Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-24 / 24. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Ho CD N oo 'CD íO N ««0 03 N 00 '03 oo 0 :o 1 =3 2» o c 3 *-0 o N eo C5 >^» 'ö Ö 0) k. Ai 03 CO '03 '03 ö N co 03 N 03 '03 '03 5 *♦0 03 N 00 '03 iO N 00 So 03 N co '03 00 03 Ki :o Sí =3 1 3> o Sí '05 j ö i iO SÍ c 0) su »*•2. j is • J 3 ! 3s II fc! 35 £ S '3 C ö> o • e o Ai H 3 ►-J 03 £ *S> 'Q oo Q •e N C 0J3 *0 N 03 5 C-. k. '05 s *ö Q s*» So O *-« 05 c 3 o N oo 05 *»í '05 03 V. * 03 oo k. '03 05 N cn • Az elmulasztott téli permetezés pótlása A gyümölcsészetben a növényvédelem alapját még ma is a gyümölcsfák téli permetezése képezi. Az idei kemény tél miatt még a leggondosabb gyümölcsészek is elhanyagolták a téli permetezést, aminek beláthatatlan rossz következményi lehetnének. Az elmulasztott téli permetezést Fosfotionos permetezéssel egyenértékűen pótolhatjuk. Az eddig használt téli permetezőszerek megölik a rovarokat a fejlődés minden szakaszában a téli tenyésznyugalom idején. Például a karbolos védőszerek kontakt méregként hatnak. Ezektől eltérően a Fosfotion pusztító hatású már a tevékeny rovarokra is és ezekre légzés, érintkezés útján, valamint a rágási folyamat idején hat. A rovarok tojásaiban nem tesz kárt, de ez nem is fontos, mivel a Fosfotion használata idején a rovarok már kikeltek és könnyen elérhetők. A Fosfotion rovarirtó hatása ugyanolyan mértékű, mint a szokványosán fyasznált téli permetezőszereké, sőt még erőteljesebb az olyan hernyókkal szemben, amelyek télen elrejtőzködnek és ezért a téli permetezéssel nem semmislthetők meg. A Fosfotionos permetezést a rügyfakadástól egészen a bimbók megpattanásáig végezhetjük el. Az említett időszak után már kezdődik a nyári permetezés ideje. A Fosfotiont 0,3 %-os oldat alakjában (a legerősebb 0,4 °/o-os) használjuk. A munkaidő és a gépek gazdaságosabb kihasználása érdekében más vegyszerekkel keverve is használhatjuk. Például a bimbőlyukasztó ellen, (erdők közelében) 1 °/o-os Dynollal (DDT emulzió) kombináljuk. Ebben az esetben mindjárt az .első bimbók rügyfakadása után kell permeteznünk, hogy a bimbólyukasztőkat idejében megsemmisítsük. A gombás betegségek ellen Novozlrral kombináljuk, amely napjainkban a ként és a rezet helyettesíti teljes sikerrel. Szükség esetén más kombinációt is alkalmazhatunk, például Sulkával, de a Fosfotion mindig a téli permetezést helyettesíti. A Fosfotion használata esetén a törzseken és a vastagabb ágakon élősködő mohák és zuzmók ellen a fát mészlével vagy karbollal bemázoljuk. A Fosfotiont különböző csomagolásban minden magkereskedésben vagy drogériában megkaphatjuk, s ezért használata kicsiben is gazdaságos. Ne siessük el az idei szőlőmetszést A szokatlanul hosszú tél megviselte a kényesebb szőlőfajtáinkat, s a mézesfehér szőlőfajtát teljesen kivonta az ez évi termelésből. A metszési munkálatokkal legcélszerűbb várni, amíg a szőlő rügyei duzzadni kezdenek, vagyis életjelt adnak magukról. Ugyanis a rügyek egy része a nagy hidegtől megvakulhatott, s így a szemek hézagosán, vagyis közönként helyezkednek el a vesszőn, ennek következtében a metszést esetleg helytelenül végeznénk el. A csapok számát és a csapokon meghagyandó rügyek számát mindig az előző évi tőkenövekedés határozza meg, de figyelembe kell vennünk a szőlőfajtát is. Ha a szőlőt a terv szerint annak kiöregedése miatt egy év múlva kivágjuk, akkor az eddigi metszési módon is változtathatunk. Biztosítani kell a hozam mennyiségének azt a lehető legnagyobb elérhető fokát, amely nem megy túlságosan a minőség rovására. Miután ennek érdekében ugar és biztosítócsapokat nem hagyunk, a legerősebb vesszőket tőkénként számolva 25—35 rügyes megter-MS'S*«®# Az ábrán kisebb állománynak megfelelő, egyszerű répaetetési módokat szemléltetünk. Deszkalapba egy vagy több 100-as vagy 200-as szeget verünk, amelyre a takarmányrépát vagy sárgarépát feltűzzük. Ezt a baromfiak körülállva állandóan kedvük szerint csipegethetik (a). A másik megoldás szerint répafelfüggesztő horogra (b) akasztjuk a répát. A répát olyan magasságban kell felfüggeszteni, hogy azt a baromfi a) deszkalapból kiálló 20 centiméteres szeg, b) akasztóhorog csak ugrálva érhesse el és így mozgásra is kényszeresük. Természetesen a répa aprítottan is etethető az ismertetett etetőedényekben. Egyszerű és önműködő itatok csibék és növendékbaromfi részére A nyitott itatóedénybe a csibék beleesnek, belepiszkítanak és így az ilyen edénnyel állandóan baj van. A nyitott itatóedényt könynyen megjavíthatjuk, sőt egyszerű önitatóvá alakíthatjuk át, ha közönséges nagyobb virágcserepet teszünk a tányérba úgy. hogy a cserép fenekén levő lyukat pecsétviasszal befoltozzuk, a lefelé fordított nyílása alá egy vagy két l—1,5 cm vastag fapálcikát teszünk (1 és 4). A virágcserepet megtöltjük vízzel, ráhelyezzük a fapálcikákat, majd utána ráteszszük a lefelé fordított tányért és az egészet jól összefogva hirtelen visszafordítjuk. A víz csak a pál-1. Önműködő cserépitató, 2. köcsögből átalakított önitató, 3. virágosé - réppel is megakaheléssel hosszú csapokra vagy félszálvesszőkre metsszük. Szálvesszőt hagyni nem nagyon érdemes, mivel kezelése mindig több munkával jár és előnyeit a félszálvessző vagy a hosszú csap teljes mértékben biztosítja. Az idős szőlőkben nem csupán termésre, hanem vesszőnevelésre is kell törekednünk, s ezért ilyenkor a rövidcsapos metszés szükséges. A közepes korú szőlők növekedési erélye nagyobb, de ezek a tőkék még nem magasodtak fel, s így az ugarvessző nevelése csak kis mértékben szükséges. A 4—6 rügyes csapok meghagyása esetén ugyanis a második vagy harmadik rügyből kihajtott vesszőre ugorhatunk viszsza, viszont a hasznosítási idő alatti felmagasodás sem hátrányos. Ifj. Fitos Imre KILOWATT. A teljesítmény fizikai egysége az egy másodperc alatt végzett egy joule munka. Ennek a teljesítménynek neve watt (W). A gyakorlatban gyakran használják a teljesítmény kifejezésére a watt ezerszeresét, a kilowattot (kW). A teljesítménynek a technikai gyakorlatban használatos másik egysége a lóerő. LŐERŐ. Egy lóerő (LE) az a teljesítmény, amikor 75 kg súlyt egy méter magasra egy másodperc alatt emelünk fel. A lóerő és a watt közötti összefüggés: 1 lóerő »» 736 watt ATMOSZFÉRA (atm. at.) a nyomás gyakorlati egysége. Egy atmoszféra a 760 mm magas O Celzius fokú higanyoszlop nyomása 45 fok földrajzi szélességen és a tengerszin magasságában. Egy fizikai atmoszféra mJ-enként 1,030 kilogramm nyomóerőnek felel meg. Az atmoszféra jelenti a földet körülvevő légkört is. Az üzemi nyomás a felületegységre ható atmoszférákban, illetve kg/cm3-ben kifejezett nyomóerő. A műszaki gyakorlatban a technikai atmoszférát használják: egy atmoszféra = 735 higanymilliméter, ami 1 kg/cm3 nyomást jelent. KOEFFICIENS - együttható. JOULE a munka egyik mértékegysége. Egy joule = 0,239 gramm-kalóriával. Az 1 amper erősségű elektromos áram 1 wolt feszültségkülönbség esetén 1 másodperc alatt 1 joule munkát végez. Nevét Joule (Dzsúl) James Presco angol fizikustól kapta, aki kísérletileg igazolta, hogy az elektromos áram hőt termel. BRUTTO. A kereskedelemben az áru mennyiségi meghatározására szolgáló elnevezések összefüggése: Bruttó ■ Nettó + Tara. Bruttó alatt az összsúlyt, az áru önsúlyát és a csomagoló göngyöleg együttes súlyát értjük. Nettó az áru csomagolásmentes önsúlya, Tara a göngyöleg súlya. KARBAMIDBONTÖ BAKTÉRIUMOK, (urobaktériumok). A vizelet karbamidját ammóniára, széndioxidra és vízre bontják. Trágyában és a talajban gyakoriak. férce vagy kakas ? Jérce, vagy kakas lesz-e a csibéből, erre a kérdésre gazdasszonyáink csak akkor tudnak bizonyossággal válaszolni, amikor 6—8 hetes korukra már kinőtt a kiskakas taraja. Néhány évvel ezelőtt japán tudósok rájöttek a nyitjára, hogyan lehet már a kelés után 4—15 óra múlva teljes biztonsággal felismerni a kis pihés csibe nemét. Az elmúlt hetekben két japán szakértő érkezett — név szerint: Yamanaka és Yagimuna — Budapestre, s vállalták, hogy állami gazdaságok számára a következő hónapokban 1 millió naposcsibét 98 százalékos garanciával válogatnak szét. Óránkénti teljesítményük 1000—1100 naposcsibe megvizsgálása és szétválogatása. Mi ennek a gazdasági jelentősége ? Megnövekedett a gépi úton keltetett naposcsibék száma. Egyre szaporodik a speciális tojás- és hústermelő üzemek, „baromfi-gyárak“ száma is. Mindez szükségessé teszi, hogy a csibéket a kelés után ivaruk szerint azonnal szétválasszák. A tapasztalat szerint a tojástermelő gyárakban, telepeken csak jércéket gazdaságos nevelni, mert így a kakasok nem foglalják el a helyet. Előnyösebb a férőhely kihasználása, s több egyidős jércecsirke nevelhető fel. Az elkülönített csibék egyöntetűbben, jobban is fejlődnek. A hústermelő üzemekben viszont a kakascsibék nevelése az előnyösebb, fejlődési erélyűk jobb. Egy kilő hús előállításához kevesebb takarmányt igényelnek. Az ivaruk szerint szétválogatott csibékből az egyes gazdaságok olyanokat igényelhetnek, amelyeknek tartása termelési irányzatuknak a legmegfelelőbb. Az ivarmeghatározás többirányú előnyére való tekintettel külön tanfolyamot létesítettek Budapesten. amelyen a legkorszerűbb baromftenyészettel rendelkező állami gazdaságok és termelőszövetkezetek legjobb baromfigondozói elsajátítják e szakma: az ivarmeghatározás (idegen szóval szekszálás) ismereteit, csínját-bínját, s nem lesz többé kétséges, hogy a naposcsibéből kakas vagy jérce lesz-e. Fehér Gyula cika vastagságának megfelelő magasságban tölti meg a tányért, a többi víz bennemarad a cserépben. Ahogyan a tányérból a víz fogy, ugyanannyi a cserépből állandóan pótlódik. Tejesköcsögből is alakíthatunk önitatót úgy, hogy nem fapálcikát helyezünk a köcsög alá, hanem fűrészreszelővei egy 1,5 cm-es háromszög alakú nyílást vágunk (2), így a tányérban levő víz szintje állandóan a nyílásnak megfelelő magasságot foglalja el. Egyszerű konzerv- vagy festékdobozból készülhet csibeitató, ha megfelelő nagyságú virágcserepet teszünk annak meggátlására, hogy a csibék a vízbe beleessenek (3). Fiatalság és a mezőgazdaság dályozhatjuk a csibék vízbeesénét, 4. beragasztott lyukú oirágcserép, mint initató. Miért menekül a fiatalság a mezőgazdaságból, és mezőgazdaságunk elári-e 1970-ig az ipar színvonalát? Ezzel a két kérdéssel fordult hozzánk KARAFFA István a Ceßejovcei Mezőgazdasági Tanonciskola növednéke. Amit látjuk, fiatal olvasónkat komoly kérdések foglalkoztatják, amelyekre nagyon nehéz röviden válaszolni. A „menekülés“ kifejezés túlzás. Találóbb, ha azt mondjuk, hogy a fiatalokat az iparban pillanatnyilag fennálló biztosabb és előnyösebb kereseti, szórakozási és — látszólag — jobb érvényesülési lehetőségek vonzzák. Azért írjuk, hogy látszólag jobb érvényesülési lehetőségek, mivel a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára minden lehetőség nyitva áll még a legmagasabb főiskolai végzettség eléréséhez is, csak élni kell vele. A szaktudással, új módszerekkel felfegyverzett emberek pedig forradalmi változást idézhetnek elő nemcsak a saját mezőgazdasági üzemükben, hanem egész mezőgazdasági termelésünkben is. Ez pedig nagy változásokat idézne elő a falusi emberek élet módjában. Mennyi kihasználásra váró tartalék, újítás, új munkamódszer, technika és technológia vár érvényesítésre! A szövetkezetek csupán azért nem használják ki ezeket a lehetőségeket, mert vagy nem tudatosítják azokat, vagy pedig tanácstalanok az újdonságok gyakorlati bevezetésénél. Az Ipar már elért egy bizonyos fokú fejlettséget, mind a munka mód-SiakkérdéseKre válaszolunk szere, technológiája és technikája, mind a munka szervezése terén. A mezőgazdaság viszont e téren „szűz területet“ jelent. Itt minden vonalon tökéletesíteni lehet és kell Is a termelést. Azok a fiatalok, akik „menekülnek“ a mezőgazdaságból, valószínűleg nem látják ezeket a lehetőségeket. Pedig a fiatalok rendszerint valami „nagyot“ és szépet akarnak alkotni mindjárt, amikor saját lábukra állnak. íme itt az alkalom: előttük áll mezőgazdaságunk minden kiküszöbölésre váró hibájával és nagy tettekre csábító lehetőségeivel. A második kérdésre egyszerű a felelet: minden a mezőgazdaságban dolgozó és azt irányító, valamint a mezőgazdaság számára termelő emberek munkájától függ. A tervek szerint mezőgazdaságunk 1970-ig el kell hogy érje az ipar színvonalát. Ha teljesíteni akarjuk ezt a feladatot, akkor: 1. állandóan növelnünk kell a talaj termőerejét; 2. növelni kell a gazdasági állatok számát és termelőképességét; 3. tökéletesebbé és teljesebbé kell tennünk a mezőgazdasági termelés minden szakaszának gépesítését és; 4. fokozni kell a beruházási építkezést. Ezen a téren nagy feladatok várnak nemcsak a földművesekre, hanem a gépiparra, építőiparra, vegyiparra, közlekedésre stb. is. Konkrét adatokat még nem közölhetünk, mivel a most készülő hétéves terv irányszámait valószínűleg csak az év végén hozzák nyílvánbsságra. Az említett anyagi és technikai eszközöket arra keli felhasználnunk, hogy jobb tervezéssel és munka szervezéssel, nagyobb szaktudással és okos, célszerű gazdálkodással területegységenként évről évre több, jobb és olcsóbb mezőgazdasági termékeket állítsunk elő. —gir— I3zs3iozs-idzs9soigiunfio 9P? udßpwl ipvßvui ßaui pipuisj « uo^ixaj sw ißpsopzvßQzapi » i-ipiu pmoWH • nuniozsvim au^sppua^vzs MEZŐGAZDASÁGI K I S t E X I K 0 M • c/a n ö ?? CDv "t A Co cd-t CD <2 Öv ö co N O e-*4 S 3 ?? • ÖJ a o ö su 2 öv 2 CD N Ot 8 §* co öv 5 co* CD g Sr o • O Oo 2' Öv Ö* 2 CD «Ö 2 ö <Ö Ö öa g <£* <D Sí CK ö Öv ö ÖV =C ö © «*+. «*+• ö Ö* 3 ÖV "t *\3
