Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-10 / 20. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyiimölcsészet-szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsé szét-szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már ? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Kerti télisaláta A hosszú tél végefeié kertészeink nagy részét bizonyéra meglepetés éri, ha a hótakarő alatt előkeresik saláta-veteményüket A télisaláta ugyanis nem bírja a fagyokat, és ha szalmatörekke; vagy más pelyvafélével nem védjük a fagyok ellen, akkor a telet nagyon megsínyli. Aki téli salátáját ilyen eljárással védi, annak a hóhullás után már nincsen szüksége elővigyázatosságra. Ha a salátát már 5-6 cm vastag hőtakaró fedi akkor jöhet a legkeményebb tél is, mert ha a leveleit a hideg meg is perzseli, a gyökérzet teljes egészében védve van. Amint az első tavaszi napsugarak eltüntetik a hótakarót és a - föld már annyira megszikkad, hogy rámehetünk, mindjárt távolítsuk el a fagy elleni védőtakarót, hogy a saláta levelei és gyókérzete meleg levegőhöz jusson. Vigyázzunk, hogy a saláta törékeny kövér leveleiben ne tegyünk kárt. Utána, amint csak lehetséges, megkapáljuk és az esetleges felfagyott gyökereket földdel letakarjuk. Amint a föld felszíne megszürkül, el kell végezni az első öntözést, mivel öntözéssel leiszapoljuk a földet a növények gyökereihez, s a saláta a talajban megkapaszkodva teljes mértékben fejlődésnek indul. Ne várjuk meg, míg a föld teljesen kiszárad, mert harmatgyönge salátát csak úgy tudunk kitermelni, ha a saláták körül a föld még a legnagyobb melegben is mindig nedves. Ha az öntözést elhanyagoljuk, salátánk keserű lesz és hamar szárba indul Az alsó leveleket mindjárt a saláta betakarítá* » ******* ******** ********** Gépesített tojóház 7000 tojóra Átlagban 22 malacot választottak el A Gorkij körzet sok kolhozában szénaliszttel etetik a malacokat. A szénát nagy kazalban a takarmányelőkészitö mellett tárolják. A szénalisztet először meleg (60 Celsius fok) vízzel leöntik és 5 — 6 óráig a medencében hagyják, majd a malacok etetése előtt füllesztett burgonyával és abrakkal keverik össze. így sűrű nedves takarmányt kapnak, s ezt a malacok nagyon szívesen fogyasztják. A búgatott kocáknak állatonként a következő takarmányadagot adják: 3 kg füllesztett burgonya, 1 kg abraktakarmány-keverék, 1 kg hereliszt, és 1 kg kukoricából vagy más, Mifélékből készült silőtakarmány. A szoptató kocák takarmányadagját ugyanígy állítják össze, csak a hereliszt mennyiségét növelik 1 kgról 2 kg-ra A hízósertéseknek 0,5—1 kg szénalisztet és silótakarmányt adnak, természetesen súlyuk és a hizlalás időszaka szerint. Ezen kívül az összes sertésnek sőt és ásványi anyagokat adnak. A változatos takarmány és a szénaliszt, valamint a silótakarmány rendszeres adagolásának köszönheitk a „Párt XXII. kongresszusa“ nevű kolhozban, hogy kocánként és évenként átlagban 22 malacot neveltek fel. A malacok nagyon jól fejlődtek, mivel a kocák a takarmányozás itt leírt módszere következtében elegendő tejet termeltek. Az átlagos tejelékenység 62 kg. A hízósertések is szép súlygyarapodást érnek el. Az elmúlt évben a téli időszakban a hízósertések napi és állatonkénti átlagos súlygyarapodása 0,45 kg volt. 1 - öntisztuló szállítóetető, 2 — felemelhető ülőkék, 3 — tojásgyüjtö asztal, 4 - láda a szárazeleségnek, 5 — itatök, 6 — elmozdítható aljú fészkek. A 7000 tojó gondozását egy ember látja el. A munkaráfordítás ezer tojásra 1,5 munkaóra. (Kolhoznoje proidvodsztvo, 1962. 11. szám.) sakor a száron hagyjuk, mert a nem beborult levelek nem valami ízletesek. Betakarítás után ezeket a leveleket a szárral és a gyökérzettel együtt szedjük ki a földből és távolítsuk el a kertből is, mivel sok kártevő élősködik a gyökérzeten. (Különféle gyökértetvek, pajorok, drótférgiek). Az említett kártevők ellen a gyökérzet összeszedésével, eltávolításával, esetleg elégetésével vagy a talaj szénkénegezésével (négyzetméterenként 20 — 30 gramm) védekezzünk. A káposzta leveleit támadó rovarok (például csigák, vetési bagolypille, levéltetvek, káposztamoly stb.) elleni védekezés beborulás előtt 4-5 héttel végezhető el különböző kontakt herbicidekkel. A DDT vagy a HCH típusú szereket használhatjuk, vagy egy százalékos bordóilevet. A magnak hagyott salátáinkban található és a virágzat^ káros salátamolyok ellen nikotinos-szappanos permetlével védekezünk (200 gramm nikotin 1 kg káliszappan + 100 liter víz). Tojásrakás idején két hét alatt a permetezést kétszer megismételhetjük. Ifj. Fitos Imre *************** ********** KÉRDÉS: Most, a kemény tél után sokan meglepődnek majd, ha észreveszik, hogy féltett rózsafáik kifagytak. Nálunk ez komoly aggodalom, mivel a Dunajská Streda-i járásban nincsen díszkertészet. Ezért szeretnénk tudni, van-e Szlovákiában olyan virágkertészet, ahonnan postán lehetne rózsatöveket vagy díszbokrokat rendelni? Továbbá sok falusi asszonyt érdekelne a virággumók, illetve dáliagumók beszerzésének lehetősége. Főleg nemesebb fajta virágokat szeretnénk ültetni, amit vidéken sehol sem lehet beszerezni. Végül az is érdekelne, hogyan lehet a rózsát szemzésen kívül házilag szaporítani. (Bartal Mária, Cechová) VÁLASZ: A rózsatöveket és a díszbokrokat az alábbi címen rendelheti meg: Záhradnictvo a rekreacné sluzby mesta Bratislava, Vyrobné stredisko, Trnávka, Trnavská cesta. A virággumókat pedig a következő címen rendelheti meg: Zelenina, n. p., Bratislava, Predajna sémién, námestie SNP 2. Ami a rózsa szaporítását illeti, egyes rózsafajtákat fás dugványé-MEZOQAZMS/ICI K I S I E X I 14 O N KARBAMID (UREA, HUGYANY). Színtelen, szagtalan, oszlopokban vagy tűkben kristályosodó anyag. Vízben oldható. Az állati vizeletben nagy mennyiségben fordul elő, a felnőtt ember vizeletében naponta 30 — 40 gramm karbamid ürül ki. A trágyalének nagy jelentőségű anyaga. A karbamidot és vegyületeit a gyógyászatban és műtrágyázásra használják. A kérődzők takarmányozásában közvetve fehérje kiegészítésére használják. A kérődzők bendőjében a baktériumok testállományuk fehérjéit építik fel belőle és az emésztőcsatorna további szakaszaiban ezek a mikrobák megemésztődnek és így valódi fehérjeként hozzájárulnak az állat fehérjeszükségletének fedezéséhez. A takarmány szárazanyag tartalmának maximálisan 10 */o-a lehet az etetett karbamid. MIKROFLÖRA. Valamely terület mikroszkopikus növényeinek (baktériumainak, mikroszkopikus gombáinak és moszatainak) összessége. A talajban élő baktériu• mok, gombák, sugárgombák, algák élettevékenysége következtében létrejövő biológiai folyamatok a mikroflóra hatásának következményei a talajra. E folyamatok nagyobb részben igen hasznosak. (Például a szerves anyagok mineralizációja, a légköri N biológiai megkötése, tartós humuszanyagok képződése stb.) és ezek végső eredménye a növények számára felvehető tápanyagok felhalmozódása, valamint a talaj szerkezeti állapotának fenntartása. Kisebb részben károsak ugyan, (például denitrifikáció), de mindenképpen szükségesek, hogy az anyagok körforgalmát fenntartsák. A talaj mikroflórájához tartozó szervezetek végtelenül kicsinyek ugyan, azonban élősúlyukat tekintve — amely 30 cm-es szántott réteget számítva 1,5-6 tonna között váltakozik hektáronként - olyan erőt képviselnek, amelyet a mezőgazdasági gyakorlatban állandóan figyelemmel kell kísérnünk. Tevékenységük értéke pedig nem fejezhető ki súlyukkal. Nélkülük a talaj holt tömeg. A tevékeny - kellően meleg, nyirkos, meszes, morzsás — talajokban a mikroflóra élénken szaporodik, a tápanyag-feltáródás erőteljes, ellentétben a tevéketlen — hideg, vizenyős, túl savanyú vagy túl lúgos vagy sós talajokkal. zással is szaporíthatjuk. így például a többször virágzó és a futórózsákat. A vesszőket lombhullás után azonnal szedjük meg. A 20 — 25 cm dugványt az alsó részén, közvetlenül a rügy alatt vágjuk meg éles késsel. A felső rügy felett 1 cm hosszú csonkot hagyhatunk. A megvágott dugványokat azonnal ültessük szabadföldbe. A dugvány teljes egészében kerüljön a föld alá. Á legfelső rügy a talaj színével egymagasságban legyen. A dugványra 6-8 cm földet húzunk hogy ki ne száradjon. Ezt a kis bakhátat a növény kihajtása után, a nyár folyamán a kapálások alkalmával eltüntetjük. A kertjeinkbe kerülő rózsát úgy szerezzük be, hogy kora tavaszszal ültethessük. Az ültetést követő nyáron már virágzik és hoszszú éveken át ismételten örömet szerez. KÉRDÉS: Szeretném tudni, van-e olyan felvásárló üzem, ahol kis Sík műpalafedés A palafedések deszkázatra vagy lécezésre készülnek, A deszkázat készítése nem gazdaságos, csak a gerinceken és az ereszeken készítenek 40 cm-es sávokat a jobb összedolgozás, illetve indítás végett. A palafedés alá, ha a tető hajlása 20°-nál alacsonyabb, minden esetben deszkázunk. A müpala fedéseknél a tetők általában 25 °-os hajlásszöggel készülnek. Az átfedést 9—11 cm-re kell készíteni. Keserűsóval növelik a burgonyatermést A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián érdekes módszert: magnéziumszulfátos trágyázás! eljárást dolgoztak ki a burgonyatermés fokozására. A kísérletek különösen a Somogy megyei homokon mutatnak kiváló eredményt. A rendkívül olcsó keserűsóval, holdanként mindössze 50 kilós adag felhasználásával, a talajtól függően 20—30 °/o-ka) lehet növelni a burgonya hozamát. A magnéziumszulfát — mint megállapították - elősegíti a burgonya foszforforgalmát, előnyösen hat a klorofil-képzésre, a növényt ellenállóvá teszi a gomba-betegségekkel szemben és minőségileg is javítja a termést. A vizsgálatok szerint a magnéziumszulfáttól holdanként legalább egy mázsával több keményítő képződött. 1. ábra. Síkfedések a) francia palafedés, b) francia rombuszfedés A 11 cm-es átfedés általában még 20 °-os hajlásszög mellett is tökéletes fedést ad. A síkfedések lehetnek egyszeresek vagy kétszeresek. Az egyszeres fedést mezőgazdasági épületeken használják, mivel palában és faanyagban is ez a leggazdaságosabb. Gyakorlatban általában kétféle sík pala-müfedés készül: a szabvány francia- vagy pedig a francia rombusz-fedés (1. ábra). Az egyes palalemezeket két helyen horganyzott palaszeggel és egy viharkapoccsal kell rögzíteni. A gereinceket és éleket ún. taréjkúpok felhasználásával fedjük be. Taréjkúpok felerősítésére taréjdeszkákat kel! alkalmazni, amelyekhez egy bádog kapcsot is erősítünk. A bádogkapocs visszahajlltásával biztosítható a taréjkúp vihartálló leerősítése. A hajlatokat általában bádoglemezzel fedjük. Válaszfalak E falak általában kis vastagsággal készülnek, nem teherbíróak, szerepük a helyiségek elhatárolása mellett, biztosítani az egyes helyiségek hang- és hőszigetelését. A válaszfalak készülhetnek' téglából, válaszfallapokból, könnyű betonból és rabiéból. A tégla-válaszfalakat fél tégla vagy él tégla vastagságban készítjük. A fél tégla vastagságú tömör és sok lyukú téglából épített válaszfalakat a téglakötés szabályai szerint falazzuk. A falazat minden második sorát a főfalba kell bekötni. (2. ábra). A nagyméretű téglából készült fél tégla vastag válaszfal kisebb épületeken könnyű födémmel is megterhelhető. Az élére állított tömör téglából épített ún. él téglafalak javított habarcsba falazandók. Minden harmadik, negyedik sorban vashuzalt kell helyezni. A vashuzalt a főfalba vagy a válaszfalba kerülő torokhoz kampós fejű szeggel me. revitsük (3. ábra). Ezenkívül a falak merevítését a födémekhez kiékeléssel is fokozzuk. A fal legfelső sorában téglából faragott ellen-ékeket helyezzünk el. A kiékelés előtt a téglák egymással érintkező felületeit lássuk el habarcskenéssel, hogy teljes felületükön egymáshoz szoruljanak (4. ábra). Válaszfal-lapokból készült falak. A sok lyukú válaszfal-lapok mérete 20X40 cm, vastagsága 6 és 10 cm. A téglák egyik alapja eresztékes, a másik pedig hornyolt, hogy a kötés megfelelő legyen. A válaszfal-téglákat szabályos kötésben kell falazni. Ogy merevítjük őket, mint a tömör téglából készült él téglafalakat. A válaszfalak sarokképzése, azok merevségének biztosítása kétféleképpen történhet. Az egyik módszer szerint a sarkokon 6 mm átmérőjű, függőleges gömbvasat helyeznek el, amelyhez csatlakoznak a két-három sarkonként levő vízszintes helyzetű acélhuzalok. A másik módszer szerint a vízszintes irányban futó acélhuzalokat a fal 2. ábra. Fél tégla vastag válaszfalak bekötése főfalba utolsó lapján a következő sorban visszafordítják (5. ábra). A válaszfalakban levő szélesebb nyílás fölé beton, rabic áthidalót kell készíteni. Kisebb nyílásoknál (kb. 80 cm-ig) a válaszfal-lapokból kis ívnagyságú boltívet képezzünk ki. 4. ábra. Válaszfal kiékelése födémekhez 5. ábra. Válaszfalak sarkoknál merevítése a 3 S ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ mennyiségben vesznek át magvakat. 1 kg kapormagvam és 150 darab kardvirághagymám van, melyet szeretnék értékesíteni. (Simon Rozália, Dunajská Streda, osada Mliecany 15.) VÁLASZ: Sajnos, magánosoktól az állami felvásárló üzemek nem vesznek át vetőmagvakat és ültetőanyagot. Ha a szövetkezet akarja értékesíteni az említett magvakat és ültetőanyagot, akkor a SEMAPRA, n. p., Praha, Bubenské nábrezie 9, címen található üzemhez forduljon. Ha azonban egyénileg akarja saját termesztésű magvait és ültetőanyagát értékesíteni, akkor csakis hirdetés útján szerezhet vevőt. Lehet, hogy erre a levelére is akadnak jelentkezők.- C/5 N- ß if* £ ■ 2. • a-'t i * i ß. «■**4 © C/3 1 a © 3 ?5* • \ a: ©^ © © a 2 "t ' *\9 £ © N 01 <© í Q N a © I Qv 'S 5* © jf © * 2 S' a, A 2 n> 2 Ö © £ C-Vl © a Sí Oi s. a ? «N» 01 © © «■s» © 2 •'S •>ö í }dzs§iQzs • j.dZSQSOiQVunft.’C) • gimjum gpi uefiim • ;po6mu 6aiu pipuisj • uo^ixs) siy lßpsvpzaßgzBW • ^upiu poimV>H • ojunjozsvim auyasgpuawnzs Szakkérdésekre válaszolunk 3. ábra. Él téglafal bekötése főfalba
