Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-13 / 21. szám
Farsangvégi „lakodalom“ Még decemberben történt, mikor a jászóiak elhatározták, hogy „megházasodnak“. Mint megfelelő partnert, a debrődieket szemelték ki. Kevés töprengés után el is mentek megkérni a „menyasszonyt“ — kinek szintén megtetszett a házassági ajánlat. Nemsokára megkapták az igenlő választ. A megegyezés tehát megtörtént. A „lakodalmat“ farsang végére tűzték ki. Az ez évi farsang nem volt nagyon hosszú. Arra azonban elég, hogy mind a „menyasszony“, mind a „vőlegény“ elintézhesse a még vitás dolgait, hogy a házasság után mindkéttőjüknek a legnagyobb rendbe legyen a „szénája“. Az idő elröpült és elérkezett az utolsó nap — farsang vége. Az ünnepi aktust a jászói kultúrházban tartották meg. Mondanom sem kell, hogy a nagyterem színültig megtelt ünneplő „lakodalmasokkal“. Voltak itt gyerektől felfelé egészen 80 éves korig. Mindenki kíváncsi volt, hogyan zajlik le egy „szövetkezet-lakodalom“. A kíváncsiság érthető, mert ilyen esemény csak egyszer van a községben. A „lakodalommal“ együtt megtartották a „keresztelőt“ is. Az újszülött neve „Közös Út“ lett. A hivatalos rész után a díszvacsora következett,majd reggelig tartó mulatozás. Ropta a táncot öregje-fiatalja — mindenkit fellelkesített az egyesítés. S most nézzük meg, mi áll a lakodalom mögött, milyen célból házasodtak, hogyan teszik meg az első közös lépéseket, és mik a további terveik. A két szövetkezet egyesítése után az összterület 1296 hektár lett, melyből a szántó 708 hektár. A terület a burgonyatermelő körzetbe tartozik. Nehéz körülmények között termelnek, de így egyesítéssel könnyebben és Jobban megtudnak majd oldani minden problémát. Elsősorban is meg tudják oldani a termelés szakosítását. A növénytermesztésben ez nagy előnyt jelent, mert így az egyes növényeket a legmegfelelőbb helyen tudják termelni. Megoldódik a ihunkaerőkérdés Is. Eddig mindkét szövetkezet munkaerőhiányra panaszkodott. Kevés a fiatal. Nagyobbrészt asszonyok dolgoznak, mert a férfiak többsége otthagyta a falut. A szövetkezeti dolgozók átlag életkora 53 év. Azzal ugyan nem szaporodik a tagok létszáma, ha a két szövetkezetből egy lesz — ez a kérdés mégis megoldódik. A nagyobb földterület lehetővé teszi a gépek nagyfokú kihasználását — ami maga után vonja az élőmunka csökkenését. Mivel mindkét szövetkezet szép gépparkkal rendelkezik (2 gabonakombájn, 3 silókombájn, 3 DT stb.) megpróbálkoznak a komplex gépesítés bevezetésével. Ez évben még csak gépesített csapatot szerveznek, de ha ez bevált, jövőre már komplexbrigádot létesítenek. Már most tervbe vették, hogy az idei kaszálásnál, szénaszáritásnél, kukoricánál (30 hektáron), takarmányrépánál (9 hektáron), lóherénél (77 hektáron), árpánál (100 hektáron) felmerülő munkákat teljesen géppel végzik el. Ezeknél a növényeknél az élőmunkaszükséglet a minimumra csökken. Az állattenyésztést szakosítják. Az istállók összetétele erre nagy lehetőséget ad. Jászón már majdnem teljes egészében sikerült a TBC-s állományt kiselejtezni. Nem úgy Debrődön, ahol az állatállomány egy része még mindig e betegségben szenved. Most a két helyről összevonják és úgy helyezik el, hogy fertőzés már ne történjen és minél előbb elérjék a teljesfokú, egészséges állományt. Debrődön a sertésekkel is baj van. Az anyakocák számát nagyobbrészt még az összpontosítástól meglévő öreg sertések képezik. Természetes, ezektől a legjobb gondozás mellett sem lehetett évenként a tervezett malacokat fölnevelni. Ennek következménye aztán, hogy az évi ellési áltag egy anyakocától csak 7,2 darab. Most az állományt teljesen fölfrissítík. Jászóról hoznak fiatal anyakocákat, azokat pedig kiselejtezik. Ez évben már lényeges javulásnak kell beállni a sertéstenyésztésben. A szövetkezetnek nagyon kifizető a juhállomány. Több hektár olyan legelőjük van, amit csak a Juh legelhet. A juhtartás aránylag kevés költséggel jár. Megeszi az olyan szénát vagy más takarmányt is, amit a szarvasmarha nem fogyasztana el, ős munkaerő Is kevés kell hozzá. A befektetési költségek tehát alacsonyak. Viszont a tőlük származó jövedelem annál nagyobb. A szövetkezetnek most már 510 merinóí juha lesz. Ebben a hónapban a költségvetésben 170 000 korona bevétel szerepel a gyapjúból és 50 000 a sajtból. A juhok tehát sokszorosan gyümölcsöztetik a befektetési költségeket. Ami a takarmányt illeti — no, ebből elég gyenge lábon állnak. Szemestakarmányból még van elég, de szénából ... A múlt év szeptemberében nagy csapás érte a jászói szövetkezetét. A széna nagyobb részét a vasút közelében levő zsindelyes tetejű csűrökben helyezték el. A szárazság következtéiben egy napon a vonatból kicsapódó szikra meggyújtotta a csűrt. A leggyorsabb védekezés ellenére Is 13 vagon szénájuk égett el. Ezt bizony most nagyon megsínylik az állatok. A siló is elég kevés, mert Jászón az elmúlt évben 24 hektár kukoricát a szárazság miatt ki kellett szántani. Debrődön már 28 hektárról sikerült a silózás. A takarmány ezután közös lesz, így újig nagynehezen kitartanak. A következő évek takarmányproblémáitól nem félnek, mert a két szövetkezetnek összesen 130 hektár a jó minőségű rétje. A Bódva ezt minden évben elönti, ezzel megtrágyázza és a kellő gondozás mellett így kitűnő szálastakarmányt nyernek. A szervezési munkát is ügyesen oldják meg. A két szövetkezet élére Novék József kerül, aki már Jászón 12 évig volt elnök. Most újból két évre választották meg. A főkönyvelőséget könyvelőhiány miatt már eddig is mindkét helyen Csoltko Jenő végezte. Az egyesítés után így legalább „otthon lesz“ a munkájában. A vezetőség többi tagjait mindkét szövetkezetből választották. Az egyetértés így továbbra is meglesz. Úgy egyeztek meg, hogy a tagsági, valamint a vezetőségi gyűléseket is megosztják.. Egyszer Jászón, máskor pedig Debrődön tartják meg. Így a szövetkezeti tagság nem panaszkodhat az esetleges utazgatások miatt. Közös elképzelések, közös tervek, közös célok — a Közös Üt szövetkezetnek ezután minden közős lesz. Most már csak a tagságtól függ, hogy sok olyan eredményt érjenek el, amely mindnyájuk érdekét szolgálja. Zsebik Sarolta A gyümölcs a legtermészetesebb gyógyszer A komárno! JNB mezőgazdaság osztálya a közelmúltban szőlészeti, gyümölcsészeti, zöldségtermesztési műszaki-gazdasági értekezletet tartott. Ezen az értekezleten jelen voltak tudományos dolgozók, a központi és járási szervek képviselői, valamint Dr. Porpászi Aladár akadémikus, a Fertői Nemesítő Állomás igazgatója és Horváth Károly az állomás főmérnöke (mindketten a Magyar Népköztársaságból), továbbá a járás szövetkezeti elnökei, az állami gazdaságok igazgatói és a mezőgazdasági nagyüzemek szőlészeti, gyümölcsészeti és zöldségtermesztési szakemberei. Hlaváö mérnök, a JNB mezőgazdasági osztályának vezetője beszámolójában sokoldalúan foglalkozott az említett kultúrák jelenlegi termesztésének nem kielégítő formáival, eredményeivel. Majd ismertette a XII. pártkongresszus határozatának a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre vonatkozó feladatait. Köztársaságunkban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztásnak 100, s zöldségfélékből pedig 120 kg-nak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy kétszeresére kell a fogyasztást emelni, még hozzá túlnyomórészt saját forrásainkból. Ennek érdekében a gyümölcsfák szakszerűbb ápolásra és ifjitásra szorulnak s nemes szőlővel telepítsük be, főleg olyan területeket, ahol más növények kevésbé díszlenek. Itt leginkább a futóhomokra gondolunk, amelyek járásunk területén nincsenek eléggé kihasználva. A komáromi járás szőlőterülete 1618 hektárnyi. Ezt a területet 1965-ig 292 hektárral, majd 1975-ig újabb 1077 hektárral fogjuk növelni. Megjegyzendő, hogy a szőlőterület negyedrésze a múlt évben direkttermő volt, amelyet 19 %-ra sikerült lecsökkenteni. A jövő évben a direkttermő szőlő területe tovább zsugorodik majd, hogy helyét a nemes szőlőfajták foglalják el. Természetesen, nem elaprózódott parcellákon. Itt az ideje, hogy az új telepítéseket már a nagyüzemi szőlőtermesztés elvei szerint végezzük. Idén a szőlőtelepítési terv 93 hektárt irányoz elő, s a legjobban bevált Olasz rizling, Ezerjó és Mülier-Thurgau kerül előtérbe. A gyümölcstermesztés terén is merészek a tervek: 1970-ig virágzó gyümőlcsöskertté alakul át a járás területe. Jelenleg több mint félmíllő gyümölcsfát tartunk számon, amelyből 180 ezer közös vagyont képez. Az idén az ültetési terv 23 ezer gyümölcsfa telepítését irányozza elő. A kiültetés 1970-ben eléri majd az 1000 hektárt, s főleg kajszi- és őszi barackból, valamint téli almából tevődik össze. Járásunk büszkesége lesz a Komárnoi Állami Gazdaság bálványl 800 hektáros gyümölcsöse, 1970-ben. Zöldséget eddig 43 mezőgazdasági üzem termeszt, amely 25 üzemben összpontosul majd, s 14 százalékkal emelkedik 1965-ig a zöldségtermesztés. Ám egyes szövetkezetek vezetőinek sokkal többet kell törődniük a zöldségtermesztés kérdésével. Például a sokolcei szövetkezet kertészetében tavaly 15 hektárnyi területen az egy ha-ra tervezett 167 mázsa zöldség helyett 243 mázsát termeltek, vagyis az előirányzott 29 780 korona helyett 32107 korona volt a hektáronkénti bevétel. Ezzel szemben a príbetai szövetkezetben (amelynek a sokolcei EFSZ-éhez viszonyítva sokkal jobb az éghaljati viszonya) a 19 hektár területen az egy hektárra tervezett 120 mázsa zöldség helyett csak 80 mázsát takarítottak be. Így az előirányzott 11 600 korona bevétel 8424 koronára csökkent. Jó példának hozható még fel a Dedina Mládefe-i 256 mázsás hektárhozam zöldségből, valamint a kameniínái 218, s a Zlatná n/O-i 269 mázsás ha-hozam; viszont I2án csak 8, Dulovcén pedig 79 mázsa zöldséget termesztettek hektáronként. Dr, Porpáczi Aladár akadémikus értékes vitafelszólalásában kitért a Kárpát-medence egyedülálló éghajlati viszonyaira, amelyek nagyon kedvezőek az említett növények számára, jobbak, mint a napsugaras Olaszországban, s méltatta a nagyüzemi gyümölcstermesztés előnyeit: — A híres magyar nagyüzemi gyümölcsösök önnállóan gazdálkodnak, s Jól kihasználják főleg a homokos talajokat. A sortávolságot szélesítik és a tőtávolságot pedig szűkítik, sövényféle fasort alakítanak ki. Ennek előnye, hogy a fák alacsonyak, könynyebben végezhetők az ápolási, szüretelést munkálatok, kevesebb permetanyag vész kárba, s a hektárhozam 300—400 mázsa is lehet. A széles sorközökben nagyobb gépek Is elférnek, s a zöldtrágya-növény is jól megnő, így ezek a sorközök nem vonnak el trágyát a szántóföldi növényektől. Porpáczi akadémikus számításai szerint a gyümölcsszüret a magastörzsü fáknál az évi munkálatok 60 %-át öleli föl, viszont a törpefáknál ez csökken, s vele együtt a kitermelési ár Is alacsonyabb. A rentábilis szőlő-gyümölcskertészet sok asszonyt foglalkoztat a magyar mezőgazdaságban és így a mezőgazdaság nagy bevételeket biztosító könnyű iparává vélik. A Magyar Népköztársaságban 1970-ig a szántóföld 10 °/o-án termesztenek majd gyümölcsöt, szőlőt, ami a magyar export 70 %-át fogja képezni. Az értekezlet, s a vitafelszólalásokat Kosztankó Antal, a Komárnoi Járási Pártbizottság vezető titkára értékelte záróbeszédében. Rámutatott, hogy a Napot, mint nyersanyagot jobban ki kell használni a gyümölcs, szőlő és zöldségtermesztés szempontjából, mert ezek a termékek szolgáltatják a legtermészetesebb gyógyszereket, s a hektárnyi Jövedelem a lehető legmagasabb. Majd felkérte Kosztankó elvtárs járásunk valamenynyi dolgozóját, hogy ezen örömteljes terv megvalósításához mindannyian járuljanak hozzá. Kása Mihály (Zemanská OlCa) Síkföldi emberek ók, a csallóközi rónák fiai. A túlzott óvatosságot félretéve hamar megbarátkoznak az újjal, a fejlődést előremozdftóval. Már tavalyelőtt úgy érezték, hogy elavult a mezei csoportok rendszere. Szorít, mint a kamaszlegény-kinőtte rámáscslzma. Az effajta kényelmetlenségtől szabadultak meg a dióspatonyi szövetkezet vezetői, amikor a komplexbrigádot nyélbeütötték. Ám az új „lábbeli“ kezdetben igencsak szorított. Mindaddig, amíg a lábhoz nem állt. Az össze nem szokott traktorosok, a pontosnak egyáltalán nem mondható nyilvántartás, no meg a tapasztalat hiánya is egész sor nehézséget okozott... De mindezen hamarjában túltették magukat. Közös erővel hárították el a haladást akadályozó torlaszokat. Az első siker Roppant nehéz évet hagytak maguk mögött. Késve érkezett a kikelet, amely semmi jót nem kínált. Dologhoz láttak hát! A tavaszi munkákat már az új szervezés jellemezte. Ugyanis, gépekre osztották el a feladatokat. Így lényegesen megcsappant a gyalogerők száma; a növénytermesztésben ennek ellenére meggyorsult a munkavégzés, egyik dolog nem nőtt a másikra. Szélesre tárták az új technológia érvényesülésének kapuját. A gabona 98 százalékát kétmenetesen takarították be. Hat kombájnnal dolgoztak. A jó munkaszervezés, a gépek alapos, kihasználása és szorgoskodásuk eredményeképpen az aratást, szalmaösszetakarítást, valamint a tarlóhántást 12 nap alatt elvégezték, amire a szövetkezet fennállása óta nem volt példa. A huszonhattagú komplexbrigád — amelyre a járásbéliek is felfigyeltek — győztesen került ki a múlt évi gabonabetakarltási versenyből, Varga Imre hozzáértő vezetésével. köszöntsék a kongreszust, nagyon értékes szocialista kötelezettségeket vállaltak. Ezek a vállalások az évi normálhektár-terv túlteljesítésére, üzemanyag megtakarítására, a gépjavítási költségek leszorítására, stb. irányultak. A munkaverseny jó iráhyítása, a vállalások teljesítésének rendszeres ellenőrzése a második jelentős siker elérését eredményezte. A pártnak adott becsületszavukon szemernyi csorba nem esett. Az évi normálhektár-tervet 116,5 százalékra teljesítették. Az egy normálhektár megművelésére előirányzott 83 korona kiadásnak a felét (42 korona) merítették csak ki. Vállalásaik túlteljesítésével elérték, hogy 156 832 koronát megtakarítottak közös gazdaságuk javára. Fáradozásuk, önzetlen szorgalmuk legnagyobb elismerése: a „XII. pártkongresszus brigádja“ titulus, amelynek birtokába jutottak. nem láttam, mint itt. Nagy becsben tartják itt a gépet. Számos komplexbrigád felkereshetné a kormánykitüntetésre előterjesztett dióspatony-kisíaludi brigádot. Lehet tőlük tanulni sokat — az alkatrész-rendbentartást illetően is. Ez a komplexbrígád elől jár abban is, hogy az állattenyésztés gépesítését Nem ülnek babéraikon ... és a második A brigád tagjai egy szép napon összedugták a fejüket. Elhatározták, hogy versenyre kelnek a „XII. pártkongresszus brigádja“ büszke titulusért. Természetesen, hogy méltó módon Az elért sikerek nem teszik elbizakodottá a brigád tagjait, sem a vezetőket. Tovább tökéletesítik a munkaszervezést. Ezt megköveteli az is, hogy az 1880 hektárnyi mezőgazdasági földterületük 2316 hektárra növekedett azáltal, hogy a szomszédos kisfaludi szövetkezet csatlakozott hozzájuk, ingó és Ingatlan vagyonával, tagságával együtt Nemcsak a földterület szélesedett ki az egyesülés folytán, hanem a komplexbrigád tagjainak száma is megszaporodott. Ugyancsak kibővült a géppark is. Említésre méltó még, hogy a központifűtéses gépjavítóműhely 16 dolgozója is a brigádhoz tartozik már, amelyet alapos megfontolás előzött meg. Abból indultak ki, hogy a gépek kellő időben, jól legyenek megjavítva, s ezáltal a legkisebbre csökkenjen a gépkiesés. Lényeges dolog ez, hiszen a komp- Jexbrigád kevés híján hárommillió korona értékű géppel rendelkezik. Sokhelyütt megfordultam már, de annyi gépet fedél alatt, gondosan elraktározva, konzerválva, még sehol •fátból és 27 kg kénsavas ammóniákból állítják elő a szükséges víz hozzáadásával. A tejhozam-emelkedés tehenenként és naponta 4—7 deci. Tehát a napi tejtöbblet mintegy 160 liter. Aki papírt és ceruzát vesz a kezébe, könnyen kiszámíthatja, mit jelent egy ilyen moslékgyér — főleg takarmányszük esztendőben. * * * Jól felkészült a dióspatony-kisfaludi EFSZ immár népes komplexbrigádja a tavaszi munkákra. A brigád tagjai még a közeli napokban rövid (háromnapos) iskolázáson vesznek részt. Van rá idejük, hiszen a gépeket kijavították a megszabott, időn belül. Fokozott gondot fordítanak a szövetkezet tagjai a saját takarmányalap megteremtésére, az istéllótrágya, trágyalé és műtrágya szakszerű gondozására, valamint ezek felhasználására. Ebben látják a termelés további fellendítésének előfeltételeit. Ha egy közös cél — a termelési irányszámok elérése — lebeg majd nap mint nap szemük előtt, akkor az egyesített szövetkezet a tavalyitól még sikeresebben zárja majd az idei éve#. Nádszegi Kovács István ötvenezer korona beruházási költséggel központi fütésessé alakították a gépjavítóműhelyt, amelyben a nagy hidegek ellenére is zavartalanul folyt a munka. Ott jártunkkor Pongr á c z Mihály éppen egy gépalvázat hegesztett, Táncos János és Méri József a DT— 54-es lánctalpas traktorra szerelték a sárvédőt, Horváth Ferenc — aki a képen Is látható — pedig alkatrész készítésén munkálkodott. szorgalmazza. Pőthe József műhelyvezető kíséretében alkalmam nyílt a mintegy 100 000 korona beruházási költséggel létesített moslék-gyár megtekintésére. Ez a gyár naponta 100 hektoliter élesztősített moslékot termel 400 tehén részére. Ezt a móslékmennyiséget 9—10 mázsa takarmánycukorrépából, 30 kg szuperfosz-Javítóműhely nélkül is jól halad a munka összesen 40 traktort, 10 kombájnt, 4 tehergépkocsit és számos más mezőgazdasági gépet mondhat magáénak a marcelovái szövetkezet tagsága. A gépek jó kezekben vannak: a lánctalpas traktor vezetője Kotárovszky József, aki a múlt év őszén a mélyszántási versenyben harmadik helyet vívott ki a járásban. A legjobb kerekes traktoros Fábrlk Márton és Bratkó László. A traktorosok és gépjavítók munkáját nehezíti, hogy nincsen megfelelő szerelőműhelyük. Már régebben előirányozták a vezetők garázs és szerelőműhely építését, de mostanáig nem került sor a felépítésére. Baranyai Géza, a kovácsműhely vezetője és a műhely dolgozói elhatározták, hogy a nehéz körülmények ellenére üzemképessé teszik a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági gépeket, mire a tavasz beköszönt. Ez évben már két komplexbrigád működik a szövetkezetben; az egyik a CSISZ védnöksége alatt. Máriási János (Marcelová) 1963. március 13. 3
