Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-27 / 25. szám
VII. ÉVFOLYAM • 12. SZÁM. 1965. március 27. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Talajelökészítés Tavasszal a talajelőkészítés lényegében arra irányul, hogy a termőföldet, amely a téli hótakaró súlyától megiilepedett, tömörré vált, fellazítsuk, s így jó talajszerkezetet biztosítsunk a vetésre kerülő tavasziak számára. Az előkészítő munkálatokkal egyidőben megtisztítjuk a talajt a gyomnövényektől, amelyek ekkor már csíráznak vagy ki is kelnek, s a különböző műveletek folytán részben meg semmisülnek. A talajelőkészítés a tavasziak alá csak akkor válik tökéletessé, ha a kérdéses földterületen időben elvégezzük az őszi mélyszántást. Tapasztalatból tudjuk, hogy a csapadékmennyiség nem egyenlően oszlik meg a gazdasági év egyes időszakaiban, hanem annak legnagyobb része ősszel, eső formájában, télen pedig hó alakjában jut a talajra. Igyekeznünk kell ezen csapadékmennyiséget talajainkban felfogni. Tehát, ha az őszi szántást időben, kellő mélységben végeztük el, akkor tavaszi kultúrnövényeink szépen díszlenek majd a vegetáció idején, s magas termést biztosítanak. Megfelelő időben, alkalmas eszközzel Mint már említettük, az őszi mélyszántással az volt a célunk, hogy az őszi és téli csapadékot felfogjuk, ezért most számolnunk kell azzal, hogy termőtalajaink vizesek. Fontos tehát, hogy a talajelőkészítést ennek megfelelően, a legkedvezőbb időpontban végezzük. Mint a túl korai, mint a késői talajmegmunkálás csökkenti a terméshozamot. Nagyon korai talajelökészítés esetén mezőgazdasági gépeinkkel és fogatainkkal összegyúrjuk a talajt, s így annak szerkezete nem lesz morzsalékos, holott tudjuk, hogy csak a morzsalékos talaj biztosít növényeink számára elegendő tápanyag- és vízellátást. A késői talajmegmunkálás következtében a vetés elvégzése késik, s így növényeink vegetációs időszaka is elhúzódik, pedig tudjuk, hogy a korábbi vetésből mindig biztosabb a magas terméshozam. Továbbá, ha már száraz a talaj, nem tudunk jó minőségű munkát végezni, s a morzsalékos talajszerkezet biztosítása ez esetben is kétséges. A talaj tavaszi vetésre történő előkészítése akkor a legkedvezőbb, amikor víztartalma se nem magas, se nem alacsony, tehát a föld nem kimondottan vizes, de nem is teljesen száraz. Ha ilyen talajon halad az ember. Jól érzi a talaj úgymond érett szagát, ez a léptek alatt kellemesen süpped, szinte rugalmas, mint a szőnyeg. Az ilyen talajt, ha kézzel összenyomjuk még egyben marad, ha meg ezt a földcsomót leejtjük, apró talajmorzsákká esik szét. A lánctalpas traktor súlya A kerekes traktor súlya Egyember specifikus súlya A ló súlya Ezen adatokból láthatjuk, hogy a tavaszi talajelőkészítéshez és vetéshez legalkalmasabb a lánctalpas traktor. Előnye az is, hogy vonóhorog-teljesítménye nagy, s a vontatott munkagépeket vonókészülékkel (agregátummal) összekapcsolva gyorsan és nagy munkaszélességben dolgozhat, s így lehető legkevesebb nyomot hagy maga után. Tudjuk, hogy a tavasz légáramlásban.-------------------------------------------^ TARTALOM TALAJERÖFOKOZÄS Juhász János mg. mérnök: Talajelőkészítés tavasziak alá 45 NÖVÉNYVÉDELEM Danis Ferenc mérnök: A kártevők előrejelzése és a talajfertőtlenítés néhány időszerű kérdése..........................................46 V a n e k Gáspár mérnök: Mielőtt földbe kerül a mag .... 47 Greco Vladimír mérnök: A drótféreg előrejelzésének magyarországi módszere . . 48 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Dr. Pa tus Sándor: Védekezzünk a csirkék kokcidiózisa ellen ... ... 47 SZŐLÉSZET Vasas Ferenc: A szőlő trágyázása ...............................................48 V.__________________________________J A tavaszi talajelőkészítés során első agrotechnikai beavatkozásunk a simító z á s. Simítózást a szántás irányára 45 fokban ferdén végezzük, tehát sohasem a vetés irányában, vagy azokon teljesen keresztbe. Ha gazdaságunk nem rendelkezik simítókkal, úgy azokat boronákkal helyettesíthetjük, melyeket fogaival fölfelé fordítunk Hasonló céllal szekéroldalt is fölhasználhatunk. További talajmegmunkáló vontatott szerszám a tárcsás borona, amely részben csúszik, részben forog, a talajt a behatolás mélységében jól meglazítja, megkeveri és a gyomokat szétvágja. A tárcsa munkája folytán a talaj jól porhanyul. ami főleg a kötött, nehéz talajokon kívánatos. Homokos, könnyű talajokon viszont a porhanyítás káros, mert a talaj elporosodik és szerkezet nélkülivé válik. Következő talajelőkészítö vontatott szerszám a kultivátor. Ezt olyan talajon használjuk, amely a tél folyamán megülepedett, tömörré vált, s melyen a borona vagy a tárcsa nem tud megfelelő munkát végezni. Mélyebb talajlazítást is tudunk vele végezni olyan növények alá, melyek mélyebb vetést vagy ültetést igényelnek. Legtöbb esetben, ha talajfelfagyással állunk szemben, a vetés alá történő előkészítéshez elegendő a fogasborona alkalmazása, mivel, a talajt ennek segítségével is lazíthatjuk és jó magházat létesítünk. Erőgépek — fogatok Az eddig ismert erőgépek saját súlyukkal a talajra nehezednek, azt összenyomják, s így rontják a talaj szerkezetét. Azon földterületről, amelyen traktorral, fogatokkal túl sok nyomot hagytunk, még ha táperőben gazdag is, nem várhatunk bő termést. Hogy jól megválaszthassuk az erőgépet, ismernünk kell egyes gépek súlyát, illetve, hogy az érintkezési felületen a gépek milyen nyomást gyakorolnak egy cm2-re kilogrammban. 1 cm2-re 0,8—1,5 kg 1 cm2-re 0,2—0,6 kg 1 cm2-re 0,5—0,4 kg 1 cm2-re 1,2—1,6 kg szeles napokban gazdag, s ennek következtében a talaj gyorsan szárad, tehát igyekezzünk az arra szánt földterületen a tavaszi előkészítő munkát időben és jól elvégezni, amivel idén nagy mértékben biztosíthatjuk a magas terméshomazok elérését. JUHÁSZ JÁNOS mezőgazd. mérnök, (Strázne) Az állítható élű, fogakkal ellátott talajsimítókat az őszi mélyszántás tavaszi eleffyengetésekor legelőnyösebb vonókészülék után csoportosítani, mint ahogy azt a gbelcei EFSZ-ben teszik. — ksz —
