Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-06 / 19. szám
a szövetkezeti önköltség-számítás és tervezés színvonalát vétele helyett ezeket időben orvosolhassa, s ezzel megvalósíthatóvá tegye a tiszta jövedelem fokozásának feltételeit. A gbelcei EFSZ-ben nyert tapasztalatok alapján az említett feladatot az egyes termelési csoportok tervteljesítése és a termelési költségek havonkénti értékelése terén többek között a következő módon oldhatjuk meg: TERVKIDOLGOZÁS Az évi tervek összeállításakor figyelembe kell venni azt, hogy a szövetkezet közgazdasági feladatai a legkönnyebben úgy oldhatók megi, ha sikerül eredményesen egybehangolni a tagság egyéni anyagi érdekeit a szövetkezet és a társadalom közös érdekeivel. Erre a legalkalmasabb mód az, ha megfelelő formában bevezetjük szövetkezeten belüli önálló gazdaságos elszámolás módszerét (hozrascsotot) és a szövetkezet terveit ennek alapján részletezzük. Ez a fejlett közgazdasági módszer azonban csak akkor eredményes, ha hatékony prémiumrendszerrel kapcsoljuk egybe, amit főleg a szilárd pénzbeli jutalmazás bevezetése után és a Szlovák Nemzeti Tanács által 1962-ben kiadott minta prémiumrend elveinek figyelembevételével és a helyi adottságoknak megfelelően állítjuk össze. Ilymódon minden önálló termelési egység (csoport) részletes termelési és pénzügyi tervet készít, amely a szövetkezet össztervének kiegészítő része. A csoportok tervében feltüntetett termelési feladatokat ahol ez lehetséges, kapcsoljuk egybe az árutermeléssel. Kivételt ez alól csak az egyetemesen gépesített brigád (munkacsoport) képez, amely termelési tervfeladatait össztermelésben állapítjuk meg. Az állattenyésztésben, ahol az állomány kiegészítése már befejeződött, szintén ajánlatos árutermelésben megállapítani a termelési feladatot, kötve ezt az állomány értékének megtartásához. Ahol azonban számolunk az állomány fejlesztésével, ott szükséges ezt a termelési feladatokba foglalni. A termelési egységek számára az önköltségek közül, a szövetkezetek jelenlegi közgazdasági színvonalának megfelelően, a szövetkezeten belüli önálló elszámolás módszerének bevezetése után csak a közvetlen költségek tervezése ajánlatos. Ezek felhasználására ugyanis a munkacsoport közvetlen hatást gyakorolhat, ami elősegítheti csökkentésüket. A növénytermesztési csoportok számára, mint közvetlen termelési önköltséget tervezzük: • 1. a teljcsítménynormák számát, pénzértéküket, illetve a munkaegységek számát (a használt jutalmazási formának megfelelően), valamint a tervek teljesítésére tervezett prémiumokat, « 2. a saját és vásárolt vetőmag és ültetőanyag fogyasztását, • 3. a műtrágyák, a vegyszerek és egyéb anyagok felhasználását, • 4. az Agrolet valamint a gép- és traktorállomás segítségének költségeit. Az állattenyésztésben a tervezett takarmányfogyasztás helyettesíti a vetőmagot és a műtrágyákat, egyetemesen gépesített brigád esetében pedig számításba vesszük az üzemanyagfogyasztást és az alkatrész felhasználást is. Ezek ugyan nem közvetlen költségek a szövetkezet könyvvitelének szempontjából, azonban igen jelentősek, ezért érdemes rájuk fokozott figyelmet fordítani. Az így összeállított terveket minden önálló termelési egység számára hónapok szerint részletezzük, illetve tüntessük fel előbb egy tételben egy negyedévre vonatkozóan, majd pedig külön-külön hónapok szerint. A termelési egységek helyesen összeállított évi termelési és pénzügyi terve, s ezeknek teljesítése minden esetben biztosítja, hogy elérjük a kívánt eredményeket. Szükséges természetesen öszszegezni a csoport számára tervezett személyi és tárgyi . költségeket, ezeket összehasonlítani a termelési tervek pénzértékével és megállapítani a tervezett teljes (bruttó) jövedelmet és feltüntetni, hogy a csoport egy korona közvetlen költségre a terv szerint milyen termelési értéket ér el; Lényegében ez a legfontosabb termelékenységi mutató, amelynek teljesítéséért minden csoport egész éven át mindent meg kell, hogy tegyen. NYILVÁNTARTÁS Rendkívül fontos feladat hárul a hasonló elvek alapján összeállított tervek teljesítésének nyilvántartására. Ezt úgy szükséges megszerveznünk, hogy havonta pontos képet adjon az egyes csoportok tervezett termelési feladatainak teljesítéséről és arról, miképp gazdálkodtak közvetlen termelési költségeikkel. A nyilvántartás problémáit erre a célra a raktár-könyvvitelben (eszközszámla), a kereset-elszámolásban (pénzügyi eredményszámla) és az egyetemesen gépesített brigád könyvvitelében (művelési számla) oldjuk meg. A raktár-könyvvitelt úgy módosítjuk, hogy az egyes készleteket szilárd árakban könyveljük, ami főleg a 263-as és a 265-ös számlák készleteinél előnyös. így ugyan folyamatosan árkülönbségeket szükséges könyvelni a gyűjtőszámlán, azonban a könyvelés áttekinthetővé és egyszerűbbé válik, továbbá lehetőséget nyújt pontos önköltségszámításokra. A kiadást önálló naplón szükséges vezetnünk, ahol a kiadásba kerülő tételek pénzértékét a költséggyűjtő lapokon is átvezetjük. Költséggyűjtő lapot nyitunk év elején minden növényfajta és állatfaj számára, amelyeknek költségeit önállóan kívánjuk figyelemmel kísérni, azonkívül a különféle közvetett költségcsoportok számára is. A költséggyűjtő lapokat csoportonként soroljuk be és havonta végzett összegezésük után pontos áttekintést nyerünk arról, hogy az egyes növények, tenyésztési ágazatok számára az anyagköltségek felhasználása pontosan menynyit tett ki. Amennyiben több csoport dolgozik hasonló termelési irányzattal, például nagyobb szövetkezetben több egyetemesen gépesített brigád, esetleg más munkacsoport működik, és hasonló növényeket termeszt, akkor ezen növényekre több anyag-gyűjtő lapot szükséges nyitni. Ha a könyvvitelt az Optimátic (NDK) gyártmányú könyvelőgépen végezzük, akkor ez nem okoz különösebb problémát, a kézi könyvelésnél azonban ez szintén megoldható ebben a formában. Ezeket a költségigyűjtő lapokat (zberné listy nákladov) kézi raktár-könyvvitel esetén is eredménnyel felhasználhatjuk. (Megrendelhetők: Svépomoc, Brno 162 — 50). Szövetkezetünkben ezeket a következő módon állítottuk össze: a A kiadott anyag értéke j c 1 ! Költséggyűjtőlap § L H- Hl. i 1V- g ^ 3 S ,5 t >> n '« g 05“ Q (Oszlopszá m) W A. a növényekre — raktárszámla 241 242 261 265 — költségszámla 311 321 322 i 323 B. a tenyészetekre — raktárszámla 251 252 22 X — költségszámla 314 327 315 X C. a gépekre — raktárszámla 263 j X 265 X — költségszámla 364 j X 364 X Ä havonta kifizetett szilárd jutalmat a nyilvántartásban szintén termelési egységek szerint tüntetjük fel a .fizetéskönyv egyes oszlopaiban. Erre a gépi könyvelés esetén 11 oszlop, a fizetéskönyv kézi összeállításakor pedig még ennél is több áll rendelkezésre. Ajánlatos a szövetkezetben termelt összes növény, illetve tenyészet (tenyésztési ágazat jelölését) megszámozni és az elsődleges nyilvántartásban ezeknek nevét számokkal helyettesíteni. A havonta kifizetett pénzjutalom vagy munkaegységszám különféle módon öszszesíthető növények és tenyészetek szerint. Az általunk használt módszer 270 szövetkezeti tag számára kifizetett egy hónapi kereset növények és tenyészetek, illetve egyéb költségek szerinti pontos összegezését 7 — 8 óra alatt teszi lehetővé. Ezen említett nyilvántartási beosztás, valamint az egyetemesen gépesített brigád könyvelése segítségével havonta ellenőrizni tudjuk az egyes termelési csoportok tervteljesítését, főleg ami a termelés önköltségére fordított összeget illeti. Az állattenyésztésben havonta pontos eredményeket kapunk a különféle termékek önköltségi áráról és időben közbeléphetünk ha eltávolítható hiányosságok mutatkoznak. Szövetkezeteink tagsága életszínvonalának emelkedése és az ezzel kapcsolatos feladatok fokozottabb követelményeket támasztanak a tervezéssel, valamint a nyilvántartással szemben, szükséges tehát, hogy a jobb eredmények érdekében ezeknek minél előbb eleget tegyünk. Kovács Ferenc, a gbelcei EFSZ ökonómusa
