Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-03-20 / 23. szám

Csak a kollektív vezetés Szocialista társadalmunk továbbfej­lesztése feltétlenül megköveteli, hogy a közigazgatás és a termelés irányí­tásába vonjuk be a dolgozók széles tömegeit. A nép közvetlen részvétele az irányításban fontos előfeltétele a nemzeti bizottságok jó munkájának, hogy az albizottságok olyan szervek­ké változzanak, amelyek a gazdasági fejlődés irányításában, a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokban és a kul­turális életben fontos szerepet tölt­hessenek be. Mindezekből kiindulva megállapít­hatjuk, hogy Pofany községben (Tre­­biéovi járás) a kollektív vezetés elve érvényesül. A helyi párt­­szervezet, a helyi nemzeti bi­zottság és az egységes földműves szövetkezet vezetősége kölcsönösen támogatja egymást és a közös cél — községük felvirágoztatása érdeké­ben jól együtt működnek. Nem me­rül fel olyan probléma, melyet ne a megértés alapján oldanának meg. A határozatok végrehajtását az illeté­kesek mindig elsődleges kötelessé­güknek tertják. A felelősségérzet min­den munkaszakaszon megmutatkozik. Igen helyes az a nézetük, hogy a nép életszínvonala csak akkor emelked­­hetik, ha a közös vagyon gyarapodik. Ez az elv főleg szövetkezetük nagy­arányú fejlődésében került előtérbe. Mindig szem előtt tartották, hogy elve érvénysül csak az új munkamódszerek bevezeté­sével lehetséges állandóan fokozni a mezőgazdasági termelést. A kukorica termesztésében elért jó eredményeket is az új módszer bevezetésének kö­szönhetik. Tudatában vannak annak is, hogy a tanult emberé a jövő. Po­­fany községben ez meg is mutatko­zik. Ez ideig nem kevesebb mint 15 pedagógus és 15 különféle mezőgaz­dasági iskolát végzett szakemberük van, akiknek egy része helyben, a többiek pedig a környéken végzik hi­vatásukat. A nemzeti bizottság mun­kája a szocialista demokrácia elmé­lyülésében nyilvánul meg. Rendszere­sen üléseznek az egyes albizottságok, úgy mint a plenum vagy a szűkkörü bizottság, és ellenőrzik a határozato­kat, teljesítik-e azokat. A mezőgazdasági albizottság min­dig kivette részét, a munka szervezé­séből és a munkák elvégzéséből. A nőbizottság aktivitása is kimagasló eredményeket hozott. A szövetkezet termelésében a nőkre háruló felada­tokat mindig határidőn belül végez­ték el. Nem volt nehézség az eladási tervek teljesítésénél sem. A fejlődés további szakaszát figye­lembe véve, a nemzeti bizottság szak­­bizottságait újabb aktivistákkal bőví­tik ki, hogy a jövőben még eredmé­nyesebb munkát tudjanak kifejteni. JABLONCI LAJOS SrsÄktas' mai feladatai Megválasztottuk népi ellenőrző bizottságunkat Veiké KapuSany lakossága: munká­sok, értelmiségiek és diákok pénte­ken, március 15-én gyűlést tartottak az új kultúrotthon helyiségeiben, amelyen megválasztották a 7-tagú né­pi ellenőrző bizottságot. A jelenlevők Gyarapodott az éremgyűjtemény Komárnoban került megrendezésre az asztaliteniszezők járási olimpiája. A marcelovói iskola színeit Paluk János, Németh Béla, Fisócky András képviselte. A fiúk sikeresen szere­peltek és Komárno után a második helyen végeztek. Egyéniben Paluk János harmadik helyen végzett. Csapatunk mindhárom tagja érem­mel és oklevéllel tért vissza a járási asztalitenisz-bajnokságról. Kádek Gábor (Marcelová) Kétszer ad, aki gyorsan ad A hirtelen enyhülés következté­ben nagy tömegű hóié, víz zúdult Stúrovo és Nána mélyebben fek­vő utcáira, ahol mintegy 60 lakó­házat veszélyeztetett. A hatalmas víztömegek már a lakóházak fala­it nyaldosták és a megrémült em­berek első ijedségükben nem tud­tak mihez kezdeni. A veszélyeztetett városrészt meg­tekintette Medovársky Mihály, az Állami Gazdaság igazgatója is, aki azonnal elrendelte az öntöző be­rendezések bevetését a víz áteme­lésére. A sürgős munka megszer­vezésében és Irányításában fárad­hatatlanul dolgozott Csányi Zoltán, a berki gazdaság technikusa, de dicséretre méltó a központi mű­hely iparosainak és a többi dolgo­zónak a munkája is. A lakóházakat a gyors közbelépés, az áldozat­kész munka mentette meg a pusz­tulástól. . Mindazoknak, akik a veszély el­hárításában közreműködtek, az épületek tulajdonosai hálás köszö­­netüket fejezik ki. N. Nagykapos legjobb dolgozóit és szak­embereit javasolták. Az ünnepélyes gyűlésen Bátyiak elvtárs, a járási pártbizottság titkára beszédében rész­letesen ismertette a népi ellenőrző bizottság munkáját és jelentőségét. Rámutatott arra, hogy bár a járásban (TrebiSov) szép eredményeket értek el a mezőgazdasági termelésben, mégis sok hiba, lazaság, sőt kihágás is előfordult, lényeges veszteségeket okozva úgy a járásnak mint sgész népgazdaságunknak. Ebből kiindulva és állandóan szem előtt tartva a CSKP XII. kongresszu­sának határozatait, járásunkban több helyen megalakulnak a népi ellenőrző bizottságok, melyeknek feladata lesz többek közt, hogy biztosítsák a hi­báktól mentes folyamatos termelést, a terv egyenletes teljesítését, a korsze­rű technika vívmányainak gyakorlati bevezetését, az árammal és a nyers­anyagokkal való takarékoskodást, va­lamint a rejtett tartalékok feltárásét. Batyik elvtárs rámutatott továbbá ar­ra, hogy a megválasztott ellenőrző szerv járásunkban a közös szocialista tulajdon védelmének fontos tényező­je lesz. A vita folyamán felszólaló Papp Sándor elvtárs arról beszélt, hogy a megválasztott bizottságnak kerülnie kell a meddő ülésezést és a forma­ságokat s megalkuvás nélkül harcol­jon majd a lopások és az üzletekben előforduló rossz módszerek és a sza­bálytalanságok ellen. A vitafelszőlalások után a megvá­lasztott személyek felesküdtek. Kertész Pálné Veiké KapuSany A talaj termőerejének növelésében a legfőbb szerepük a talajjavítást társulásoknak van. Bár Szlovákiában csak 57 ilyen szövetkezés létezik, mégis az utóbbi években a talajjaví­tási munkák összességének 25—27 o/0- át végezték el. Bizonyára nem véletlen, hogy Ilyen nagy Jelentőséget tulajdonítunk a ta­lajjavítási társulásoknak.. Ténykedé­sük eredményességének bizonyítéka a mezőgazdasági termékek mennyiségé­nek gyarapodása. Ha nem lennének talajjavítási társulások, akkor a nagy­­mihályi járásban a Kopöany-i szövet­kezet nem termelt volna hektáron­ként 23,4 métermázsa búzát olyan ta­lajon, amely tavaly még terméktelen volt. A trnávkal talajjavítási társulás, amelynek TrebiSov a székhelye, szintén figyelemre méltó eredményeket őrt el az elmúlt éyben. A CSKP XII. kong­resszusa tiszteletére tett kötelezett­­ségvállalásök eredményeképp a ter­vet 162,48 százalékra teljesítette. Még egész sorát említhetnénk azoknak a talajjavítási társulásoknak, amelyek kivették részüket az eddig még meg nem művelt — több ezer hektárt ki­tevő — talaj termékennyé tételében. De nem minden talajjavítás! tár­sulás értelmezte helyesen küldetését, s ennek következtében ténykedésük túlnyomó részben új berendezések kiépítésére Irányult. így történt, hogy elhanyagolták a talajjavítási létesít­mények és berendezések karbantartá­sát, ami pedig elsőrendű kötelessége a talajjavítási társulásoknak. A másik hiba az volt, hogy a talajjavítás! munkálatokat nem végezték komplex módon, megkésett az előkészítő do­kumentáció és az elvégzendő munkák helyének megválasztása csak a vé­letlenen múlott. Ezekre a hibákra mutatott rá a CSKP XII. kongresszusa, oly értelem­ben, hogy az eddiginél jobban kell törődni a talaj termékennyé tételének növelésével. A kongresszuson hozott határozatokból kiindulva, az utóbbi napokban a talajjavítás! társulások elkezdtek mélyebben foglalkozni az ez idei munkák tervével. A következő időszakra kitűzött feladatokkal kapcsolatosan az ed­digi ténykedésekből Indulnak ki, valamint azon munkálatok tagla­lásából, amelyeket ez évben el kell végezni. Jellegzetes vonása ezek­nek az előkészületi munkálatoknak, hogy a talajjavítási társulások tervei­ket az érdekelt EFSZ-ekkel együtte­sen dolgozzák ki, mivel tudatéban vannak, hogy a talaj termőerejének a növelése nemcsak a talajjavítási társulások ügye, hanem minden mező­­gazdasági üzemé. Ilyen szoros együtt»«, működésről beszélhetünk a Banská Bystrlca-i talajjavítási társulással kap­csolatosan. Ott a földterületek lecsa­­polásáná! — saját eszközeik felhasz­nálása mellett — igénybe veszik a tagsági • EFSZ-ek munkaerejét Is. Ily módon. ez évben saját erejükből 79 hektár földterületet csapoltak le. A studeneci talajjavítási társylás is számít feladatai teljesítésében a tag­ságát képző EFSZ-ek és állami gaz­daságok segítségére, főképp a kom­posztok készítésénél. Hiszen nem ki­csiség 26,500 köbmétert elkészíteni. A talajjavítási társulások előtt álló feladatok Igényesek ugyan, de reáli­sak. Így például a poprádi járásban — egyéb munkák mellett — 294 hek­táron elvégzik az alagcsövezést, 1300 hektár rétet és legelőt tesznek újra termővé és 115 ezer köbméter kom­­posztot készítenek. A Banská Bystrí­­ca-i talajjavítás! társulás ellenőrzi az összes talaj Javítási berendezést, fő­képp a hígtrágyás gazdálkodásokat és a trágyaleves öntözőeszközöket, aztán az ellenőrzés eredménye alapján el­végzi a szükséges karbantartási mun­kálatokat, még az üzemeltetés meg­kezdése előtt. A trebiSovi járásban, a már említett trnávkai EFSZ 160 hek­táron vezet be csörgedezte« öntözést. Ez a szövetkezet tervbe vette gyümöl­csösök létesítését olyan területeken, amelyek gépekkel nehezen hozzáfér­hetők. További tervük a kevéssé jö­vedelmező rétek és legelők felszállá­sa, valamint az elmúlt években készí­tett komposzt kiszállítása és bedolgo­zása. Amint mindezekből Is kitűnik a ta­lajjavítási társulások magukévá teszik a CSKP XII. kongresszusának a mező­­gazdaságra vonatkozó határozatait és elkövetnek mindent a talaj termőere­jének belterjes növelése érdekében. Jelenleg az a legfontosabb, hogy igyekezetüket a többi mezőgazdasági üzem is támogassa, főleg az EFSZ-ek is használják fel mindenkor a bri­gáderők segítségét, hogy bérmunkáso­kat csak a legsürgősebb szakmunkák elvégzéséhez kelljen igénybe venniük. Ján Bátovsky A csatal Kilencéves Iskola tanúiét a mezőgazdasági gyakorlati órák ke­retében komoly segítséget nyújtanak a helyt és a környékben EFSZ-eknek. Ezenkívül az Iskola melletti kertben különböző növények termesztésével is kísérleteznek. Képünkön a 7. osztály tanulói Pethö Lajos tanító Irányításával melegágya­kat készítenek. A melegágyban papri­ka, paradicsom és levendula gyógynö. vénymagokat vetnek. A fontos gyógy­növényt a szövetkezet földjén ter­mesztik maid a tanulók. A sztrájk oka: az automatizálás A newj'orki nyomdászoknak e na­pokban befejezett sztrákja csaknem 4 hónapig nyugtalanította az amerikai közvéleményt, szervezett munkásokat és munkaadókat egyaránt. Szakembe­rek szerint az újságok hiánya és a meg nem jelent reklámok és hirdeté­sek miatt a kereskedelem naponta 15—16 miliiú dolláros veszteségeket könyvelt el. Ez esetben ugyanis nem magasabb bérekről, hanem arról az elvről volt szó, hogy a nyomdai alkalmazottak a technikai automatizáció által fenyege­tett jövőjük biztosítása érdekében vették fel a harcot a munkaadókkal. Amikor néhány évvel ezelőtt az auto­matizálás folyamata megindult, a szakszervezetek aggodalmuknak ad­tak kifejezést, hogy ez a technikai fejlődés tömeges elbocsátásokat és munkanélküliségeket von majd ma­ga után. A vállalkozók és a kormány akkor alaptalannak nyilvánították eze­ket a kijelentéseket. De a fejlődés a munkásoknak adott igazat. A newyorkf sztrájk közvetlen okát a három legnagyobb újságvállalatban tervbe vett üzemi átalakítások szol­gáltatták. A három nagy lap előállí­tását a tulajdonosok oly mértékben szándékozzék automatizálni, hogy a kézi- és gépszedők, valamint a gépke­zelők személyzetének 80 %-a fölösle­gessé válna és elvesztené munkáját. Amint a szakszervezetek erről tudo­mást szereztek, biztosítékot kértek a vállalkozóktól arra nézve, hogy töme­ges felmondásokra nem kerül sor. A három kiadó vállalat ezt kereken megtagadta és maximális engedmény­ként a „fölöslegessé váló“ alkalma­zottaknak három havi végkielégítést Ígért. A nyomdai alkalmazottak a há­rom üzemben erre sztrájkkal feleltek. Közvetlenül a munkabeszüntetés kihirdetése után a többi nowyorki kiadő kizárta munkásait az üzemek­ből, hogy hangsúlyozzák álláspont­jukat, ahogy nyíltan ki is jelentették. Szerintünk az automatizálás minden további elodázása nekik milliókba ke­rül, mivel fölöslegesen fizetnek bé­reket. Természetesen a nyomdászok sem hagyták magukat, hiszen a létük fo­rog kockén. Az USA-ban uralkodó munkanélküliség melleit még átkép­zéssel sem segíthetnének sorsukon. Gazdasági szakemberek nézete sze­rint a különböző iparüzemekből az automatizáció folytán elbocsátott al­kalmazottak száma kb. másfél millió­val nagyobb lenne, ha a szakszerve­zetek nem folytatnák küzvetkezetes harcukat. A nyomdai alkalmazottak tehát nemcsak saját munkahelyükért, hanem munkástársaik milliói érdeké­ben is sztrájkoltak. SM Az EFSZ-ek építkezési szerződéseinek módosítása Hazugság ? Raimundo Andrade, a brazíliai Rio de Janeiro állam egyik kisvárosának polgármestere egy választási gyűlésen így szólt hallgatóihoz: „Az ellenzék azt állítja, hogy becstelen vagyok és állítólag pénzt tulajdonítottam el a községi alapból. Ez hazugság; ha igaz, szakadjon le a szónoki emelvény alat­tam!" A polgármester még be sem fejez­hette a mondatot, a szónoki emelvény valóban leszakadt, A szónok néhány karcolással megúszta a dolgot, de bukását aligha úszhatja meg. 1963. március 20. A 827/82 sz. kormányrendelet és a Nemzetgyűlés elnökségének a 79. és 80/sz. törvényekben foglalt intézke­dései új eljárásokkal biztosítják az EFSZ-ek és a közös szövetkezeti vál­lalatok beruházási építkezéseinek végrehajtását. Ezen.intézkedések alap­ján az 1963-évtől kszdve az EFSZ-ek és a közös szövetkezeti vállalatok Is tervükbe foglalják az építkezési ak­ciókat és a 69/58 Zb. sz. törvény szel­lemében gazdasági szerződésekkel biztosítják a szocialista szervezetek­kel kötendő megállapodásokat. Az idézett törvény értelmében az építésügyi miniszter a mező-, erdő- és vízgazdálkodási miniszter és a Csehszlovákiai Egyeztető Bíróság el­nöke együttesen alapfeltételeket ha­tároztak meg az EFSZ-ek és a közös szövetkezeti vállalatok részére vég­zendő építkezésekkel kapcsolatos munkálatok és teljesítmények részére, amelyek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság törvényeinek gyűjtemé­nyében a 127/82 szám alatt nyertek érvényességet. Ezek szerint az EFSZ- ek az egyeztető előírásokat is érvé­nyesíthetik a tervezett építkezések megszervezése, pontos elvégzése és az elvégzett munkák minősége érde­kében. Az új szabályzat megszünteti az EFSZ-beruházások felépítésében eddig oly gyakran tapasztalt késése­ket és kieséseket. Az újabb építkezésekre vonatkozó szerződésekből eredő és teljesítésük­kel kapcsolatos pereket ezentúl az állami egyeztető bíróság szervei dön­tik el. Az egyeztető bíróság foglalko­zik a jövőben a szerződéses határ­idők be nem tartása, az elvégzett munkák rossz minősége vagy más kötelezettség megszegése folytán ke­letkezett perekkel is, s fezzel lénye­gesen hozzájárul az EFSZ-ek állami beruházási tervének teljesítéséhez. Az új törvény által módosított szer­ződések által az EFSZ-ek beruházási szakaszán is összhangod érünk el me­zőgazdaságunk tervszerű fejlődésével. A beruházási építkezéseknek eddigi biztosítása az egyes munkákra szóló szerződésekkel nem felelt meg a kö­vetelményeknek. A polgári törvény­­könyv nyújtotta szerződéses megál­lapodás nem befolyásolta a kívánt eréllyel a kérdéses szerződés idejében és jő minőségben való teljesítését a vállalkozó részéről, akit a szövetkezet gyakran társadalmi munkával Is hiá­ba támogatott. Az új előírások nem­csak pénzbírsággal kényszerítik az építkezés szerződéses határidőre szó­ló, kifogástalan teljesítését, hanem a szövetkezet együttműködésére kötött megállapodással Is, s Ily módon egy­aránt ösztönzik mind az építkezést vállaló felet, mind a szövetkezetei szer­ződéssel vállalt beruházási feladatuk idejekorán! teljesítésére. A Jövőben ugyanis a szövetkezet is bírságot fi­zet az építő vállalatnak, amennyiben nem tesz eleget szerződéses kötele­zettségének [pl, ha nem készíti elő a meghatározott terminusra az építke­zés helyét stb,). Az új szabályzat tehát nemcsak az építő vállalatnak, hanem a szövetke­zetnek is kötelességévé teszi, hogy a tervezett építkezési akciókra, amelye­ket a kerületi vagy járási nemzeti bi­zottságok jóváhagytak, gazdasági szerződéseket kössön. így elérhető lesz, hogy a tervezett akciók a gazda­sági szerződések értelmében mara­déktalanul befejezést is nyerjenek. Tervezési munkák esetén a tervező vállalat köteles a kerületi tervek ke­retében az Illetékes nemzeti bizott­ság jóváhagyásával szerződést kötni. Ha pl, a szolgáltatást nyújtó szer­vezet vagy a szövetkezet megtagadja az illetékes KNB vagy JNB jóváhagyá­sa alapján kötendő szerződés megkö­tését, a másik fél egyeztető eljárást követelhet, hogy ily módon kénysze­rítse az okmányok alapján tervezett szerződés aláírását. A megkezdett és félbehagyott épít­kezések számának csökkentése vala­mint azok gyors befejezése érdekében érvényesül a jövőben az az elv is, hogy a szövetkezetek ne kapjanak engedélyt újabb építkezésekre, amíg a már megkezdettek és abbamaradtak be nem fejeződnek. Fontos még megemlékeznünk arról is, hogy a munkát vállaló építkezési szervezet csak akkor láthat munká­hoz, az akciót csak az esetben tervez­heti, ha az illetékes pénzintézet iga­zolja, hogy az építkezés pénzügyi el­látása biztosítva van. Mindez ugyan­csak összefügg a befejezetlen építke­zések felszámolásával, valamint azzal, hogy a beruházásokra szolgáló pénz­összegeket mindenekelőtt a be nem fejezett épületekre fordítsák, mégpe­dig az ún. „fekete építkezésekre“ is, amennyiben azok nélkülözhetetlenek az illető szövetkezet mezőgazdasági termelése részére. Csak a felmaradó összegek használhatók fel új épít­kezésre. Az adminisztráció megkönnyítése érdekében a jövőben a szövetkezetek részére építkezési tevékenységet to­vábbra is csak a járási építő vállalat folytathat, tekintet nélkül arra, hogy a munkát a vállalat maga szolgáltat­ja vagy a szövetkezet társadalmi munkával áll rendelkezésére. A Járási építő vállalatok az EFSZ-ek részére nemcsak új építkezési munkálatokat, hanem különleges Iparosmunkákat, szereléseket, konstrukciók és beren­dezések felszerelését is szolgáltatják, bizonyos esetekben pedig a terveket is elkészítik, -amelyek alapján a szö­vetkezeti építkezést társadalmi mun­kával végzik el. Az új előírások célja többek közt az Is, hogy a kapcsolatok a szövetke­zetek és az építő vállalatok közt az eddiginél egyszerűbbek legyenek és a szövetkezetek elsősorban saját ter­melési feladataikkal foglalkozzanak. Dr. Viktor Buday, a csehszlovákiai állami egyeztető bíróság dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents