Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-06 / 19. szám
A parasztbecsület példája miatt igen magas a termelési költség, mert a munkát elvégezték, de a tervezettnél Jóval kevesebb terményt takarítottak be. A kukoricával kapcsolatban az egyik szövetkezeti tag megpengette a hiba húrját: „Azért termett kevés kukorica, mert csak egyszer kapáltuk, nem kell itt elkendőzni a dolgokat.“ sál is csak nehezen hozható helyre a hiba. A tőgyben maradt te] a tejtermelő mirigyek termelését fékezi. Nem beszélve arról, hogy a hosszabb ideig ki nem fejt tej tőgygyulladást okozhat. A jövőben tehát nagyon kell vigyázni ilyen esetekre. A GAZDASÁGI SZEMLE után Pénz elvtárs, a szövetkezet főkönyvelője Amikor tavaly nyáron a Turftanská Nová Ves-i szövetkezet a tejeladási tervét csak 40 % körül teljesítette, és már jó pár ezer liter tejjel volt adós a közellátásnak, senki se hitte, hogy év végéig az eladási terv teljesítésében lényeges változás állhat be. És mégis Így volt! Megfelelő intézkedések foganatosítása után a tejtermelés rohamosan növekedett. December 29-én az évi tervet hiánytalanul teljesítették. Terven felül még 900 liter tejet adtak el. Ez nagy siker, mert a járásban 100 szövetkezet közül csupán 8 szövetkezet teljesítette a tejeladási tervét. Az elért eredmény ebben az évben is jó munkára ösztönözte mind a szövetkezet vezetőségét, mind a tagságot. Mind gyakrabban kezdték emlegetni a munkához való szocialista viszonyt, a parasztbecsületet. Megbeszélték, hogyan kell hozzáfogni a XII. kongresszus határozatának teljesítéséhez, hogy a mezőgazdaság színvonala 1970-ig elérje az ipar színvonalát. Ezen célok elérése érdekében már ebben az évben megteszik az első lépéseket. Ebben az évben a községnek 150 ezer liter tej az eladási terve. Ebből 140 000 liter tejet a közösből, a többit pedig a háztáji tehenek után kell eladni. A terv reális, hiszen egy tehéntől naponta 2,8 liter tejet kell az év minden napján értékesíteni. A háztáji tehenektől pedig 200 litert egész éven át. Amikor a szövetkezeti tagokat ezzel a feladattal ismertették, elhatározták, hogy az évi tejeladási tervet idő előtt teljesítik, s ezen felül még néhány ezel liter tejjel túl is lépik a tervet. Ennek megfelelően kötelezettséget vállaltak, melynek értelmében: 1. a szövetkezetben levő minden fejőstehén után az 1963-as évben naponta 3,8 liter tejet adnak el, s ezáltal az évi tervet már október 31-ig hiány nélkül teljesítik, 2. az évi tejeladási terv teljesítésén felül még 40 000 liter tejet adnak el a közellátásnak. Amint Papp Sándor, a szövetkezet zootechnikusa mondotta, nem akarnak csak a szavak mellett maradni. Ezt mutatja már az is, hogy a január első dekádjának eladási tervét 207 százalékra teljesítették. A tehenek nagyobb része most áll borjazás előtt, így az elkövetkező hetekben és hónapokban csökken a tejtermelés, de ezt a nyári hónapokban bepótolják. Alkalmazzák a fejőstehenek egyedi etetését, ami tavaly a legjobban hatott az évi terv teljesítésére. A teheneket haszonhozam szerint osztályozták. Takarmányból nincs hiány. Silóval és abraktakarmánnyal a szövetkezet nagyon jól el van látva. Valamivel kevesebb a szálastakarmányuk, ezt azonban takarmányszalmával pótolják, amit még élesztősítéssel ízletessebbé tesznek. Jelenleg a silótakarmányt takarmánymésszel ízesítik. A szövetkezetben a borjakat csak egy hétig szoptatják. Utána egészséges tehenektől fejt tejjel itatják ókét, hogy mielőbb megtudják az állatállományt tisztítani a betegségektől. V kellő intézkedéseket megtették, hogy ebben az évben sem legyen hiány a takarmányai apban. Az ősszel elvetettek 9 hektáron őszi keverékeket, tavasszal pedig 8 hektáron tavaszi keveréket vetnek. Az évelő növények 115 hektáron vannak, ebből 25 hektáron lucerna. A nyári időszak alatt a legelőkön a szakaszos legeltetést alkalmazzák villanypásztorral — ami nagyon jól bevált. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a legelőn mindig elegendő takarmány legyen. Ezt úgy biztosítják, hogy a legeltetett szakaszt műtrágyázzák, utána trágyalével megöntözik és mire ismét erre a szakaszra kerül a legeltetés, akkora már szépen megnőtt a fű. Ez is az egyik titka annak, hogy tavaly a nyár derekától kezdve egyre jobban nőtt a tejtermelésük. Gondot fordítanak a szocialista munkaversenyre is, amely jobb munkára serkenti őket. A Turfianská Nová Ves-i szövetkezeti tagok tudatában vannak, hogy ők egyedül nem művelhetnek csodát. Ezért felhívással fordultak a kosicei járás minden szövetkezetéhez, hogy az ő példájuk nyomán keressék meg a lehetőségeket a nagyobb eredmények elérzéséhez. Vállaljanak kötelezettséget az évi tejeladási terv idő előtti teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Azt hiszem — mint Karafa András pártelnök, Bulla János HNB titkár és Domonkos János szövetkezeti elnök mondották — felhívásuk nem marad visszhang nélkül. ________________Iván Sándor (KoSice) Egy kis számíigaiás Ezer hektáros a hahóéi szövetkezet. Számosállata háromszáz, sertése hátszáz darab. Az említett gazdaságnak nincsenek trágyaléfelfogói, a trágyáié csak az alomtrágyában köt meg. Az említett gazdaság közepes minőségű trágyát termel. Állatonként — szűkösen számítva — egy liternyi trágyalé folyik el, megy veszendőbe. Ez naponta 10 hektoliter, azaz, ezer liter, vagy ha úgy tetszik, eg^s tonna trágyaalany. Ez bizony naponta hétezer liter cseppfolyós trágya szerényen (1:7 arányt véve alapul a vízzel történő hígításnál), évi háromszáz napot számítva (a téli napokkal nem számolva] kétmillió liter hasznos trágya, amely nem kerül a talajba. Ha ezt a húszezer mázsa trágyát megfelelően tárolva, a kellő agrotechnikai időben felhasználná a baboéi szövetkezet, legalább kétszáz mázsa műtrágyát pótolhatna. Ennek a szervestrágyénak a felszívódása lényegesen gyorsabb, mint a műtrágyáé, s legalább öt százalékkal több termést eredményezhetne. Tehát, nagyonis kifizetődne, ha a baboéi szövetkezet trágyalé- és fekáliagyőjtő aknákat létesítene. Tizenöt éves időtartamra a beruházási költség, (önköltségi áron, saját munkaerők bevezetésével) mintegy százezer koronát tenne ki. Viszont a trágyalé felhasználása által elért műtrőgyamegtakarítás tizenöt év alatt — beleszámítva a rakodási, és szétszórásí költséget — 120 ezer koronát hozna. Ehhez kell még számítani az öt százalékos terméstöbbletet, amely tizenöt év alatt (önköltségi árat számítva) 30 ezer korona értéket képviselne. Itt meg kívánom jegyezni, hogy a kizárólag műtrágyával kezelt talajok humuszvesztesége aggasztó, míg az istállótrágyával és trágyalével kezelt talajok humuszképződése növekedő tendenciát mutat. Ügye, a baboéiak mostoha bánásmódja a trágyalével, nem követésre méltó? Használjuk fel hát célszerűen a trágyaleveti D. I. A SZÖVETKEZET HATÁRA elég dombos, de fele részben síkság. Bár az önköltség a dombos földekben mindig magasabb, mégis megvan a lehetőség az olcsóbb termelésre. A sazdicei Szövetkezetről van szó, amely bizony elég régi, de a hírneve nem igen öregbedik. Bizony előfordult az is, hogy a gabonát szeptemberben csépelték és általában elmaradtak a betakarítási munkákkal. Ezen a téren a múlt évben lényegesen javult a helyzet, Vincent Snirc, a szövetkezet elnöke, Tornái Gertik agronómus, valamint Báli Lajos helyi nemzeti bizottsági titkár jól megszervezte a begyűjtési munkákat. Az aratást többmenetesen 11 nap alatt elvégezték. Néhány szakaszon elértek hasonló szervezési eredményeket, de még mindig laza a tagok munkafegyelme. Tegyük mindjárt hozzá, hogy nem mindenkié. A tagok többsége becsülettel végzi munkáját és a gyenge termelési eredmények miatt lényegében ráfizet más tagok hanyagságára. Ezek csak kis mértékben veszik ki részüket a munkából és különböző spekulációs úton juttiak jövedelemhez. A szövetkezet vezetőivel és tagjaival folytatott eszmecsere azt mutatja, hogy az önköltség főleg a nem agrotechnikai határidőkben végzett munka miatt növekedett. Vegyünk csak néhány termelési eredményt. Tomás Gertik agronómus elmondotta, hogy búzából 32,88, árpából pedig 28 mázsás hektárhnzamot értek el. Ezzel szemben más növényeknél meglepően alacsony a hektárhozam. Burgonyából 50, kukoricából pedig csak 12,55 mázsás hektárhozamot értek el. Ha az önköltség szempontjából vizsgáljuk ezt a tényt, megállapíthatjuk, hogy az alacsony hozamok Önköltség és díjazás Később arra is rájöttünk, hogy az új burgonyát későn ásták és emiatt mázsájáért fele pénzt se kaptak. Ebből a pár példából is minden tag láthatja, hogy az önköltséget milyen tényezők növelik. KÖRÜLNÉZTÜNK az állattenyésztésben is. Sok a növendékállat. Általában az állattenyésztés most indul fejlődésnek. A sertéstenyésztésben nagyobb hiba nincs. Bár csak 11 malacot választottak el anyánként, Horváth Géza és Skriniár András vállalták, hogy az új évben már 10 malacot választanak el. A tejhozam azonban igen alacsony. A számítások szerint a takarmányalapot beosztva kihúzzák újig. Tehát nem lehet dicsekedni a takarmányozással. De a tejtermelés nem éppen a takarmány miatt döcög. Menyhárt Lajos tehenenként naponta csak 1 liter tejet fej. A többi fejő sem igen dicsekedhet. A vezetőség és a tagság közül sokan mondották, hogy a fejők több esetben nem fejték ki a teheneket és az is előfordult, hogy az állattenyésztés egyik dolgo-' zója minden szó nélkül otthagyta a munkahelyét. A sazdicei földműveseknek nem kell mondani, mit jelent az, ha a tehén tőgyében marad a tej Még a leglelkíismeretesebb gondozás-Homa zootechnikus Ball Lajos clvtárssal, a helyi nemzeti bizottság titkárával vitatkozik a távlati tervekről Horváth Géza (jobb oldalon) és Srniar András (balról a második) vállalták, hogy anyakocánként 16 malacot választanak el. szed elő néhány adatot. A nyerstermelés egy hektárra 4620 korona, a piaci termelés 2601 korona, a tiszta jövedelem pedig 1225 korona. Tehát a szövetkezetben még igen alacsony szintű a belterjes gazdálkodás. Keveset és drágán termel. Már az említett hibák is alátámasztják ezt. SAJNOS az 1963-as évi tervben is gok még mindig sok gabonát kapnak. Akad olyan család is, amfely még mindig 30—35 mázsa gabonát visz a kamrájába. Nem arról van szó, hogy szüntessük meg a természetbenit, de minden tag csak annyit kapjon, amennyi a családtagodhoz mérten szükségleteit fedezi. Mert ezzel is rontjuk a szövetkezet mérlegét. Természetesen, ha sokkal több gabonát kap a tag, mint amennyire szüksége van, spekulációs úton eladja. Ez pedig nem jellemző a szocialista típusú emberre. Azt hisszük, a sazdicei szökisért a magas önköltség. Érdemes tanulmányozni néhány számadatot. Amíg a 837 hektáros szövetkezet 1962-ben 2 647 920 korona bevételt tervezett, 1963-ban csak 2 462 596 koronát. Egyesek azzal védik álláspontjukat, hogy ez a terv reális. De hozzá kell tennünk azt is, hogy nem elég mozgósító. A termelési költségeket sokkal alacsonyabb hozamokra tervezték, mint amit eddig elértek, pedig megvan rá minden lehetőség, hogy az új gazdasági évben sokkal jobb eredményeket érhessenek el. Búzából például 27 mázsát terveztek, de tavaly, amint már említettük, több mint 32 mázsát takarítottak be hektáronként. A hús, a tej és a növénytermesztés költségeit lényegesen csökkenthetik, ha megjavul a munkafegyelem, és a munkákat idejében és Jó minőségben végezik el. Vita közben az egyik néni felvetette, hogy miért csak 8 koronát kapnak előlegként egy munkaegységre. Meg kell mondanunk minden tag előtt, hogy az előleg kérdése lényegesen összefügg az önköltéggel. Ha az új gazdasági évben olcsóbban és többet termelnek, akkor fölemelhetik az előleget 10 koronán felül is, persze, ehhez szükséges, hogy minden tag kivegye részét a munkából. A szövetkezetben kevés a fiatal. Miért? Mert csak 13 korona a munkaegység értéke. Nincs fiatalság, mert nincs kereseti lehetőség. Alacsony az előleg, mert drága a termelés. Húzódoznak a tagok a munkától mert kevés a fizetés. Folytathatnánk tovább ezt az ökonómiai körforgást. S még megtoldhatnánk azzal is, hogy laza a munkafegyelem, mert egyes szövetkezeti ta-Fiatalság — öröm. Milka N ám e s t n á, Milka Snircová és Milka Bátorovi örülnek az életnek, nem félnek az elkövetkezendő feladatoktól. (Foto: Bállá) vetkezetesek is jobban örülnének annak, ha munkaegységenként legalább 20 koronát kapnának becsületesen elvégzett munkájukért. Bizonyára több fiatal dolgozna a szövetkezetben, ha magas lenne a munkaegység értéke. Vigyázni kell a fiatalokra. Nem szabad őket elkedvetleníteni. Többen bírálták például, hogy Milka Bátorová és Milka Námesná, a szövetkezet könyvelői könnyen és sokat keresnek. Pedig Milka Bátorová csak 52 munkaegységet kap, Milka Námesná pedig 42-t. Ha ezt megszorozzuk a 8 korona előleggel, látjuk, hogy még 500 koronát sem keresnek. Ennél többet kapnának minden más ipari üzemben. Mégis akadnak olyanok, akik oktalanul rágalmazzák őket. Ők azonban továbbra is becsülettel végzik munkájukat. A MÚLT ÉV hibáinak ellenére is, megvan minden lehetőség, hogy a szövetkezet a gazdálkodásban döntő fordulatot érjen el. Homa elvtárs zootechnikus örömtől ragyogó arccal mutatta meg a 40 jókarban levő )enyészüszőt, amelyek már ebben az évben tehénsorba állnak és megvan rá minden lehetőség, hogy a tejtermelés tervét teljesítsék. A húseladás első negyedévi tervét lényegesen túlteljesítik. A szövetkezet élén politikailag és szakmailag képzett vezetők állnak, jó szervező- és irányító munkával egy év alatt is sokat lendíthetnek a szövetkezet gazdálkodásán. BÁLLÁ JÓZSEF Több gondot a takarmányra A hroboüovoi EFSZ a napokban tartotta az 1982-es gazdasági év értékelését. A kultúrház helyisége az utolsó helyig megtelt. Minden tag eljött, hogy meghallgassa az egész évi mnnkamérlegét. A beszámolót a szövetkezet új elnöke Vimmer László tartotta. Első pontként a húseladást ismertette. Itt nagy lemaradás mutatkozott, mert az eladási tervet csupán 47 %-ra teljesítették. Ennek legfőbb oka a takarmányhiány volt. A sertésállomány jelenleg 1750 darab, habár a terv szerint 2300 darabnak kellene lennie. A nagy takarmányhiány s a kevésnek is a helytelen elosztása Gkozta azt is, hogy 1150 darab szarvasmarha került vágóhídra. Jobb a helyzet a növénytermesztésnél, ahol búzából a tervezett 22 mázsa helyett 28,3 mázsát, árpából pedig 27 mázsa helyett 31 mázsát értek el. E szép eredmény elérésében nagy szerepet játszott a jé! megválasztott, s jó táperővel bíró talaj. Az lOSt-es évhez mérten a kapásokban is jobb eredményeket értek el. Nagy hiányosságok voltak azonban a silókukoricánál, s részben a cukorrépánál is. J6 hatással volt az öntözés, melyet alkalmaztak mind a répánál, mind a hereféléknél. Nagy lendülettel megkezdték a mélykutak fúrását. A jövőben talajvizsgálatokkal fogják elősegíteni a talaj legjobb megválasztását a növények alá. Lemaradás mutatkozott az ipari növényeknél főleg a lennél és a dohánynál, de ugyanúgy lemaradás volt a kertészetben is. A szőlő és a gyümölcstermesztés terén szépek voltak az elért eredmények, amit bizonyít az is, hogy 28 000 koronával túlteljesítették a tervet. Nagyobb eredményeket várnak a komplex brigádoktól, s az ellenőrző bizottság tagjaitól is. Dicséretet érdemelnek azonban a szövetkezet nagy részét alkotó fiatalok és a gépjavítók — akik mindig, de főleg az aratási időben követendő példát mutattak föl. Dicséretre méltók a helyi ZD§ tanulói, akik hozzájárultak a termények betakarításához, s megemlítendő a nőbizottság tagjainak munkája is. A szövetkezet most részben új vezetőséget kapott. Az elnök Vimmer László, az agronómus pedig József Károly lett, akik iskolájukat befejezve a gyakorlatban fogják hasznosítani a tanulókat. Bízunk abban, hogy munkájukat az elkövetkezendő években a tagsággal együtt a lehető legjobban fogják végezni. Ha a kitűzött célokat teljesítik, akkor a következő évzárójukon több jő eredményről és kevesebb hiányosságról tudnak majd számot adni. SZALACSI GYULA (Hroboöov) 1963. március 6.
