Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-17 / 31. szám

Mezőgazdasági üzemeinkben egyre nagyobb teret hódít a termelés sza­kosítása és összpontosítása. Így job­ban kihasználható a korszerű gépi technika, kibontakozhat a nagyüzemi termelés és a haladó munkaszerve­zés. Sajnos, azonban még mindig vannak olyan szövetkezetek, ahol nem hasz­nálják ki a nagyüzemi módszereket. Ez nagyon jellemző a Malá Trna-i szövetkezetre is. A közös vagyon a szövetkezet fennállása óta alig gya­rapodott valamit. Mi ennek az oka? Rosszak talán a termelési viszonyok? Nincs aki a munkát elvégezze, vagy pedig rossz a munkaszervezés? Sok ám itt a baj, csak nincs ember, aki elgondolkozna felette és orvosol­ná. A szövetkezet vezetősége éven­ként változik. A tagságnak egy bizo­nyos hányada pedig egyéni érdekeit a közös érdekei fölé helyezi. A talaj termőképességének utánpótlásáról pedig teljesen megfeledkeznek. A va­lóságban ugyan van istállótrágyájuk, csak nincs aki gondoskodna talajba­­juttatásárál. A megvásárolt műtrágya is kihasználatlanul tönkremegy. így aztán nem csoda, hogy csak 12—14 mázsás hektárhozamot érnek el gabonafélékből. Az alacsony hek­tárhozamok eredménye az lett, hogy nem tudták biztosítani állatállomá­nyuknak a kellő mennyiségű takar­mányt, ami a termelés és a szerző­déses eladás rovására ment. Hiba csúszott az építkezésükbe is. A gazdasági udvart a határ legala­csonyabb részére építették. Az istálló alsó felében helyezték el a trágya­leves gödröt és közvetlen mellette egy 500 m3 befogadóképességű siló­­gödröt építettek, amelynek alja ala­csonyabb mint a trágyagödöré, s így a trágyalé átszivárog a silógödörbe, így ment tönkre télen is a silótakar­mányuk. Ha azonban előre megfon­tolják a dolgot, nem építették volna ilyen helyre a gazdasági épületeket. A szövetkezet vagyonáról sincs át­tekinthető tiszta kép. Az elsődleges nyilvántartást a termelésben még nem vezették be, aminek rendszerte­lenség lett a következménye. A mun­kaegységekre előlegként 8 koronát Kiskeszin vendéglátóm, Házelmayer Sándor a szövetkezet zootechnikusa elégedetten beszélt a szövetkezet múlt évi gazdálkodásának eredmé­nyeiről. Érdekelt a dolog, tehát meg­egyezünk abban, hogy egy hét múlva újra találkozunk. Ismerősöm már várt. Az istálló felé menve elmondott*, hogy t szövetke­zetben már nem okoz gondot * mun­kaerő. Pedig másfél évvel ezelőtt még ott tartottak, hogy * tagok előlegét sem tudták kifizetni. A jobb munka­­szervezés, a hatékony felvilágosító munka éi a tagok szorgalma meg­hozta a sikert. M* már a jól gazdál­kodó szövetkezetek közt emlegetik őket. Az egyik istállóban a növendékmar­hák vannak elhelyezve. Bizony, na­gyon be kell osztani a takarmányt, hogy május végéig elegendő .legyen. A tehenek napi átlagos tejhozama négy liter. Nem sok ez, de ezt a szin­tet május végéig tartani tudják. A tervezett szarvasmarhaállományből még 27 hiányzik. Pótlásukra takar­mányhiány végett csak később kerül­het sor. Az első negyedévi húseladási* ter­vüket 127,6 %-ra teljesítették. A hí­zósertések napi súlygyarapodása át­lag 40 dkg-ot tesz ki és sertéshúsból első negyedévi tervüket 111,5 °/o-ra teljesítették. Baromfiból ezret irányoz elő a terv. Ennek csupán a fele van meg. a má­sik fele majd csak ősszel válik tojó­vá. A tojáshozam napi átlaga 90 da-Nemrégiben a Maié Trakany-i szövetkezet vezetősége a szociá­list* munkabrigád tagjaival és * traktorosokkal együttesen komp­lexbrigádot alakítottak. Az 57 tagú komplexbrigád vezetője id. Faze­kas László, gépesítője pedig Kapi­tány István. A brigád 579 hektár­nyi területet művel majd. A szövetkezet vezetői ígéretet tettek, hogy idejében biztosítják mindazt, ami a termeléshez szük­séges. Túlteljesítés arányában a traktorosok prémiumot kapnak. Ezen kívül minden megtakarított liter naftáért negyven fillér üti a markukat. Fülőp Zsuaca (Máté Trakany) M Műnk a kollektív vagyon vá­­delme össztársadalmi érdek. A törvényesség megsértő: ellen egész társadalmunknak harcolnia kell, nem engedheti meg, hogy csak úgy, önké­nyesen „Csáky szalmája" módjára kufárkodjanak egyesek a közösség tulajdonával. Senki erre magának jogot nem formálhat. Aki fittyet hány a népünk érdekeit védő törvényeknek, elnyeri a megérdemelt büntetést. A közmondás azt tartja, hogy „Ad­dig jár a korsó a kútra ...“ így volt ez a kávái szövetkezetben is. Betelt a pohár. Éppen elég volt már a visszaélésekből. Egyesek nem törődve a törvényszabta előírásokkal, csúnyán visszaéltek a bizalommal, megkárosították a közös vagyont és az EFSZ egyes tagjait. Nagy összeg­ről, több mint 200 000 koronáról van Sürgős a munka, de ne nagyoljuk el! A sahyi szövetkezet ha­tára még mindig vízfol­toktól tarka, de a talaj­előkészítés és a vetés teljes ütemben folyik. A tavaszi munkákkal kap­csolatban néhány kérdést intéztünk PAVLOVIÉ Ist­ván agronómushoz. — Megbékélt már az Ipoly? — Végre apad. Száz­hetven hektár rétünket beiszapolt. Ez jó is, meg nem is. A műtrágya egy részét elvitte a víz, de az iszap helyettesíti. Jó hektárhozamot várunk. Ötvenkét hektár szántó­földünk is víz alatt volt. De ezzel előre számol­tunk és nem vetettük be. — Hogy teleltek az Ősziek? — A búzában nincs kár, az őszi árpa kifagyott és az őszi keverék is foltos. — Mit tesznek a fagykár enyhítésére? — A fiatal lucernás hektárjára egy mázsa lovosicei salétromot szó­runk, mert a fagytól meggyengült. Később pe­dig szuperfoszfátot. Ahol a víz miatt nem vethe­tünk árpát idejében, si­lókukoricával pótoljuk. A vetésforgó nem dogma, az idő követelményeinek megfelelően átalakítjuk. Általában sok borsós-ke­veréket vetünk. — Nézete szerint meddig vethetik az árpát ? — Tavaly április 18-án vetettük a legkésőbbi ár­pát és épp azon a terü­leten értünk el 50 má­zsás hektárhozamot. Hoz­zá kell tennem, hogy a talaj nagyon jól elő volt készítve és humuszgaz­dag. Ezzel kapcsolatban fel akarom hívni az agro­­nómusok figyelmét, hogy a tenyészidőt lerövidít­hetjük jó minőségű mun­kával. Ha a mag jó ágyba kerül, hamarabb kikel, tehát napokat nyerhe­tünk. Siessünk, mert az idő sürget, de a munkát ne nagyoljuk el! —b— Akiknek nincs rendben a szénájuk A Rimavská Sobota-i járás délkeleti részén fekvő VlkynS községben hangos volt az EFSZ irodája, Itt zaj­lott le a taggyűlés, melynek főpontja a tavaszi munkák tökéletes megszervezése és az anyagi érdekeltség mi­előbbi biztosítása. A taggyűlés jóváhagyta, hogy a trak­torosok a terven felüli teljesítményért prémiumot kap­hassanak. Am felmerült a kérdés, hogy a prémium mi­kor lesz kifizetve, mert még sem a januári, sem a feb­ruári hónap munkaegységeire az előleget nem kapták meg, nem is beszélve a márciusiról, ami már szintén esélyes lenne. Pedig az 1962-es gazdasági év gazdag termést adott. Gabonaneműeknél a hektárhozam 37,9 %­­kai magasabb volt az 1961 évihez viszonyítva. Hol tehát a hiányosság ? Miért zártuk 152 523 korona veszteséggel az évet? Nézzünk a dolgok mélyére, állapítsuk meg, hogy a hiba honnan ered. Nem a vezetőség okozta-e mindezt a helytelen munkaszervezéssel, az alapszabály és a házirend be nem tartásával, a helytelen jutalma­zással. A szarvasmarhatenyésztésben „pausál“ — jutalmazás volt. Kivételt csak a kifejt tej jutalmazásában találha­tunk. Igaz, hogy itt nem kívánatosán is emelkedik a tej­termelés — ezt a Rimavská Sobota-i Tejfeldolgozó Üzemtől jött többszöri felszólítás igazolja. A 175 liter tejben 22—69 liter vizet állapítottak meg. Nem lelkiis­meretlen munkának minősíthető-e ilyen tejet juttatni á kórházaknak, óvodáknak, étkezdéknek, s az eqész dol­gozó népnek? És még ezért munkaegységet követelni! Az utolsó időszak azonban javulást hozott, mert minden fejőnő külön edénybe fej és külön-külön fokozzák a ki­fejt tejet. A jutalmazás pedig a 3.6 %-os zsírtartalmú 100 liter tej után 1,25 munkaegység. Abban az esetben, ha nem fele! meg az előírt zsírtartalomnak, százalék­­arányban csökken a jutalmazás Ha pedig ezt túllépte az elért jövedelem 25 %-át kapja meg prémiumként, A sertéstenyésztésben is „pausál" — jutalmazás dívik. Két gondozóra 80—110 sertés volt bízva. Ebből 55—60 anyasertés, melyért egy gondozó napi 3,3 munkaegységet kap, tekintet nélkül arra, hogy egy anyától hány mala­cot nevelt fel évente és a 15 kilogrammon felüli mala­cok milyen súlygyarapodást értek el. Mivel nem voltak a gondozók érdekeltté téve a termelésben, így tavaly 261 malacot kellett vásárolni a felvásárló üzemtől. Mind­ezt kikerülhettük volna, ha idős Széles József és Czigány K. István is egy anyától átlag nem 5,8 darab malacot, hanem legalább 11,9 darabot választott volna el, mint Ruszó István 1961-ben. Az elóhizlaldában sem volt serkentő a jutalmazás. Elválasztástól két csoportra osztották a sertéseket. Har­minc kilogrammig minden ICO kiló súlygyarapodás után 6 munkaegységet, 30—40 kg-ig pedig 4,3 munkaegységet kaptak a gondozók. De sajnos, még eszerint sem mehe­tett a jutalmazás, mert nagyon kevés munkaegységet kapott a gondozó. Voltak olyan hónapok is (szeptember, október), hogy kevesebb volt a hónapvégi súly, mint a hónap eleji, anélkül, hogy változás történt volna. Nem beszélve arról, hogy az állatok nemcsak életfönntartási, hanem termelőadagot is kaptak. A lovak a késő őszi munka elvégzésétől még nem vol­tak befogva. Vajon az a négy pár ló minek eszi a takar­mányt, ha még a takarmányfuvarozásra se lehetett őket befogni? Csak nem olcsóbb a két traktoron való takar­mányszállítás? A szövetkezetnek van 12 traktora, s mindezek ellenére a trágya ősszel csak részben lett kihordva és a mély­szántást sem végezték el teljesen. A kertészeti föld szántatlan maradt. Ne csodálkozzunk tehát, ha majd az idén is veszteséggel zárjuk a kertészetet, mint azt ta­valy Is csináltuk. ' 3,2 hektárról nem tudtunk kitermelni 30 000 koronát. A múlt évben a munkaegység értéke 2,59 + 2,17 korona a természetbeniek értéke. A fontiekhez hasonló hiányos­ságokhoz még nagyon sokat lehetne felsorolni. De azt hiszem, már ennyiből is érthető, hogy miért nem volt fizetés januárra és februárra sem. Ha a szövetkezet ve­zetősége és tagsága azt akarja, hogy e; az év eredmé­nyesebb legyen a múlt évinél, akkor ezeket a hiányossá­gokat hamarosan ki kell küszöbölni. Szántó Elemér (Vlkyfia) < Megvédjíik » parasztbecsüie'et A domatal aetrretlM- zetesek megértették, hogy M*b pontoian tervezett műnkével le­het a mezőgazdaságot 1970-lg az Ipar zzinvo­­nalára emelni. Éppen ezért a tagságból 142-en elhatározták, hogy k8- telezettaéget vállalnak, és ezen keresztül be­kapcsolódnak a „pa­rasztbecsületért“ folyó mozgalomba. Kezdemé­nyezésük felhívás for­mában figyelemreméltó. Főleg a hektárhozamok emelésével foglalkoz­nak. Az őszi árpából 25 mázsa helyett 21 má­zsára «Brakednek, bú­zából 30-ról 34-re, ta­­vaazl árpából pedig 50- ról SS mázsára. Még so­­rolhztnám tovább a többi terményeket is. Az állattenyésztésből 248 OOO korona bevételt terveztek, amit 286 000- re akarnak teljesíteni. Elérhető terv ez, mert egy tehéntől 7,2 liter tej kifejését biztosít­hatják, valamint a hek­tárok arányában elosz­tott 153 kg húst is. A vállalásban szó van a műtrágyázásról is. Természetesen nem fe­ledkeztek meg a szer­vestrágya felhasználá­sáról sem Elhatározták, hogy a kitűzött felada­tok teljesítését rend­szeresen ellenőrzik, és szükség esetén operatív intézkedéseket Is alkal­maznak. „Felhívjuk a levicel járás összes szövetke­zetének dolgozóit, hogy kötelezettségvállalá­saikkal kapcsolódjanak be a parasztbecsületért folyó versenybe" — ír­ják felhívásuk végén a domasai szövetkezete­­sek. B. J. (Domasa) A Äaliozovcei Állami Gazdaság egyike azoknak a mtzőgaadaiági üze­meknek, ahol ac új, haladó módsze­reket elsőként alkalmazzák. Például a jároki üeamréaelegen a dolgozók elhatározták, hogy a komp­lexbrigád tevékenyaégén módosítanak. 4 termelőmunkát ás a gépek karban­tartását kint a szabadban végzik. A két iegiabb gépszerelő vándor-javító­­műhelyt készített elé — ac éjjeli órákban a terepet járva végzik majd a javításokat. írre a lépésre főleg azért van szükség, mert a gazdaság­hoz tartozó terület nagy kiterjadésű, és a gépek központosítása üzem­anyag- és időveszteséggel járna. Átszervezték a dolgozók szállítását is, olyanformán, hogy a munkaidő a leggazdaságosabban legyen kihasznál­va, s a szállítást lebonyolító jármű azonszerint. Tehát ezentúl valamennyi dolgozót, a műszakoknak megfelelően ágy jármű szállítja majd a munka­helyre. Számokban kifejezve, ez any­­nyit jelent, hogy 25 traktor naponta 20—25 km üresjáratot megtakarít. A traktorok és egyéb gépek javítá­sa is folyamatosan történik: Krsák és Magyar elvtérsak egyenként átnézik, üzemanyaggal töltik fel a gépeket, az esetleges hibás alkatrészeket kijavít­ják Üe a gépen figyelmeztető cédulát hagynak, amely tájékoztat a gép el­lenőrzésének eredményéről, avagy utasítást ad az új műszak traktoro­sának, mire ügyeljen. A gépek javí­tása — a rendkívüli eseteket figye­lembe véve — nappalra is biztosítva van. Köztudomású, hogy a traktorok karbantartására azok vezetői egy órát fordíthatnak, amit norma szerint ju­talmaztak nekik. A karbantartással kapcsolatban sokszor felmerült az a kérdés, hogy mennyiben kifizetődő az egyénenkénti munka, mert több eset­ben csak a bér felemelését, s nem a traktor karbantartását jelentette a külön fizetett napi egy óra. Ma már ezen nem rágódnak a traktorosok, mivel az üzemképes traktorokkal sok­kal több munkát tudnak elvégezni, mint eddig, és az elvont egy órára jutó fizetés a nagyobb teljesítmény­ben térül meg. Az új munkamódszer kidolgozásá­val Matej Cregor, az állami gazdaság igazgatója, továbbá Lipovsky, Janda és Bouéek elvtársak foglalkoztak. Gazdaságosságra törekvésük helyes­ségét bizonyítja az is, hogy a gépja­vításra fordított havi költség lecsök­kent. Továbbá, a traktorok és egyéb gépek — a szakszerűen és rendszere­sen elvégzett javítás következtében — hosszabb élettartamúak, s a mun­kafegyelem is a lehető legjobbá válik. Stanóik Viliam (Levice) szó, amely különböző formában „láb­­rakelt". A könyvelési zsonglőrködés nagy mesterét, Lengyel Gyula főkönyvelőt és segédjét Sudák Zsuzsannát még tavaly novemberben utőlérte a tör­vény keze. A szálak bár szétágazóak. a fonál egyre göngyölödik és a bűvös kör rövidesen bezárul. A vizsgálat min­dent a maga meztelenségében föltár. Elrettentő példa ez az utókor számá­ra. Minden bizonnyal tanulság a jö­vőre nézve. Számos adat és tény áll már ren­delkezésünkre, hogy az elevenbe vág­junk, azonban ezt a törvény embe­reire, a bírákra hagyjuk. Mivel társa­dalmi vonatkozású esetről van szó, ezért ilyen értelemben kívánunk fog­lalkozni a kávái zsonglőrködéssel. Mégis mi játszott itt közre? Érdemes megemlíteni, hogy az ille­tékesek a múltban minden lehetőt elkövettek, hogy Lengyel ne kerül­hessen a főkönyvelői tisztségbe. Az egyik gyűlésen valaki elkiáltotta ma­gát: „Jó lesz!" — mire egyöntetűen rábólintottak. Nem hallgattak az intő szóra, megválasztották. A közösből kétezernél töbl? baromfi kelt vándorútra ajándékként. Hogy kik azok, akik szeretik a potyát, majd erre is fény derül. Amikor az EFSZ zootechnikusának, Hájas Ferencnek föltettük a kérdést, nem érez-e lelki­­ismeretfurdalást ebben az irányban, azt felelte: — Egyáltalán nem. — Ál­lítólag nem vette észre a hiányt, ő maga senkinek nem adott agy fia baromfit sem. Itt nem marad más hátra, mint egy nagy kérdőjel. A hiányt nem vették észre? Nem fájt senkinek? A közösből mindenre telt? — A Zsuzsi nagyon jó leány volt, míg be nem került az irodába — jegyzi meg az édesapja. — Azt állít­ja, — ami rosszat tett nem magától tette, hanem környezete hatására. Kell, hogy ezen elgondolkozzunk. Tudvalevő, hogy körülbelül félszáz­ezer korona fűződik a leány nevéhez, ennyi Íródik a rovására. Fölmerül a kérdés: vajon nem hatott-* rá a korrupt ajándékozó környezet, a pá­­linkázás, az EFSZ számlájára történő cukorkák, csokoládék és más ehhez hasonló dolgok vásárlása? Vajon nem látta-e főnökétől és esetleg másoktól is mindazt, amit maga is megtett? Másként megtörtént volna, ami meg­történt? A fiatal lány megkapta az idősebbektől a segítséget, látott-e jő példát? A tények ennek ellenkezőjé­ről tanúskodnak. Nem mondhatnánk, hogy jó példával hatottak volna rá és társára. Értjük alatta Zsuzsát és Icát. Ica ma már tudatára ébredt hibájá­nak, de vajon nem lett volna köny­­nyebb megelőzni a hibákat? Ügy lát­szik, hogy a lejtőn lefelé már nem volt mód erre és ... Icának új életet kell kezdenie. Vajon sikerül-e neki? Kell, hogy sikerüljön, hiszen a társa­dalomnak, mindannyiunknak segíteni kell ebben. Fekete Jenő szövetkezeti elnök nem is tagadja az ajándékozást. Sem a baromfit, sem az almát, sem pedig a pálinkázást és ezeket mondja: — Az alkatrészekért eleinte ma­gunk vittük az ajándékot, de később az érdekelt felek már maguk jöttek hozzánk. Nyitott kérdés ez. Nem ártana erre fölfigyelni. Helytelen és elítélendő, hogy az EFSZ csak ajándék ellenében kaphatott alkatrészeket — persze ez a szövetkezet illetékeseit sem men­tesíti a felelősség alól. Miért kell en­nek így lennie? Miért szükséges, hogy a szövetkezet egyik dolgozója 20—30 koronás alkatrészért végigkilincselje az országot, és miért kell a kegyes szállítóknak egy-két liter pálinkát odacsúsztatni ? Általában véve a szövetkezet a tag­ság jó munkája révén tavaly 1 361 818 korona termelési költség mellett 3 396 565 korona forgalmat ért el. Egy munkaegységre a természetbeniekkel együtt 20 koronát fizettek ki, vagyis a tervezettnél egy koronával keveseb­bet. Jobb takarékosság mellett bizo­nyosan lehetőség nyílt volna a terve­zett munkaegységek pénzértékének teljes kifizetésére. A fontiek megkövetelik, hogy a kávái kommunisták a jövőben a sar­kukon álljanak. Harcolniuk kell a törvényellenes cselekedetek ellen. Következetes éberséggel őrködjenek a közös vagyon fölött. Neveljék fele­lősségérzetre a fiatalokat, s ebben maguk mutassanak példát. Vezessék a szövetkezet dolgozóit a boldogulás útján, s legyenek azon, hogy a jövő­ben állandó ellenőrzéssel kiküszöböl­jék az asetleges törvénysértéseket. Hoksza István 1963. április 17. Kell a jó irányítás Bíztató lépések kákát. Fokozott gonddal helyrehozzuk I a normákat. Bevezetjük az elsődleges nyilvántartást, hogy mindig tiszta I képet nyerjünk a szövetkezet vagyo­náröl. A gépek teljes kihasználására, a munkák idejekorán! elvégzésére tö­rekszünk. A talaj tápanyagszükségletet mű­trágyával pótolják. A azervesanyag ellátásra majd csak ősszel kerülhet sor. A gazdasági udvarban levő hulla­dékokat összehordják és komposztot készítenek. Reméljük, hogy ésszerű irányítás mellett röviden lábraáll ez a szövet­kezet is. Jablonci Lajos fizettek, de hol maradt az osztalék másik fele? ... A Maié Trfia-i szövetkezet becsü­letes tagjai, szivükön viselik a közös ügyet, bíznak abban, hogy az új ve­zetőség a tagság segítségével min­dent elkövet majd a termelés fellen­dítéséért. A vezetőség az eddig fölme­rült hibák eltávolításán dolgozik. — Első dolgunk — mondja Tóth Gyula, a szövetkezet elnöke —, hogy sikeresen elvégezzük a tavaszi mun-Rend a lelke mindennek • • Otvenhéttagú brigád rab. Az eredmények tehát itt még nem kielégítőek. Meg kell azonban jegyezni, hogy bizony még a baromfi­farm is korszerűsítésre szorul. A lá­tottak alapján elmondhatjuk, hogy a kiskeszi szövetkezet, ahol még sok javítanivaló akad, biztató lépésekkel halad a boldogulás felé. Vérese Miklós (Störovo) A bíróságé a döntő szó 3

Next

/
Thumbnails
Contents