Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-13 / 21. szám
EFSZ-einkben az elsődleges nyilvántartás vezetését 3. kivel (kikkel) szükséges aláíratni, 4. kinek kell az egyes példányokat továbbítani és milyen határidőn belül. Ezzel az EFSZ minden funkcionáriusát részletesen meg kell ismertetni, mert kielégítő munkát csak ezek után várhatunk tőlük. A növénytermesztésben használatos elsődleges bizonylatok kitöltésének technikája és körforgása a következő: ■ MUNKAJEGYZÉK. A munkajegyzéket a mezei termelőcsoport vezetője, vagy a csapatvezető az alakulat valamennyi tagja számára két példányban köteles vezetni, amit tíz naponként lezár. Ezen a bizonylaton terményfajták szerinti csoportosításban mindazokat a munkálatokat szükséges feltüntetni, amelyeket a csoporttag tíz nap alatt elvégzett. Továbbá azt is fel kell tüntetni, hogy elvégzett munkájáért mennyi munkaegység! illeti őt a jóváhagyott teljesítménynormák, valamint a nehézségi osztályok szerint. A csoport, vagy csapatvezető az eredeti példányt legkésőbb a- tíznapos időtartam eltelte utáni harmadik napon átadja a könyvelőnek, a másolatot pedig az egyes tagoknak, akik az eredeti aláírásukkal igazolják a másolat átvételét. A munkajegyzékeket a szövetkezet könyvelője dolgozza fel, amely munka során figyelemmel kíséri, hogy mennyi teljesítménynormát, vagy munkaegységet merítetek ki az egyes tagok a különféle termények termesztésével kapcsolatban. ■ CSÉPLÉSI NAPLÓ. A cséplőgéppel kicsépelt gabona nyilvántartására a cséplési napló szolgál. Ezt két példányban vezeti a mázsálással megbízott személy vagy a csoportvezető, mégpedig terményenként és műszakonként. A cséplési napló négy részből áll: • Az 1. részben feltüntetjük azt a területet (táblát), amelyről a kérdéses műszakban csépeltek, továbbá a gabonaszállító szekerek vagy kocsik mennyiségét, valamint a kicsépelt gabona súlyát összesen és az egyes minőségi osztályok szerint. Ugyancsak ebben a részben tüntetjük fel a műszak ideje alatt felhasznált energiát, illetve üzemanyagot. • A 2. részben feljegyezzük azon körülményeket, amelyek a folyamatos cséplést gátolják (például szíjszakadás, motorhiba stb. és hogy mennyi ideig állt a gép a dolgozók étkezése miatt. • A 3. rész a kicsépelt gabona elszállításának nyilvántartására szolgál. A cséplést vezető személy (mázsáié) minden elszállított tételre átvételi elismervényt állít ki. Az elszállított mennyiséget a második sorba jegyzi fel, mert az elsőbe a megelőző műszak maradékmenynyiségét írja be. Az oldal betöltése után az utolsó sorba a következő műszakban elszállításra kerülő maradékot jegyzi fel. Ha a gabonát a szövetkezet raktárába szállítják, akkor a raktárnok az átvételi elismervény másolatán igazolja a termék átvételét, melynek eredetijét és egy másolatát magának és a könyvelőségnek tartja meg. Ha a gabonát egyenesen a felvásárló üzembe szállítják, akkor az átvételi elismervény eredeti példáját a felvásárló üzemtől kapott felvásárlási bizonylathoz csatolják. A mázsakezelő a szabályszerűen kitöltött cséplési napló egyik példányát a megfelelő átvételi és felvásárlási elismervényekkel együtt átadja a csoportvezetőnek, aki ellenőrzés után további feldolgozás céljából a könyvelőhöz juttatja azt. A cséplési napló másodpéldánya a mázsakezelő blokkjában marad. • A 4. részben feltüntetjük a cséplőgépnél dolgozó személyek neveit, azok biztosításának, valamint jutalmazásának céljából. ■ ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY. Az átvételi elismervényt a raktárnok a szállítótól jegyzék nélkül átvett anyagról, a csoportvezető, cséplésvezető, illetve mázsáló pedig a szövetkezet raktárába beadott terményekről állítja ki. Az átvételi elismervény az összes anyagféleség (takarmány, saját termékek, anyagok stb.) elszámolására szolgál. Az átvételi elismervény kiállításának alapja a mázsálási napló (kombájnaratáskor, száraz takarmányok és zöldtakarmányok begyűjtésekor) vagy a cséplési napló. Ezekben az esetekben az átvételi elismervényt három példányban állítjuk ki. Az eredeti példányt a raktárnok a könyvelőnek adja át, a másodpéldány a raktárnoknál marad, aki azt a raktári segédkönyvbe történő beírás után időrendben összefűzi, a második példányt pedig a kiállító a blokkban hagyja. Az átvételi elismervényt a csoportvezető, cséplésvezető, illetve mázsáló mint a nyomtatvány kiállítója, a raktárnok pedig, mint az átvételt igazoló személy írja alá. A vásárolt készletek átvételét a raktárnok, vagy a mázsáló a szállítási jegyzékben igazolja, amit azután a könyvelőnek ad át. ■ KIADÁSI ELISMERVÉNY. A kiadási elismervényt három példányban az a szövetkezeti funkcionárius tölti ki, akit a vezetőség a készletek feletti rendelkezés jogával ruházott fel. A szövetkezet könyvelője, vagy a csoportvezető szintén három példányban tölti ki a felvásárló üzemnek történő gabonabeadásról szóló kiadási elismervényt. A termék elszállítását megelőzően a szövetkezet elnökének a beadást aláírásával igazolnia (engedélyeznie) kell. A raktárnok, vagy a cséplési mázsakezelő a terményeket az átvételt végző személy (sofőr) aláírása ellenében adja ki, s a kiadási elismervényt maga is aláírja. Az eredeti példányt egy másodpéldánnyal a raktárnok veszi át és a kiadási oszlopba írja a ténylegesen átadott mennyiségiét. Az első másodpéldányt a raktárnok, mint a kiadás bizonyítékát magánál tartja és miután a kiadást a segédraktárkönyvbe bejegyezte, időrendi sorrendben az iratrendezőbe fűzi azt. Az eredeti példányt átadja a könyvelőnek az átvételi elismervényekkel együtt, aki ezek alapján vezeti a raktárkönyvet, (-lapokat). A második másodpéldány a kiállítónál marad a blokkban. E . kiadásielismervények mutatják a szövetkezet összes anyag- és terménykiadását. A kiadási elismervény használható a takarmányok kiadásakor is. A raktárnok a szövetkezet raktárából anyagot vagy terményt csak az elnök vagy más megbízott személy által aláírt igénylőlap (kiadási elismervény) alapján adhat ki. Kivételt csak kisebb tárgyak képeznek, például villanyégő, apró javításokhoz szükségies anyag stb. Ilyen esetben a raktárnok az apróságok kiadásét valamint átvételét vagy külön lapon vagy külön füzetben igazoltatja és a csoportvezető ennek alapján kiadási elismervényt állít ki rájuk. ■ MÁZSÁLÁSI NAPLÓ. Ezt a nyomtatványt a mázsakezelő vezeti két példányban. Eredeti példányát átadja a szövetkezet könyvelőjének, a másolat pedig nála marad a blokkban. A mázsálási naplóba be kell vezetni a betakarított kapásnövények, száraztakarmányok és zöldtakarmányok egész mennyiségét, továbbá a kombájnnal aratott gabonát is. Ha nem lehet a zöldtakarmányt (valamint a száraztakarmányt) lemérni, a mázsálási naplót a takarmánytermesztő csoport vagy csapatvezetője tölti ki, amelybe beírja a takarmányok hozzávetőleges, a valóságot legjobban megközelítő tiszta súlyát. A mázsálási naplónak tartalmaznia kell a következőket: a dátumot, a szállító (fuvaros) nevét, annak a táblának, amelyről a betakarítást végezték, közelebbi megjelölését, a termény súlyát, adatokat arról, hogy hova szállították a terményt. Ezt a naplót a csoportvezető és a mázsakezelő írják alá. Ha a naplót egész szövetkezeti méretben egyféle termény (vagy trágyaféleség) mérlegelésének kimutatására használjuk, akkor a „Vyrobky — Netto“ alatti 3 üres kockába a termelőcsoportok számát vagy nevét írjuk, ha pedig egy naplót csak egy csoport számára fektetjük fel, akkor ezekbe a mérésre kerülő termények nevét írjuk. Ezt a mázsálási naplót célszerűen használhatjuk bejegyzésre az istállótrágiya kihordásakor is. Minden szövetkezetben a megtermelt és a raktárba, vagy szérűre kerülő, kazalba hordott vagy a mezőről közvetlenül feletetett termékeket mérni kell, (az utóbbi esetén kisterületről próbamérést végzünk). Ahol erre még nincs meg a lehetőség (kicsi a mérleg), vagy az egyes vezető dolgozók ezt nem tartják eléggé fontosnak és nem végzik, ott a lehető legrövidebb időn belül megfelelő hídmérleget kell építetni, a vezetőket és a többi tagokat pedig kötelezni a termények mérésére. ■ A TERMÉNYEK TECHNOLÓGIAI LAPJA. Ennek adatai nagyon fontosak az egyes termények önköltség számításakor. Ez mindenféle tervezett és tényleges mennyiséget, értéket tartalmaz. A növények technológiai lapját minden termelési táblára, minden növényre külön kell kidolgozni. Év elején a tervezéskor pontosan fel kell tüntetni rajta az előveteményt, továbbá a tervezett fő és melléktermékek mennyiségét és értékét (állandó árakban), az anyagszükségletet (például trágya, vetőmag, üzemanyag, stb.), valamint az elvégzendő munkálatokat az elvégzés időrendi sorrendjében a végrehajtás idejének meghatározásával. A tervezett munkákat gépi, fogatos és kézi erővel végzett munkák szerint csoportosítjuk. A tervezett munkaegységek vagy teljesítménynormák mennyiségét havonta összegezzük, mivel a tervkönyvbe havonta kell beírni ellenőrzés végett az eredményeket. Fontos növényenként feltüntetni a ténylegesen előállított termékek, a valóságban felhasznált anyagok és az elvégzett munkák pontos mennyiségét, mert csak így tudjuk összehasonlítani a tervet a valósággal, ami alapul szolgál az egyes termények önköltségének kiszámításához. A terménylapot a szövetkezet könyvelője vezeti. Ennek rendeltetése az, hogy minden egyes termény esetében nyilvánvalóvá tegye, hogy mennyi munkaegységet, teljesítménynormát és egyéb költséget fordítottak bizonyos növény termesztésére. Takács Lajos, a Safárikovői Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára
