Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-09 / 3. szám
Az új mezőgazdasági adótörvényről (RN) — Köztársaságunk nemzetgyűlése törvényt hagyott Jévá, mely módosítja és kiegészíti az 1950-ben hozott törvényt. A módosításokat és kiegészítéseket azok a változások tették szükségessé, amelyek 1959-től EFSZ-elnk összetételében és gazdálkodásában végbementek. A kubai forradalom győzelmének 4. évfordulója alkalmából január 2-án tzínpompás katonai díszszemlét tartottak a havannai Jósé Marti téren. Felvételünkön a népi milícia 3 női alakulata látható. Foto: CTK — Prensa Latina Új törvény az alkoholizmus ellen A szövetkezetek feladatai az alkoholellenes harcban és esetleg a helyi nemzeti bizottságok mellett is. Az alkoholizmus elleni harc elsősorban a mértéken felüli alkoholfogyasztás, a nem alkalmas körülmények közti ivás (például betegség vagy terhesség idején, a gyermekek és a fiatalok alkoholfogyasztása ellen irányul. Nem árt itt megjegyezni, hogy az 1962./január 1-i nyilvántartás szerint az alkoholisták között 934 fiatalkorú volt. Fontos feladatot kaptak a nemzeti bizottságok, amelyek a társadalmi szervezetekkel elsősorban a szakszervezetekkel, az Ifjúsági Szövetséggel, a Vöröskereszttel és az egységes földművesszövetkezetekkel együttműködve, a kulturális és népművelési intézmények segítségével, biztosítják a hatékony alkoholellenes propagandát. Főként a népszerű és szakszerű alkoholellenes előadások szervezéséről van szó az iskolákban, az üzemekben és az egységes földmüvesszövetkezetekben. Fontos feladatuk még, hogy megszervezzék a dolgozók szabad idejének értékes kihasználását, elsősorban a gyermekekét és fiatalokét és biztosítsák az alkoholellenes előírások betartását, főleg a forgalomban, a veszélyes munkahelyeken, az üzletekben és az étkezdékben. Az üzemekben és az üzemi étkezdékben tilos alkoholtartalmú italokat kiszolgálni, kivéve az alacsony szesztartalmú sört. E rendelkezés betartásáért az üzemi étkezde vezetője felelős. Olyan személyeknek, akik életveszélyes, egészségre ártalmas munkát végeznek, vagy pedig értékekkel dolgoznak, nem szabad munkájuk közben alkoholt tartalmazó italokat fogyasztaniuk, sőt munkájuk kezdete előtt és más olyan időszakban sem, amikor az alkohol fogyasztása hatással lehetne munkájuk elvégzésére, itt olyan foglalkozásokra utal a törvény, mint például a mozdonyvezetőnek. a gépjárművezetőknek, leginkább az autóbusz, trolejbusz vagy más tömegszállító eszközök vezetőinek munkabeosztása. Vonatkozik ez a gépkezelőkre, az állatgondozókra és az építési szakmában dolgozók nagy részére. Ezeket a személyeket kötelezik, hogy az Állami Egészségügyi Szervek felszólítására ellenőrzésnek vessék alá magukat, vajon nem mutatkozik-e náluk az alkololfogyasztás hatása. Az olyan esetekben, amikor egy személy alkoholfogyasztás következtében botránytkeltő állapotba vagy olyan állapotba kerül, hogy veszélyeztetheti a saját, családja, környezete vagy értekék biztonságát, köteles magát kezelésnek alávetni az alkoholellenes intézményben egészen addig az időpontig, amíg teljesen kijózanodik mámorából. Ha alkoholistáról van szó, az köteles az egészségügyi intézmény döntésének megfelelően magát kivizsgálásnak alávetni és mint bejáró beteg kezeltetni magát. Az olyan alkoholistát, aki rendszeresen nem kezelteti magát és nem hajlandó magát önkéntesen kezelésnek alávetni, a járási nemzeti bizottság kötelezheti a kezelésre. A törvény gondol olyan alkoholistákra is, akik pénzüket a legközelebbi italmérésben már a fizetés napján vagy az azt követő napon eltékozolják. Ha az ilyen esetben a nevelő célzatú intézkedések nem vezetnek eredményre és a tékozlás folytán az alkoholista gyermekei vagy más személyek érdekei veszélyeztetve lennének, az illetékes szakszervezet, a szövetkezeti tagok esetében az EFSZ vezetősége, az alkoholellenes intézménnyel együttműködésben és a nemzeti bizottság jóváhagyása után, megjelölheti azt a személyt, akinek a bért vagy annak egy részét a munkaadó kifizetheti. Ha egységes földművesszövetkezeti tagokról van sző, akkor az ilyen ügyekben a helyi nemzeti bizottság illetékes, amely szintén együttműködik az alkoholellenes intézménnyel. A törvény védelmi intézkedéseket is tartalmaz, melyek a gyermekek, a fiatalok és a közrend védelmét szolgálják, így például a törvény nem engedélyezi alkoholos italok eladását és kiszolgálását, zárt edényekben sem, 18 éven aluli személyeknek és olyanoknak, akik polgári igazolvánnyal nem igazolják, hogy 18 évnél idősebbek. Tizenöt éven aluli személyeknek megtiltja a törvény, hogy érettkorú- személyek kísérete nélkül 20 óra után olyan nyilvános helyiségbe lépjenek, ahol alkohol tartalmú italokat árusítanak. Ahhoz, hogy ez a törvény hivatását teljesen betölthesse, szükséges, hogy mindenki résztvegyen az alkoholizmus elleni harcban, akár gyárban, akár egységes földmüvesszövetkezetben, akár pedig az íróasztal mellett vagy más munkahelyen dolgozik. Az egységes földművesszövetkezeteknek a törvény egyenesen kötelezővé teszi, hogy megfelelő formában és eszközökkel harcoljanak az alkoholizmus ellen. Az a célunk, hogy az emberiségnek ezt az átkát megszüntessük és ezért személyes példával is meg kell mutatnunk az utat azoknak, akik még nem szabadultak ki az alkoholizmus igájából. Ján Bátovsky nált 300 liter .boron vagy 400 kg szőlőn felüli mennyiséget, amelyet a termelők nem adtak el az állami felvásárlási szerveknek. A fönti mennyiségeken (300 lt bor vagy 400 kg szőlő) felül eladott vagy felhasznált minden liter bor után 5—7 korona, minden kg szőlő után pedig 3,50—5 korona adót vetnek ki. A helyi nemzeti bizottságok abból a célból, hogy megbízható adóalapot állapíthassanak meg, minden termelőnél évenként felbecsüli a szőlőtermést. • • • A mezőgazdasági adó ú) módosítása eltávolítja azokat az egyenetlenségeket, melyek az utóbbi években megnyilvánultak. Emellett nleg kell még jegyezni, hogy a mezőgazdasági adó egész összege újra visszakerül a mezőgazdaságba, a nemzeti bizottságok költségvetése vagy az állami segélyek útján. Elég megemlíteni azt, hogy a mezőgazdasági adó összege 1961-ben 649 millió 270 ezer koronát tett ki, ugyanakkor a közvetlen állami segélyek elérték az 1 milliárd 11 millió koronát. A mezőgazdasági adó új módosítása bizonyosan serkentőleg hat majd a mezőgazdasági termelés növelésére, elmélyíti és megszilárdítja a szövetkezetek érdekeltségét gazdaságunk hosszúlejáratú fejlesztésében, a saját eszközeik kiszélesítésében, főképpen pedig az oszthatatlan alapok növelésében. A. Pseniőka Pionír-találkozó A komárnol pionír-otthonban január elsején tartották meg a hagyományos pionír-találkozót. A pionírok között nagy volt az izgalom, mert vendégeket vártak. Meglátogatta őket a járási kommunista párt és más tömegszervezetek vezetőségének több tagja. A vendégek között ott volt Leonyid Alexejevics eivtárs, a szovjet kereskedelmi kirendeltség főnöke és helyettese Kuzin elvtárs. Az üdvözlő beszéd után Kuzin elvtárs az ifjúság szerepéről beszélt, amelyet majd a kommunizmusban tölt be. A beszélgetés során a pionírok őszintén elmondták terveiket, legtöbbjük: mezőgazdász, orvos, mérnök archeológus stb. akar lenni. A rövid műsor után kezdődött a jelmezbál. Mindenki jól érezte magát, öröm volt nézni a sok táncoló fiatalt. A jelenlévők sokáig nem fogják elfelejteni 1963. január elsejét. Holczer László (Komárno) zések által megtakarított értékeket. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek a bővített újratermelés céljából az oszthatatlan alapba, valamint a tagok beruházási kölcsönének törlesztésére a ríyersbevétel több mint 4 %át fektették be, adójukat csökkentik. Mégpedig az oszthatatlan alapba 4 %on felül fektetett összegnek a kukoricatermelő körzetekben 10—30 %ával, a burgonyatermelő körzetekben 20—40 °/o-ával, a burgonya, zabtermelő és hegyi körzetekben 30—50 boával. Ezáltal a szövetkezetek kétszeres előnyben részesülnek. AZ ENGEDMÉNYEK MAGASSÁGA Az engedményekről a nemzeti bizottságok döntenek, amelyeknek joguk van csökkenteni az újonnan alakult vagy lényegesen kiszélesített szövetkezetek adóját annak az elvnek az alapján, hpgy a csökkentés megfeleljen a szövetkezet pénzügyi és gazdasági helyzetének, s az egész csökkentés ne haladja meg a kivetett adó 50 %-át. A törvény új módon rendezi az apró gazdaságok tulajdonosainak adóját is. Olyan személyek mezőgazdasági adóját, akik 20 árnál kisebb földterületen termelnek és saját vagy feleségük, élettársuk munkaviszonyból vagy egyéni kereseti tevékenységéből származó jövedelme több a mezőgazdasági termelésből származó jövedelemnél, a nemzeti bizottság egészen 100 %-ig emelheti. A nemzeti bizottságoknak természetesen tekintetbe kell venniük az illető adófizető szociális és családi viszonyait, valamint más körülményeket. A helyi nemzeti bizottságok például nem számítják be az adóalapba a rövidlejáratú munkaviszonyból eredő bevételeket, mint például a répakampányból, a szeszgyárakban végzett munkából vagy a sürgős munkálatokban végzett brigádmunkából származó kereset, amennyiben a munka nem tartott négy hétnél tovább egy naptári évben. Az olyan járadékosoknál, akiknek járadéka nem több mint 800 korona, a nemzeti bizottság eltekinthet az adóemeléstől. A BORADÖRÖL Különös figyelmet szentel a törvény az EFSZ-ek és mások bortermelő tevékenységének, akik több mint 5 áron termeinek szőlőt. Az új módosítás csak azokra vonatkozik, akik közvetlenül a fogyasztóknak adnak el bort, vagy pedig mértéken felül fogyasztanak háztartásukban. Tehát megadóztatják a személyi fogyasztásra haszMíg 1960-ban 11023 EFSZ műkő dött, ebben az évben az EFSZ-el egyesítése következtében a szövetke zetek száma 8082-re csökkent. Lénye gesen megjavult az oszthatatlan ala pok feltöltése is. 1960-ban a szövet kezetek nyersbevételeik 14,04 °/o-á fektették be az oszthatatlan alapok ba, 1961-ben ez a befektetés 15,18 % ot tett ki, és ebben az évben ipái 16,13 °/o-os feltöltéssel számolunk, ami összesen 3 milliárd koronának felel meg. Az oszthatatlan alapok feltöltésének emelkedésével növekedtek e szövetkezeteknek nyújtott földadó kedvezmények Is, habár a feltörésre fordított pénzügyi eszközök 71,6 °/o-át a leírások alkották. Így például 1960 ban az engedmények több mint 6C millió koronát, ebben az évben pedig közel 120 millió koronát tettek ki, ami a kivetett adó összegének több mint 15 %-a. Ugyanakkor némileg csökkent az adóterhelés a községek alacsonyabb termelési körzetekbe történt beosztása következtében is. . A szövetkezetek gazdálkodásának 1960—61-es eredményei egyben azt mutatják, hogy emelkednek a különbségek a szövetkezetek és a tagok jövedelmei, egyrészt a kukorica és a répatermelő körzetek, másrészt a hegyi és hegyaljai körzetek között. Az apró gazdaságokat illetőleg az új módosítás eltávolítja az eddigi törvény hiányosságait, melynek következtében az apró gazdaságok aránytalan előnyökhöz jutottak. MILYEN VÁLTOZÁSOKAT HOZ AZ OJ TÖRVÉNY? Az új törvény módosítja az egyes EFSZ-ek adótarifáját olyképpen, hogy a díjszabás terjedelme a répatermelő körzetekben 5—12 %, a kukorica termelő körietekben 4—10 %, a burgonyatermelő körzetekben 1—5 %, a hegyi és a burgonyatermelő körzetekben 1 % lesz. Az új módosítás tehát elmélyíti az egyes termelő körzetek tarifái közti különbségeket, sőt'a körzetekben belül is, hogy Jobban kidomborodhassanak az egyes szövetkezetek termelési és ökonómiai feltételei. Az adót az EFSZ-ek által elért nyersbevétel alapján vetik ki, beleszámítva azokat a termékeket, melyeket a tagok adtak el az EFSZ eladási tervének teljesítése céljából, valamint a munkaegységre szétosztott természetbenieket. Ezzel szemben leszámítják azt az összeget, melyet a szövetkezet az oszthatatlan alapba fektetett, és a tagok beruházási kölcsönétnek törlesztésére fordított, valamint az önsegélyes épitke-Leggazdaságosabban a villanyáram-fogyasztással lámákat, lényegesen csökkenteni kell a kirakatok világítását, a középületekben korlátozni kell a világítást a világítótestek jelentős részének kikapcsolásával, az irodákban és műhelyekben elvben csak a helyi takarékvilágítást szabad alkalmazni. A kormány egyidejűleg további Intézkedéseket hagyott jóvá az Ipari villanyáram-fogyasztással kapcsolatban is. Külön utasítások szabályozzák a mezőgazdaságban üzemeltetett villamos árammal működő készülékek takarékos alkalmazását. A különböző villanyárammal hajtott felszerelésekkel (szecskavágó, daráló, keverőgép stb. is lehet éjjel dolgozni, nempedig csak a délelőtti órákban, amikor az üzemek is a legtöbb villanyáramot fagyasztják. A mezőgazdaságban is meg kell oldani, hogy ne a csúcsfogyasztás idején használják a legtöbb áramot. Ezek az intézkedések jelenleg döntő fontosságúak a népgazdaság áramellátásában kialakult helyzet leküzdésére, s az áramhálózat egyes szakaszainak kikapcsolása elkerülésének szempontjából, amelyre az utóbbi napokban rákényszerültünk. A kormány ezért valamennyi lakóéhoz felhívással fordul, hogy tudatosítsák. hogy minden feleslegesen elhasznált villanyáram-mennyiség kedvezőtlenül befolyásolhatja iparunk és közlekedésünk villanyellátását s nehézségeket okozhat a gazdasági és magánéletben is. Néhány nappal ezelőtt a kormán; újból felülvizsgálta a villanyáramma való gazdálkodást és részletes jelen tést adott ki róla. A kormány egyide jüleg intézkedéseket hagyott jóvá, a: ipari villanyfogyasztás irányításánál elmélyítésére. Ezeket az intézkedése két* feltétlenül be kell tartani, mer csak így lehet áthidalni a nehézséget amely a villanyáram gyártása és t szükséglet között mutatkozik. Az in tézkedés nemcsak az ipari üzemelem vonatkozik, hanem a háztartásoké és egyéb fagyasztókra is. A kormány jelentése hangsúlyozta hogy az utóbbi időben a helyzetei megnehezítette a hosszantartó fagyok következtében megnövekedett villany áram-fogyasztás is. E kedvezőtlen tény következtében energetikai rend szerünk teljesítményében jelentőt hiány következett be és ez komolyan veszélyezteti a népgazdaság és a la kosság folyamatos villanyárammal va ló ellátását. Valaki felvethetné a kérdést: talán a jelenlegi nehézségeknek az az oka hogy nem fejlesztettük eléggé ai energetikai ipart? Amíg az égés: ipari termelésünk a háború előttinek négyszeresére emelkedett, addig a villamosenergia-termelésünk hétszeresére. Természetesen a villanyáram termelésével egyidejűleg rohamos tempóban nőtt az üzemek villanyárammal való ellátása is. Ipari üzemeink gépesítése és automatizálása elsősorban a villanyáram fokozatos kihasználását jelenti. Az utóbbi években a villanyáramot az utolsó községbe is bevezették hazánkban. Természetesen a villany falvainkon nemcsak a petróleumot helyettesíti, hanem egyúttal a háztartás és a mezőgazdasági üzemek fokozott villamosítását is jelenti. Éppen ezért az energetikai iparunk gyors fejlődése sem tette lehetővé, hogy annyi tartalékunk lenne, amely akármilyen magas fogyasztást kielégítene. A nehézségekhez hozzájárul még az is, hogy a nagy üzemek villanytelepei nem szolgálják a tervszerinti árammennyiséget. Az elmúlt ősz folyamán a kormány előreláthatóan hozott már intézkedéseket a villanyárammal való takarékoskodásra. Az intézkedés lényege az volt, hogy amikor az ország villamos hálózata a legnagyobb terhelésnek van kitéve, a fogyasztók — főleg az üzemek, háztartások — a lehetőség szerint csökkentsék az energiafogyasztást. Meg kell mondani azonban, hogy a kormány intézkedéseit csak az első Időszakban tartották be következetesen üzemeink. De nem tettek eleget a felhívásnak más szakaszokon sem. A háztartásokban sokszor fölöslegesen 3—4 helyiségben is világítanak. Rendszeresen használták a villanyfözőt sőt a villanykályhákat is. Az udvari lámpákat egész nap égették. De nem csökkentették az utcai világítást, a reklámok használatát s így sorolhatnánk tovább. A villanyáram ilyen bőséges használatát csak akkor lehetne biztosítani, ha a villanyerőművek teljes kapacitással dolgoznának. Azonban a hoszszantartó kemény fagyok során egyre kevesebb lett a víz a vízierőművekben. Ezért a villanyerőművek termelése is sokkal alacsonyabb, mint az előző teleken volt. A kormány, a népgazdaság és a lakosság egyenletes ellátása érdekében azonnali hatállyal néhány rendkívüli intézkedést foganatosított a villanyáram-fogyasztás általános csökkentésére. Azonnal csökkenteni kell az utcai világítást, átmeneti időre használaton kívül kell helyezni a fényrek-Szociaüsta köztársaságunk nemzetgyűlése 1962. december 12-én jóváhagyta az alkoholizmus elleni törvényt. Az új törvényt megkövetelték mindazok a változások, amelyek nálunk az utóbbi évek során bekövetkeztek. Megnőtt a lakosság vásárló ereje, rohamosan fejlődött a gépesítés az iparban és a mezőgazdaságban, emellett nagy mértékben szaporodott a gépjármüvek száma is. Ez utóbbinak következményeképpen növekedett a balesetek száma, amelyben mint okozó nem kis mértékben szerepelt az alkoholfogyasztás. Míg 1955-ben az alkoholfogyasztás következtében 1571 baleset történt, 1961-ben már ez a szám 2473-ra emelkedett. Még ennél sokkal jelentősebb az anyagi kár, amelyet a részeg vezetők okoztak. Ez 1959-ben az összes károk 28 %-át tette ki. A közúti forgalom szabályozására 1960-ban kiadott rendelet hozott ugyan javulást ezen a téren, de a 190 halálos áldozat még mindig komoly figyelmeztetés számunkra. Figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt évben minden hetedik válást az alkohol okozta. Az említett számokból, melyekkel a tényeket igyekeztem illusztrálni, nyilvánvaló, hogy az alkoholizmus nagy társadalmi, gazdasági s erkölcsi károkat okoz, és megzavarhatja a fejlett szocialista társadalom építését. Társadalmunk rendelkezik minden olyan eszközzel, melyek e kérdés rendezéséhez szükségesek Vannak megelőző és megtorló eszközeink. Az alkoholizmus elleni harc eszközei közé tartozik elsősorban a dolgozók és töfhegszervezeteik aktív bevonása az alkoholizmust megelőző küzdelem különböző formáiba, mint az alkoholellenes intézmények létesítése és azoknak a személyeknek orvosi kezelése, akik az alkoholfogyasztás következtében egészségükben károsodást szenvedtek, az alkoholtartalmú italok fogyasztásának korlátozása, valamint az anyagi feltételek létrehozása abból a célból, hogy lakosságunkat megfelelő alkoholmentes italokkal lássuk el. Ezzel kapcsolatban a törvény kötelezővé teszi minden állami szerv, valamint a társadalmi, gazdasági és más szervezetek számára, hogy egységesen harcoljanak az alkoholizmus ellen. Ezt a küzdelmet az Egészségügyi Minisztérium mellett működő Alkoholellenes Testület irányítja és vezeti módszeresen. Hasonló testületek alakulnak a kerületi, járási
