Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-31 / 26. szám

A szocialista mezőgazdaságért A MEZÖGAZDASÄGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1963. március 31. Ära 40 fillér XIII. évfolyam, 26. szám. A szeszélyesi kísérleti állomáson már napok óta vetnek. Alig pirkadt a föld, máris megkezdték a munkát. Mivel a föld még nem teljesen száraz, lófogatokkal dolgoznak. A simítózást Zachar Imre végezte, Dikasz Vendel fogasolt, Hoffmann János, Pinke Balázs és Tahi László pedig a ta­­karmányborsó-keveréket vetették. Pisny Péter pedig azonnal magtakarózott. Juhász Ábel csoportvezető szerint az őszi gabonafélék jól teleltek. A borsós-keverék vetése után azonnal vetik az árpát is. Foto: Bállá A sikert jórészt a tavaszi munka dönti el Itt a tavasz és vele együtt á mezőgazdasági munka is. Ezzel összefüggésben a Rotnické No­­viny munkatársa meglátogatta J. N a g r mérnököt, a mezőgazdasági miniszterhelyettest, a CSKP KB tagját és a tavaszi munkálatokra vonatkozó néhány kérdést intézett hozzá. • Mire kell különösen ügyelni a szlovákiai kerületekben? A szlovákiai kerületek termékeny területein nagy gondot kell fordítani a magnak szánt kukorica termeszté­sére, mivel ettől függ az ország többi kerületeiben a silókukorica fajta­összetétele. • Milyen mértékig számíthatunk a XII. pártkongresszus által kitűzött elvek megvalósítására — tekintettel a helyi körülményekre? A kitűzött elvek megvalósításának jelei már ebben az évben megmutat­koznak a nagyobb hozamú növény­fajták termelésében. Ami a gabonát illeti, az őszi vetési eredményekből láthatjuk, hogy főleg a búza vetés­­területe növekedett. A kukoricakör­zetekben a magra termesztett kuko­ricára fektetjük a fő súlyt. A* takar­mánycukorrépa területének 42 000 hektárra kell emelkednie, ami azt jelenti, hogy a múlt évihez viszonyít­va 12 000 ha-val nagyobb területen kell termelni. Takarmánykáposztát 30 000 hektáron kellene termelni, s a hüvelyesek vetésterületét szintén növelni kell. • Milyen az ősziek állapota? A helyzettel elégedettek lehetünk. Általában a rozs jobban telelt, mint a búza. Jól telelt némely többéves takarmány is. • Minden kerületben egyforma a helyzet? Nem. A veszteség a szlovákiai ke­rületekben nagyobb, mint a köztár­saság többi kerületeiben. • Mit tehetnénk az ősziek meg­védése érdekében? Erre nincs egyforma recept. Min­den esetre szükséges most a növe­kedést figyelni, és idejében végre­hajtani az agrotechnikai eljárásokat. Ne felejtsük el, hogy ha a helyes be­avatkozást nem hajtjuk végre időben, nem hozza meg a várt eredményt. Ez főleg a tavaszi nitrogéntrágyázás­ra és a pótvetésre vonatkozik. • Megmondaná, miniszterhelyettes elvtárs, miként biztosították a leg­fontosabb vetőmagot? Itt meg k§ll mondanom, hogy még számos járásban és mezőgazdasági üzemben a vetőmag-ellátás hiányos. Ezért a központi alapból át kellett engednünk a mezőgazdasági üzemek­nek a tavaszi búza vetőmagjának 54,5 százalékát, árpából 34,4 %-ot, zabból 37,4 %-ot, éthüvelyesekből 61 °/o-ot, az ültetni való burgonyából 30,5 szá­zalékot. Még szerencse, hogy a köz­ponti alapba sikerült elégséges tar­talékot készíteni. • Hogy állunk az előirányzott ve­tőmagvak egyes fajtáinak használa­tával? Ebben az irányban bizonyos javu­lást vehetünk észre. Az őszi búzánál a nagyhozamú fajták 100 %-ra, ta­vaszi árpánál 92,9 %-ra, zabnál 94,5 százalékra, magkukoricánál 83,4 %-ra megvannak. A korai burgonya fajtái­nak összetétele szintén javult. A ko­rai burgonyánál a nagyhozamú faj­ták 75 %-a részesedik, más burgo­nyafajtáknál pedig 87,5 %-a. Feltét­lenül szükséges, hogy a központi alapból csak valóban olyan üzemek kapjanak, melyek a terv szerint vető­magcserére jogosultak. Nem enged­hetjük meg, hogy a legjobb minősé­gű vetőmagot olyan mezőgazdasági üzemek kapják, amelyek gondatlan­ságból nem biztosították a szükséges vetőmagot a saját termésükből, és ezért nincs mit vetniük. • Némely szlovákiai járásban na­gyon elterjedt a zöldségtermesztés. Mire irányítják figyelmüket? A dél-szlovákiai járásokban a korai zöldségfélék 14 nappal előbb kerül­nek árusításra, mint az ország többi részében. Ezekben a járásokban ki kell szélesíteni a melegkedvelő zöld­ségfélék termesztését, mint zöldpap­rika, paradicsom, uborka, dinnye stb. Dél-Szlovákiában különösen kedve­zőek a feltételek a fokhagyma, vö­röshagyma termelésére, amelyeknek ma nagy jelentőségük van. • És a többi szlovákiai járásban? Ott a téli hónapokra elraktározható gyökeres zöldségfélék területét kell bővíteni. • Fontos a zöldségtermesztés a háztáji gazdaságokban és egyáltalán a kisüzemi feltételek között? Természetes. Ez kedvezőleg hat a zöldségfogyasztás növelésére és emel­lett a piaci vásárlók számának csök­kentésére. • Tíz kiválasztott járásban idén a takarmányalap komplex biztosítá­sához kezdtünk. Milyen elvekből in­dultunk ki? A poprádi és Havlíckuv Brod-i moz­galom tapasztalatai alapján ezen kér­dés megoldásában segítettek a me­zőgazdasági szakemberek, akik kö­zösen a szövetkezeti tagokkal és az állami gazdaságok dolgozóival a já­rásokban és közvetlenül a mezőgaz­dasági üzemekben oldották meg a problémákat. Itt érvényes az a sza­bály, hogy minden hektárról, amelyen takarmányt termelünk, minél több takarmányértéket termeljünk ki. Épp ezért kell kiszélesíteni a takarmány­­növények vetésterületét, ezen belül a kukoricát, takarmánykáposztát, ta­karmánycukorrépát, a többéves ta­karmányt és hüvelyeseket részesítjük előnyben. • Mi következik ebből a többi já­rásokra? Az önálló takarmányalapról nem­csak a kiválasztott járásoknak kell gondoskodniuk. Az lenne a helyes, ha az említett tíz járás példáját a többi járások is követnék. • A köztesnövények termesztését milyen arányban bővítjük? Országos viszonylatban köztesnövé­nyeket a vetésterület 9%-án kellene termelni, ebből kukoricaövezetben legkevesebb 13 %-ot, cukorrépaöve­zetben 11 %-ot, burgonyaövezetben 8 %-ot. A köztesnövények termesz­tését szorgalmazni kell a hegyvidé­ken is. • A takarmányalappal kapcsolat­ban egy fontos kérdés: Jelentések szerint némely járás a silókukorica vetésterületének növelését adminiszt­ratív úton akarja biztosítani. Ez he­lyes eljárás? Ehhez csak annyit mondhatok: Pár­tunk XII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés admi­nisztrációs úton történő irányításá­nak véget kell vetni. Ez vonatkozik természetesen a legfőbb takarmány­­növény, a silókukorica termelésére is. • A legfontosabb tavaszi időszak feladatai közé tartozik a rétek és le­gelők gondozása is. Igen. Ez valóban a takarmányalap egyik fontos tartaléka. Bűn lenne, ha nem használnánk ki. Nagyrá értékel­jük a Banská Bystrica-i mozgalmat, amely példaképe lehet a többi járás­nak is. • Hasznosabb a jelenlegi feltéte­lek mellett kisebb területeket, de in­tenzívebben trágyázni. Milyen a né­zete erről, miniszterhelyettes elvtárs? Elvileg ez helyes, Számos EFSZ és állami gazdaság esete is ezt bizonyít­ja. Ezen eljárás mellett foglaltak ál­lást a rét és legelőgazdálkodási or­szágos aktíva résztvevői is Gottwal­­dovban. • Idén mennyi műtrágyát kapunk az ipartól? Reméljük, hogy a műtrágyameny­­nyiséget a tavalyihoz hasonlítva si­kerül 12 %-kal emelni. Ami a tavaszi, idényben szükséges műtrágyát illeti, hisszük, hogy idejében behozzuk a lemaradást és a műtrágyák össz­­mennyisége rendelkezésre áll majd. • Előzetes jelentések szerint szá­molhatunk nagyobb mennyiségű és jobb összetételű vegyianyagra? A vegyipar ígérte, hogy 1100 000 ha területre biztosít gyomirtó vegy­szert. Ez 400 000 ha-val nagyobb te­rület a tavalyitól. A herbicidek ösz­­szetételében is némi javulás várható, azonban minden követelmény nem lesz kielégítve. Itt főleg a Simazin és Atrazin herbicid-típusokra gon­doltam. 6 És hazai gyártmányunk, — a Zeazin? Gyártását el kell kezdeni, s annyit kell belőle készíteni, hogy négyszer akkora területet gondozhassunk vele, mint tavaly Simazinnal és Atrazinnal. Már csak a bratislavai Juraj Dimitrov gyártól függ, hogy az új keveréket közre bocsátja-e a tavaszi munkák megkezdéséig. • A tavaszi munkák biztosításánál milyen szerepet töltenek be a komp­lex brigádok? Ebben az évben mezőgazdaságunk sok új gépet kap és kiszélesedik az új technológia érvényesülésének te­rülete. Tehát a komplex brigádok je­lentősége még növekedik nemcsak a tavaszi munkákban, de az aratásban és a kapásnövények betakarításában is. A gépek kihasználásával a legki­sebbre kell csökkentenünk a kézi munkát, s biztosítani a munka gyors és minőségileg jobb elvégzését. (Folytatás a 2. oldalon) Itt a tavasz Elsők voltak CTK — A Jablonov nad Turnou-i szövetkezet gépesített csoportja már­cius 26-án megkezdte a tavaszi árpa vetését. Hajdú László, Németh Béla és Kardos Béla a szakszerű talajelö­­készítés után — Szlovákiában elsők­ként vetettek el ebben az évben 4,5 hektár tavaszi árpát és a közeli na­pokban befejezik 80 hektáron az árpa vetését. A szövetkezet tavaszi napsugárban fürdő földjein ezen a héten teljes ütemben megkezdődtek a tavaszi munkálatok. A traktorosok fáradságot nem ismerve szántanak, hogy a közeli napokban előkészítsék a talajt a 70 hektárra tervezett tavaszi búza és zab alá. De azok sem tétlenkednek, akik a szántásban nem vehetnek részt. Van tennivalójuk bőven. Hordják az istál­lótrágyát és trágyaleves öntözéssel segítik az évelőtakarmányok fejlődé­sét. A feladatok nagyok, de teljesíthetők A kelet-szlovákiai kerület egységes földművesszövetkezetei és állami gaz­daságai a tavasz folyamán több mint 80 000 hektárt vetnek be tavaszi bú­zával, zabbal és árpával. A kerület szántóföldjein ebben az évben 1700 traktorral több dolgozik, mint a múlt évben és a 200 komplexbrigád körül­belül 70 000 hektárnyi területet mű­vel meg. Az Agrolet is tavaszt érez A Bratislavai Agrolet dolgozói a szövetkezeti tagokhoz hasonlóan tü­relmetlenül várták a kitavaszodást. A tavasz megjelenését hirdető napon, vagyis március 26-án Zajkó Ottó, Dobrovsky Alojz és Havran Frantisek pilóták munkához láttak a vajnoryi és a Most na Ostrove-i határban, ahol több mint 200 hektár búzát és őszi keveréket szórtak meg műtrágyával. A nyugat-csehországi kerületben is .,. A Hostou nad Sumave-i Állami Gazdaság dolgozói elsőkként fogtak hozzá a tavaszi mezőgazdasági mun­kákhoz a nyugat-csehországi kerület­ben. Keddig, vagyis március 26-ig 23 hektár tavaszi árpát és 4 hektárnyi tavaszi keveréket vetettek el. A plzeni járás első fecskéi közé tartozik még a dnesicei „Budovate!" nevet viselő EFSZ komplexbrigádja, amely 21 hektáros területet már elő­készített vetés alá, s annak 1/3-át be is vetette lóherével. A magas hekfárhozam mestere S Magas eredményeket nem nehez • ott elérni, ahol megvannak hozzá S a feltételek. A sík terület, ha a gé­­j pekkel jól előkészítik a földet, meg­• adják neki a kívánt tápanyagot és • az időjárás is kedvez — bizonyosan ; többet fog teremni, mint az a föld, amelyik savanyú, köves és olyan dombon fekszik, hogy a gépi meg­munkálása nehéz­ségekbe ütközik. A hektárhozamo­kat azonban még az ilyen területe­ken is lehet fokoz­ni, ha megvan hoz­zá a kellő szakem­ber és az akarat. A Cierna Leho­­ta-i szövetkezet- Tomasa János ben mindkettő megvan. Nem kis erőfeszítésbe, tudásba és nagy-nagy akaratba került az, míg a szövet­kezet alakításától kezdve a 16 má­zsás hektárhozamból 30 mázsa lett. S ha megvizsgálják, hogy ezt mi­lyen körülmények között termelték ki — bizony lehet csodálkozni az elért eredményen. A hegyi körzetbe tartozó Cierna Lehota-i szövetkezet földterülete 915 hektár. De ebből csak 134 hek­tár a szántó. Rét van 177 hektáron, a többi pedig legelő. De ez a 134 hektár szántó is dombon fekszik — talaja nagyon savanyú. Hogy a sa­vanyúságot vhlamennyire ellensú­lyozzák, meszezik a talajt. A szö­vetkezet megalakításának első évei­ben nagyon nehéz volt itt termelni. A föld gondozatlan és jóformán ter­méketlen volt. Nagyon kevés volt miúden növényről a hektárhozam. 1953-ban megválasztották agronó­­musnak T oma s a Jánost és a ter­méshozam szinte kézzelfoghatólag, évről évre emelkedett. Megcsinálták a földelemzést és ezután eszerint gazdálkodtak. 1961-ben a járási felvásárló üzem­től kaptak 15 mázsa Hadmer siebe­­ner Vili. fajta búzát, hogy próbál­kozzanak meg e búzafajta termesz­tésével. A termés nagyon jól sike­rült. A 6 hektáros területen 40,55 mázsa hektárhozamot értek el. A következő évben már saját terme­lésű vetőmaggal vetették be a 19 hektárt. Az elövetemény burgonya volt, de már október 22-én föld ta­karta a búzamagot. A vetés előtt megtrágyázták a talajt hektáron­ként 1 mázsa kénsavas ammóniával, 4 q Thomas-salakkal és 1,5 q káli­sóval. Még a tél folyamán kétszer végeztek trágyázást osztravai salét­rommal. Ezt a tavaszi boronálás, majd az aratás követte. Itt a kom­bájnról csak álmodni sem lehetett. A dombokon elég, ha az önkötöző - gép megbirkózik az aratással. Mindnyájan kíváncsian várták az aratás eredményét, mert a termés elég szépnek mutatkozott. Nem is csalódtak, mert a 19 hektárról a tervezett 23 q helyett 30 q átlag­hozamot értek el. De nemcsak a bú­zánál, hanem más gabonaféléknél is szépek lettek a hektárhozamok. Így a Dunavásári árpából 33 mázsát, rozsból 23,5 mázsát, zabból pedig 22 mázsát takarítottak be egy hektár­ról. Szinte lehetetlennek tűnik ez az eredmény, ha végignézünk a ha­táron. Domb hátán domb — egy tenyérni sík területet sem látni. A tengerszint feletti magasság 400 — 600 méter. S az eredményeket még fokozni akarják. Az agronómus azt állítja, hogy még nagyobb ered­ményt is lehet elérni. Ezt az állí­tását bizonyítja az is, hogy már az 1963-as évre a tavalyi 23 mázsával szemben 25 mázsát terveztek búzá- l bál. * Ahogy végignézek az agronómus • erős termetén, s nagy-nagy akara- j tot sugárzó mosolygós arcán, már j én is kezdek hinni az eredmények ; fokozásában. Ettől az embertől sok- S minden kitelik. Neki lehet köszönni j az eddigi eredményeket is. És még • mindig fűtik az elképzelések, a tér- ! vek... Különösen most, hogy elvé- j gezte a mezőgazdasági techniku- • mot, ahol a tízéves gyakorlati mun- • káját elméleti szakismerettel bövi- j tette. Égy percig meg nem áll, min- • dig megy, töri a fejét, hogyan le- • hetibe még jobb, még magasabb £ eredményt elérni. Állandóan olvas- • sa a legújabb szakkönyveket, rend- | szeresen lapozza az újságokat — : mindenből tanulni akar, mások ta- • pasztalatát is föl akarja használni. S Fáradhatatlan munkájáért többször j kapott kitüntetést, s kinevezték ót | a magas hektárhozamok mesteré- • nek. Nagyon ráillik ez a cím, mert j az ottani viszonyokhoz mérten va- • lóban magasak az általa elért ered- ! menyek. S ő nem akar megállni, ; fokozni fogja a termelést, be akar- ! ja bizonyítani, hogy nemcsak a jó, : termékeny területen, hanem a dóm- • bős, magas fekvésű, savanyú talajo- • kon is lehet magas eredményt el- : érni. Zsebik Sarolta •

Next

/
Thumbnails
Contents