Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-27 / 25. szám
A kártevők előrejelzése és a talajfertőtlenítés néhány időszerű kérdése A talajban élő vagy benne áttelelő kártevők kultúrnövényeink igen veszélyes ellenségei. Főleg ezek gyökereit támadják meg, azonban károsak a föld feletti növényrészekre is. Kártételük nyomát néha csak az eke tudja eltüntetni. Ilyen esetben az újravetés előtt szükséges a talajt fertőtleníteni. A kár nagysága az új technológiával még csak növekedhet. A kukorica négyzetes vetése, az egycsírájú (szegmentált) cukorrépamag vetése után néha kisebb kártétel mellett is annyira lecsökkenhet az egyedek száma, hogy szükségessé válik a vetés megismétlése. Ezek a veszteségek a kártevők megfelelő előrejelzésével (prognózisával) megelőzhetők. A növényvédelmi előrejelzés jelentősége Agrotechnikai szempontból fontos ezeket a kártevőket még a vetést megelőzően elpusztítani. Ehhez szükséges ismerni a kártevők élettanát, ellenőrizni Az ellenőrzést tavasszal, főleg azokon a földtáblákon szükséges végezni, ahova cukorrépa, kukorica vagy zöldségféle kerül. A védekezés módja Az említett kártevők közül legveszélyesebb a pattanóbogár lárvájának, a drótféregnek (Elateridae; drötovec) kártétele. Ez főleg a gabonafélékben, a kukoricában, a répában, a burgonyában és a zöldségfélékben mutatkozik, leginkább a nehezebb, televényben gazdag talajokon. A drótféreg általában a talaj felszíne alatt 2—10 cm-es rétegben a gyökerek elrágásával okoz kárt. Télire azonban 50—80 cm mélyre húzódik le. Kártétele azért oly nagy, mivel fejlődése 3—5 évig tart. A talaj közepes fertőzése esetén ajánlatos a vetőmag Gamanallal történő csávázása, 200 grammot számítva mázsánként. Erősebb fertőzéskor a talaj fertőtlenítése válik szükségessé, amihez hektáronként 100—150 kg Gamacid, vagy 70—100 kg Aldrin, esetleg 200—300 kg Supergam szükséges. A talajfertőtlenítést éppúgy mint a csávázási legkésőbb Pattanóbogár és lárvája a drótféreg gabonában mennyiségüket, hogy idejében meglehessük a szükséges intézkedéseket az ellenük folytatott harcban. Lényegében ez a feladata a kártevők előrejelzésének. Közülük sok a talajban telel át, s így itt tavasszal is megtaláljuk őket. Legveszélyesebbek közülük a drótféreg, a cserebogárpajor, a vetési bagolypille és a lisztes répabarkó. Jelenlétükről leginkább talajfelvételek (talajszondák) segítségével győződhetünk meg. Erre a célra általában megfelelőek az 50 X 50 cm fenti méretű, 40 cm mélységű talajfelvételek, egyedül a cserebogarak lárváinak ellenőrzésére szükséges a nagyobb, 100X100 cm felső méretű és 40 cm mély szonda. Hogy pontos eredményt kapjunk, minden földtábláról legalább négy sakkszerűen széthelyezett pontról veszünk ilyen mintát. A felkerülő földet 4—6 mm-es nyílású rostán átrostáljuk, miközben az átesett kártevőket megszámoljuk. Az eredmény kiszámításakor a négy szondában talált kártevők számát összeadjuk és a fertőzés fokát a következő táblázat szerint állapítjuk meg: 3—4 héttel a vetés előtt hajtsuk végre. A bedolgozás mélysége csupán mintegy 5 cm legyen. A cserebogarak lárvái vagyis a pajorok (Melolantha vulgáris; chrúst obycajny) a fiatal növények (a répa, a gabonafélék, a zöldségfélék) gyökereit rágják, de megtámadják a gyümölcsfák és az erdei fák gyökereit is. Kártételük főleg a „cserebogaras“ években nagy, amely mindig a 3—4 évig tartó fejlődésük után következik be. Jelenlétükről főleg szeptemberben győződhetünk meg, de kora tavasszal is megtalálhatjuk őket, 50—100 cm-es mélységben. Ezért itt a szondák nagysága 100X100 cm-es felületi nagyságú és 40 cm mély legyen. A vetési bagolypille (Agrotis segetum; siatica ozimná) kártételéről főleg a múlt évben győződhetünk meg, amikor nyári Olyan esetben, ha csak a melegágyakban használt földet vagy tőzeget akarjuk fertőtleníteni, ezt a munkát legjobb 25 cm-es rétegekben végezni, négyzetméterenként 150—200 ccm Nematint használva fel 2 liter vízzel készült oldatba. A föld legalább kétszeri alapos átlapátolása után 7—10 napig zsákanyaggal befödve állni hagyjuk azt. (Az adagolásnál használt mérték ccm-ben van kifejezve, 1 ccm = 1 dl, ami e szer esetében 112 grammnyi anyagnak felel meg). Szükséges lenne hasonlóképpen védekezni a kártevők ellen a gyümölcsfák kiültetésekor is. Ilyen esetben az elkészített gödrök falait 5—10 gramm (körülbelül egy kávéskanálnyi) Gamaciddal vagy Aldrinna! szórjuk meg. Termőfáknál esetleg a nagyobb pajorkár ellen védekezhetünk, ilyenkor ugyanebből a nemzedéke okozott nagy károkat a kukoricában, a zöldségfélékben és más növényekben. Melegebb vidékeken és években őszi nemzedéke is létezik, amely főleg az őszi gabonafélékben tesz kárt. Részben mint hernyók, részben mint bábok telelnek át, de a hernyók általában tél folyamán elpusztulnak. Ezért nem lehet a múlt évi jelenlétükből következtetni az idei kártételük mértékére. Erről szintén talajfelvétellel győződhetünk meg. Olyan esetben, ha 1 m3 földben több mint 4 darab a kártevő, a talajt 100 kg Gamaciddal fertőtlenítjük, esetleg a vegetációs időszak alatt a kártevők katasztrofális jelenlétekor Lidykollal permetezhetünk 1 kg-ot számítva hektáronként, amely mennyiséget 400 liter vízben hígítunk fel. A lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris; ryhonos repny) egyike a legveszélyesebb répakártevőknek. Általában bogár alakjában telel át, de néha lárva vagy báb formájában is. A fejlett bogarak április közepe táján bújnak elő a talajból, s májusban már lerakják tojásaikat. Az ellenőrzést legjobb ősszel yégezni, azonban olyan évben, amikor várható kártételük hektáronkénti 200 kg Gamaciddal, vagy Aldrinnal, esetleg 600 kg Supergammal védekezhetünk ellenük. Ami a talajfertőtlenítés módját illeti, ezt legjobban műtrágyaszóróval végezni, csupán a Lidykolt permetezzük szét a P—900-jelzésű permetezőgép segítségével. Néha gondot okoz a kisebb adagok egyenletes elszórása, ezért ilyen esetben száraz földdel, tőzeggel, esetleg hamuval keverjük a vegyszert, 1 : 2, illetve 1 : 3 arányban. A melegágyak és üvegházak talajának fertőtlenítése A szántóföld fertőtlenítését csak akkor végezzük, ha a kártevők nagyon elszaporodtak. Más a helyzet az olyan területeken, ahol a termelés belterjessége olyan magas fokú, hogy a kártevők kisebb előfordulása is igen jelentős károkat okozna, (például üvegházakban, melegágyakban, mezei ágyásokban stb.). Ilyen esetekben tehát, mindig ajánlatos elvégezni a talaj fertőtlenítését, amelyre legalkalmasabb a Nematin. Ennek eléggé általános (univerzális) a hatása, s minden esetben a következő adagolásban használhatjuk. vegyszerből 1—1,5 dkg-ot számítunk msenként, amely mennyiségét a szétszórás után mindjárt bedolgozzuk a talajba. A fent említett vegyszereken kívül talajfertőtlenítésre még a HCH-készítményt használhatjuk. A tavaszi időszakban nagy növénymérgező (fitotoxikus) hatása miatt azonban nem ajánlatos használata. Az említett vegyszereket a lehető legkorábban dolgozzuk a talajba, úgyhogy a vetésig legalább 4—5 hét maradjon a fertőtlenítőszer elillanására. Szükséges tehát már kora tavasszal meggyőződni a kártevők jelenlétéről, hogy a fertőtlenítést szükség esetén minél előbb elvégezhessük. Danis Ferenc mérnök, a Sahyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára A fertőzés foka A kártevő megnevezése gyenge közepes erős "^ős" ^íáhsTM" Drótféreg 1—5 6—15 16—30 31—50 50 felett Cserebogár (pajor) 1—2 3—4 5—8 8 felett — Vetési bagolypille 1—3 4—6 6 felett — — . , , . , A Nematin adagolása ___________Kártevő, korokozo_____________________________ccm/m^-ben______________ Gyomok irtása.......................................... 50—100 Palántavész és egyéb gombaparaziták . 75 Szabadon élő fonálférgek..................... 75—100 Rovarok (összes fejlődési szakasza) ellen 100 Totális talajfertőtlenítés..................... 150—200
