Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-03 / 27. szám
A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava 1963 április 3. • Ära: 30 fillér. XIII. évfolyam, 27. szám. Nagyobb gondosságai A tavaszi munkálatok már megkezdődtek. Sok helyen már vetögépekkel is kimerészkedtek a mezőre, de a szántóterület nagy részét még ma is belvíz borítja, vagy pedig az átázott talaj még az embernek is nehezen engedi meg, hogy rálépjen. A különleges ősz és tél után Szlovákia szakemberei idejekorán tanácsokkal látták el földműveseinket, hogyan lehet ilyen szokatlan feltételek között a legokosabban eljárni. Sokáig tanácskoztak, amíg a Szabad Földművesben is megjelent javaslatokat kidolgozták. Teljes mértékben tudatosították a hosszú és kemény tél kártételét, s mégis bizakodóan néztek az idei gazdasági év elé. Ugyanis — amint azt Michal András c i k mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanársegédje is megállapította, — az ősziek aránylag jól átteleltek. Ő figyelmeztette földműveseinket arra, hogy az őszi vetések állapota első látásra nem kecsegtet nagy terméshozamokkal. A levélkék sokhelyütt kárt szenvedtek és a tenyészcsúcsokat is megperzselték a fagyok. Ám amíg a tenyészcsúcs, a gyökérzet és a bokrosodási csomó ép, addig nincs szükség a leszántásra. Egy példát is említett. Tavaly a jaroki szövetkezetben körülbelül 36 hektárra Kosűti búzát vetettek, amely a kedvezőtlen tél után nagyon gyengének látszott. Ezért a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a búzát le kell szántani. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola képviselői azonban mélyebb biológiai vizsgálat után megállapították, hogy kár lenne a vetést leszántásra ítélni. A szövetkezet vezetősége azzal érvelt, hogy a járásban már ennél jobbat is leszántottak, s ezért ők sem tesznek másképp. A szakemberek azonban nem a látszat, hanem a növényzet valódi életképessége alapján kitartottak álláspontjuk mellett. Tudták, hogy a Kosúti búza jól bokrosodik, s ezért még akkor is kielégítő termést nyújthat — ha, mint ebben az esetben — egy négyzetméteren átlagban csak 120 életképes növény marad. Ügy számoltak, hogy ha minden növényke csak 2—3 hajtást növeszt, akkor is egy négyzetméteren legalább 360 szár lesz, ha pedig minden négyzetméteren csak 360 egy grammos kalász van, akkor 36 q/ha termést takaríthatnak be. Ezért azt javasolták, hogy a búzát minél hamarabb salétromozzák, hengerezzék és később boronálják. Igazuk lett. A szövetkezet 36 hektárról 33,6 mázsás átlagos hektárhozamot takarított be. Tehát az elmondottakból is láthatjuk, hogy nagyon körültekintően kell eljárni annak megítélésekor, hogy az ősziek egyes területeit leszántásra ítéljük-e vagy pedig fejtrágyázással és fokozott gondoskodással járulunk hozzá a növényzet megerősödéséhez. Szakembereink idén is biológiai ellenőrzést végeztek Szlovákia egész területén. Az eredmény eléggé bíztató. Az őszieknek csupán a 10—15 %-a szenvedett kárt. Jelenleg minden a szakszerű, gondos munkától függ. Most, a tavasz kezdetén sok kérdés megoldásának lehetősége kínálkozik. Elsősorban gondoskodnunk kell arról, hogy novemberig megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt biztosítsunk gazdasági állataink számára és soha többé ne ismétlődhessen meg az idei téli takarmányhelyzet. Minél hamarabb fejtrágyázzuk az őszi keverékeket, hogy így aránylag gyorsan áttérhessünk a zöldtakarmányozásra és a keverékeket betakarítva helyükbe minél hamarabb más takarmánynövényeket vethessünk. Hatványozott gondossággal vessük el a kukoricát, cukorrépát és ültessük a burgonyát. Nemcsak az a fontos, hogy minél nagyobb területen termesszük az említett hektáronként legnagyobb és legolcsóbb takarmánymennyiséget adó növényeket, hanem — és nem utolsósorban — az is, hogy minden esetben biztosítani tudjuk a hektáronkénti legelőnyösebb töszám-mennyiséget! Közismert tény, hogy azok a földművesek, akik alacsony hektárhozamokat értek el, rendszerint területegységenként az előírtnál lényegesen kevesebb növényegyedet hagytak. Kevesebb növény termesztése ugyanazon a területen kisebb terméshozammal jár. Ne engedjük, hogy így a szántóterület lényeges része kihasználatlanul heverjen! Ez évben még nagyobb mértékben mint eddig érvényes az a jelszó: ki kell használni minden talpalatnyi területet! Az országnak úgyis aránylag kevés a termőtalaja, s ebből is meggondolatlanul építkezések és hanyagság miatt minden évben nagy területet vonnak ki a termelésből. Nyugat-Szlovákiában például évenként olyan nagy — a legjobb termőföldhöz tartozó területet — vonnak ki a termelésből, mintha minden évben két nagy szövetkezetei tüntetnének el a föld színéről. Ezzel szemben másutt milliárdokat fordítunk arra, hogy növeljük a termőterület nagyságát. Mennyi munkát és pénzt fordítottunk arra, hogy a keletszlovákiai síkságot bevonjuk a belterjes gazdálkodásba! Az utóbbi három év alatt például 25 000 hektár kishozamú rétet és legelőt szántottak fel és sokezer hektárnyi területet szabadítottak meg a belvíztől. Ennek meg is lett az eredménye: az átlagos hektáronkénti 800—1000 korona értékű termelést több mint 3000 koronára növelték. Még csak a tavasz kezdetén vagyunk, s kezünkben tartjuk az idei gazdasági év eredményességének sorsát. A jókor és jó minőségben elvégzett tavaszi munkálatok, a földalap kihasználása, termőerejének fokozása, valamint az ésszerűen végzett növényápolás nagy mértékben csökkentheti a kedvezőtlen időjárás hatását. Tizennyolc évvel ezelőtt, 1945. április 4-én szabadították fel a szovjet hadsereg Malinovszkij marsai vezetése alatt előrenyomuló csapatai Szlovákia legnagyobb városát, Bratislavát. A lakosság nagy megkönnyebbüléssel, meleg szeretettel köszöntötte a szovjet hősöket, akik a Szlovákiáért folytatott harcok folyamán annyi áldozatot l\oztak. A város hálás lakossága kegyelettel őrzi emléküket. Meghalt Anezka Hodinová-Spurná elvtársit Csehszlovákia Kommunista Firtja Központi Bizottsága mély megrendüléssel közli, hogy 1963. április 1-én a reggeli órákban, rövid súlyos betegség után, 68-éves kohóban meghalt Anezka Hodinová- Spurná elvtársnő, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának több éves tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése elnökségének tagja, a Csehszlovák Nőbizottság elnöke, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alelnöke. Anezka Hodinová-Spurná elvtársnő 1895 január 12-én született a sumperki járásban levő Doubravicén egy sokgyermekes parasztcsalád lányaként. Az első világháború előtt gyári munkásként dolgozott. 1918-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba, ahol aktív politikai tevékenységet végzett a párt l»alszárnyában. 1921-ben Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik alapító tagja lett. Anezka Hodinová-Spurná elvtársnő egész életén át minden erejét és képességét a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeinek szentelte, áldozatkészen dolgozott a kommunista pártban, jelentős tisztségekben. Anezka Hodinová-Spurná elvtársnő személyében népünk a munkásosztály jogaiért és hazánkban a szocializmus győzelméért folyó küzdelem bevált, fáradhatatlan harcosát veszti el. Tisztelet emlékének! Öntözés — a terméshozam növelője Néhány nappal ezelőtt műszakigazdasági értekezletet tartottak Nővé Zámky-ban; ezen az értekezleten a föld termőképessége fokozásának kérdéseit vitatták meg, előtérbe helyezve az öntözést. Idén az említett járásban 6500 hektárnyi szántóföldet öntöznek majd, amely kétszerese a tavalyinak. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy az öntözött terület — összehasonlítva a nem öntözöttel — mintegy 30 százalékkal több terméssel fizet. A járásban megkezdték egy 50 hektáros terület trágyaleves öntözőrendszerének építését, amely még ez év első felében elkészül. Az 1964— 1965-ös években a Nővé Zámky-i járás területén a trágyaleves öntözés mintegy 600—1000 hektárnyi szántóra terjed majd ki. (ctk) Hetvenezer gyümölcsfa-csemete A Sabinovi Mezőgazdasági Műszaki Közipiskola évente több ezer gyümölcsfa-csemetét küld szét Szlovákia területére. Nagy az érdeklődés a jó téli alma-, körte- és a közismert „sabinovi barack“-csemeték iránt, amelyből még Csehországba is jut. Az iskola« tangazdasága ebben az évben 70 ezer gyümölcsfa-csemetét küld szét a megrendelőknek. (ctk) ÁPRILIS AZ ERDŐK HON APJA Immár tizennyolc esztendeje, hogy áprilist az erdők hónapjává avattuk. Egész évben, de különösen ebben a hónapban sokát kell tennünk az erdők érdekében. Erdőgazdaságunk legfontosabb feladata, hogy a fa szükségletének fokozatos csökkentésével, jobb felhasználásával, legkésőbb 1970-ben megszüntethessük a fa kitermelése és növedéke között fennálló aránytalanságot. Áprilisban, az erdő ébredésének liónapjá.ban, mérleget keli készítenünk az elmúlt évben ^-syégzett munkáról és fel keil készülnünk az új teendőkre. Ilyenkor indul meg a legfontosabb munka, a fa ültetése, a kopár és Icihasználatian területeken. Az erdő szeretete és védelme mindannyiunk feladata. Erre vonatkozólag olvassuk el mit ír az erdő. Tjt eledkezz meg mindenről magad körül!-*■ Olvass lassan, jnagy figyelemmel és talán legjobb lesz — hangosan. Az erdő ír neked. Hogy nem tudnék írni? Iskolában, sem jártam? Tévedsz. Az erdő mindent tud. Évezredek óta naponta beszélgetek az emberek-Ír az erdő kel. Láttam az első embert, menedéket nyújtottam neki és élelmet, fatörzset kunyhójára, szálfát hajója építésére, gyökeret fütykösére, vesszőt nyilára. Ember, láttam minden léptedet, hallottam minden szavadat, minden lélegzetedet és dalodat, s nem egyszer hallom szíved verését, lihegésedet é$ mivel idősebb, tapasztaltabb vagyok nálad, ismerem gondolataidat is. Életed úgy fűződik hozzám, mint a gyermeké szüleihez. Gyakran nem gondolsz erre, megfeledkezel róla. Ezért írok neked ... Hozzám képest kölyök vagy még (az ősember nem egész egy millió éves, míg az én ősöm, a szénkorszak őserdeje 2500 millió évvel ezelőtt szűnt meg], s ezért sok érdekes dolgot mesélhetek neked. Amint tudod, északtól délig, kelettől nyugatig terjedek, körülölelem az egész világot, s az enyém a szárazföldnek legalább egyharmada. Ctohasem alszom. Van időm az elmélkedésre. Á-J Erőm tudatában bár, mégis elismerem fölényedet a világon mindenben, ember, mert tanúja vagyok az életért folytatott derekas küzdelmednek. Tüzet adtam neked és azt máig is táplálom; termékeny földet kaptál tőlem, mely részére máig is vízzel gazdálkodom neked; sok mindenben hűségesen szolgáltalak, de el ne felejtsd soha, hogy szörnyű bosszúra vagyok képes, ha pazarló módon jársz el velem. Milyen régen volt már, hogy zöld ligetek árnyékozták be a Szaharát? Hány ezer évvel ezelőtt hervadtak el Közép-Ázsia rengetegei? Mióta nem legelészik már a prérik zamatos füvét a bölények milliói? Tegnap óta. Korodra való tekintettel nyugodtan mondhatom, hogy tegnap óta. Ahol elpusztítottál, ott sivatag született. Folytasd csak pusztításomat — s magad pusztulsz el. Számodra a nappal, a vízzel és a talajjal az élet vagyok. Ezért rettegsz tőlem, s ezért dalolsz rólam. Ezért égetsz, ezért irtasz és ezért ültetsz újra. /Országokat óvtam meg ellenséges támadá”Soktól. Elterpeszkedtem önmegadón utakon keresztül, adtam fát kopjára, cséphadaróra, őseid íjja és szekere számára, voltam palló, híd patak és folyó fölött, védcölöp várak fokán, faltörö kos és létra, melyről őseid várainkat ostromló törököket taszítottak a mélységbe. És én vagyok a mese. Tisztásaimon tündérek és vad asszonyok táncoltak, mélyemben királyoknál is boldogabb szénégetők éltek,- csapásaim mentén szegénylegények húzódtak meg, akik kifosztották a gazdagokat, hogy a szegényeket segítsék, ormaimon zstványok tüze lobogott, melyektől rettegtek a hatalmasak. Ismeritek JánoSíkot, Sobri fóskát? Homályomban lázadó parasztok kerestek menedéket és urak seregeinek szökevényei, s bennem, a sziklák közt sereglettek harcba a partizánok. Elláttam őket sűrűm vadjával, lombom madaraival, mohám gombájával, cserjém áfonyájával, tisztásaim szamócájával, málnájával, szedrével; füveim sebet, kórt gyógyító erejével, forrásaim szomjat oltó hűs vizével. líráké voltam, de a szegényeket szolgáltam. Végig kísértem és kísérem az embert most is, születésétől a sírig. T llatos fenyőmből bölcső készült, a törzséből ház és asztal, vörösfenyőmböl puttony, hársamból tál és kanál, fűzfámból a síp, bükkömből a kerék talpa, tölgyemből az agya és a küllője, akácomból a gereblye és bútor a nyírfámból. Végül pedig — koporsó! A koporsó mint a bölcső, illatos fenyőből készül. Fahasábom égett és ég ma is a kandallóban és a nyársak alatt. Az én hasábjaim olvasztották a vasat, az üveget is, hajtották gőzgépek és mozdonyok kerekeit. Ziapirost, cellulózt, szeszt, cserzóanyagot, a 1 fontos nyersanyagok százait készítették belőlem, ezer meg ezer szép és hasznos dolgot. Tudós értekezleteket, regényeket és költeményeket írtok, dalokat meg nagy szimfóniákat alkottok rólam, számtalanszor lefestettek és fényképeztek engem, ünnepi tábortüzetek az én fámat égeti és megreszketteti' gyermekek, szülők és nagyszülők szívét. Gyantámmal itatott levegőmön nyugalmat és gyógyulást kerestek, de különben még mindig túl gyakran bántok velem mostohán ... /. klobuCnik Fordította; SOMLÓ MIKLÓS
