Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-06 / 19. szám
VII. ÉVFOLYAM • 9. SZÁM. 1963. március 6. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A hugyany (karbamid) és az ammóniákos víz TARTALOM TAKARMÁNYOZÁS S o m m & r Alexander mérnök, Pajtás Milan mérnök: A hugyany (karbamid) és az ammóniákos víz felhasználása a szarvasmarha takarmányozásában ...............................................33 ÜZEMSZERVEZÉS Kovács Ferenc- Fokozzuk a szövetkezeti önköltség-számítás és tervezés színvonalát ... 34 NÖVÉNYTERMESZTÉS Nóber Imre mérnök: A magyar mezőgazdasági kutatóintézetek gyakorlati eredményei ... 36 felhasználása a szarvasmarha takarmányozásában A gazdasági állatok takarmányadagjának lényeges részét a fehérjék képezik. Fehérjehiány esetén zavarok állanak be az állatok szervezetének növekedésében és fejlődésében, ami az állatok egészségi állapotának és termelőképességének roszszabbodásához vezet. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a takarmányadagok összeállításakor nagyon gyakran fehérjehiánnyal küzdünk. A fehérjeellátás kérdését a jövőben fokozatosan meg kell oldanunk a hüvelyesek vetésterületének kiszélesítésével, a takarmányfélék betakarításának nagyüzemi technológiájával (amelynek segítségével megőrizzük a terimés takarmányok fehérjetartalmának túlnyomó részét), valamint a húsipar, a tejfeldolgozó üzemek, valamint az olajgyárak és az élelmiszeripar többi ágazatainak hulladékanyagaiból készült különböző koncentrátumok gyártásának bővítésével. A kérődzők takarmányadagjának fehérjetartalmát részben szintetikus húgyanyag adagolásával fedezhetjük. A kérődzők emésztőszerveik mikroflórájának segítségével a nitrogéné« anyagokat képesek saját testük fehérjéjévé változtatni. Ezt a képességüket használjuk fel a hugyany etetése esetén, amely 43 — 46 % nem fehérje természetű nitrogént tartalmaz. Az átszámítások szerint 1 kg hugyaflyból 1,3 kg emészthető fehérjét nyerhetünk. A hugyany takarmányozásakor abból kell kiindulnunk, hogy a nem fehérje jellegű nitrogénen kívül semmilyen más tápanyagot nem tartalmaz, s ezért könynyen emészthető szénhidrátos takarmányokkal keverve kell feletetnünk, (például melasszal, szárított cukorrépával, cukorgyári répaszeletekkel, kukorica és zabdarával). Ezek a takarmányok ugyanis a mikroorganizmusok számára kitűnő energiaforrást képeznek, s ezért a baktériumok a hugyanyt gyorsabban lebontják és jobban kihasználják. Az eddigi kísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok szerint a hugyanyt háromféleképpen takarmányozhatjuk: • 1. por formájában, • 2. folyékony állapotban, • 3. folyékony állapotban szénhidrátos silótakarmánnyal keverve. Az itt említett formákban a hugyanyt csakis a 6 hónaposnál idősebb kérődzőknek, vagyis a szarvasmarháknak, juhoknak és a kecskéknek adagoljuk. A por alakú hugyant az abraktakarmányokkal keverjük, méghozzá az abrakkeverék 3 — 4 %-ának megfelelő mennyiségben. A szükséges mennyiségű hugyanyt alaposan összekeverjük az egész abrakadaggal. Ezzel kapcsolatban még meg kell jegyeznünk, hogy a hugyannyal kevert abrakot csakis a terimés takarmányok elfogyasztása után adjuk az állatoknak. A folyékony hugyanyt a terimés takarmányok nedvesítésére használjuk. A hugyanyt 1:1 arányban 60 — 70 C fokos meleg vízzel keverjük Ezt az oldatot azután vízben feloldott melasszal hígítjuk. A takarmányozásra használt oldat töménysége: 1 rész hugyany és 3 rész melaszos víz Ezzel az oldattal a takarmányt egyenesen az etetővályúban nedvesítjük, amikor a szarvasmarha az elébe tett terimés takarmány egyharmad részét már megette. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, akkor ügyelnünk kell arra, hogy ne adagoljuk túl a hugyany-mennyiséget és az említett oldatot tiszta edényben legfeljebb fél órával a takarmányozás előtt készítsük el. A hugyany oldatot sohase hagyjuk az edényben a következő takarmányozásig, esetleg a következő napig. A hugyany oldatot nagyon előnyösen használhatjuk fel a silózás idején. A hugyanyt 60 — 70 C fok meleg vízzel 1:1 arányban oldjuk és ezt az oldatot a hugyan feloldódása után ismét vízzel 1 : 3 arányban hígítjuk. Tehát a felhasznált oldat töménysége: 1 rész hugyany és 3 rész víz. Ezzel az oldattal a silóanyagot a silógödörben nedvesítjük: 100 kg zöldanyagra 0,5 kg hugyanyt számítunk. Nagyon előnyös a hugyany-oidattal silókukoricát nedvesíteni, mivel így növeljük a silótakarmány fehérjetartalmát és szűkítjük a tápanyagarányt. A vegyi tartósító anyagokkal kezelt silótakarmányt azonban nem keverhetjük hugyany oldattal. A hazai és a külföldi kísérleti eredmények alapján az egyes állatfajok és kategóriák szerint állatonként és naponként a következő mennyiségű hugyanyt javasoljuk: Fejőstehenek . . , .< 100 — 120 g Hízómarhák .... 100 — 130 g Növendékmarhák egyéves korig . . . 70 — 80 g Növendékmarhák 6 hónapos kortól egyéves korig . 50 g Juhok.....................................10 —15 g Az állatokat fokozatosan kell rászoktatni a hugyanyos takarmány fogyasztására, s nem szabad azonnal teljes mértékben adagolni. Körülbelül Vs adaggal kezdjük és 7 — 10 nap alatt áttérünk a teljes adagra. A növendékmarhákat 10 — 15 nap alatt fokozatosan szoktatjuk rá Svéd kosár A íidlochovicei Állami Gazdaságban a növendékmarhák nevelését kifutóval ellátott nyitott istállóban, mély almon végzik. E technológia tartozéka a képünkön látható „svéd kosár", amelyből a silótakarmányt etetik. — ksz —
