Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-10 / 20. szám
E Ikopott végre az év legkurtább TM hónapja. Ám a jövevény, ez a természet-ébresztő március fogvacogtató hideggel köszöntött be. A végehossza-Yiincs tél, ez a százszor meg,únt, sok tüzelőt megemésztő „fenegyerek“ még most sem akar tágítani. Szilajságával olyannyira kérkedik, hogy a reggelente munkába siető emberek fülére csúsztatja a süveget, megleckézteti a könnyedén öltözködőket. Bősz haragra ingerelte a morcoskedvű, sokáig nálunk időző tél a Cierny Brod-i szövetkezet agronőmusát, Kellner Lajost is: — Már hordhatná irháját az ebadta ... — bosszankodik. - A tavaszi munkák megkezdését korábbra terveztük, de az idő nagyon megkutyállotta magát; s a terven máris igazítani kellett. Hagyományosan, minden évben elsőként vetünk a környékbeli szövetkezetek közül. Ember, gép és vetőmag már február második felében a bevetésre vart— Dehát, mit tehetünk? Az istállótrágyát hordjuk a táblaszéli telepekre, más dolog egyelőre nincs. A beszélgetésből kitűnik, hogy traktorosból nincsen hiány! A tizenhét kerekes és két lánctalpas traktorhoz harminchat erős, hozzáértő fiatalember állhat oda. ha Sercel István.. a komplexbrigád vezetője jelt ad az indulásra: „Nyeregbe fiúk! Irány: a mező!“ — Mennyi a vetnivaló korai? Hány napig Űrt a vetés? Szolgay Károly Sorjázza is menten az agronómus: — Cukorborsóból 25, árpából 160, búzából 8, cukorrépából 94, takarmányrépából 15 hektárnyit vetünk, valamint 90 hektárnyi herealávetés. A vetésterv tíz napot jelöl meg a földbetevésre. Tavaszvárók jeik. Tavaly, az aszályos esztendő ellenére mégis bőséges termést takarítottak be gabonából. Tavaszi búzájuk 31, az árpa 33, a zab pedig 37 mázsával fizetett hektáronként. — Évente hány hektárnyi szántót trágyáznak? — Négy hektár híján háromszázat istállótrágyával és komposzttal, amely a szántó negyedrészét teszi ki. Komposzttal pótoljuk az istállőtrágya hiányát. Az idén négyezer köbméternyit készítünk. — S van miből? — Ekkora gazdaságban hogyne volna- nyersanyag. Felhasználjuk az istállótrágya-telepen maradt trágyalánctalpasával a trágyát túratja össze hulladékot, a sertéstrágyát, húgylevet, mészport. Vitahumot, nyersfoszfátot, stb. Tehát a talaj „zsírozásáról“, a talaj humusztartalmának pótlásáról nemcsak beszélnek, hanem gondoskodnak róna jár. A kelés után, amikor már jól megállapítható a vetés minősége, akkor a komplexbrigád vezetője, a csoportvezető és jómagam, ellenőrizzük a minőséget. Ha kifogásolnivaló nincsen, a vetést végző tagok megkapják az idényprémiumot. Hasonlóképpen járnak el a cukorrépa sarabolásakor, valamint az egyelésnél is. A cukorrépát saraboló tagoknak még fokozottabban érdekük, hogy a saraboló ki ne nyisszantsa a répasorokat. Ez esetben, ha az elvégzett sarabolást idejében, s minőségileg jól elvégezték, hektáronként ugyancsak öt korona illeti meg őket. A cukorrépa egyelésekor hektáronként 90 000 egyedet kell meghagyni. Az egyelés határideje 7 nap. Aki hamarabb, s minőségileg jól kiegyelte a cukorrépát, hektáronként 100 korona prémiumot-kap De ugyanígy van más munkálatok elvégzésénél is. ARANYATÉRŐ GÉPEK Délre kondul a harang. A gazdasági udvarból ebédre szállingóznak a trágyarakók. Szolgay Károly is már a kaput elhagyva kerekez haza. Ö a szövetkezet legkiválóbb traktorosa. Most az istállőtrágya hordásánál segíédkezett. Szóba elegyedünk. Ez az ötgyerekes családapa tavaly ősszel a mélyszántási versenyben — kerületi viszonylatban — harmadik helyezést ért el közel 800 hektáros teljesítményével. — Négy ember rakja az istállótrágyát erre a szállítószalagra — mutat az éppen pihenő alkalmatosságra — mit gondol, mennyi trágyát képes kocsikra, teherautóra rakni? — Nyolc óra alatt? — Igen! — Ügy tíz vagon körül - vetem oda találomra. — Felrak ez 12-15 vagonnyit is. Aranyatérők az ilyen gépek. Kettő Az agronómus van belőle. Sokmindent tudunk vele végezni, télen, nyáron egyaránt befogjuk a munkába. Már három év óta. Ismét az agronómusé a szó. Elmondja, hogy a gépek mellé „befutott“ embereket állítanak, akik kímélni, óvni tudják az ember segítőtársát. Legjobb traktorosok közé tartozik még Tibenszky János, Novánszky Ferenc és mások. A tavaly alakult komplexbrigád tagjainak eltökélt szándéka, hogy rendet teremtenek az üzemanyagfogyasztás körül. A megtakarított üzemanyag után is prémiumot tűznek ki. Nagy dologidőben gondoskodik majd a vezető, hogy az ebéd kijusson a mezőre, ne kelljen hét-'nyolc kilométerről, traktorral ebédre hazajárni. Mert sok kicsi sokra megy! . Ha sürget a munka, éjjel-nappal, hétköznap és ünnepen egyaránt készítik a vetőágyat, hogy idejében földbe kerüljön a mag, dús terméssel fizessen a mezsgyéden határ. Nádszegi Kovács István ■ A három szövetkezetből egyesült „Virradat“ szövetkezet 450 hektáron gazdálkodik. A múlt évben a hektárhozamokat nem teljesítették. Bár a múlt évben 79 000 koronáért vásároltak műtrágyát, nagy része tönkrement, a határban szétmosta az eső. Pedig ha idejében szétszórják, bizonyára nagyobb termést érhettek volna el. A jövőben sokkal nagyobb gondot kell. fordítani a munkaszervezésre, főleg a munkafegyelem megszilárdítására. (Molnár Béla, Lúcka) ■ Az imelyi szövetkezetben nagy tért hódítanak a szovjet módszerek. A Szovjetunióban járt elvtársak elbeszélgettek tapasztalataikról. Ennek alapján áttértek a kétmenetes aratásra. Bevezették a szilárd bérezést 24 koronás munkanórma értékben. Zaglada felhívását három esetben is megtárgyalták. A három szocialista munkabrigád tagjai a Csehszlovák — Szovjet Baráti Szövetségnek. (Holczer László, Komárno) ■ A Sahyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói nemcsak a nyári időszakban, hanem télen is összekötik az elméleti tanulást a gyakorlati munkával. A három utolsó osztályból kétkét diák minden héten három napot a termelésben tölt el, ahol megismerkednek mind az állatenyésztésben mind a növénytermesztésben felvetődött problémákkal. A gyakorlat a sahy EFSZ-ben folyik, Szikszai szövetkezeti elnök vezetésével. Ezen kívül az első és a második osztályos tanulóknak külön gyakorlati órai vannak, ahol az elsősök a növénytermesztést, a másodikosok pedig a gépeket és a gépcsoportok alkalmazását ismerik meg. Ezt a gyakorlatot Csutora Imre és Bállá László tanár vezeti. A negyedikesek az 1963-as tervek kidolgozásánál segítettek a szövetkezeteknek. A tanulók szívesen ismerkednek a gyakorlati munkával, mert azt tartják, hogy: „Gyakorlat teszi az embert mesterré.“ (Gál Gyula, Mytne Ludany) Kételkedésre nem szolgáltatnak okot a vízkeleti szövetkezetesek, mert bőven jut idejük a tavasz beköszöntőig az alapos előkészület megtételére. Hó és jégpáncél uralja a határt, s több mint fél méternyi mélyre hatolt le a Tóid fagya. — Ha enyhébbre fordulna az idő, akkor is eltelik két-három hét, mire kienged' a fagy, megpirul a rög beszéli Kellner bátya, aki ötvenegytől rója nap mint nap a határt, ismeri annak minden zegét-zugát, hol, mi terem meg a legjobban. Pedig 14 kilométernyi hosszúságban terül el, több, mint 1100 hektárnyi szántóval. Nem a legjobb minőségűek a föld-SERKENTŐ TÉNYEZŐ Szorgalmas nép lakja ezt a falut. Szövetkezeti tagok igyekvők, lelkiismeretesen elvégzik, amivel megbízzák őket. Nem is zsugoriskodnak, ha az idényprémium összegének meghatározása kerül szóba. — A gépjavítók a kitűzött határidőre — február 15-re — megjavították a gépeket. Szorgoskodásuk eredménye: 500 korona különjutalom. De így van ez a termelés más szakaszán is, — tart egy kis szünetet az agronőmus. — Például a cukorrépa hektárjának hiba nélküli vetéséért 5 ko★ ★ ★ Saját takarmányalapot biztosítanak A gazdasági állatok hasznosságának növelése szempontjából rendkívüli figyelmet kell fordítani a takarmánytermesztésre. Olyan növényeket kell termeszteni, amelyek nagytömegű, jó minőségű, tápanyagokban (vitaminokban) gazdag takarmányt nyújtanak. Egyedül ezzel lehet megoldani azt az alapvető problémát, mely a múltbán a takarmányellátásban felmerült. A drienovcei szövetkezetben is ez a kérdés van napirenden. Hogyan biztosítják saját termésükből a takarmányalapot? Az elmúlt évek terméseredményeit mérlegelve megállapították, hogy nem fordítottak kellő gondot a takarmánytermesztésre, és így hiány mutatkozott. Ennek a hiányosságnak meg is lett a következménye, — ugyanis az állattenyésztésben nem tudták azt kitermelni, amit a tervük előirányzott és így adósak maradtak a közellátásnak. Az 1962-es évben viszont javulás volt észrevehető. Saját termésű takarmányból nemcsak hogy önellátók voltak, hanem 10 °/o-ot a tartalékalapra is helyeztek. Az eladási tervüket húsból már teljesíteni tudták, tejből, tojásból viszont egy kissé lemaradtak. A tejtermelés lemaradásának okát főleg abban látják, hogy nem volt meg a tervezett tehénállományuk és a meglévő takarmányt sem használták fel célszerűen. Nem nyugodtak bele A vezetők öszszedugták fejüket és arra a megállapodásra jutottak, hogy a viszonyaiknak megfelelően ütemezik be a növénytermesztés menetét és ehhez mérten fejlesztik majd az állattenyésztést is. Elhatározták, hogy ezidén a szántóterület 33 °/o-án takarmányt termesztenek. A nyári takarmányozási időszakra megszervezik a zöld futószalagot, mely folyamatosan biztosítja majd a jó minőségű zöldtakarmányt. A zöld futószalagba sorolták be a réti legelőt is, melyet fokozatosan feljavítanak és bevezetik a szakaszos legeltetést. Ezen kívül ezt a célt szolgálja az őszi-tavaszi keverék, takarmányborsó, lucerna, herefüves keverék és a téli takarmánykáposzta, amely hideg őszig biztosítja a jó minőségű takarmányt. Tudatára ébredtek, hogy e kulcsfeladat biztosításánál nagy jelentőséggel bír a szemre és silóra termesztett kukorica. A kukorica kedvelt növényük, amelyből a múltban is jó eredményeket értek el. A tavalyi szárazság ellenére csöveskukoricából 45 mázsát és silókukoricából 400 mázsát termeltek. Bíznak abban, hogy kukoricából még nagyobb hozamot is elérnek, hiszen a határukat átszelő patak öntözésre alkalmas. Ebben az évben a szemre termesztett kukorica vetésterületét 90 hektárra emelik, ezenkívül 58 hektáron silókukoricát termesztenek. A szemeskukorica termesztésével megteremtik az előfeltételt a nagyüzemi sertéshizlalásra, ahol eredményesen kihasználhatják az új technológiát. A takarmánytermesztés alapot nyújt a szarvasmarhatenyésztés bővítésére, a tehénállomány számának növelésére és a már folyamatban levő törzstenyészet kialakítására. A 67 hektár erdei legelőn a juhtenyésztést akarják fellendíteni, amely a múltban is nagy jövedelmet biztosított a szövetkezetnek. * Ezen kultúrák termesztése megköveteli, hogy a munkálatok határidőben legyenek elvégezve. Éppen ezért szükséges komplexbrigád megalakítása, mely képes a munkálatok gyors elvégzésére és ezzel megoldhatnák a munkaerőhiányt is. Jablonci Lajos r Uj legeltetési formákat az alföldeken Mezőgazdasági földterületeink jobb kihasználása érdekében országszerte jelentős talajjavító munkák folynak, aminek eredményei már sok helyen megmutatkoznak. Ezt Kelet- Szlovákiában a Latorca, Bodrog, Laborec, Ondava mentén elterülő gazdaságok bizonyítják a legjobban. Ugyanis ezen a vidéken többezer hektárt kitevő területen csak kevés hozamú réteket és főként legelőket kényszerültek fenntartani a jelzett folyóvizek szabályozása és a védőgátak elkészítése előtt. Ma ezek a gazdaságok államunk több millió befektetését azzal viszonozzák, hogy a kevéshozamú rétek és legelők feltörését már befejezik, és értékes szántóföldi növények termesztésére térnek át. Ezen körülmények kedvező változása során javult az állatok takarmányozása. A legelőkről az állatok nagy része az istállókba került, Az állatok termelékenységének növeléséhez ezzel egyidőben a feltételek természetesen kedvezőbbek lettek, de csak ott, ahol kellő zootechnikai ismeretekkel rendelkeznek és azt érvényre is juttatják. Ismeretes, hogy az állati termékek előállításában elsőként az elegendő jó minőségű, helyesen összeállított, azaz gondosan takarmányozott eleség a döntő, de nagyon lényeges a friss levegő, napfény és a mozgás is a jó egészség és termelékenység szempontjából. Az állatoknak mindezt legkönnyebben a jó legelőkkel biztosíthatjuk. Az alföldeken tényleges jó legelőkkel a száraz éghajlati viszonyok következtében csak akkor rendelkezhetünk, ha öntözéses gazdálkodást folytatunk. Azonban erre nem várakozhatunk és nem oldhatjuk meg a kérdést úgy, mint egyes gazdaságokban, hogy a kis terjedelmű legelőkön az állatokat összezsúfolva, régi módon legeltetik, illetve sétáltatják vagy aránytalan kifutókban ácsorogtatják. Az új feltételek létrejöttével tehát új legeltetési formát kell keresni, amely a szántóföldi takarmánynövények legeltetésére is alkalmas. A gyakorlatban már több helyen alkalmazott ilyen legeltetési mód a sávos legeltetés és az adagolt legeltetés. Mindkét legeltetési forma eszköze a villanypásztor. A sávos legeltetés lényege, hogy a legelésre váró területből a villanypásztor segítségével 0,5 — 1 méteres sávot legeltethetünk. Ha történetesen magas növényt kell legeltetni, mint például a csalamádé stb. a villanypásztort a növény elé helyezzük. Ilyen legeltetéssel a taposásra nagyon érzékeny növényeket is lelegeltethetjük, mert a taposási kár sosem lesz több a betakarításkor előforduló veszteségeknél. A legeltetés előnye mellett munkát is takaríthatunk meg, mert a takarmányt nem kell az istállókba szállítani. Az adagolt legeltetés az előbbiektől abban különbözik, hogy a villanypásztorral egy egész napra vagy fél napra szükséges takarmányt nyújtó területet határolunk el. Itt azonban az a feltétel, hogy a legelő növényzete 15 — 20 cm-nél ne legyen magasabb, mert különben jelentős lenne a taposási kár. Ehhez a legeltetéshez már most szükséges hozzákészülni. Készítsük el a villanypásztor kellékeit, az agrotechnikai és a legeltetési tervet. Ne feledjük el, hogy jó eredménnyel csak úgy számolhatunk, ha előre tervezett, jpl átgondolt munkát végzünk. Kovács Lajos (Veiké Kapusany) tavaszi munkákra jól felkészült szövetkezetek közé tartozik a dvorníky-i is. Ez a szövetkezet a kassai járásban mindig elsőként kezdi meg a tavaszi munkát. Ennek egyik oka, hogy a tél folyamán megfelelően előkészítik a gépeket, a vetőmagot és idejében kihordják a trágyát — a másik pedig, egy kis szerencse. A dvorník.y-i szövetkezet szántóterülete nagyobbrészt kavicsos. így ha a hó elolvad, a fagy fölenged, a föld hamar kiszikkad — más területekhez viszonyítva korábban megkezdhetik a munkát. Milicky Jenő könyvelőtől tudom meg, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges gépeket már kijavították. A többit pedig március 15-ig fejezik be. Előreláthatólag a tavasz később érkezik. A munkákat Így gyorsabban kell elvégezni, mint normális körülmények között Hogyan oldják meg majd ezt a kérdést? — Szerettük volna bevezetni a tavaszi munkáknál a két műszakot. De sajnos, a legnagyobb igyekezet mellett sem tudjuk megvalósítani, mert nincs elég traktorosunk. így a munkaMindig elsők torlódást hosszabbított műszak bevezetésével kerüljük el. A szövetkezet elég géppel rendelkezik ahhoz, hogy a két műszakot bevezethesse. Csakhát, a gépvezetők! Itt volt a hosszú tél, s nem gondoskodtak a hiány/ó traktorosok pótlásáról. Kár, mert az a néhány hiányzó ember ki tudja mennyi jövedelmet hozott volna a szövetkezetnek azáltal, hogy a mag hamarabb jut az idejében előkészített földbe. — Mennyi vetőmagot tisztítottak ki? — Több mint 100 mázsányit. Zabból 32 mázsát, árpából pedig 70 mázsát. — Jelenleg milyen munka folyik a szövetkezetben? — A szövetkezeti tagság most a trágyát hordja. A trágyának már nagyobb része kint van a földön. Csak a jó idő hiányzik, hogy megkezdhessük a talajelőkészítést és a vetést. — Van a szövetkezetnek elég istállótrágyája? — Ezzel nem dicsekedhetünk. A trágya minden évben kevés. Nincs elég takarmányszalma, no meg aztán a meglévő sincs jól kezelve. A hiányos trágyakezelés mellett rengeteg tápanyag elvész - tájékoztatott Milicky elvtárs. Bizony, jól meg kell nézni, hol csúsznak el a fillérek, amiből később ezresek lennének. Érdemes egy trágyakezelőt alkalmazni, akinek más gondja nincs, mint hogy a trágya tápértékét megőrizze.- Mi a véleménye, az idén is elsők lesznek a tavaszi munkák megkezdésében? — Minden bizonnyal elsők leszünk. Már nagyon várjuk a tavasz beköszöntését, amikor teljes erővel nekifoghatunk a munkáknak. Tehát jöhet a tavasz, jöhet a meleg idő! — zs — 1963. március 10.
