U e e 0 & 5 tu »Oi .CO s *5) 'CS co CS ’S N ö 01 50 N CD £ • o.. V. 'CS s •ö 3 So So o KO r-o o a: • £ 3 KO o N co O KO 'CS o CD V. Ai CD co 'O V. 'O Ai Ai CS N co

Next

/
Thumbnails
Contents