Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-13 / 21. szám
A kukorica csíraképessegének ellenőrzése Az idei rendkívül hideg időjárás és a hosszantartó fagyok veszélyeztetik a kukoricagórékban vetőmagként tárolt kukorica csíraképességét, ami annál valószínűbb, mivel tavaly ősszel jobbára későn és a szokottnál magasabb nedvességtartalommal került betakarításra e termény. Ez a magasabb víztartalom növeli a fagyveszélyt. A különösen erős és hosszantartó fagyok még a zárt padláson tárolt kukorica csíraképességét is veszélyeztetik, ezért szükséges csíraképességének ellenőrzése. A csírázás ellenőrzését a fagyok elmúltával azonnal kezdjük meg, de ajánlatos a giórékban tárolt vetőmagkukoricát már most lemorzsolni és fagymentes helyen tárolni. Az így előkészített vetőmagkukoricának azonnal állapítsuk meg csírázó képességét és csírázó erélyét. A kettő között lényeges a különbség, s a sikeres termesztés szempontjából mindkét tulajdonság ellenőrzése egyaránt fontos. Csírázóképesség alatt ugyanis a vetőmag azon képességét értjük, miszerint ha részére a csírázáshoz szükséges feltételeket (úgy mint a levegőt, a hőt és a nedvességet) biztosítjuk, csírázásnak indul Csírázási erély, illetve energia alatt pedig a vetőmag azon képességét értjük, hogy mennyi idő alatt csírázik. A növény fejlődése szempontjából nem közömbös, hogy a csírázás gyorsan, elegendő eréllyel, avagy vontatottan megy végbe. A gyors csírázás a növény életerejéről tanúskodik, ami a nagy termés biztosításának záloga. Például ha két (egyenként 100 szemből álló) magmintát csíráztatunk és az első mintából öt nap alatt 60 mag, lo nap alatt további 20 mag, 15 nap alatt újabb 10 és 20 nap alatt ezenkívül az utolsó 10 mag is kicsírázik, ez a minta értékesebb vetőmagot képvisel, mint a második minta magja, melyből 5 nap alatt 40, a tizedig napig további 30 mag, a 15-ik napig még ^20 és a 20. napig az utolsó 10 mag csírázik ki. A csírázás mindkét magminta esetében egyforma, vagyis 100 °/o, de a csírázási erély a második mintánál vontatott fejlődésre mutat, míg az első fejlődése gyors. Ha a próbacsíráztatás arról győzne meg bennünket, hogy a kukorica csírájának életképessége a fagy következtében nagy mértékben csökkent, cseréljük ki az ilyen vetőmagot jól csírázó magira. Ha a csírázási képesség csak kisebb százalékban csökkent volna, úgy ellenőrizzük a csírázási erélyt, s ha azt látnók, hogy az gyenge, ne ragaszkodjunk az ilyen vetőmag elvetéséhez, de szerezzünk be jó csíraképességű és energikusan csírázó vetőmagot. Ha ez nem állna módunkban, akkor az egy hektárra 1963. március 13. szükséges vetőmagmennyiség jelentékeny növelésével igyekezzünk oda hatni, hogy a sűrű vetésből elegendő tőszámú, jól fejlett növénykét hagyhassunk meg és ezzel biztosítsuk a jó termést. Ezen eljárás természetesen vetőmag pocsékolással jár, de a magasabb termés segítségével célhoz vezet. Ha a vetőmag a fagy révén csak kisebb károsodást szenvedett és a meglévő magvak csírázási erélye aránylag elegendőnek bizonyult, úgy a vetőmag mennyiségének arányos növelésével eleget tehetünk a jó termés elérésének biztosítására. A próbacsíráztatást, vagy a rendelkezésünkre álló csíráztató edényekben végezzük, vagy — ha ilyen nem állna rendelkezésünkre — deszkából elkészített kisebb méretű (50X15X10 cm-es) faládikákban. Ezt jó minőségű termőtalajjal vagy kvarchomokkal töltjük meg, s a magokat szemenként elültetjük (lehetőleg sorba), utána pedig a földet állandóan nyirkosán tartjuk. A kukorica csíráztatására így előkészített ládikát fűtött helyiségben az ablakba helyezzük, hogy a csírázás gyorsan bekövetkezzék. Egy csírázási próbából még nem szabad végleges következtetést levonni, ezért legalább két próbát kell végeznünk és az eredményt a matematikai középarány alapján kiszámítanunk. A csíráztatásra szánt magvak kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy azok átlagmintát képviseljenek, vagyis az egész vetőmag-garmada különböző részeiből kerüljenek a csíráztatóba, nehogy pl. a góléban középen elhelyezett és a fagytól jobban védett szemek mintájának csírázási eredménye téves következtetésre vezessen. Aki a kukorica vetőmagjának csírázóképességét előre nem ismeri, a termelést teljesen a véletlenre bízza és nagyon kellemetlen meglepetésnek teheti ki magát. Fagyott csírájű vetőmag a földben nem kel ki, hanem elromlik és a termelő nemcsak a rendkívül értékes valamint a gazdaságos termelés szempontjából legfontosabb tenyészidőszakot mulasztotta el, de kétszeres termelési költséget kénytelen magára vállalni, ami a föld űjraműveléséből és annak bevetéséből áll. Nem is szólva arról, hogy a másodvetésű kukorica termése sohasem éri el azt a hektárhozamot, amit az első vetés termése adott volna. A próbacsíráztatás során a vetőmagszükséglet kiszámításakor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szabad földbe vetett kukoricaszem fejlődésének természeti adottságai sohasem oly tökéletesek, mint a prőbacsíráztatóban, ezért legfeljebb 70 — 75 %-os csírázási koefficienssel kell számolnunk, vagyis a vetőmagmenynyiséget 25-30 %-kal szükséges emelnünk a próbacsíráztatás eredményéhez viszonyítva. A próbacsíráztatásra időben kell gondolnunk, mert a hiányzó vetőmag beszerzése időt kíván. Javasoljuk, hogy azt már most végezzük el, nehogy elmulasztása, kései végrehajtása miatt kellemetlen helyzetbe kerüljünk. Ezért a vetőmag csírázási százalékának és csírázási erélyének ismerete nélkül idén egyetlen gazdaság se vesse kukoricáját. Dr. Frideczky Ákos mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára Tökéletesítsük Az EFSZ-ek helyes gazdálkodásának és az elvégzett munka után járó jutalom igazságos elszámolásának nélkülözhetetlen kelléke a pontosan és naprakészen vezetett nyilvántartás. A nyilvántartást a szövetkezeti termelést gazdaságosabbá, jövedelmezőbbé tevő fontos eszköznek kell tekinteni, s ezért az egész év folyamán valóságnak megfelelő, pontos adatokat szükséges a kimutatásokban feltüntetni. A helyesen, pontos adatok alapján vezetett nyilvántartás idejében felhívja a szövetkezet vezetőségének figyelmét a gazdálkodásban mutatkozó kedvező és kedvezőtlen jelenségekre, és ezáltal módot ad arra, hogy az esetleges hibák eltávolítása már menet közben, a tervidőszak, vagy a termelési folyamat befejezése előtt megtörténjen. Az EFSZ egész tevékenységéről, a gazdálkodás eredményedről, a könyvelési nyilvántartás nyújt áttekintést. Ez azonban csak akkor adhat a termelésről pontos képet, ha a bejegyzéseket a valóságot visszatükröző bizonylatok alapján végezzük. Ezen bizonylatok közé tartozik szövetkezeteinkben az elsődleges nyilvántartás is, melynek vezetése azonban sok szövetkezetben még mindig nem kielégítő, nem tökéletes. Sajnos, szövetkezeteinkben most is akadnak olyan funkcionáriusok, akik hozzáértés hiánya miatt, vagy az adminisztrációs munka lebecsüléséből kifolyólag csak hozzávetőleges adatokkal töltik ki a vezetésük alatt állő termelési szakasz elsődleges nyilvántartásait és rendszerint a különböző bizonylatokat késéssel adják át a könyvelőnek. Ezzel tulajdonképpen késleltetik, megnehezítik a könyvelő munkáját, a valóságnak meg nem felelő adatok közlésével pedig az egész szövetkezeti közösség (tagság) ártalmára vannak. Az elsődleges bizonylatok rendszeres, megadott határidőre történő kitöltése az egyes funkciók velejárója és azt a szövetkezet vezetőségének minden csoportvezetőtől szigorúan követelnie is kell. Az elsődleges nyilvántartás pontos vezetésének célja, hogy: • 1. védje a szövetkezeti vagyont, e 2. lehetővé tegye a tagok munkadíjának és prémiumának igazságos kiszámítását • 3. alapul szolgáljon az évi termelési és pénzügyi terv ellenőrzéséhez, • 4. biztosítsa a teljesítménynormák vagy munkaegységek felhasználásának ellenőrzését, • 5. adatokat nyújtson a felhasznált eleven és holt munkáról, valamint a termelési eredményekről az önköltségszámításhoz, • 6. biztosítsa a könyvelési nyilvántartartás pontos és megbízható vezetését és • 7. lehetővé tegye a szövetkezet gazdasági tevékenységéről szóló kimutatások összeállítását. A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN a fenti célok eléréséhez feltétlenül szükséges az alábbi bizonylatok vezetése: ■ a) munkajegyzék (pracovny záznam), ■ b) cséplési napló (denník vymlatu), ■ c) átvételi elismervény (príjemka), ■ d) kiadási elismervény (vydajka), ■ e) a növény technológiai lapja (tech-nológická karta plodiny), B f) mázsálási napló (denník vázenia). Minden elsődleges nyilvántartási bizonylatról feltétlenül szükséges tudni, hogy: 1. mit kell tartalmaznia, milyen célból és mikor kell kitölteni azt, 2. ki tölti ki, hány példányban,
