Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-03 / 27. szám

Ki irányítsa a komplexbrigád munkáját? A nyugat-szlovákiai kerület közel 500 komplexcsapata és brigádja több mint 320 000 hektárnyi területen gazdálkodik. Vannak olyan esetek is, amikor ezek a kollektívák átvették a szövetkezet vagy állami gazdaság egész növénytermesztését. A munka gépesítésével együtt növekszik a termelés Is. Természetesen ezzel párhuzamosan felmerül néhány kérdés a brigád munkájának szerve­zésével, valamint a brigád és a szövetkezet vagy állami gazdaság vezető­sége közötti visszonnyal kapcsolatban. Hogyan oldották meg ezeket a kér­déseket a nyugat-szlovákiai kerületben? A premizálás A brigád vezetője és élenjáró tag­jai az agronómussal együtt úgyneve­zett technológiai kártyákat állítanak össze, lényegében megállapítják a gazdasági növény termesztésének technológiáját és a vele kapcsolatos munkálatok sorrendjét az egész év alatt. Figyelembe veszik saját tapasz­talataikat, a műszaki lehetőségeket és az ismert új szervezési módszere­ket. A brigád tagjainak teljesítmény­normáit a múltban szerzett tapaszta­latok alapján és a mintanormákra való tekintettel 'állapítják meg. A prémiumalap felét a tervezett hektár­hozamok eléréséért és túlszárnyalá­sáért, a maradékot pedig az agro­technikai határidők lerövidítéséért, a munka jó minőségéért, valamint ja­vítási költségek csökkentéséért és az üzemanyagok megtakarításáért fize­tett prémiumokra fordítják. • A brigád munkáját a munkaterv alapján és az agronómussal karöltve a brigád vezetője irányítja. A brigád­vezetőnek tehát ismernie kell a mű­szaki lehetőségeket, a haladó techno­lógiát, az agrotechnika alapelveit és a munka nagyüzemi szervezését. Te­hát olyan nagy képesítésű emberre van szükség, aki tudás szempontjá­ból magasan fölülmúlja a régi mezei csoportvezetők szakképzettségét. A sikeresen dolgozó brigádok túl­nyomó részének élén olyan emberek állnak, akik azelőtt a gépállomásokon töltöttek be brigádvezetői tisztséget. Ezek képesítésének növelését a gép­állomásokra bízták, de a brigádveze­tők nagy része távtanulóként a kö­zépfokú mezőgazdasági szakiskolák­ban tanul. így van ez például Jozef Viktoriusnak, a Zeliezovcei Állami Gazdaság brigádvezetőjének esetében is, aki 32 éves és a Levicei Mezőgaz­dasági Műszaki Középiskola második évfolyamának tanulója. — A brigádvezetői funkcióban ne­hézségekkel is meg kellett küzdenem — mondja August Miklovic. — A bri­gádon kívül rám bizták a raktár ke­zelését, a pótalkatrészek beszerzését is, s ezért nem jutott Időm, hogy ala­posabban foglalkozzak a munka szer­vezésével és ellenőrzésével. A Öulov Dvor-i Állami Gazdaság­ban dolgozó és CSKP XII. kongresz­­szusa címet viselő, Koch Vilmos által vezetett komplexbrigád három­éves tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a brigádvezető és a gépesítő feladatköre nem fedi egymást. Eb­ben a mezőgazdasági üzemben már kezdettől felismerték, mind a két funkció fontosságát. A dojöi szövet­kezetben (senicei járás) tavaly két komplexbrigád működött és mind a kettőnek saját brigádvezetője volt. Mindemellett a mezőgazdásznak és a gépesítőnek is elegendő munkája akadt a saját hatáskörében. A Dőlni Peter-i szövetkezetben, gmely 2767 hektár mezőgazdasági talajon gazdál­kodik, minden brigádnak saját veze­tője van és a brigádok az előre ki­dolgozott terv és harmonogram sze­rint dolgoznak. Az agronómus fel­adata a gépek kihasználásának, az agrotechnika betartásának ellenőrzése és a munka átvétele. A gépesítő vi­szont a gépek üzemképességéről gon­doskodik. A Kvetoslavovói Állami Gazdaság­ban a komplexbrigádok szervezése lehetővé tette a termelés kettős irá­nyítását. Az állami gazdaság minden üzemrészlegét egy-egy komplexbri­gád gondjaira bízták. A brigádokat a gazdaság igazgatója a műszaki dol­gozókon keresztül irányítja, akik kö­zött fontos szerepet tölt be a gépe­sítő. A feladatok teljesítését a ter­melési értekezleten ellenőrzik, ahol az igazgató a gazdaság műszaki dol­gozóinak javaslatai alapján állapítja meg az egyes brigádok feladatait. Ezeken az értekezleteken résztvesz­­nek a brigádok vezetői is. A komplex­brigádok tagjait anyagilag érdekel­tekké tették a költségek csökkenté­sétől és a termelés növelésétől. A gbelcei szövetkezeiben 3500 tyúkot tartanak. A múlt évben tyúkonként 125 tojást termeltek. Persze a csúcseredmény még szebb is volt. A képünkön látható Papp Júlia (jobb szélen) tyúkonként 145 tojást termelt. Idén sem akar lemaradni. A tyúkgondozók 500000 tojást adnak a piacra ebben az évben. Foto: Bállá Szükséges az agronómus és a brigádvezető is? Kassai Etel Ä nyugdíjas paraszt A zárszámadások már véget ér­­tek szövetkezeteinkben. Sok helyen új vezetőséget választottak, mert a régi nem tudta megnyerni a tagság bizalmát. Más helyen kiöre­gedett szakemberek, vezetők átadták helyüket az új fiatal erőknek, hogy friss vérkeringést vigyenek a szocia­lista mezőgazdaságba. Ilyen őrségváltás volt Patincén is. Itt nem azért volt erre szükség, mert a régi vezetőség nem nyerte meg a tagság bizalmát. Az ígérgetés sem volt módszerük, amely által aztán a patincei szövetkezetben csak a roko­nok és ismerősök találták volna meg számításukat. Kocka Gézával, a patincei szövetke­zet Géza-bácsijá­­val, a volt etnök­­kel beszélgetek: — Hogy van? — kérdezem. — Meg lennék — hangzik a felelet — kezdem már meg­szokni az új életet. — Mivel foglal­kozik, amióta átadta az EFSZ veze­tését? — Hát nyugdíjas vagyok, nyugdíjas paraszt. Igaz, nem vagyok még olyan öreg, habár túl vagyok már a hatva­non, de a betegségem nem engedte, hogy tovább maradjak a szövetkezet­ben. Sajnálom, kénytelen voltam le­mondani. Segítek ezután is, csak most pihennem kell. Azért megélek. Álla­munk gondoskodik rólunk. Kapunk Kassai Erzsébet A két nő csak névrokon, de mé­gis megértik, se­gítik egymást. A tanfolyamról a nagy hideg ellenére egy napot sem hiá­nyoztak. Etu el­mondja, hogy sze­retné letenni a mo­­torkerépárvezeiő vizsgát is, mert ragaszkodik ugyan a traktorhoz, de mindamellett motorozni*is akar A motorkerékpár még nincs meg. de ha megszerzi rá a hajtási engedélyt — megvásárolja. Mindketten örülnek, mert a szövet­kezet új elnöke traktort ígért nekik. Erzsiké még meg is toldja az elnök ígéretét:- így legalább a csúcsmunkák Idején nyugodtan szállíthatjuk a le­szedett zöldséget. Még csak ketten vannak, de mi büszkék vagyunk rájuk, meg is be­csüljük őket, mert nők — és tegyük hozzá — traktorosok. K. B. (Maly Kamenec) Nem túlzunk, ha az mondjuk, hogy az agronómus a mezőgazdasági üzem­ben ugyanazt a feladatot teljesíti, mint az ipari üzemben a műszaki- és minőségi ellenőr. Tehát a technológiai fegyelem megsértésére éppen olyan fegyelmi intézkedésekkel kell vála­szolnia, mint az ipari üzemekben, ha valaki nem tartja be az előírt tech­nológiát és kötelező normát. Milyen viszonynak kell lennie a bri­gádvezető és a mezőgazdasági üzem gépesítője között? Vannak olyan szövetkezeti dolgozók, akik szívesen látnák a két funkció egyesítését. Az egyre növekvő géppark üzemképes­ségének és kihasználásának biztosí­tása azonban állandó és gondos mun­kát kíván. A brigádvezető felelős a gépek üzemeltetéséért, a technológia be­tartásáért (ezért az agronómussal együtt ő is felelős), továbbá a brigád ökonómikájáért és a terv teljesíté­séért. A gépesítő biztosítja a gépek ja­vítását és előkészítését, szervezi a karbantartás és a gépjavítás folya­matosságát, felelős a gépjavítási és karbantartási fegyelemért. Lényege­sen nagyobb igényeket támasztunk a technológia és a technika kihaszná­lására, mint a múltban. A nyugat­szlovákiai kerületben jelenleg a kis munkakollektívák egyetlen nagy bri­gádba tömörülnek, amely gyakran 1400 hektárnyi területen is gazdál­kodik. Átmenetileg komplexbrigádok­ba tömörültek a gyalogos dolgozók és a szükséges fogatok is. A gépek vásárlására irányuló tervek, a ter­mesztett növények számának csök­kentése és a traktorosok képesítésé­nek növelése a közeljövőben egyre inkább korlátozza majd a gyalogosok és fogatok alkalmazásának mértékét a komplexbrigádokban. A munkaszervezésre nincsen recept több mint 100 hektár­nyi réten, illetve lege­lőn. A vizenyős legelőt alagcsövezték, s a fö­lösleges vizet csator­nák vezetik le.- A le­csapolt legelőt füvesí­tik majd, természete- . sen a trágyázásáról és öntözéséről sem feled­keznek meg. A felújí­tott legelőn szakaszo­san legeltetik majd az állatállományt. A cesticeiek tudják, hogy ma többet kell termelni, mint tegnap, s a most elért eredmé­nyeket holnap már tűi lehet — és kell is — szárnyalni. Fő céljuk: a nagyüzemi termelési módszerek érvényre jut­tatásával nap mint nap fokozni a mezőgazda­­sági termelést. Jablonci Lajos Okosabban, szakszerűbben dítanak az ístáliotrá­­gya helyes kezelésére. A szalmás trágyát me­zei trágyatelepekre ki­hordják, s leioldelik, hogy a nitrogéntarta­lom javarészének el­­illanását megakadályoz­zák. A gazdasági udvar­ban és a határban fel­lelhető növényi s egyéb hulladékokat komposzt készítésére használják fel. A trágyalevet a cu­korrépa- és a kukori­caföldre hordják majd, természetesen, megfe­lelő arányú higítással. Ezek a növények na­gyon jól meghálálják a trágyalé szakszerű fel­­használását. Távolabb eső földte­rületeiket zöldtrágyáz­­' zák, hogy ilymódon is gyarapítsák a talaj hu­musztartalmát. Rendet teremtenek a A cesticei szövetke­­zetesek célul tűzték ki hogy a múlt évi ter­méseredményeiket eb­ben az esztendőben túlhaladják. Egyáltalán nincsenek megelégedve azzal, hogy tavaly bú­zából 26, árpából 35, kukoricából 30, silóku­koricából 300 és cukor­répából ugyancsak 300 mázsa volt átlagosan a hektárhozam. Évelő takarmányuk a szárazság miatt tönk­rement. így még az alomszalmát is takar­mányozásra kénytele­nek felhasználni. Ez már eleve azzal a ká­ros következménnyel jár, hogy kevés lesz az istállótrágyájuk, amit komposzttal igyekeznek némileg pótolni. Tehát, minden eddiginél foko­zottabb figyelmet for-MÉG CSAK KETTEN Adminisztratív erő Főként a nagy brigádokban a gya­korlat megkívánja, hogy a munka­brigádnak jő adminisztratív dolgozója legyen. Ez kifizetődik, mivel jobb és gyorsabb áttekintést nyernek a napi teljesítményekről, a költség és üzem­anyag szükségletről. Ez az adminisz­tratív erő a gépesítőnek is segít, ja­vul az adminisztratív munka, a fő­könyvelő kitünően vezetett elsődleges nyilvántartást kap kézhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy alaptalan a gépesítő és az agronómus funkciója körül folyó vita, mivel mind a brigádvezetőknek, mind az agronó­­musnak és a gépesítőnek éppen elég munkája akad a saját hatáskörében. A brigádvezetőnek csaknem minden­tudónak kell lennie, értenie kell mind a födhöz, mind a gépekhez. Nem mondhatjuk, hogy már minden bri­gádvezető ilyen, de meg vagyunk győződve arról, hogy mindannyian fokozatosan növelni fogják képesíté­süket. A brigádoknak lépést kell tar­taniuk a fejlődéssel, sőtlegalább egy lépéssel a brigádok fejlődése előtt kell haladniuk. B. Dusek Nagyon jó munkát végez a Nővé Zámky-i járásban levő gbelcei szö­vetkezet komplexbrigádja. A brigád­vezető vezetése slá tartoznak a kis munkacsapatba tömörült gyalogosok és egy különleges csapatba tömörült fogatosok is. Leszámítva ezeket a segédmunkásokat, a komplexbrigád egy-egy tagjára tavaly 96 000 Kcs ér­tékű termelés jutott. De mivel a ku­korica és a cukorrépa termesztése kézi munkát kíván, ez 61100 Kcs-re csökkentette a brigád minden tag­jára eső termelés értékét. Ezért idén tovább akarják fokozni a cukorrépa és a kukorica termesztésének gépesí­tését. • A brigádvezető és a gépesítő munkájának elkülönítése mellett szólnak a bucany-i szövetkezet ta­pasztalatai is. August M i k 1 o v i ő és brigádja tavaly minden traktorra 485 átlagos hektárteljesítményt ért el és nem lépték túl a költségvetést sem. Olyan nézetekkel is találkozunk, hogy a komplexbrigád vezetője tulaj­donképpen helyettesíti a mezőgazda­­sági üzem agronómusát. • Az agronómus szövetkezeteink­ben és állami gazdaságainkban az új munkaszervezés esetén is teljes mér­tékben szükséges. Hiszen éppen most, a komplexbrigádok megalakítása után érvényesítheti teljes mértékben szak­mai tudását, mivel a mindennapi munkaszervezés a brigádok és a csa­patok vezetőire hárul. Az agronómus feladata elsősorban a vetőmag minő­ségének és alkalmasságának - biztosí­tása, a munka minőségének ellenőr­zése, a trágyázás! és a növényvédelmi terv betartása stb. Munkatartalmát tehát a brigád által elvégzett munka minőségének ellenőrzése és a munka termelékenységének növelésére irá­nyuló intézkedések foganatosítása képezi. — A kapcsolókarnál jobban vigyáz­ni! —1 A tengelykapcsolóra is ügyelj! Na, most óvatosan hátra. Ügy. Bát­rabban! ... — hangzik a vezényszó, és a szövetkezet udvarán a locsogó sárban mindkettőjük alatt megindul hátrafelé a két traktor. Mindkét trakto­ron a kormányke­rék mellett nő ül. Az egyik még fia­tal lány — a má­sik valamivel idő­sebb. Nemrég vé­gezték el Kráíov­­sky Chlmecen a kéthónapos trak­torvezető tanfolya­mot. A vizsga jól sikerült, és most már csak arra vár­nak, hogy a tavasz beköszöntése után a földeken is megmutathassák: nem­csak férfinak való ez a munka. Kassai Etel a fiatalabb, s talán ő a bátrabb, a fürgébb. Mindketten a szövetkezet udvarán gyakorolják a hátraindítást, mert ahogy mondják, ez még nem megy tökéletesen. Nyo­mukban ott tapossa a ragadós sarat, adja a tanácsot, az irányítást a két traktor gazdája. Nem mosolyognak a kezdetleges hibákon. Fog az menni — gondolják. Valamikor ők is így kezd­ték. Készséggel segítenek, megmu­tatják mit, hogyan kell csinálni. Az egyik traktor megáll, a másik éles kanyarral megkerüli emezt és — no lám, milyen jól hajt előre, mintha évek óta ezt csinálná. Most elhalad mellettünk, megállítja a gépet, s mo­solyogva szól ki a kabinból Kassai Erzsébet: — Nem nagy dolog ez, csak még gyakorolni kell. De ha kikerülünk a földekre, reméljük, hiba nélkül megy majd a traktorvezetés. tözővizet. Négy új silógödör készült, s volt annyi siló, hogy még a rászo­ruló szomszédos szövetkezetnek is jutott. A szikeseken kiegyenlítettük a töltést és ez által jópár hektár termőföldet nyertünk. Gépeket vásároltunk, három ötve­nes Zetort egy DT-t, két kombájnt, egy cséplőgépet, egy szalmafújót, egy szállítószalagot, egy szecskavágót, három trágyaszórókocsit, egy rend­­rakót és két traktor pótkocsit. Készí­tettünk egy nyári szabadistállót is, hogy ne kelljen 3—4 km-ről hazahaj­tani az állatainkat. Még sorolná to­vább is az eredményeket, ha félbe nem szakítom. — Most, hogy átadta a szövetkezet vezetését, milyen érzéssel távozott? — Boldog vagyok, hogy elérhettük azt, amire még a patincei szövetke­zetben nem volt példa. A takarmány­alapot száz százalékra biztosítottuk, még azokra az állatokra is, amit sza­kosítás folytán most vásároltunk. Hát igen, egy kis 500 hektáros szö­vetkezetben szép eredmények ezek. Két év becsületes munkája megter­metté gyümölcsét. Géza bácsi a messzeségbe néz, mintha ott látná a múltat. A hajnali ébredéseket, az álmatlan éjszakákat, a robotot, az 1919-es Magyar Tanács­­köztársaság katonáit és köztük ma­gát is. Eszébe jut, amikor Cegléden véresre verték Horthy pribékjei. S most, ha visszanéz, mégis úgy lát­ja, érdemes volt, nem élt hiába. Aztán megszólal: írjátok meg, hogy mit tettünk mi, nyugdíjas parasztok. Kovács János (Patince) elerm? Lehet nálunk is jó kertészet Lett is. Vizet fakasztottunk, s csinál­tattunk két öntözőrendszert. A szépet és nagyot cselekedni aka­ró ember izgalmával beszél, magya­ráz, elmondja mit tett két év alatt — Mert tudják, ha valahová el aka­runk érni, azt is meg kell ám néz­nünk, milyen utat tettünk meg eddig — Voltak olyanok is, akiknek nerr tetszettek az eredmények. Sokan mo­solyogtak intézkedéseimen. Amikoi tavaly áprilisban vetettük az árpát kinevettek, s azt mondták, hogy nerr lesz abból semmi. Lett is olyan bősé­ges árpatermés, amilyenre eddig nen volt példa. A kukorica vetésekül ugyanez történt. A végén az ered­mény az lett, hogy nem is tudtuk el­helyezni a kukoricát. így a takar­mányalapot 100 %-ra biztosítottuk. Jöttek az akadályok, s ezt is le­győztem. Nem azért voltam 1919-ber vörös katona, hogy egykönnyen meg­hátráljak. Amit akartam mindig el­értem, s ez bíztatott további mun­kámban is. Egy papírlapot vesz elő Géza bácsi aztán sorolja azokat az eredménye­ket, sikereket, amelyeket elért a szö­vetkezet az elmúlt két év leforgás! alatt. — Készült egy anyasertésól és égj hizlalda. Építettünk száz férőhelye: istállót is. Csináltattunk kutat, min­den istállóba vizet vezettünk. Két víz­tároló készült, ami biztosította az ön­annyi nyugdíjat, hogy kettecskén gond nélkül élünk. Beszélgetésünk fonalát visszavezeti Géza bácsi két évre, amikor átvette a patincei szövetkezet vezetését. — Hát igen, átvettem egy süllyedő hajót. Azt mondták: Vállalja el öre­gem, maga ért hozzá. — Én meg el­vállaltam. — Aztán jöttek a nehéz napok. Sok álmatlan éjszaka. Kerestem a hibákat, s kettőt hamarosan meg is találtam: a munkaerőhiányt és a takarmány hiányát, ötven mázsa szemes takar­mányunk volt, amikor átvettem a vezetést, állat meg rengeteg. A hibák és nehézségek mellett megláttam a lehetőségeket is. Láttam, hogy milyen értékek hevernek parlagön a szövet­kezetben. A munkaerő nem is volt olyan nagy probléma. A tagság bizal­mát kell visszaszerezni s még egy pár olyan fiatalt visszaédesgetni, aki el­hagyta a szövetkezetét. Gépeket kell vásárolni... A következő évben meg­szűnt a munkaerőhiány. Amit nem bírtunk mi . elvégezni, elvégezték a gépek. Tovább gondolkodtam. A talaj jó: állatállományunk szintén példát­lan a komáromi járásban. Ha a szom­szédos virti, dunaradványi szövetke­zetek jók, miért nem lehetne jó a miénk is? Tudtam, hogy nálunk is megvannak azok a feltételek, amik az említett szövetkezetekben. Virten a kertészeti termékek jelentenek jó piacot. Hát nekünk nem lehet ezt 3 1963. április 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents