Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-31 / 26. szám

kij! tagadás, boráról Gbelce soha■ * sem volt híres. Direkttermö szőlőfajtából az Othellóból — amely peronoszpóra-, Usztharmat- és flloxéramentes — volt ugyan elég, de annak bora az elsörendűek közé még a legnagyobb jóakarat mellett sem sorolható. Nemes oltványt! szőlőtőkéből bizony csak kevés akadt a falu határában.

Ma az EFSZ a Búö és Vojnice felé vezető út menti Szedresben már 15 hektárnyi nemes fajtákból álló szőlőteleppel rendelkezik. Sajnos, ez az egy évtizedes telepítés keskeny sortávolságú és gépi megmunkálása körülményes. Viszont az új telepítést már kizárólag széles sortávolságban végzik. Tavaly 18 hektáron fejezték be az új telepítést, amiből két hektár anyatelep, most tavasszal pedig 14 hektárnyi területen vár a szőlészet dolgozóira — Tóth Zoltán csoportvezető szakszerű, hozzáértő irányításával — ez a munka.

Az egysíkú termőfelületű, 30 hekJ tár kiterjedésű nagyüzemi telepítést — amint ezt a szorgalmas szőlészeti csoport vezetője is bizonyította —- huzalos támaszú, Moser-féle magasművelésben alakítják. Az egész terület legnagyobb részén már állnak a föld felett 2 méter magasra nyúló beton tartó-oszlopok, melyekre három soron

A 200 darabjával kötegezett alanyvessző előáztatását kádban végzik, ezek nedvességétől függően 3—4 napig. Ezután az alanyvessző kiszemzését és visszavágását végzik el a csaknem teljesen nőkből álló munkacsoport tagjai. A meglévő 3—4 rügyből csak a legalsót hagyják meg, melynek bélrekesze alatt 2 mm-re viszszavágják az alanyvesszőt.

gépesített oltás

E művelet elvégzésével az új oltógép szürke asztallapjára kerül az alanyvessző, ahonnan az asztal végén az egyenletesen fel-le mozgó kés alá jut, amely megformálja az ék alakú metszlapot. Az asztal másik végén egy hasonló rendszerű, de V alakú nyílást vágó kés működik, amelylyel a gépkezelő a nemes szőlővesszőt készíti elő. Ilyen előkészítés után

lezsá Istvánná és Süttó Rozália metszlapot vág gépi segftséggel

öt darab 4—5 mm vastag fémhuzalt feszítettek ki. Az alsó huzalt 110 cm magasságban helyezték el, amely felett 45 cm-re a betonoszlop mindkét oldalára egy-egy tartóhuzalt, vagyis egy huzalpárt erősítettek, s ezek felett ugyanilyen magasságban egy további huzalpárt.

A Moser-féle magasművelés alkalmazásakor a 150 cm-es tőtávolságra telepített szőlőtőkék metszése a kordonművelésű tőkék metszésével teljesen megegyezik, de előnye, hogy a költséges és fáradságos kötés munkája teljesen elmarad, mivel e módszernél a kordont a huzalpár tartja. A 250 cm-es sortávolság — Zetor 25- ös kerekes traktor vonóereje segítségéve! — lehetővé teszi a talajművelés, a permetezés, a porozás stb. teljes gépesítését.

FAJTAMEGOSZLÄS

Mivel a beérés, valamint az ezzel kapcsolatos szüreti munkálatok időbeni megoszlása fontos tényező, a 30 hektáros új telepítés fajtamegoszlását ennek megfelelően rendezik. A Semillon fajtából 6,5 ha, a Zöldszilvániból 2 ha, a Szürkebarátból 2 ha, a Zöldvelteliniből 2 ha, a Müllerből 4 ha, a Rizllngből 7 ha, a Kossuthból 0,5 ha, a Sauvíngból 1 ha, a Tramínből 1 ha, a Bouvlerből 1 ha, a Leánykából pedig 3 ha területű új telepítésről beszélhetünk.

JELENLEG TŐKEPÓTLÁS és részben a Vetőmagnemesítő Vállalatnak történő eladás céljából 40 000 Müller, 15 000 Semillon, 15 000 Szürkebarát, 15 000 Olaszrlzling és 15 000 Zöldveltlínl fajta alanyra oltását végzik a szorgos kezek. Ehhez 100 000 Riparla Portalis alanyvesszőt használnak fel, amit a Somotori Állami Gazdaság szőlészetéből vásároltak.

Ha valaki Kőfalra kerül és Nagy Ignácot keresi, sokan I azt mondják: nem Ismerem! Ezt a szikár, rafinált kis emberkét Ponty Ignácnak ismerik a kajállak. Lehetséges, hogy azért, mert valaha fiatal korában olyan ügyes volt, mint a ponty a vízben. Ellenben megfeledkezett arról, hogy nem a „Kostyán" nevezetű halastóban él, hanem csak ennek a partján. A falu szélén lakik, de azt gondolja, hogy az egész határ az övé. A közeli szomszédok éveken keresztül panaszkodnak: el-elveszlk egy két tyúk, liba vagy kacsa, de házi nyúl Is. Tudták, ki a tettes, de a bizonyíték

50—100 darabot számoló csomókban a párosító asztalra rakják az előkészített amerikai alanyvesszőt és a nemes európakszőlővesszöt, s itt megtörténik ezek összeillesztése. A párosításhoz használt nemes rész 4 cm hosszú, amelyen egy rügy található.

ERŐS ÖSSZEILLESZTÉS következik’, majd az oltványt forró parafinba mártják. Ez azonnal lehűl és nem engedi szétesni az oltványt. A parafinozás gyorsabban végezhető, mintha gumi, vagy műanyaggyűrűt alkalmaznának helyette.

Az új gépen, melyet a Kovosluíba Járási Ipari Vállalat-tói vettek KoSicén 5000 koronáért, 8 óra alatt az

Tóth Zoltán csoportvezető Konter ládába helyezésével kapcsolatban

Lajosnak ad tanácsot az oltványok (A szerző felvételei)

első két napon csak 3600—4000 oltvány anyagát készítette elő két munkaerő, de kis gyakorlattal ez a szám előreláthatólag 5000—6000-re emelkedik. Ezen kívül egy személy segédkezik még a gépnél, ketten párosítják az oltványokat, egy dolgozó pedig paraflnoz. Azelőtt kézzel egy szakmunkás műszakonként átlag 650—700 oltványt készített el. A gépen bárki szakképzettség nélkül dolgozhat.

LÄDÄS ELÖHAJTATÄS

Gyorsított előhajtatást 45 cm széles, 70 cm magas és 55 cm mély ládában végeznek. Ebben fűrészpor rétegre egy-egy sorban 35—40 oltványt raknak, melyeket kénporral és égetett fából tört szénporral hintenek meg, hogy védelmet biztosítsanak a gombabetegségek terjedése ellen. Minden ládába 1000—1200 oltványt helyeznek el, miközben a 15 cm széles vezetődeszkát, amelyet a láda felső részén kifeszített fémhuzal segítségével szorítanak meg, fokozatosan feljebb húzzák.

A VESSZŐ BEOLTOTT VÉGÉVEL sorképzéskor a vezetődeszkához kerül. A láda leállításakor ez a rész felülre jut, az oltvány és a láda alja közötti 10—12 cm-es teret pedig nedvességtartó fürészpor tölti ki, melyben megindul a gyökerezés.

Mielőtt az előhajtató helyiségbe kerülnek a ládák, künn az udvaron meglocsolják tartalmukat, ami biztosítja 17—20 napig tartó előhajtatás időszakában a szükséges nedvességet.

ELSŐ HÉTEN az előhajtató helységben 80 %-os relatív páratartalom és 24—26 C fokos hőmérséklet szükséges. A páratartalom emelését a padlózat és a ládák oldalainak permetezésével érjük el, a szükséges hőfokot pedig fűrészporkályhákban végzett fűtéssel.

A KÖVETKEZŐ HÉTEN 65—70 0/0-ra csökkenthető a páratartalom, a hőmérséklet meg 20—22 C fokra. Ekkor a permetezés már elmarad, mert hajtásrothadás következne be és a kén ellenére is bizonyos mértékben terjedne a gomba.

HARMADIK HÉTEN, amikor az oltványok a kallusz-képződés folytán már Jól összeforrtak, a hőmérsékletet csökkentik, majd a fűtést teljesen megszüntetik és e hét végén az oltványokat nyitott ablakok segítségével fokozatosan a külső hőmérséklethez szoktatják, majd megkezdődik azok szabad földbe helyezése, illetve iskolázása.

A párosító asztal mellett ISKOLÁZÁS BAKHÁTAKBAN

Ültetés előtt a gyökeres oltványok számára 30 cm széles és körülbelül 35 cm mély árkot húznak, qhova 7 ■ cm távolságban helyezik egymástól a j töveket. A gyökérrész alá tápdús: komposztos talajt terítenek, amelyet; mér két hónappal ezelőtt kezdenek • előkészíteni. Minden köbméter komposztba 20 kg cltramfoszkát kevernek, ami fokozatosan oldódik és a kétszeri forgatással egyenletesen elosztódik.

Az így elkészített és már elterített komposztot és az oltványok gyökérzetét meglocsolják és az egymástól 120 cm távolságban mélyített sáncokat bakhátas formában befödik.

ÉV KÖZBEN, ha a szükség az első hetekben úgy kívánja, kéthetenként a bakhátak között csörgedeztető öntözésben részesítik az iskolázott töveket. A talajporhanyítást és gyomirtást kapálással, a növényvédelmet a gabonabetegségek ellen kezdetben 0,25 %-os, majd 0,50 %-os töménységű rézgáliccal, ha szükséges az idény végefelé a llsztharmat ellen 0,5 %-os vegyítésfl Sullkollal végzik.

AUGUSZTUS 1—15-e között történik a harmatgyökerek eltávolítása a nemes részről, amivel egyidőben végzik a bakhát fokozatos lebontásának első részletét. A második és harmadik talajrészlet eltávolítására azután kéthetes időközökben kerül sor.

hiányzott. Nehéz volt tetten érni a „Pontyot“.,

Bemutatjuk „Pontyot“. Szövetkezeti tag volt, mindössze huszonöt árnyl földet mondott magáénak, de az udvara sokmindent tartogatott. Riskája jól tejelt; a tejből még a szomszédoknak és ismerősöknek ts jutott. Persze, literenként három koronáért. Még a Keresztelő Szent Jánosnál ts jobban keresztelte — a tejet. Háztáji gazdaságában h rom sertést, egy lovat tartott, s bikát Is hizlalt. No meg a tyúkokat senki sem számolta meg. Mindezt 25 ámyl földből ...? Ez a mohó étvágyú tolvaj nemigen szereit az embereket, de annál Inkább önmagát, no meg a templomjárást!

Decemberben családi tanácskozást tartott. Rádöbbentek arra, hogy kevés a takarmányuk, ezért szerezni kell. A múlt év december 8-ra tervezték a lopást. Későn este feleségével nekiindultak a topolnicai EFSZ kukoricájának, ö biciklivel, a felesége pedig gumikerekű kocsival érkezett a tett színhelyére. „Csak“ tizenkét zsákot vittek. A kocsicskára nem fért több mint

nyolc megrakott zsák. Ejfél körül járt az idő, és mivel féltek a szellemektől, sebtében elindultak hazafelé. Ebben a pillanatban a sötét éjszakába egy autó reflektorja hasított széle$ fénycsíkot. Megijedtek, gondolkozás nélkül eltűntek a sűrű kukoricában. A zsákmány persze az úton maradt. Mintha valaki hívta volna a kerületi közbiztonság tagjait, pontosan jelentek meg a színhelyen. Először kiáltoztak, keresték a „tulajdonost“. Senki sem jelentkezett. Mindjárt gondolták, hogy csakis lopásról lehet szó. Másnap meg-OLTVÁNYKISZEDÉS

Lombhullás után, október 20-tól, november 10-ig az oltványklszedő ekét fogják munkába. A felkerülő oltványokat a gyökérzet és a hajtások erőteljessége szerint az I. vagy a II. osztályba sorolják, majd megtörténik vermelésük, illetve eladásuk.

A VERMELÉST szabadföldben, vagy zárt vermelőhelyiségekben végzik. A szabadföldi vermelés 2 méter széles árokban, dőlt fekvésű sorokban történik, miközben az egyes sorokat 15 cm-es földréteggel takarják úgy, hogy csak az oltványok vége látszik ki. Ezt szalmás trágyaréteggel födik be.

A vermelő helyiségekben nedves homokba helyezik az oltványokat, hasonló módon, mint azt a szabad földbe rakták, de csúcsukat nem takarják be. Havonta egyszer átrakják és kissé meglocsolják az oltványokat, miközben ellenőrzik a betegségek esetleges terjedését.

TAVASSZAL az oltványokat felszedik és a gyökeres szőlővessző felső, nemes részét egy rügyre, a gyökeret pedig 4—5 cm-re vágják vissza, majd termőhelyére ültetik.

A két műszakban dolgozó szőlészeti csoport dolgozóinak kezén százezer seőlővessző, illetve oltvány megy át, hogy az ember akaratából. életet és nemes csemegeszőlőt vagy kiváló borszőlőt varázsoljanak elő a vad alanyon.

Kúti Szilárd

kezdték az ügy kivizsgálását. Nagy Ignác azon éjjelen 360 kiló kukoricával akarta megkárosítani a szövetkezetei.

Egynéhány nappal ezelőtt nyílt tárgyalás volt Kajalon. Vádlottak: Nagy Ignác és neje. Mivelhogy Ignácunk már kétszer volt lopásért büntetve, a bíróság szigorú büntetést szabott ki. A, .Ponty" 8 hónapig gondolkozhat, azon, hogy érdemes e a közösből lopni. Feleségét 6 hónapra ítélték■ el feltételesen. Ezt nemcsak a kukoricáért kapták, hanem a lucernáért is, amelyet az udvaron a szalma alatt találtak meg. Balszerencsés ember az a Nagy, avagy, ahogyan őt a faluban ismerik: Ponty Ignác.

SZEKERES KORNÉL

Szóvá teszem...

Nekem mindig kellemes örömet szerez, ha egy-egy kedves történetet hallok. Ilyenkor szinte gyermekes lelkesedéssel látok hozzá az íráshoz. Ellenben, ha az emberek hanyagságáról, vagy a bizalom visszaélésével kapcsolatos megnyilvánulásról hallok, elgondolkozom és gyakran bosszankodom is... így történt ez akkor la, amikor egy szövetkezeti dolgozó munkából jövet megállított:

— Ügy érzem, megrövidítettek ... — panaszolta —, nem fizették ki azt, amit megszolgáltam, ami nekem jár, a munkaegységek egész értékét. Te mégiscsak tollforgató vagy, tehetnél valamit...

Gondolkodóban ejtett: mi a csudát tudnék tenni, hiszen nem vagyok vezetője a szövetkezetnek. Aztán lelkiísmeretem lázadozását hallottam: Kommunista vagyl Ez az ember bizalommal fordult hozzád, tégy az érdekében .. .1

így vezetett utam a szövetkezet irodájához, amelyet sajnos, zárva találtam. Johbhíjén a HNB-irodába nyitottam be. Itt tudtam meg, hogy az ilyen esetek száma meghaladja már a tizet.

— Ezen az áldatlan helyzeten hamarosan változtatni kell — tört pálcát a dolog fölött Kllnko Károly, a HNB titkára.

Érdekes — gondoltam —, hát csak

nem tőlem várjátok ti is a segítséget?! Ám a beszélgetés folyamán kitűnt, hogy bizony tőlem is... Az együttműködést szívesen vállalom, tettem hozzá.

De hárhogy is próbálkoztunk a megoldással, oda lyukadtunk ki, hogy ezen csupán a szövetkezet tagsága, illetve vezetősége segíthet. Mindenesetre a HNB titkára megígérte, hogy elindítja az ügyet a megoldás irányába. Mégis úgy érzem, hogy papírra kívánkozik. Mégpedig azért, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő.

Több szövetkezeti tagot kérdeztem meg, mi a véleménye az esettel kapcsolatban. Kiderült, hogy az egészet a szövetkezet csoportvezetője és a könyvelőnő felületessége idézte elő.

Két ember közül nehezen állapítható meg, vajon melyiket terheli nagyobb mértékben a felelősség súlya... Tüzetesebb megvizsgálás után azonban kézzelfoghatóvá vált — noha a könyvelőnő sem teljesen mentes a Jogos vád alól! — az egész 4olgot a csoportvezető, Asztalos Kálmán Idézte elő, aki egyben pénztáros Is. Ennek igazolására szolgál az is, hogy hasonló eset történt meg Nyíri Györggyel, a szövetkezet éjjeliőrével, akinek a múlt évben 387,5 munkaegységet írtak jóvá. Két koronájával erre 775 korona részesedés jár. Az említett összeget fel is tüntették a borítékján, plusz az Idei januári előleg: 257 korona, tehát összesen 1032 korona. A fentnevezett tartozik a szövetkezetnek 72 koronával. Ám a borítékban a 960 korona helyett csak 637,60 korona volt.

A reklamálás alkalmával Asztalos Kálmán így válaszolt Nyíri Györgynek: „A szövetkezet vezetősége „megszavazott“ — hogy mikor, azt nem tudni! — még 200 koronát, én meg adok a magam szakállára 50 koronát hozzá. Aztán egy szavad se legyen!“ Igyhát Nyíri elvtárs 887,60 koronát kapott. De még így sincs megelégedve, mert akárhogy is számol, hiányzik 72,40 koronája.

Reméljük, hogy a kárvallottak — úgy Nyíri György, mint a többi — megkapják a még elmaradott pénzüket.

Megjegyzés: Jó lenne, ha az illetékesek megszellőztetnék az Asztalos által vezetett papírokat. Ez az ember sorozatosan követett el hasonló dolgokat, amelyeknek aztán az lett a következménye — mint a mostaninak is —, hogy egyesek a bosszúság pillanatában nemcsak a felelőtlen egyént marasztalják el, hanem a szövetkezetét és a szocializmust is! Persze, amikor lecsillapodnak, higgadtabban mérlegelik a helyzetet: nincs őnekik semmi bajuk a szövetkezettel, mégkevésbé a szocializmussal. Rájönnek, hogy a felelőtlen egyén hanyagságának következetében ragadtatták el magukat...

Többszörösen figyelmeztették Asztalos Kálmánt, hogy végezze lelkiismeretesebben a munkáját. De a Jelek azt mutatják, hogy a figyelmeztetés-sorozat: „falrahányt borsó!“

Most már a vezetőségen és a tagságon múlik, hajlandók-e tovább tűrni a fegyelemsértő által okozott fölösleges bosszúságokat!?

Horváth István (Otroöok)

1883. máról us 31.

Százezer oltvány