Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-06 / 19. szám
A magyar mezőgazdasági kutatóintézetek avakoilati eredményei A magyar mezőgazdasági kutatók nemrég összegyűjtötték a nagyüzemi kipróbálásra ajánlott többéves kísérleti eredményeiket. Közülük egyik legérdekesebb a permetező trágyázási rendszer. A kapásnövények mellett kidolgozták a kalászosok nitrogénoldattal végezhető permetező trágyázását. A tapasztalatok szerint a gabonafélék életükben kétszer igénylik leginkább a nitrogént. Az első időszak a bokrosodás, amikor a téli— télvégi fejtrágyázást adjuk, a második pedig, amelyet a szemképződés idején, permetezőtrágyázás formájában kell adagolni a növénynek. A pétisóból, ammonnitrátból és karbamidból álló oldatot repülőgéppel permetezik ki, s egy felszállással 5 — 7 holdat trágyáznak meg. A várható eredmény 10 —15 %-os szemtermés és 10 — 20 %-os szalmahozam-emelkedés. Ezt a kísérletet az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság közösen végezte. Hasonló kísérletek folytak a maglucerna, a cukorrépa és a burgonya permetező trágyázásával bórsavas keserűsóoldattal. Figyelemreméltó a Nagykunsági Mezőgazdasági Kutatóintézet munkája a kukorica öntözéses agrotechnikájának kidolgozásában. A többéves kísérletek bebizonyították, hogy az öntözést legjobban megháláló Mv. 1, Mv. 50 és Mv. 39-es hibridek 53 %-kal adnak nagyobb termést a fajtatiszta kukoricánál. Az Mv. 5-ös gyenge szilárdsága miatt nem alkalmas öntözésre. Az öntözőgazdaságiok részére a kutatók főként az Mv. 1-es és Mv. ménységű 24,5-triklorfenoxl-ecetsav oldattal kezelt növények adták, holdanként 73 mázsa termés- és 135 %-os bevételtöbblettel. A Kertészeti Kutató Intézet munkatársai nagyüzemi kipróbálásra javasolják legújabb zöldségfajtáikat. A budai piaci bokorbab korai érésű és bőventermő fajta. Egyaránt jól terem száraz és csapadékos években. Nagy hüvelyei miatt igen jó piaci értékesítési fajta. A budai konzerv bokorbab korai, bő termő, szálkamentes fajta, kiváló konzervipari minőségű. A korai vaj-bokorbab egyformán alkalmas piaci értékesítésre és konzervipari feldolgozásra. A szentesi fehér karalábét a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetben nemesítették ki. Kiültetésétől számítva 6 hét múlva szedhető. Mínusz 5 fok hideget rövid ideig károsodás nélkül kibír. A debreceni kifejtőborsót a Debreceni Agrártudományos Főiskolán állították elő. Gépi cséplésre igen alkalmas, mert a hüvelyek egyszerre érnek. Dobozos konzervkészítésre is megfelelő. Talajra nem igényes. A Kertészeti Kutató Intézetben érdekes kísérletek folynak a fiatal gyümölcstelepítések jobb kihasználására. Az új telepítési rendszer, amely amellett, hogy szélessoros, a rendelkezésre álló területet korán és hosszú ideig ki tudja használni. A módszer lényege, hogy kezdetben kétszer annyi fát ültetnek, mint amennyit meghagynak, s az egyik irányban szélesebb sorköz marad. Később, amikor a fák koronái összeérnek, minden második fát kiszednek. A végleges álla-39-es fajtákat javasolják, holdanként 20 000 — 25 000 tőszámmal. Érdekes kísérleti eredményeket adott a Kertészeti Kutatóintézet a nyűi kártételének megelőzésére. A nyúlrágás ellen a 35 —40 %-os kocsonyaenyv és a 4 —5 %-os bonzil Sizotti ouroniumklorid tartalmú vegyszerek 4 — 6 hónapon keresztül nyújtanak védelmet. A martonvásári kutatóintézet nagyüzemi kipróbálásra ajánlja legújabb kukoricafajtáit, amelyek jelenleg országos fajtakísérletben szerepelnek. Az új fajták: Mv. 49, 51, 53, 54, 55, 56, 57, 58 és Mv. 59. A korai érésűek közül az Mv. 57, a középkoraiban az Mv. 59, a középkésőiben pedig az Mv 53 tűnik ki eredményeivel. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kutató Intézetben 5 hormonos szer hatását értékelték a korai szabadföldi termesztésben használt paradicsom koraiságának és terméshozamának fejlesztésében. A legjobb eredményt a 0,5 ezrelékes töA zöldségtermesztésben használt hagyományos melegágynál olcsóbb a fóliával takart hajtatóágy. — ksz — pótban a tőtávolság a sortávolságnak 75 %-a. Az ültetési módszer előnye, hogy ilyen körülmények között kedvezőbb körülmények alakulnak ki a fák fejlődéséhez. A módszer főként a korai gyümölcsnemeknél, mint az őszibaracknál és a kajszinál, továbbá a törpe alanyú alma- és körtefáknál a legeredményesebb. Ugyancsak a közelmúltban érdekes és értékes összeállítás látott napvilágot, amely a mezőgazdasági kutatás legújabb eredményeit gyűjti csokorba és felajánlja a gyakorlat számára. A Földművelésügyi Minisztérium füzet alakjában juttatta el ezt a nagyüzemi gazdaságoknak. A többszáz módszer közül elsőnek említésre méltó a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tapasztalatai a búza műtrágyázásáról. A 8 éve folyó kísérletek eredményeként megállapították, hogiy a növény elsősorban a nitrogén műtrágyát igényli. A fajtától, talajtól és az előveteménytől függően holdankint 1,5 —2.5 q 25 %-os pétisó a leggazdaságosabb. A nitrogén hatása nemcsak a szemtermés növekedésben, hanem a sikértartalom és ezen keresztül a liszt minőségének javulásában is megmutatkozik. Ebből a témából közöl eredményeket az Akadémia Martonvásári Kutató Intézete is, amely szerint az eddigi tavaszi fejtrágyázás helyett sokkal hatásosabb a búza téli— télvégi nitrogén fejtrágyázása. Előnye az, hogy amikor az alacsony hőmérséklet miatt a talajban még szünetel a nitrogén feltáródás, akkor a fejtrágya biztosítja a növény tápanyagellátását. További előny, hogy a télen adott fejtrágya a csapadékkal együtt minden veszteség nélkül kerül a talajba. A trágyázás másik kérdésére ad tanácsot a Gödöllői Agrártudományi Egyetem befejezett kísérletsorozata, a szőlőlevél trágyázásával. A szőlő virágzásának kezdetétől minden permetezést karbamiddaJ kevert bordóilével végzik. A permetezések száma annyi, mint a szokásos általános védekezéskor, s nem változik a permetlé mennyisége sem. Az eljárás tehát nem jár többletmunkával, mégis mintegy 20 —25 %-os termésnövekedést biztosít. A Növényvédelmi Kutató Intézet tapasztalatai szerint a rizsbruzone elleni legjobb védekezési módszer, ha a növényt az első növényfoltok megjelenésekor holdanként 30 kg 1:5 arányú Germisan talkumpor keverékkel szórják, repülőgéppel. A munkát az időjárástól függően 10 — 15 naponként kell megismételni. A takarmánybázis növelésére igen értékes eredmények a legújabb martonvásári hibridkukorica fajták előállítása. Az intézet kukoricanemesítő munkaközössége által kinemesített fajták előzetes állami elismerést kaptak. Ilyen a martonvásári 42-es, amely az összes között a legkorábbi. A martonvásári 26-os középkorai, az Mv. 5-ösnél néhány nappal korábban érik. A martonvásári 48-as középkorai, az Mv. 5-ösnél néhány nappal későbbi érésű. A zöldségtermesztés fejlesztésében jelentős eredmény a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola műanyagfóliás kísérlete. Sikerült olyan műanyag fólia-ágyat kialakítani, amely helyettesíti az eddigi hagyományos melegágyat, de annál egyszerűbb és olcsóbb. Legjobbnak bizonyult a 3 m széles, 1,4 magas műanyag-csővázra húzott, fóliával takart hajtatóágy. A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet eredményei szerint a pecsenyecsibe előállításában a hazánkban tenyésztett fajták közül a Cornish, a Fehér Plymouth és a New-Hampshire fajták keresztezett ivadékai adják a leggyorsabban növekedő és legjobb takarmányértékesítő képességű állományt. Legjobb, ha a széleskörben tenyésztett, kettős hasznosítási fajtákat — mint amilyen a magyar tyúk és a New-Hampshirre — Fe-: hér Plymouth illetve Cornisch kakasokkal keresztezik. A Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézet munkatársai megállapították, hogy a szabadtartás a zárt állatokhoz képest 7 — 24 %-os költségcsökkenést, 4 — 22 %-os munkatermelékenység-növekedést, továbbá 30 —45 %-os költségmegtakarítást eredményez. A kutatók az önetetés bevezetését a jelentékeny túlfogyasztás miatt nem javasolják. Nóber Imre mérnök. (Budapest)
